Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-08-04 / 31. szám

Sátoralja-Ujhely, 1889. augusztus 4. 31. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak isimért kezektől fo­gadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mond8or dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOM RÉMK. 9476/89. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Valamennyi községi elöljárónak. * ; A közkórházakban 3 hónapon túl ápolt hosz- , szadátmas betegek elszállítása korul követendő el járás tárgyában 31,519. szám alatt kelt belügymi­niszteri körrendeletét alkalmazkodás végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. Julius 5-én. j alispán helyett: Vlczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. Magy. kir. belügyminister. 3151 pl Vili. szám. Körrendelet. 'Valamennyi törvényhatóságnak (Budapest főváros kivételével). A közkórházakban három hónapon túl ápolt hosszadalmas betegek­nek illetőségi községük által szándékolt hazaszál- littatása alkalmával már több ízben megtörtént, hogy az illetőségi község a kötelékébe tartozó egyén hazaszállításának eszközöltetése körül kése­delmesen járt el és megbízottja az illető közkór- -j házi igazgatóságnál való jelentkezés alkalmával azon értesítést vette, hogy a hazaszállítandó beteg vagy bajainak súlyosbodása, avagy egyéb közbe­jött körülmények miatt haza nem szállítható. Mint­hogy az ilyen eljárásból felesleges és elkerülendő költségek keletkeznek, ilyenek elhárítása, s általá­ban a hazaszállithatást eszközölni köteles közsé­gek anyagi érdekeinek megóvása tekintetéből a következőket rendelem. Minden község, a mely valamely közkórház igazgatósága által aziránt kerestetett meg, hogy az illetőségi kötelékébe tartozó egyént községi, vagy házi ápolásba való elhelyezhetés végett haza- 1 szállíttasson — feltéve azt, hogy az illető haza­szállítandó egyénnek illetősége be van igazolva — haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy a haza szállítást kért közkórházi igazgatóság tüzetesen, értesittessék a felől, hogy a község megbízottja mikor fog a hazaszállitas eszközlése végett, a köz­kórház igazgatóságánál jelentkezni. A most jelzett eljárásból kifolyólag pedig a közkórházak igazga­tóságai kötelesek lesznek azon esetre, ha a hazaszál 1 litandó egyén állapota időközben annyira megvál­tozott volna, hogy hazaszállithatása egészségének veszélyeztetése nélkül nem volna eszközölhető, I vagy egyéb, a hazaszállítást gátló körülmények merülnének fel, az illető községet sürgősen értesi- ! teni. Ezekről a törvényhatósága területén létező | közkórházak igazgatóságainak kellő utasítása végett ) értesítvén, egyúttal felhívom, hogy az ezen ren- deletemben foglaltak szigorú betartása iránt saját ügykörében kellőleg intézkedjék. Budapesten, 1889. évi junius hó 15-én. Baross s. k. 10922. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. Ungvármegye alispánjának átirata alapján, közhirrététel végett tudatom, hogy a bereznai járás területén a szarvasmarhák között terjedőben levő száj- és körömfájás folytán a N.-Bereznán tartatni szokott hetivásárok betiltattak. S. a-Ujhely, 1889. julius 18-án. Alispán helyett : Viczmándy Ödön, főjegyző. 10,918. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Alanti ministeri intézvény a vármegye hiva­talos lapjába, a közönség tájékoztatása céljából, közzététetik. S.-a.-Ujhely, 1889. évi julius hó 21-én. Alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. M. kir. belügyminister. 38,103/Vll. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak és fiumei kormányzónak. Újabb időben különösen a párisi világkiállítás megnyitása óta ismételten fordultak elő esetek, hogy a Francziaországból hazafelé utazó magyar alattvalók, az elsasz lota- ringhi határon feltartóztattak, mert útleveleiket Parisban az ottáni német császári nagykövetség által nem láttamoztatták. Hivatkozással múlt évi junius 16 án 363/res. szám alatt kelt köriratomra, felhivom a törvényhatóságo*, hogy az útlevelekért folyamodókat ezen rendszabályra figyelmeztesse. Budapesten. 1889. évi julius hó 3. Gróf Teleki s. k. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.-Újhelyi, 188p. junius hó 27-én tartott közgyűléséből. 307 6330.. sz. . Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. minisztérium 12,329. és 19,048. sz. a. a két éves tanfolyamot végzett gyógykovácsok állat­orvosi gyakorlata tárgyában kelt körrendeleté. A miniszteri körrendeletek a járási főszolga- biráknak kiadatni rendeltettek. Kelt mint fent. Jegyzetté: Kiadta ­Somossy Sándor, Viczmándy Ödön, tb. aljegyző. főjegyző. I. Másolat. Földmivelési magyar kir. miniszter. 12,329. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Tekin­tettel azon körülményre, hogy számos két éves tan­folyamot végzett gyógykovács állatorvosi gyakor­latot folytatott és ezek az esetben, ha az 1888. VII-ik t.-c. 117. §-a reájuk egész szigorral alkal­maztatnék, eddigi kenyérkeresetüktől megúsztat­nának : az ilyen két éves tanfolyamot végzett gyógy­kovácsok állatorvosi gyakorlata iránt ezennel a következőket rendelem: Az ilyen gyógykovácsok, ha: 1. magyarországi illetőségűek, 2. két éves gyógykovácstanfolyamot sikerrel végeztek, 3. szol­gálati idejüket a közöshadseregnél, vagy a m. kir. honvédségnél jó minősítés mellett töltötték el, 4. a katonai szolgálatból történt kilépésük után az 1888. évet megelőzőleg már két éven át a polgári életben állatgyógygyakorlatot űztek, és végre, ha mindezen körülményeket az 1890. évi március hó 31-ig a vezetésem alatt álló minisztériumhoz be­nyújtandó kérvényhez csatolandó bizonyítványok­kal hitelt érdemlő módon igazolják, egy gyakorlati irányú vizsgálatra bocsáttatnak, melynek sikeres letevése esetén állatgyógygyakorlatra jogosító en­gedélyt nyernek, azonban sem községi hatósági, sem városi, sem törvényhatósági vagy állami al kalmaztatásra való igényre nem jogosittatnak. A kérdéses vizsgálat folyó évi november-, 1890. évi május és november és 18pl. évi május első hetében az állatorvosi tiszti vizsgálat vizsgáló-bizottsága előtt teendő le. A vizsgálatra való bocsáttatás iránti kérvény a vizsgálat határidejét megelőzőleg egy hónappal előbb nyújtandó be. Ezen vizsgálat tárgyait képezik: a) gyógyszertan és rendelvény­szerkesztés. b) Kórbonctan (a szarvasmarhák, juhok, és sertések betegségei által előidézett kóros vál­tozások). c) Részletes kór- és gyógytan (a szarvas- marhák, juhok és sertéseknél előforduló betegsé­gek megállapítása és gyógykezelése), d) Járványtan e) Mútételek, melyek szarvasmákon, juhokon és sertéseken hajtatnak végre. A ki csak egy, vagy legfeljebb 2 tantárgyból nem felel meg, a vizsgá­latot egyszer ismételheti, de ha feletei több tan­tárgyból nem kielégítők, a vizsgálatot nem ismé­telheti. A vizsgáló-bizottság tagjainak dijait az ál­lamkincstár terhére vállalom el. Erről a törvény- hatóságot tudomásvétel és törvényhatósága terü­letén leendő közhírré tétel végett oly megjegyzés­sel értesítem, hogy a kir. állami állatorvosokat ezen rendeletemnek a gyógykovácsokkal való köz­lésére egyidejűleg szintén utasítottam. Budapest, 1889. március 30. gf. Széchényi s. k. II. Másolat. Földmivelési miniszter. 19,048. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Hivatali elődöm f. évr márczius hó 30-án 12,32g./V. 89. sz. a. kelt T A * C Kirándulás a Dunajeczen. A „Zemplén" részére irta : —s. Ezt a rekkenő hőséget tovább kitartani nem lehet; a virág, a lomb leroskoíif'a fü leperzselö- dik ; benn a hivatalé^ sztjba'zárt levegője, künn a fejedre tűző napsugárf~~ most meneküljön ha ki tud, de merre, hova f Instálunk szabadságot 1 Ne értsék kérem félre; nem arról a szabadságról van szó minálunk, melyért milliók szive lelkesül, melyért vért, életet áldozunk ha kell; óh nem ar­ról van szó ; egyszerű, csekély értelme ez eset­ben a fogalomnak az évenként előkerülő szünidő, midőn a tisztviselő a poros akták tömkelegéből menekülve, szépen kimosdik, s megyen és keresi az üdét, a zöldet, a kristály patakot, az ózondús levegőt, hogy az örökszép természet közvetlensé­gétől felfrissülve, bírja tovább vonni a kötelesség terhes-szekerét, mely az életben osztályrészéül jutott. Hogy hová menjen ? . . . hála istennek e kér­désre is könnyű a valász; nem szükséges tűi mennie hazánk határán ; itt belől, a zóna-rendszer keretében, megtalálja mindazt, a mire lelke vá gyik; elsorolhatnánk egy hoszu sort, válasszon ki-ki tetszése szerint, — mi csak menjünk a Sze- pességre. Költők lantja, festők ecsetje, ihletett hangu­lattal festi a magasztosát, csodást, ámde még min­dig halványan. Azt, a mi az ember lelkét ámu­latba ejti s imára készti, — leírni, lefesteni nem lehet; ott az őserő teremtő hatalma s a természet nyájas mosolya ömlik el. Ilyen a Szepesség koronája, hegyeink kirá­lya : a Kárpát; ilyen a Kárpátok ezerek által lá­togatott megannyi pontja, a csorbái tó, a tarpataki völgy sat. Ezúttal nem vezetem t. olvasóimat a Kárpát­vidék magaslataira; tartok tőle, hogy fárasztó lennék; attól pedig kiválóképen irtózom. Rövid pár órai vízi utat mutatok be, rövid ut, de arra aki megtette, feledhetetlen marad holtig. Az eperjesi gör. kath. püspökséghez tartozó Veres-klastrom mellett, a Dunajecz partján van egy régi keletű, s újabb időben ismét fölkarolt kis fürdő. Szerény kis hely, a nevére sem sokat ád ; úgy hivják, hogy s Smerd sonkán, s kapta pe­dig ez elnevezést kellemetlen szagu kénes vizétől. Itt szállunk fel a Dunajeczre s nem minden aggodalom nélkül. Uram isten, miféle jármű! — kiáltana föl a gyöngédebb nemhez tartozó nőtúrista ; kiöblözött fenyőszálakból összetákolt lélek vesztő s tán mégis elég kényelmet biztosit. Hagyjuk a parton a gyáva aggodalmat, s szálljunk belé. Felszerelésünk : táv­cső, revolver, utazó pléd; lábainkat a kimélyesz- tett fenyöszálakba bocsátva, a szemközt keresztbe helyezett üléseken elhelyezkedünk. A két lengyel testvér, hoszu póznákkal, a tutaj két végére állva, útnak indítja hajónkat, mely nem zakatolva ugyan, s hullámokat sem verve, megkezdi csöndes útját az észak felé törő Dunajecz kristálytiszta hullá­main. Lassan, csöndesen indul, helyenként csak­nem horzsolva a folyam ágyát képező kavicsot, majd mélyebb ágyat nyerve, haladunk vigan, oly­kor rohamosan a vadregényességben hasonlithat- lan völgyszoroson. Az ég tiszta felettünk, a víz átlátszó alattunk, annyira átlátszó, hogy a mé­lyebb pontokon is azt hisszük, miszerint csak le kell nyúlnunk, s kezünkkel söpörhetjük a me­derben elterülő szines kavicsot. A lengyel mo­solyogva nyújtja le két ölnél hoszabb póznáját s érthető leckét ad az optikai csalódás törvé­nyéből. Mint egy óriás gyémánt kígyó, hirtelen ka­nyarulatokkal halad folyónk, betöltve testével a mintegy 50—100 ölnyi szélességű völgyet. Min­den kanyarulatával, újabb és újabb meglepetések; itt a legmerészebb képzelödésü, égfelé törő szirt- roeredélyek, helyenként sürü, sötét fenyvesek kö­rül, magosán meredő sziklatornyok; most törpe fenyővel szegélyezett szirtfalak, majd az észak­vidéki tenyészet termetes fenyőjének szálas cso­portja teszi széppé, teszi magasztossá a nagyszerű képet, melynek benyomása alatt megdöbbenve gondol az ember saját erőtlenségére, kicsinységére. .... Kolompot hallunk, s figyelmünket a pásztor-tilinkó mélázó hangja kapja el. Tehát itt is van idill? a zordon arcon át lágy mosoly folyik átal? .... A hegy meredek oldalán, mint mozgó már­ványsziklák, piros és tarkaszőrü tehenek szedege­Ipgjp' Mai számunkhoz og-y ív melléklet van csatolva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom