Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-07-21 / 29. szám

le. Hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt, egyedül az ottani tiszttartónak Csapó József jó példát mutató fellépésének kell tulajdonítani, a ki a vész helyére összes munkásaival és cselédségével sietett s derekasan hozzá látott a mentéshez és oltáshoz. A tűz lokalizálásában nagy segítségre voltak a sárospataki tűzoltók is. A múltkori közlésben tévesen volt állítva, hogy a körjegyzőnek összes hivatalos iratai bentégtek volna. Az igaz, hogy a jegyzőnek minden holmija odaégett, de a hivatalos iratokat sikerült megmenteni.

(A sors keze.) A s.-pataki cigány-brugós na gyón szereti s nagyon félti szépen serdülő egyetlen rajkóját. Órzi is mint a szemefényét. A minap is, hogy a banda Tolcsva-felé volt útját veendő, édes apai előrelátássiT~lTQgy't. i. a brugó örököse otthon véletlenül a Bodrogba ne vesszen, s a jobb és nagy időket látott brugó árvaságra ne jusson, magával vitte purdéját a tolcsvai Tilalmas-erdőben tartott bálra, hol a banda szolgált talpalávalóval. Mig a vén dádé szeme a táncos párokon legelt, az eleven szemű gyermek a közel álló tölgyfán megpillantott madárfészekbe lett szerelmes. Macska módra legott felkuszott a fára, de mielőtt célját érte volna a táncoló közönségnek nagy rémületére alázuhant s a derekát törte. Csőri Ferke szerencsétlen unokája most édes gyermekének balsorsáért önmagát átkozza.

(Vizbe ölte magát.) Sárospatakon egy szolgálóleány a felett való elkeseredésében, hogy gazdája 2 ft eltolvajlásával gyanúsította, a hid karfájáról bevetette magát a Bodrog folyóba s a hullámok közt lelte halálát.

(Vizbe fűlt) Szabolcs vármegyében dolgozó s Tolcsváról való kepések ma egy hete munkájukból hazalelé jőve, Sárán pihenőt tartottak. Ez alatt közülök többen fürödni mentek a Bodrogba. Egy legény merő»virtus«-ból leúszott az uj Bodrogra, hol a folyam sebes árja a viz fenekére sodorta s menthetetlenül odaveszett. Holttestére még nem tudtak rátalálni.

(Rövid hírek). Fó’beló'tte magát jul. 13-ikán Vilyban egy Fejti Imre nevezetű ottani kerülő. Miért — nem mondta meg. —- Hirtelen halál. Tót atyánkfiái a kepés munkáról, mint szorgalmas méhek a mezőről, többé-kevésbé megrakodva húzódnak hazafelé az Alföldről. Közülök julius 15-én egy, Tomcsics Márton nevű, Cz.-Hosszumezöről való munkás Csörgőn útközben hirtelen kimúlt. — Életunt. Géczy József újhelyi fiakker kocsis valami rósz fát tett a tűzre. Emiatt a rendőrség jul. 15-én bekovártélyozta őtet a városházánál berendezett éjjeli szállásra. Géczy unalmában kétszer is felakasztotta ottan magát, de mindakétszer idejében észrevették s levágták. — Betörés Klausz Zs. újhelyi korcsmároshoz jul 12-én éjjel eddig ösme- retlen tettesek, tolvajkulcs segítségével, behatoltak s a Wertheimnak 2 frtnyi tartalmával odábbál- lottak. — Tisztul a város. A folyó év első felében 300 toloncot továbbítottak Ujhelyböl

(Tanoncul felvétetik) két jó házból való 13—14 éves keresztény fiú, egyik a »Zemplén“ könyvnyomdájában, másik a könyvkötészetben. Bővebben e lapok kiadóhivatalában.

(Uj-Tátrafüreden) a fürdővendégek száma jul. hó 15-éig 11IO volt.

Nl'nf'OOn a masyar családoknak olyan gazdag könyvtára, iullbűull melyben annyi szellemi szórakozást találhatna a család minden tagja, mint a mennyit a .Képes Családi Lapok* válogatott közleményei nyújtanak. Nincsen a családi életnek s a gondosan vezetett magyar vendégszerető háznak olyan kérdése, melylyel e lap melléklete a ,Nö a házban* szakavatottan ne foglalkoznék. A .Képes Családi Lapok* előfizetési ára a ,Nö a házban* cimü divat-melléklettel együtt egész évre 6 ft, félévre 3 ft, negyedévre 1 ft 50 kr., s a kiadóhivatal (Budapesten, nagy korona-utca 20. sz.) melyhez az előfizetések legcélszerűbben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal.

TANÜGYI ROVAT.

Értesítés

a homonnai középkereskedelmi iskoláról

— A szülök és gyámok figyelmébe. —

A homonnai négy osztályú polgári fiiskolának középkereskedelmi iskolával való kiegészítése a a nagyméltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak f. évi március hó 6 án 3893. sz. a. kelt kegyelmes rendeletével engedélyeztetvén, ez iskolában az V. polg, illetőleg I ső kereskedelmi osztály a jövő 1889/90, tanévvel, azután évről évre fokozatosan a VI. polgári, illetőleg II. kereskedelmi, s végül a Ifi. kereskedelmi osztály fel fog állíttatni.

Hogy az V. polgári, illetőleg I. kereskedelmi osztály a jövő tanév elején akadálytalanul megnyitható legyen, eziránt a nagyméltóságu vallás - és közoktatásügyi ministériumtól f. évi junius hó 25-én 26486. sz. a. kelt magas rendelete folytán iskolánk elöljárósága a tek. vármegyei kir. tanfelügyelőség által már utasítva lett. Bátorkodom ennélfogva az érdekelt t. szülők becses figyelmét ez intézetre felhívni, ismerjék meg az ilyen középkereskedelmi iskola szervezetét és gyakorlati célját s ha gyermekök jövő életpályájához az itt elérhető általános miveltség és életcélnál magasabbat nem igényelnek, küldjék őket ide egész izalommal. b

1. A »középkereskedelmi iskolák» szervezete.

Homonnáa a középkereskedJmi iskola az eddig fennállott négy osztályú polg. iskola kiegészítése, tehát ezzel kapcsolatos ilyen cimme lesz :

»polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola « De lehet ilyen szakiskola oly helyen is, a hol nincs polgári iskola, tehát függetlenül minden más iskolától, egészen külön. Az ilyen kereskedelmi iskola 3. osztályú, és úgy szokták hívni, hogy önálló; a kettő azonban mindenben tökéletesen egyforma és egyenlőrangu, egy és ugyanazon magas min. rendelettel (1885. 29801.) van rendezve mind a kettő, ugyanazon tanterv és rendtartási szabályokkal, csak azt a „kapcsolatot* kell megvilágítani. Ez a következőkből tűnik ki.

»A polg. iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola tanulói az általános ismeretek megszerzésére szolgáló tanulni valókat a polg, iskola másféle tanulóival ugyanazon iskolának mind a hat osztályában együtt tanulják, szaktanulmányaikat azonban a polg. iskola V. osztályától kezdve három éven át arra képesített szaktanároktól el különítve fogják tanulni, a miből következik, hogy az ily kereskedelmi iskolai tanuló a polg. iskola VI. osztályának bevégeztével köteles még egy évig a harmadik tanfolyam bevégzése végett polgári iskolai pályáját a hetedik évvel megtoldani, melynek bevégeztével bocsáttatik záróvizsgára.«

Eszerint a négy alsó osztályban a polgári iskola »másféle« tanulója, még a kereskedelmi pályára készülők minden tantárgyat együtt tanulnak arra egyformán kötelezve, az V. osztályban beáll egy kis eltérés. T. i. mikor a növendék az ötödik évre beiratkozik, kinyilatkoztatja, hogy ő saját céljához képest csak a hat polgári osztályt, vagy pedig a három kereskedelmi szaktanfolyamot akarja elvégezni, s a szerint lesz az anyakönyvbe bejegyezve. Lesznek tehát az V évfolyamon »polgáristák« és »kereskedők«, amazok V. polg., az utóbbiak pedig I-ső keresk. isk. tanulók, de egy tanteremben, együtt tanulnak, azon eltéréssel, hogy »a polgáristák« a francianyelv, és a »kereskedők« számára kötelezőleg felvett »szaki« tantárgyak tanulására nem köteleztetnek, a „keres kedök« pedig a rajztól mentetnek fel. Ugyanígy áll a dolog a VI. polg., illetőleg Il-ik kereskedelmi osztályban. A hatodik évfolyam bevégeztével a »polgárista« készen van, az intézetből kilép, és pályát választ magának azon a téren, mely a VI. polgári iskolát végzett növendék előtt nyitva áll ; a kereskedői pályára készülő ifjú pedig belép a Vfl-ik évfolyamba, a keresk. iskola III-ik osztá lyába, és itt kizárólag szaktantárgyak tanulásával befejezi pályáját és érettségi vizsgálatot tesz.

A polg iskolával kapcsolatos középkeresk. iskola tehát ugyanazt a szakképzettséget adja, mint az »önálló« s a mellett amabban tisztán VI. polgárit is lehet végezni, ebben van előnye.

A szervezet megismertetése céljából közlöm a hivatkozott magas ministeri rendeletet kisérő »a kereskedelmi iskolák szervezeté«-bői a tantervet, és a »rendtartási szabályzatok« főbb §-ait.

» Tanterv. Kötelezett tantárgyak, a) Általánosak: 1. Magyar nyelv és irodalom. 2. Német nyelv. 3. Francia nyelv. 4. Földrajz. 5. Történelem 6. Mennyiségtan. 7. Vegytan és vegyiparmü- tan. 8. Természettan, b) Szakiak, kereskedők szá mára: 1. kereskedelmi számtan. 2. könyvvitel. 3. Kereskedelemisme, levelezés és irodai munkálatok. 4. Áruisme, vegyi és mehanikai iparmütan. 5. Váltó- és kereskedelmi jog. 6. Nemzetgazdaság, pénzügytan és pénzügyisme. Nem kötelezett tantárgyak: 1 Angol nyelv. 2. Keleti nyelvek (szerb, román, bolgár, török)."

Rendtartási szabályok. 1. A fennebbi tanterv szerint rendezett, valamint a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák nyilvános- sági joggal ruháztatnak fel. Ez intézetek e mellett a gimnázium és a reáliskolával egyenlő rangba helyeztetnek, és azon kedvezményekben részesülnek, melyek ezen intézeteket megilletik. Az egyévi önkénytességre azonban csak azon növendékek tarthatnak igény, kik a kereskedelmi iskolába lé péskor kimutatják, hogy a gimnázium reál, vagy polgári iskola négy alsó osztályát elvégezték és kik a záróvizsgálatot kívánt sikerrel kiállották; ezen feltételek mellett is csak az esetben, ha erre a m. kir. ministérium az intézetnek ily értelemben a jogot megadta. (Megjegyzem, hogy ezt a jogot eddig minden ilyen jellegű intézet megnyerte.) „3. §. (L. fentebb a „kapcsolat“ ismertetésénél idéző jel között.) 4. §. E tanintézetekbe csak oly növendékek vétetnek fel, kik a gimnázium vagy a reál, vagy a polgáriskola négy osztályát sikerrel elvégezték, vagy a kik legalább 14 évesek és az említett iskolák ezen osztályaiban taníttatni szokott tantárgyakból felvételi vizsgálatot állanak ki. A középkereskedelmi iskolának csak az első osztályába lehet belépni. A középkereskedelmi iskolai tanuló egyik intézetből a másikba évközben csak fontos okoknál fogva és felsőbb engedéllyel léphet át 5. §. Ez intézetekben a gimnázium és a reáliskolák rendtartási és fegyelmi szabályai alkalmaztatnak, az intézet ügyét vezető bizottság, az intézet igazgatója és tanárai szintén a középiskolákra nézve fennálló szabályzatok sze- tint járnak el. Az érettségi vizsga. 7. §. A három

évfolyamú, valamint a polgári iskolákkal kapc o latos középkereskedelmi tanintézetek elöljárói kötelesek évenkint az utolsó évfolyamot bevégzett növendékeikkel, a közoktatásügyi és kereskedelmi ministerek kiküldöttjei jelenlétében záróvizsgálatot tartani ... A tanuló záróvizsgálatot csak azon intézetben tehet, melyben tanulását, vagy legalább annak utolsó egész évét végezte. 10 §. A záróvizsgálat szó- és írásbeli ... 11. §. A záróvizsgálaton a növendékek következő ismeretekből tesznek vizsgálatot:

A) Mint legfőbb tantárgyakból: a nyelvekből, a kereskedelmi számtanból, a könyvvitelből és levelezésből és az áruisméből. B) Mint mellék tantárgyakból: a történelemből, a nemzetgazdaságtanból *

Ocrec* La jos,

polg. isk. igazgató.

(Vége köv )

Alapkő-letétel. Nagymihályi levelezőnk Írja, hogy az ottani kisdedóvó iskolának alapkőletétele ünnepies módon f. hó 14-én ment végbe a közönség élénk érdeklődése mellett. Mise után, melyet Szent-Léleky Géza r. kath plébános c. kanonok végzett, az állami iskolának tágas és mükertészeti szempontból is szép udvarában gyűlt össze a közönség. Sulyóvszky István elmondotta az ovóiskola- ügy fejlődést, mely immár a megvalósulál stádiumába futott; az emlékiratot ezután befalazták az alapkőbe. Az óvóiskola építészeti tekintetből is méltó kiegészítője lesz a nagy mihályi széphirü és jónevü állami elemi iskolának. Nagy örömünkre szolgált megérteni, hogy társadalmi utón 10, 000 frt, gyűlt össze az építési költségek fedezésére, A bőkezű adakozók sorában Zemplénvár- megye közönsége 2000 frtal szerepel első helyen. Az ég áldása szálljon az adakozókra és alkotásukra 1

A nagymihályi állami elemi iskolában az

évzáró vizsgálatok, irja levelezőnk, a múlt hó végen tartattak meg. Ezeken a kir. tanfelügyelő képviseletében dr. Habina Péter jelent meg, ki a IV. el fi-, V. s VI. leányosztályok vizsgálatát pedagógiai éles látással vezette. Az intézetben tapasztalt rend, tisztaság, a növendékek ismeretei, de kiválóan ezeknek a magyarnyelv terén tett óriási haladása valósággal gyönyörködtetőleg s lélek - emelőleg hatott nemcsak a tanf. kiküldöttre, de az ezen intézet szellemi előhaladása iránt mély érdeklődést tanúsító nagymihályi intelligenciának jelen volt számos tagjaira is. Ennek az állami iskolának buzgó tanító testületé karöltve a gondnokság lelkes tagjaival hálára méltó odaadással szolgálják a magyarosodás szent ügyét s N.-Mihálynak tót vidékén valóságos missziót teljesítenek. Előttünk van az intézetnek 1888/89 tanévi értesítője is. E szerint a lefolyt tanévben a hitelemzőkkel együtt az iskolában Mathiász József igazgatósága alatt 14 tanerő működött, kik az oktatás nagyobb sikerének elérése érdekében valósággal nemes versenyt folytattak. Oktatásban részesült összesen 610 növendék, még pedig 325 leány és 285 fiú. Kitűnő, illetve jeles osztályzatot nyert összesen 138 növendék.

Hogyan bánunk házi állatainkkal.

(Folyt.)

A tejböség, tisztelt uraim és hölgyeim, jó tartás, jó ápolás, rendes kifejés és helyes tenyész- irány által, mesterséges utón képzett tulajdona a tehénnek, mely jó tulajdon visszás kezelés mellett csökken, de sőt végkép meg is semmisülhet.

Ha tehát önök, nsgos asszonyaim, jó és sok tejet adó tehénnel akarnak bírni: ne resteljék a fáradtságot s győződjenek meg személyesen, hogy vájjon ezen kivánalmaknak megfelelően bánnak-e teheneikkel.

De hogy ezt egészségök s gyöngéd érzésök sérelme nélkül tehessék : kell, hogy a férfiak gondoskodjanak a felöl; hogy a tehén-istáló ne miazma- tanya, de egészséges tiszta helyiség legyen.

Még egy nagy — és pedig egészségi szempontból nagy -- hasznát látnok annak, ha asszonyaink többet forgolódnának a tehén istálóban.

Már Dr. Chyzer hangsúlyozva emlitette az «önfentartás»-ról szóló értekezésében, hogy vannak állati betegségek — mint a lépfene, száj és körömfájás, melyek az emberre is átszármazhatnak és súlyos, sőt halálos kimenetelű kórok okozói lehetnek. így különösen veszélyes a marhák száj- és körömfájása a csecsemőkre nézve.

Ezt tudva, soha nem engedné meg a gondos háziaszony, hogy beteg tehénnek teje emberi táplálékra alkalmaztassák. De tovább megyek. Van a szarvasmarhának egy lefolyásában lassú, észrevehetetlen, láznélküli, minden szembeötlő szimpto- mát nélkülöző betegsége, mely a cselédek által csak nagy ritkán ösmertetik fel, annál kevésbbé pedig, mivelhogy a tehén eszik és tejel. Ez az iszonyú betegség a «gümőkóry közönségesen úgynevezett „gyöngykór,» mely a tejnek élvezete által