Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-07-28 / 30. szám

buzgó és fáradhatatlan tagja volt, érdemeit első- | rolnunk nem lehet. A választmány és parancsnok­ság julius ii-én búcsúzott tőle, midőn az egyesü­let nevében Dr. Finkey József, e. titkár, a város nevében pedig Kun Dániel, főbíró, mondott a tá­vozónak szives istenhozzádot, mire Bogyay meg- hatottan és könnyezve válaszolt. (Tüzek). S. pataki tudósítónk írja, hogy ottan f, hó 22-én reggel 7 órakor kigyuladt a Héczén Kálai Pál csűrje és le is égett a már behordott ez évi összes termésével és lakóházával együtt. Tűzoltóink Ya H-kor vonultak be a tűz eloltása után. A petrahai gyakorlótéren lévő huszárság vág­tatva rohant be a vész helyére; szerencsénkre azon­ban nem sokára eltávozhattak. Ha északi szél fu, Hécze is könnyen a Hustácz városrész sorsára jut, sőt a belvárost sem lehetett volna megmentenünk. Csak a teljes szélcsend mellett volt lehető a sikeres védekezés. — Széphalmon f. hó 24-én két lakóház égett le az összes melléképületekkel, élettel és ta­karmánynyal együtt. A vész nagyobbodásának meggátlásában érdeme van az újhelyi derék tűz­oltóságnak is, mely főparancsnoka által vezetve, elösmerést érdemlőleg működött. (A tarczali gyógyszertár ügye.) A belügy minister Horváth Imre gyógyszerész kérelmét, hogy az özv. Babcsák Jánosnéfé\e. tarczali gyógyszertár személyes üzleti jogosítványa reáruháztassék — teljesíthetőnek nem találta. TANÜGYI ROVAT. Értesítés a homonnai középkereskedelmi iskoláról. — A szülők és gyámok figyelmébe. — / (Folyt, és vége.) II, A középkereskedemi iskolák gyakorlati célja. Hogy miféle életcélhoz jut az ifjú egy ily szaktanintézetben annak kimutatására felsorolom azon életpályákat, melyekre itt előkészül­A középkereskedelmi iskolát végzett tanuló lehet. 1. Önálló kereskedő, átveheti pl. szüleinek üzletét, vagy, ha módjában áll, saját erejéből teremt magának e téren önállóságot. 2. Alkalmazást talál nagyobb kereskedő üzle­tekben, ahol szakképzettségének gyakorlati érté­kesítésére tér kínálkozik; mint segéd, üzletvezető stb. • továbbá mint pénztáros, könyvelő vagy más szakszerű hivatalnok különféle ipari, kereskedelmi és gazdasági vállalatoknál, gyárakban és társula­toknál, magán kereskedő-házaknál, takarékpénz­táraknál, biztosító-intézeteknél, hitelszövetkezetek­nél és bankoknál. 3. A köztisztviselők minősítéséről szóló tör­vény szerint pedig lehetnek a középkereskedelmi i iskolát végzett ifjak: a) A postaszaknál ■ posta­főtisztek, tisztek és gyakornokok (14. §.). b) A számvevőségi szaknál: a minisztériumoknál, a me­gyéknél, törvényhatósági joggal felruházott váro­soknál, a pénzügyi igazgatóságoknál, adófelügye­lőknél, illetékkiszabási- és adóhivataloknál, a do­hányjövedéknél, az állami jószágigazgatóságoknál. a bányászat és pénzverésnél, az államnyomdánál a lottó-, posta- és távirdaigazgatóságoknál, állami zálogházaknál, a tébolydáknál, kórházaknál és álta­lában minden állami hivatalnál és intézetnél alkal­mazott számvevőségi és ellenőrző tisztviselők ; ez esetekben azonban még államszámviteltani vizsgá­latot is kell tenniök (17. §,). c) A pénztári szak nál: a központi államkincstár, a zágrábi állam- pénztár, valamint az adóhivatalok- és határvám­hivataloknál, tisztviselők, köztörvényhatósági pénz- tárnokok, alpénztárnokok (ellenőr) és könyvveze­tők, gyámi pénztárnokok, állami hidaknál pénz­tárnokok és ellenőrök (18. §.). d) A kezelési szak­nál : dohányárudat raktári, valamint lottóigazgató­sági tisztviselők (19. §.). e) A vegyes szakoknál- zálogházi igazgató, ellenőr, könyvelő, pénztárnok és ellenőrzési számtisztek (22. §.). 3. Lehetnek továbbá: vasúti hivatalnokok is (16,506.) gj sz közi. miniszt, r). 4. Beléphetnek a tudományegyetemre a kö­zépkereskedelmi iskolai tanári tanfolyamra. 5. Ha mezőgazdasági pályára kívánnak át­lépni, felvétetnek a hazai összes gazdasági tanin­tézetekbe. A középkereskedelmi iskolát végzett ifjú tehát boldogulhat más pályán is, nem szükséges, hogy okvetlen kereskedő legyen. A fenti kivonatban közölt «szervezettel» ren­dezett középkereskedelmi iskoláknál magasabb szakképző intézet a kereskedelmi szakoktatás terén Magyarországon nincs. A «közép» jelző ugyan arra a gondolatra ve­zetheti az embert, hogy van az ismertetett közép­kereskedelmi iskolákon kívül felső, vagy felsőbb is. És csakugyan hallunk ilyet is: «kereskedelmi akadémia.» Ilyen van pl. Budapesten, Kolozsváron, Sopronban, Pozsonyban. Nagyon könnyen azt hi- hetné valaki, hogy ezen akadémiák a középkeres- ked. iskolákban végzett tanulmányok folytatására szolgáló magasabb szakintézetek, hogy talán úgy áll a kettő egymáshoz, mint pl. a középtanodák (gimn. és reál.) a jogi akadémiákhoz, vagy az egyetemhez. Hát erre nézve jelenthetem, hogy ezen kereskedelmi akadémiék közt a budapesti, mint legrégibb, mindjárt eleinte akadémia címet viselt, a többiek, azelőtt önálló középkereskedelmi iskolák, később kapták e cimet külön miniszteri engedélylyel, pl. a kolozsvári kéresked. iskola is csak két év óta akadémia ; de szervezetük meg egyez a középkeresk. iskolákéval, ugyanazon tan­terv és rendtartási szabályokkal, azon különbség­gel mégis, hogy ezen kereskedelmi akadémiákon taníttatnak egy negyedik évfolyamban a keleti nyelvek is, de a rendtartási szabályok 2. §-ában az áll, hogy ezekre a nyelvekre szánt negyedik évfolyam a vallás- és közoktatásügyi m.nisztérium által bármely háromosztályu középkereskedelmi iskolában engedélyeztetik, ha arra elegendő szám mai jelentkeznek tanulók. Az igaz, hogy ez a pol­gári iskolával kapcsolatosságra nincs határozottan kimondva. Ha tehát valamely ifjú kereskedelmi pályára készül, nem szükséges az említett akadémiákra mennie, ugyanazt a szakképzettséget és gyakorlati életcélt elérheti bármely önálló vagy polgári isko­lával kapcsolatos középkeresk. iskolában és bizo­nyára sokkal kevesebb költséggel. Tudnivalók a jövő tanévre. 1. A tek. megyei kir. tanfelügyelőségnek a beiratások tárgyában hozzánk intézett utasítása folytán, a homonnai polg. iskola V., illetőleg I. keresk. osztályába belépni szándékozó tanulók fel­vételét, beirását j. évi augusztus hó 10 tői 20-ig fogjuk eszközölni, az alsó négy osztályba egész szept. i-ig lehet jelentkezni. 2. A polgári iskolába való beléphetés fölté­telei a múlt évi értesítőben, a középkereskedel mibe pedig fentebb a rendtartási szabályokban vannak közölve. 3. Tandíj a polg. iskola bármely osztályában évenkint 5 ft, a kereskedelmiben 12 frt. Ezenfelül minden tanuló fizet 2 ft behatási , 30 kr értesitö- és 20 kr ifj. könyvtárdijat. 4. Szegénysorsu jó tanulók a tandíjfizetés alól felmentetnek. Éz iránti szabályszerűen fels zerelt kérvényüket a beiratáskor az igazgatónál kell be nyújtani. Végül bátor vagyok a t. szülőkkel azt is tudatni, hogy kisebb gyermekek havonkint 10—14 ft, felnőttebbek 15—20 ftért úri házaknál kaphat­nak teljes ellátást. Homonnáti, 1889. évi julius hóban. fierce* Iiiijos, polg. isk. igazgató. Szülők figyelmébe Fischer Ármin, néptanió K. Helmeczen, lapunk dolgozótársa, polgári iskolába készülő magántanulók oktatását és ellátását nagyon jutányos föltételek mellett hajlandó elvállalni. Szol­gáljon ez Útmutatásul azoknak is, kik szerkesztő ségünkhöz e tárgyban kérdéssel fordultak. EŐZGAZDASÁa. Toli aj-llegynlj a puszi n I asa. — A szakértők tanulmányútja — Dr. Szabó Gyula szőlőjébe felérve, a 2 éves Vialla rigolirozott agyagos talajban, mely előbb parlagon hevert, szép buja fejlődésben, a Ripáriá- nál sokkal erőteljesebb állapotban találtatott. Le- vélzete dús, erőteljes, fája erősebb vastagabb a Ripáriáéinál, nemrégen, s mostan lett zöld ojtás- sal hasításba furminttal a tarczali vincellérképez- dei tanár vezetése alatt beoltva. Az elöbbeni oltások megeredési %-a igen jó, mert 95%'on fülül van. Itt az oltást igen el­találták, s itten eső is lévén, a vegetáció is segé­lyére jött az ojtásnak, s igy a 2—3 hetes ojtások gyönyörűen kihajtottak. Az első évben a Vialla satnya volt, s már félteni lehetett, hogy a fillokszerával meg nem bir, de mostani fejlődése nagyon jó, nagyon erős és megfelelő. Vesszője mégegyszer olyan erős, mint a Ripáriáé. és ennek tulajdonittatik'azon körülmény, hogy az ojtások benne sokkal jobban sikerülnek s hogy sokkal inkább megfelelők, mint a Ripáriá- ban, mert az ellentét az alany és furmint között nem oly nagy s igy ez amannak dús fejlődésével párhuzamban is haladni képes és igy az állandó ság tekintetében is több reményt nyújt a Ripária alanynál. Az ojtás forradása is szemügyre vétetvén, az sokkal tökéletesebbnek Ítéltetett mnit a Ripária forradása; A Vialla gyökérzetén azonban a (bok­széra okozta jellegző dudorodások — a módosítá­sok — észlelhetők valának, s ezen körülmény — nagy aggályt okozott a jelenlévőknek. A Rupestris kőporos talajban, mely szinte felrigoliroztatott, szépen fakad, de e tavaszon lé­vén csupán elültetve, gyengesége miatt róla Ítéle­tet mondani korai. Ripáriára 2 éves furmint ojtásokat láttunk itt is, azonban a forradás ezeknél szintén hiányos és a necrose — miatt az ojtás meg nem felelő­nek s sokak részéről életképtelennek ítéltetett. Dr. Szabó Gyula franciaországi tanulmányut- járól hazatérve teljes reménységgel van a tokaj- hegyaljai szőlőknek is ujjáalakithatása iránt, s ő maga szép példával megyen előre, s nem csupán saját érdekét, hanem polgártársai ügyét is szivén viseli s azokkal fáradságát s tudományát meg osztani kész, mert a kísérleti telepet nemcsak ve­zeti, hanem annak sikerét bebizonyítandó, az anyagi áldozattól sem riad vissza, hogy a tállyai- aknak az újra telepítésnél a megfelelő ellentálló alanyok biztosítása tekintetében a kiindulási pon­tot kezökbe adhassa. A szemleut véget érvén, a tágas borház­ban gyülekeztek az orsz. bizottság tagjai és a hely­színén megjelent szőlőbirtokosok, ahol Viczmándy Ödön gazd. egysiileti h. elnök arra hívta fel az egybegyült szakértőket, hogy a látottak után egy tanácskozmányt tartani s a Tokaj-Hegyalja újjá­alakítására véleményüket és tanácsukat nyilvánítani szíveskedjenek. A vita megindult, jó soká is tartott, azonban a nézetek és vélemények nagyon eltérők lévén, azok bővebb méltathatása végeit jegyzőkönyv ha­tároztatok felvétetni, s a tanácskozás eredménye igy valószínűleg az orsz. gazd. egyesület közlö­nyében a »Gazdasági Lapok* ban és a «Borászati Lapok*-ban fog megjelenni. Este volt midőn a városba leértünk, a hol a vendégek Dr. Szabó Gyula által a legsziveseb ben elszállásoltalak, a mely után ugyancsak szi­ves vendégszerető házánál gyűltek össze vacso rára. Mintegy 40-en voltak itt is jelen, s igy a pohárköszöntök egész sora látott napvilágot, ahol a mozgalom vezetőire, az orsz. gazdasági és a zemplénvármegyei gazdasági egyesületre s azok vezetőire mondatott pohárköszöntő, reá utaltatván arra, hogy a Tokaj-Hegyalja tőlük várja és re ményli nyomorult sorsából való kibontakozhatását. A hangulat itten a látottak után, a legszíve­sebb vendégszeretet mellett sem lehetett rózsás, s a több irányú viták után avval búcsúztunk egy­mástól, hogy »a viszontlátásra a lapok hasábjain.« A társaság egy része — kiállva a nagy hő ségben — hazarándult, a másik része pedig a reg­geli vonattal Miskolczon át Szendröre, a mely tanulmányút eredményét élénk érdeklődéssel várjuk. Mindezekután nem lehet most más vélemé­nyünk mint az, hogy a Tokaj Hegyalja sorsa a legkétségbeejtőbb, s itt gyors és országos segély ről kell gondoskodni, ha ama 38 községet 11 vá­rosával s 60,000 magyar emberével a magyar­ságnak s a magyar nemzetnek megtartani akarjuk. Ez iránt azonban nem lehet kétségünk s igy bizva remélünk. S.-a.-Ujhely, 1889. jun. 20. (vége). liöeherer Andor. A közönség köréből. — Alak s tartalomért a beküldő felelős. — Nyilvános köszönet. Tekintetes Szerkesztő ur! A f. 1889. évi junius hó 6 ik napján váro­sunk ,Hustácz*-nak nevezett részében dühöngött tűzvész alkalmával károsodottak segélyezésére általam, mint akkor helyettes főbíró által kibocsáj- tott, Nemes Ferenc jogtanár, mint a helybeli nép­bank elnöke; Dr. Ballagi Géza jogtanár, mint az itteni polgári olvasó kör elnöke ; Molnár János tanító, mint az alsó tanyai gazdák elnöke; Ben esik József, városi rendőrbiztos; Ulics András, Boross József és Galgóczy Károly városi tanácso­sok kezeihez átadott gyüjtőiveken adakozók név­sorát s az adomány mennyiségét is kitüntető •/. alatti kimutatásnak becses lapjában leendő közzé­tételét a midőn az elöljáróság nevében tisztelettel kérelmezném*), — megragadom az alkalmat, segé­lyezett polgártársaim nevében, kegyes jó királyunk Őfelségének 500 ftnyi legkegyelmesebb adományá­ért legmélyebb jobbágyi hódolatunkat és hü ra­gaszkodásunkat nyilvánitani, s úgy ezen legfelsőbb, valamint a magas kormánytól nyert 300 ftot, végre az országos «Jósziv« egyesülettől kapott 1000 forintnyi tetemes segélyek kieszközléseért rólunk atyailag gondoskodó Főispánunk Öméltóságának, ugyszinte a szegények sorsát szivén viselő s azok baján segíteni is kész derék főszolgabiranknak a nyilvánosság előtt is köszönetét mondani és kijelenteni, hogy a kárvallottaink érdekében tett sikeres fáradozásaikkal lakosságunkat, különösen pedig ennek értelmiségét örök hálára kötelezték. — Megemlítve még, hogy S. a -Ujhely város lel­kes közönsége sem felejtkezett meg rólunk Ínsé­günkben, mennyiben ö is küldött elöljárósága ut- lán 96 ft 50 krt, — és végre, hogy kárvallottak­kal szemben az égési károk megállapítása és ki­fizetésénél az »első magy. ált. bizt. társaság« az »Azienda„ és »Fonciere« a legméltányosabban jártak el, és hogy ugyanezt a »Phönix«-röl épen nem mondhatjuk. Tisztelettel vagyok S.-Patakon, 1889. julius 13-án alázatos szolgája : "Vay- István, város ügyésze. *) Őszinte sajnálatunkra szolgál, hogy az igen nagy- terjedelmű s 408 ft. 48 krnyi összegről szóló kimutatást lapunk­ba fel nem vehetjük. Szerkesztőségünknél azonban egy hó­napig bárki által megtekinthető. Szerk. Szerkesztőség-! posta,. A végzetes nap. Nem közölhető. Kéziratát egy hétig megőrizzük. D. M. urnák Helyben. Közlését jövő számunkban megkezdjük. Nem lehetne-e a kissé terjedelmes dolgozaton rövidíteni ? Felelős szerkesztő: HOEVÁTH tózseif. Főmunkatárs: DONQÓ Gr V. GÉZA. I Kiadótulajdonos: ÖZV. BORTJTH ELEMÉRNÉ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom