Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-08-04 / 31. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. augusztus 4. 31. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak isimért kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mond8or dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOM RÉMK. 9476/89. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Valamennyi községi elöljárónak. * ; A közkórházakban 3 hónapon túl ápolt hosz- , szadátmas betegek elszállítása korul követendő el járás tárgyában 31,519. szám alatt kelt belügyminiszteri körrendeletét alkalmazkodás végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. Julius 5-én. j alispán helyett: Vlczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. Magy. kir. belügyminister. 3151 pl Vili. szám. Körrendelet. 'Valamennyi törvényhatóságnak (Budapest főváros kivételével). A közkórházakban három hónapon túl ápolt hosszadalmas betegeknek illetőségi községük által szándékolt hazaszál- littatása alkalmával már több ízben megtörtént, hogy az illetőségi község a kötelékébe tartozó egyén hazaszállításának eszközöltetése körül késedelmesen járt el és megbízottja az illető közkór- -j házi igazgatóságnál való jelentkezés alkalmával azon értesítést vette, hogy a hazaszállítandó beteg vagy bajainak súlyosbodása, avagy egyéb közbejött körülmények miatt haza nem szállítható. Minthogy az ilyen eljárásból felesleges és elkerülendő költségek keletkeznek, ilyenek elhárítása, s általában a hazaszállithatást eszközölni köteles községek anyagi érdekeinek megóvása tekintetéből a következőket rendelem. Minden község, a mely valamely közkórház igazgatósága által aziránt kerestetett meg, hogy az illetőségi kötelékébe tartozó egyént községi, vagy házi ápolásba való elhelyezhetés végett haza- 1 szállíttasson — feltéve azt, hogy az illető hazaszállítandó egyénnek illetősége be van igazolva — haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy a haza szállítást kért közkórházi igazgatóság tüzetesen, értesittessék a felől, hogy a község megbízottja mikor fog a hazaszállitas eszközlése végett, a közkórház igazgatóságánál jelentkezni. A most jelzett eljárásból kifolyólag pedig a közkórházak igazgatóságai kötelesek lesznek azon esetre, ha a hazaszál 1 litandó egyén állapota időközben annyira megváltozott volna, hogy hazaszállithatása egészségének veszélyeztetése nélkül nem volna eszközölhető, I vagy egyéb, a hazaszállítást gátló körülmények merülnének fel, az illető községet sürgősen értesi- ! teni. Ezekről a törvényhatósága területén létező | közkórházak igazgatóságainak kellő utasítása végett ) értesítvén, egyúttal felhívom, hogy az ezen ren- deletemben foglaltak szigorú betartása iránt saját ügykörében kellőleg intézkedjék. Budapesten, 1889. évi junius hó 15-én. Baross s. k. 10922. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. Ungvármegye alispánjának átirata alapján, közhirrététel végett tudatom, hogy a bereznai járás területén a szarvasmarhák között terjedőben levő száj- és körömfájás folytán a N.-Bereznán tartatni szokott hetivásárok betiltattak. S. a-Ujhely, 1889. julius 18-án. Alispán helyett : Viczmándy Ödön, főjegyző. 10,918. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Alanti ministeri intézvény a vármegye hivatalos lapjába, a közönség tájékoztatása céljából, közzététetik. S.-a.-Ujhely, 1889. évi julius hó 21-én. Alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. M. kir. belügyminister. 38,103/Vll. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak és fiumei kormányzónak. Újabb időben különösen a párisi világkiállítás megnyitása óta ismételten fordultak elő esetek, hogy a Francziaországból hazafelé utazó magyar alattvalók, az elsasz lota- ringhi határon feltartóztattak, mert útleveleiket Parisban az ottáni német császári nagykövetség által nem láttamoztatták. Hivatkozással múlt évi junius 16 án 363/res. szám alatt kelt köriratomra, felhivom a törvényhatóságo*, hogy az útlevelekért folyamodókat ezen rendszabályra figyelmeztesse. Budapesten. 1889. évi julius hó 3. Gróf Teleki s. k. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.-Újhelyi, 188p. junius hó 27-én tartott közgyűléséből. 307 6330.. sz. . Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. minisztérium 12,329. és 19,048. sz. a. a két éves tanfolyamot végzett gyógykovácsok állatorvosi gyakorlata tárgyában kelt körrendeleté. A miniszteri körrendeletek a járási főszolga- biráknak kiadatni rendeltettek. Kelt mint fent. Jegyzetté: Kiadta Somossy Sándor, Viczmándy Ödön, tb. aljegyző. főjegyző. I. Másolat. Földmivelési magyar kir. miniszter. 12,329. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Tekintettel azon körülményre, hogy számos két éves tanfolyamot végzett gyógykovács állatorvosi gyakorlatot folytatott és ezek az esetben, ha az 1888. VII-ik t.-c. 117. §-a reájuk egész szigorral alkalmaztatnék, eddigi kenyérkeresetüktől megúsztatnának : az ilyen két éves tanfolyamot végzett gyógykovácsok állatorvosi gyakorlata iránt ezennel a következőket rendelem: Az ilyen gyógykovácsok, ha: 1. magyarországi illetőségűek, 2. két éves gyógykovácstanfolyamot sikerrel végeztek, 3. szolgálati idejüket a közöshadseregnél, vagy a m. kir. honvédségnél jó minősítés mellett töltötték el, 4. a katonai szolgálatból történt kilépésük után az 1888. évet megelőzőleg már két éven át a polgári életben állatgyógygyakorlatot űztek, és végre, ha mindezen körülményeket az 1890. évi március hó 31-ig a vezetésem alatt álló minisztériumhoz benyújtandó kérvényhez csatolandó bizonyítványokkal hitelt érdemlő módon igazolják, egy gyakorlati irányú vizsgálatra bocsáttatnak, melynek sikeres letevése esetén állatgyógygyakorlatra jogosító engedélyt nyernek, azonban sem községi hatósági, sem városi, sem törvényhatósági vagy állami al kalmaztatásra való igényre nem jogosittatnak. A kérdéses vizsgálat folyó évi november-, 1890. évi május és november és 18pl. évi május első hetében az állatorvosi tiszti vizsgálat vizsgáló-bizottsága előtt teendő le. A vizsgálatra való bocsáttatás iránti kérvény a vizsgálat határidejét megelőzőleg egy hónappal előbb nyújtandó be. Ezen vizsgálat tárgyait képezik: a) gyógyszertan és rendelvényszerkesztés. b) Kórbonctan (a szarvasmarhák, juhok, és sertések betegségei által előidézett kóros változások). c) Részletes kór- és gyógytan (a szarvas- marhák, juhok és sertéseknél előforduló betegségek megállapítása és gyógykezelése), d) Járványtan e) Mútételek, melyek szarvasmákon, juhokon és sertéseken hajtatnak végre. A ki csak egy, vagy legfeljebb 2 tantárgyból nem felel meg, a vizsgálatot egyszer ismételheti, de ha feletei több tantárgyból nem kielégítők, a vizsgálatot nem ismételheti. A vizsgáló-bizottság tagjainak dijait az államkincstár terhére vállalom el. Erről a törvény- hatóságot tudomásvétel és törvényhatósága területén leendő közhírré tétel végett oly megjegyzéssel értesítem, hogy a kir. állami állatorvosokat ezen rendeletemnek a gyógykovácsokkal való közlésére egyidejűleg szintén utasítottam. Budapest, 1889. március 30. gf. Széchényi s. k. II. Másolat. Földmivelési miniszter. 19,048. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Hivatali elődöm f. évr márczius hó 30-án 12,32g./V. 89. sz. a. kelt T A * C Kirándulás a Dunajeczen. A „Zemplén" részére irta : —s. Ezt a rekkenő hőséget tovább kitartani nem lehet; a virág, a lomb leroskoíif'a fü leperzselö- dik ; benn a hivatalé^ sztjba'zárt levegője, künn a fejedre tűző napsugárf~~ most meneküljön ha ki tud, de merre, hova f Instálunk szabadságot 1 Ne értsék kérem félre; nem arról a szabadságról van szó minálunk, melyért milliók szive lelkesül, melyért vért, életet áldozunk ha kell; óh nem arról van szó ; egyszerű, csekély értelme ez esetben a fogalomnak az évenként előkerülő szünidő, midőn a tisztviselő a poros akták tömkelegéből menekülve, szépen kimosdik, s megyen és keresi az üdét, a zöldet, a kristály patakot, az ózondús levegőt, hogy az örökszép természet közvetlenségétől felfrissülve, bírja tovább vonni a kötelesség terhes-szekerét, mely az életben osztályrészéül jutott. Hogy hová menjen ? . . . hála istennek e kérdésre is könnyű a valász; nem szükséges tűi mennie hazánk határán ; itt belől, a zóna-rendszer keretében, megtalálja mindazt, a mire lelke vá gyik; elsorolhatnánk egy hoszu sort, válasszon ki-ki tetszése szerint, — mi csak menjünk a Sze- pességre. Költők lantja, festők ecsetje, ihletett hangulattal festi a magasztosát, csodást, ámde még mindig halványan. Azt, a mi az ember lelkét ámulatba ejti s imára készti, — leírni, lefesteni nem lehet; ott az őserő teremtő hatalma s a természet nyájas mosolya ömlik el. Ilyen a Szepesség koronája, hegyeink királya : a Kárpát; ilyen a Kárpátok ezerek által látogatott megannyi pontja, a csorbái tó, a tarpataki völgy sat. Ezúttal nem vezetem t. olvasóimat a Kárpátvidék magaslataira; tartok tőle, hogy fárasztó lennék; attól pedig kiválóképen irtózom. Rövid pár órai vízi utat mutatok be, rövid ut, de arra aki megtette, feledhetetlen marad holtig. Az eperjesi gör. kath. püspökséghez tartozó Veres-klastrom mellett, a Dunajecz partján van egy régi keletű, s újabb időben ismét fölkarolt kis fürdő. Szerény kis hely, a nevére sem sokat ád ; úgy hivják, hogy s Smerd sonkán, s kapta pedig ez elnevezést kellemetlen szagu kénes vizétől. Itt szállunk fel a Dunajeczre s nem minden aggodalom nélkül. Uram isten, miféle jármű! — kiáltana föl a gyöngédebb nemhez tartozó nőtúrista ; kiöblözött fenyőszálakból összetákolt lélek vesztő s tán mégis elég kényelmet biztosit. Hagyjuk a parton a gyáva aggodalmat, s szálljunk belé. Felszerelésünk : távcső, revolver, utazó pléd; lábainkat a kimélyesz- tett fenyöszálakba bocsátva, a szemközt keresztbe helyezett üléseken elhelyezkedünk. A két lengyel testvér, hoszu póznákkal, a tutaj két végére állva, útnak indítja hajónkat, mely nem zakatolva ugyan, s hullámokat sem verve, megkezdi csöndes útját az észak felé törő Dunajecz kristálytiszta hullámain. Lassan, csöndesen indul, helyenként csaknem horzsolva a folyam ágyát képező kavicsot, majd mélyebb ágyat nyerve, haladunk vigan, olykor rohamosan a vadregényességben hasonlithat- lan völgyszoroson. Az ég tiszta felettünk, a víz átlátszó alattunk, annyira átlátszó, hogy a mélyebb pontokon is azt hisszük, miszerint csak le kell nyúlnunk, s kezünkkel söpörhetjük a mederben elterülő szines kavicsot. A lengyel mosolyogva nyújtja le két ölnél hoszabb póznáját s érthető leckét ad az optikai csalódás törvényéből. Mint egy óriás gyémánt kígyó, hirtelen kanyarulatokkal halad folyónk, betöltve testével a mintegy 50—100 ölnyi szélességű völgyet. Minden kanyarulatával, újabb és újabb meglepetések; itt a legmerészebb képzelödésü, égfelé törő szirt- roeredélyek, helyenként sürü, sötét fenyvesek körül, magosán meredő sziklatornyok; most törpe fenyővel szegélyezett szirtfalak, majd az északvidéki tenyészet termetes fenyőjének szálas csoportja teszi széppé, teszi magasztossá a nagyszerű képet, melynek benyomása alatt megdöbbenve gondol az ember saját erőtlenségére, kicsinységére. .... Kolompot hallunk, s figyelmünket a pásztor-tilinkó mélázó hangja kapja el. Tehát itt is van idill? a zordon arcon át lágy mosoly folyik átal? .... A hegy meredek oldalán, mint mozgó márványsziklák, piros és tarkaszőrü tehenek szedegeIpgjp' Mai számunkhoz og-y ív melléklet van csatolva,
