Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-12-01 / 48. szám
bathy László io ft, összesen 249 ft 40 kr. Fogadják a kegyesszivii gyűjtök és adakozók egyházunk legszívesebb köszönetét. Homonna, 1889. nov. 21. Tisztelettel :] Mándy István pénztárnok. Nyilvános köszönet. A gálszécsi ev. ref. egyház tanácsa újból épült lelkészlakja kölcségeinek fedezésére f. év és hó 23-án jótékonycélu táncvigalmat rendezett ; mely alkalommal belépti díj és felülfizetésekből befolyt összesen 143 ft. Ebből levonva az 55 frtnyi kölcséget, 88 frt tisztajövedelme lett az egyháznak. Ezen összeghez felülfizetéssel hozzájárultak : Dr. Marikovszky Pál 2 ft, Ferber Béla 1 ft (T-Terebes), Bodnár Péter 1 ft (Szaláncz), Du- dinszky Dezső I ft (Szécs-Keresztur), Szabó Zsig- mond 2 ft. Nemthy József 2 ft (Kohány). Sze-. mere Emil 4 ft (Azar), Pilisy László 2 ft, Kapy Lajos 1 ft, Horváth Mihály 1 ft (Nagy Mihály), Pereszlényi István 2 frt (Varannó), Besenyey István 3 ft, Besenyey Bertalanná 3 ft (Miglész), Szabó Endre 2 ft (Minaj), Fábry Béla 4 ft, tiszt. Gay János 1 ft, Nádas Árpád 4 ft, Tren- mel Károly 2 ít, Kudász Endre 1 ft, Debre- czenyi Ferenc 2 ft, Spóner Gyula dr. 2 ft, Kemény Dezső dr. 1 ft, Schwarcz Armin 2 ft, Schwarcz Ignác dr. 3 ft, tiszt. Ihnatko Emil 1 ft, Földesy József 2 ft, Stépán Pál 4 ft, Molnár Béla 9 ít, Eperjesy István 2 ft, Horváth József 1 ft (gálszécsiek), Midőn ezen felülfizetett összegeket nyilvánosan nyugtázzuk, egyszersmind a szives pártfogásért az egyház nevében hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Kelt Gálszécsen, 1889. nov. 26. Az egyház megbízásából: Sárkány Imre, lelkész. Kovács Sámuel, gondnok. Görgey Gyula, egyh. tanácsos. TANŰGY. Egy filler az ujhelyiflcsonka gimnázium kiépítési kölcségeihez. A közoktatásügyi minister — mint vármegyénknek minden szép- és jóért buzgón lelkesedő főispánja a nyári közgyűlésen a vármegye bizottságának jelentette — megígérte, hogy a s.-a. újhelyi 6 osztályú gimnáziumot hajlandó két év alatt 8 osztályúvá kiegészíteni, ha a szükséges helyiségek az érdeklettek által felállittatnak és felszereltetnek. Azóta fél esztendő múlott el és nem történt semmi a jó ügy előbbvitelére. Sőt úgy látszik, mintha az irányadó körök arról győződtek volna meg, hogy nem is lesz belőle soha semmi. Legalább ezt látszik bizonyítani az, hogy a múlt héten itt járt főigazgató tarthatatlannak látván a 6 osztályú gimnázium fenmaradását, amennyiben az 8 osztályúvá nem emeltetnék, eltörlendőnek véleményezte az 5. és 6-ik osztályt, mely esetben Ujhely elveszítené a csak nem régen nagy utánjárással megnyert két felső osztályt. Hogy ez nem lehet érdeke legelső sorban S.-a.-Ujhely városának, az nagyon természetes, De hogy a vidéknek is érdeke ellen volna, az Sem szorul bizonyításra. Régen és sokan óhajtják, hogy az újhelyi gimnázium nyolc osztályúvá emeltessék. Beszéltek már erről eleget, a kultuszminiszternél kérvényeztek is e tárgyban; de a beszéd, kérelem és ígéretnél maradt minden. Azért ideje volna, hogy a város leginkább érdekelt körei kezökbevéve újra az itteni gimnáziumnak feledésbe merült ügyét, hozzáfognának a a szükséges pénznek a város és vidéke birtokosai adakozásából leendő összegyűjtéséhez, hogy igy valahára az oly régen óhajtott nyolc osztályú gimnázium felállítható lenne. Nem lehet hinni, hogy az érdekelt családapák és vármegyénk urai, birtokosai ne adakoznának össze annyit, amennyire szükség lenne. Sőt ha kell, a vármegye bizottsága vessen ki pótadót is a hiányzó összeg előteremtésére ; mert ha kaszárnyára és betegek ápolására lehet adózni, an- nálinkább lehet, sőt kell is az iskolára. Azt hiszem, hogy zsidó polgártársaink sem maradoznának el az önkéntes adakozók sorából. Ezáltal szépen megcáfolhatnák azt az ellenök emelt vádat, hogy a nélkülök s keresztények által ala pitott gimnáziumokat minden hozzájárulás nélkül használják fiaik. Hogy pedig ne szaporítsam az e téren már annyiszor eredménytelenül elhangzott szót én is : ezennel kötelezőleg kijelentem, hogyha a S.-a.-Újhelyi gimnázium 7. és 8-ik osztályának ügye a megvalósítás stádiumába lép — azonnal 100, azaz egyszáz o. é. forinttal járulok annak felállitási kölcségeihez*), _ . . b Ki may Igenei. *) Minden szónál ékesebben szól a tett. Kalapot emelünk s úgy üdvözöljük cikkirót, aki az első áldozati fillért ajánlja föl a szent ügy oltárára. Nem az összeg nagyságát, de a szivet, az önkéntes, benső elhatározás nemességét tekintjük, midőn városunknak egyik igénytelen polgárát, cikkirót, követendő A bodrogközi ált. tanítói kör éz évi őszi gyűlését november hó 21-én tartotta meg a zé- tényi népiskola tantermében. Lukáts István elnök megnyitó beszédében a néptanítók hivatását fejtegetvén, szépen bizonyította, hogy az egyesület a nevelés ügyének előmozdítására szolgál. Strebeószky lzaiás zétényi tanító az »i« betűnek, Littavecz János szinyéri áll. tanitó a »számjegy értékének« megismertetéséről tartottak mintatanitást; midkét előadót jegyzőkönyvileg megdicsérték. Felolvastatott a vármegyei gazdasági egyesület által a néptanítókra oktrojált fanemesités tárgyában való felszólamlás. Az ott foglaltakat a kör magáévá tevén, a »Zemplén«-nek beküldeni rendelte.**) A kör tagjainak 2/.s része nem jelent meg miért is 2 héten belül a K -Helmeczen tartandó rendkívüli gyűlésen fog a tisztujitás megejtetni. Gyűlés után a gr. Klobusiczky-féle kastély nevezetességeit te kintették meg a jelenvolt tagok. F. Egyesületi élet A Iá crcMkedelml-if jak egyesületének legfontosabb teendői. Senki sem fogja tagadni, hogy a magyar kereskedelmet az illetékes egyének kevés előnyben részesítik és hogy a hazai kereskedők jogos érdekei legkevésbbé istápoltatnak. Különösen nem istápoltatnak a vidéki kereskedők. A vidéki kereskedő valósággal mostoha gyér meke az államnak, sem a szállításnál; sem pedig máshol kedvezményben nem részesül. A vidéki város kereskedői a versenyneki s sokkal inkább ki vannak téve, mint a nagyobb városiak. A nagyobb városban, hogy valaki mint rendes kereskedő megállhasson, bizonyos szakértelemmel és elegendő üzleti tőkével kell bírnia — nem úgy van az a vidéki kis városban. Itt, ha valaki tanult mesterségével nem boldogul vagy nehezebb munkát nem akar végezni — üzletet nyit. Jómódú ismerősei vagy rokonai segítségével megszerzi a szükséges »hitelt« s rövid idő alatt ott ékeskedik az újdonsült »kereskedő* üzlete fölött a cifra cégtábla : N. N. vegyes- vagy N N. röfös kereskedése. így lesz a munkakerülő, vagy más szakokban elbukott egyénekből, sőt nem ritkán tapasztalatlan gyerkőcökből kereskedő. Ezek aztán nem ismerve a kereskedelmi morált, mit sem adva a tisztességre, versenyre kelnek a szolid kereskedővel, ki a régi jó szokásokhoz híven, továbbra is becsülettel akarja kenyerét keresni — s gyakran tönkre teszik azt; saját egyéni érdekeikért szégyent és bizalmatlanságot hoznak az egész testületre azáltal, hogy egy szép napon és nem ritkán éppen akkor, midőn üzletök virágzásnak indult — fizetésre képtelenekké mondják magukat, minek követ keztében a hitelezők az »inzolvens« kereskedő ügyes manövrirozása által lépre kerülnek s »no- lens-volens‘ kénytelenek »kiegyezkedni« úgy, hogy gyakran követeléseiknek felét sem kapják meg, az »inzolvens« kereskedő pedig gyönyörködik a könnyű szerrel kieszközölt nyereségben. Ha az alkotmányos élet áltál teremtett állapotokat vizsgáljuk, furcsának fogjuk találni, hogy mig gyakran a legkisebb jelentőséggel biró iparágak üzése képesítéshez van kötve, addig a kereskedelem nem ritkán a kontároknak és szédelgőknek van kiszolgáltatva, kik miatt legtöbbet a vidéki városok kereskedői szenvednek, s pedig nemcsak az egyenlőtlen verseny következtében, hanem a hitelügyleti viszonyoknál fogva is. Tudtunkkal a helybeli fiatal kereskedők a minap egyesületté alakultak. Ennek az egyesületnek kellene a tarthatatlan s mindinkább veszedelmesebbé váló állapotok megszüntetésére törekedni s szigorúan arra ügyelni, hogy egyes szédelgők üzérkedése által a testületet megillető tisztelet s bizalom meg ne in- gattassék. Ha nem tesznek semmit és tovább is némán tűrik, hogy a kontárok és szédelgők miként teszik tönkre jó hirnevöket, akkor maholnap bekövetkező szomorú helyzetük megteremtését nagyrészben maguknak tulajdonítsák. Ez volna nézetünk szerint az egyesület egyik fontos teendője, Az uj egyesületnek, továbbá, a magyar üzleti nyelv általános behozatalára kellene ösztönözni kereskedőinket, mert a hazai kereskedelem és ipar szellemének magyarosítása a magyar nemzet jövőjére nézve a legfontosabb föltétel. Elvitázhatatlan tény az, hogy minden ember azzal a nyelvvel szeret élni, melyet legtökéletesebben bir, melyet atyjától, anyjától hallott, melyben gyermeki tanulmányait végezte. S mit tapasztalnak ennek dacára a kereskedőknél ? Ott azon visszás állapottal találkoznak, hogy még azon kereskedők is, kik családi tűzhelyüknél magyarok, kik társalgási körükbe iparkodnak átültetni a magyar nyelvet, a magyar szellemet, magyar müveitpélda gyanánt állítjuk az ügyben érdekelt nagy közönség elé. Porszemekből áll a piramis — csepekből van összetéve a tenger. Adja az ég, hogy az itten felajánlott áldozati fillér kezdete legyen az ezreknek és tizezereknek — s az ige : csonka gimnáziumunk kiépítése, — mielőbb testté váljék ! Szerk. *•) E tárgynál tévedésben van a t. tanítói kör. Az ut- szélek befásitására avmegye közönsége alkotott szabályrendeletet s azt a belügyminiszter jóváhagyta. Ha sértve érzi magát a t. tanítói kör, a vármegyénél kell kérvényeznie. Szerk. ségef, — ugyanazoknak kereskedelmi élete mégis német marad. Kellemetlenül érintett, midőn a múltkor egy fiatal kereskedőt meglátogatván, nála német »straz- zát«, német segéd- és .hauptbuchot« láttam, sőt a különféle fűszereket és egyéb árucikkeket tartalmazó ládácskákon látható föliratok szintén Schiller ékes nyelvére emlékeztettek 1 Fiatal ismerősünket e visszásság miatt kérdőrevonván, azt felelte, hogy magyar kereskedelmi ügynyelv hiányában kénytelen németül vezetni a könyveket; mire kötelességünknek tartottuk őt tévedésére figyelmeztetni, és azokat a magyar szakmunkákat figyelmébe ajánlani, melyekből ő mindazt könnyen meg tanulhatja, ami kereskedelmi ismereteinek magyarosítására múlhatatlanul szükséges. Midőn tehát teljes elismerésünket nyilvánítjuk a kereskedelmi-ifjak azon nemes törekvése iránt, hogy a mindennapi nehéz munka fáradalmait s a lét küzdelmeiben kimerült lelket, a számokba merült szellemet, tudományos és szórakoztató előadások tartása által fölvillanyozni óhajtják, — mégis azt tartjuk, hogy az egyesület még ennél is fontosabb feladatot fog teljesíteni, ha kereskedőinket a magyar nyelvvel való élésre buzdítani fogja. Röviden elmondottuk a kereskedelmi-ifjak egyesületének legfontosabb teendőiről való véleményünket. Szorosan a tárgynál maradtunk. Ezzel a kérdéssel egyetemben az egyesület egyéb teendőire is lehetett volna kitérni. De beérjük egyelőre ezzel, minthogy reméljük, hogy a felvett kér déshez még más illetékesebb emberek is fognak hozzászólni, s pedig első sorban müveit kereske- delml-ifjalnk s igy az eszmecsere közben a kereskedelem többi bajai is szóba fognak hozatni. — r —r. KIMUTATÁSA a zemplénvármegyei nyilvános közkórház 1889. évi szept- havi beteg-forgalmának. 1889. szept. 30-tól ápolás alatt maradt 1889. okt. 31-ig tij onnan felvétetett Ápoltak összege Ezek közül elbocsáttattak Összes fogyaték A hó végével ápolás alatt maradt Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok Gyógyulva Javulva Gyógyulatlan Meghalt 35 38 73 44 — — 4 1 48 5 887 Tokár József, Dr. Schön Vilmos, alorvos. főorvos. Szerkesztőségi, postai. A patikus szerelnie Az eszme egészséges és eredeti de kidolgozása csonka és pongyola. A század története — Aggodalom — Dal egy kis levélről — Nem kértem én sokat — meg fog jelenni. R. L. uruak Patak. A küldöttekért köszönet — küldőjüknek szives üdvözlet ! Felelős szerkesztő: HOEVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: D ONT Gr Ó GrTT. Gr É Z A. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORUTH ELEMÉRNÉ. Apró széna eladó kis s nagy mennyiségban nagymélt. gf. Andrássy Aladár ur moly- vai majorjában. Értekezhetni az uradalmi tisztségnél Hardicsán u. p. Tőke-Terebes. ,_3 Tk. 1771/89. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A Gálszécsi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a felső-zempléni kölcsön- és takarékintézet csődtömege végrehajtatnak és Saárossy Györgyné s a a m. kir. kincstár csatlakozott végrehajtatóknak Ujfalussy Mi- hályné szül. Fejy Anna végrehajtást szenvedő elleni 1200 ft, 500 ft és 418 ft tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a varannói kir. járásbíróság) területén lévő, M.-Krucsó község határában fekvő a m.-krucsói 47. sz. tjkvben foglalt 236 hr. sz. ingatanból Uj- falusst Mihályné szül. Fejy Annát illető 3/ie résznyi jutalékára az árverést 306 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1889. évi december I16 31-ik napján d. e. 10 órakor M.-Krucsó község biróházánál megtartandó nyilvános árverésen a megálla - pitott kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának io°/o-át, vagyis 30 frt 60 krt készpénzben vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított s az 1881. évi november 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170.§-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Gálszécsen, a kir. járásbíróság mint telekkönyvihatóságnál, 1889. évi szept. hó 26-ik napján. HSTá,d.as, kir. albiró,
