Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-11-17 / 46. szám
mozdonyok s a már modern szörnyek között, melyek az embert 80 kilométernyi sebességgel röpítik tova. Az emeltyű alakú hajtó rendszer az egyik mozdonyon a kazán tetején van; a viz a hozzá kapcsolt szerkocsin egy valaha zöldre mázolt fa- hordóban volt, honnan egy kender csövön keresztül eresztették a kazánba. Egyik kocsi kerekének plane fa-küllői voltak! Egy húsz évvel később épült kupé, mely valaha egy angol fejedelem tulajdonát képezte s mely akkor talán a kocsi építés netovábbját képezhette, ma valamely harmadrendű vicinális vasúton még csak ötödik osztályú kocsinak se válnék be a petrezselyem vonaton. S ama Decauville vasút két pipaszár vastagságú sínen, mely alig negyven centimeternyite áll egymástól, egy kávédaráló által vont vonaton képes volt hat hó alatt 6 millió embert szállítani 1 Ez a a kis prüszkölő szörny végig hordta kétszer egész Párist egy három kilométernyi hosszúságú vonalon 1 S dacára, hogy a kocsiknak, melyekben rendesen ötven ember szorongott, ajtaja, vagy korlátja nem volt, az egész idő alatt csak két szeren cgétlenség történt, mindkét esetben maga a szerencsétlenül járt utas saját veszedelmének oka. E rendkívüli sikert talán részben a sok nyelvű figyelmeztetésnek lehet betudni mely a vonal mindkét oldalán a legtarkább színekben diszlett. A kiállítás kezdetén négy nyelven tudatta az igazgatóság, hogy a kocsiból fejet vagy lábat kidugni a közellevő fák miatt veszedelmes. E négy nyelv a francia, angol, spanyol- és német volt; természetesen ez utóbbi szemet szúrt s nehány lap rögtön felszól- lalt a német felírás ellen. A felszólalásnak megvolt az eredménye s másnap már az egész vonalon agyonragasztották a német feliratot, messzire pirosló papíron a magyar figyelmeztetéssel. Ezt megint román, majd orosz s végre Európa minden nyelve követte. A spanyol, „Ojo I* a cseh »Pozor 1“ mellett ott diszlett aromán »Bagáti de seama«. Persze a közönség kíváncsisággal olvasta a feliratokat s igy történt, hogy a figyelmeztetéseket anamita, török, persa, kínai, japáni, örmény és hindu nyelven is kifüggesztették. De már ekkor megállapodni nem lehetett, a közönség újabb meglepetést várt s mégis jött a volapük aSenito» felírással. Ezt követte a latin »O cives« kezdettel s végül a gyorsirászat ákom-bákomjai. Mikor már minden nyelvből és elképzelhető feliratból kifogytak harmincharmadiknak megjelent a rebusz ; legnagyobb eredménye azonban e poliglott feliratoknak egy uj nyelv feltalálása volt s ez a dicsőség ha már a többi mind el is fog enyészni, meg fog örök időre maradni. Decauville — mert a vasutat a gyáros nevéről nevezték — feltalálta az az — osztrák nyelvet! S ezt annak lehet betudni, hogy a német nyelvet baj nélkül nem sikerülvén becsempészei; a plakát aljára nyomtatták, hogy »autrichien * A jámbor fráncia ki megütközve kezdé olvasni az „achtung'-ot, teljesen megnyugodott, mikor a végén ott látta az >osztrák* jelzőt; ha a Párisban járt német hazakerül valahol Brandenburgba söre mellé, majd boszankodva fogja elmesélni, hogy egyetlen német feliratot olvasott a kiállításon, azt is csak osztrák protekció folytán. Paty Kárius. (Vége köv.) Szerkesztőségi posta,. Többeknek. Bérmentetlen levelet még ismert kézből sem fogad el a szerkesztőség. T. L. urnák Miskolci. Tisztelet-példányért a lap kiadóhivatalához kell fordulni, ahol azt kellő informácié után rend. szerint útnak indítják. Levelezőinket figyelmeztetjük, hogy a vikéki híreket szorgalmasan küldjék be, mert különben kénytelenek lennénk a tiszteletpéldány expediálásának beszüntetését kérni. M. Gy. urnák — Pirls. Az a tér, mint láthatja, el van és el volt foglalva. Önt akár fent, akár lent szívesen látják olvasóink. Isten ujja. Ha megjegyzéseink figyelembe vétetével át- dolgozza — közölhető lesz. Kéziratát egy hétiS megőrizzük. Felelős szerkesztő: HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DÓIT Gró GTZ\ OÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORUTH ELEMÉRNÉ. Tk. 2523. 1889. Hirdetmény. wr fmRPj\AAPJWiPJ\AAPjmAPj\AAPJiAArtAWJWiPJ\AAPj\AAPj\AAPJ\AArtA/mrju\APjmAPj\AAr jiarmaap iiAAPjmnrjuwp jtnr\rjWf\pj\nnrAWj\nn/^ A nagymihályi kir. járásbíróság mint tkkvi hatóság az 1868 g évi I. t. ez. 17. §. értelmében felhívja mindazokat, kiknekaz első m. gácsországi vasut-társulat által a mocsári 47., 91., 4., 61, 62,, 57. és 64. sz. tjkben foglalt ingatlanokból a második vágány czéljára kihasított területek ért a n.-mihályi kir. adóhivatalbal letétbe .helyezett kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellenveté-^ sük van, vagy a kik a kártalanításra bármi czim alatt igényt tarta- g nak, hogy ellenvetéseiket, illetve igényeiket az 1889. évi decz. hó& 19-ik napjáig azon kir. járásbíróság mint tkvvi hatóságnál annál | bizonyosabban jelentsék be, minthogy a később jelentkezők ész-1 revételeire s igényeire semmi tekintet nem lévén, a kártalanítási összeg annak s azon mennyiségben fog kiadatni, mint akinek nevére és a mily öszeggel az egyéni kimutatásban kitéve van. Kelt a nagymihályi kir. járásbíróság, mint tkkvi hatóságnál 1889. évi okt. 18-án. Olcsváry Bertalan, kir. aljbiró. Községeknek a legjutányosabb árak! Szarvasmarhák és juhok száj- és körömfájása ellen leghathatósabb antisepticus, antiparasiticus és desodorans szer a melyet a nagymélt. földmivelésügyi m. kir. Ministerium 50927. számú körrendeleté értelmében ajánlott. Fischer és Heidlherg bpesti vegyészeti gyárában készült, szavatolt, kitűnő minőségben forgalomba hoz alphons, az „Orsz. magy. gazd. egyesület pártfogása alatt álló termény és bizományi Üzlet, Budapest, V. kér. Arany János aira II. szI jwuvuwr MU’JwJűüwüüvüwJtwjuwjwutftnnrjuwjwvJuwjtwvvmrjuwjtw^WiJtwjv'Aj’jwjwu'jwJuwjwjmn;: jó hirnevü tánctanitó jelenleg Kassán működik és tanfolyamát dec. hó közepén fejezi be, honnan Sárospatakra érkezik és tanítását legkésőbb 1890. évi január hó elsején kezdi meg a városháza nagy termében. Egyszersmind figyelmezteti a t. szülőket, fel nem cserélni Révészt azon tánctanitókkal, kik eddig jelentkeztek, s kik visszaéltek a nagy közönség bizalmával, mivel egyik sem bir olyan szak képzettséggel mint ö, melynek már számos fényes tanujelét adta. Árverési hirdetmény. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. ministerium 1888-ik évi deczember hó 23-án 50964, sz. alatt kelt engedélye folytán Ungmegye n.-kaposi járásába kebelezett Beás község volt úrbéresei erdejében 438 m3 műfára, továbbá 2524 m3 dorong és ágfára és összesen 5028 frtra becsült 750 db tölgyfa-készlet folyó év deczember hó 18-án délelőtti 10 órakor a n.-kaposi szol- gabirói hivatalnál megtartandó zárt ajánlatokkal egybekötött nyilvános árverés utján el fog adatni. Venni szándékozók felhivatnak, hogy szabályos 10°0 bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat folyó év deczember hó 18-án délelőtti 10 óráig a n.-kaposi szolgabirói hivatalhoz terjesszék be. Az árverési feltételek alóliiott m. kir. erdőgondnokság irodojában nem külömben a n.-kaposi sz. hivatalnál a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. 1 — 2 N.kaposi m. kir- erdögondnokság. Tk. 2739/89. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. államkincstár végrehajtatónak néhai Puskás Pál örökösei Puskás József és Puskás János végrehajtást szenvedők elleni 98 frt Jo’/z kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a kir.-helmeczi kir. járásbíróság) területén levő Battyán községe határában fekvő a battyáni 56. sz. tjkben Puskás Pál (kinek neje Kovács Borbála) nevén álló I. 128. hrsz. belhely, 20/b. öi. sz. ház, 130. hrsz. kert, 297., 352., 406., 486., 584 , 621., 738., 838., 876. és 905. hrsz. külbirtokra az árverést 11C4 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1889. évi november lió 27-ik napján délután 2 órakor Battyánban a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 116 forint 40 krt készpénzben, vagy az 1881-dik évi LX. törvényezikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881-ik évi november i-én 3333 szám a. kelt igazságügymin. rend. 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiálltolt szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságánál, 1889. évi julius hó 22-ik napján. Oroszy, kir. törvényszéki biró. 290. . . k- szHázeladás. S.-a.-Ujhely, város közönsége tulajdonához tartozó Kazinczi utczai 540. ösz- szeirási számú ház és az ahoz tartozó belhely, szabad kézből eladó lévén, venni szándékozók az elöljárósággal értekezhetnek. S.-a.-Ujhely, 1889. nov. 15-én. Pataky Mjklós, Ujfalusi Endre, v. jegyző. v> főbíró. HORVÁTH és CZEGLÉDY Debreczenben Nagy csapó utca 326. sz. ajánl a legjutányosabb napi árakon és legszolidabb kiszolgálás mellett: kitűnő jó izii fris disznózsírt, 25, 50, 100, 150 kilós hordókban ; paprikás, füstölt és fehér szalonnát, finom füstölt kolbászt, igen jó izü sonkát, disznósajtot és füstölt, pácolt marhanyelvet után vét mellett. Vidéki rendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. — Levelezés magyarul és németül eszközöltetik. 1—2 TK. 4282/1889. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság ság közhírré teszi, hogy Hajdók Zsuzsanna Kendi Józsefné szentesi lakosnak özv. Hajdók Andrásné szül. Kulcsár Julianna árveréséni vevő ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a k.-helmeczi kir. járásbíróság) területén lévő, Szentes községében fekvő, a szentesi 271. sz. tjkvben 160—165. hr. sz. a. foglalt belsőségből s 27. öi. sz. házból ifj. Hatdók Istvánt illétő s az ellene Kovács Ferencz javára Szentesen 1888. május 2q-én foganatosított birói árverésen özv. Hajdók Andrásné szül. Kulcsár Julianna szentesi lakos áttal 320 frt 10 krért megvett felerészre az árverést 400 ttban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1889. évi november lió 26-ik napján d. e. 10 órakor Szentesen a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 40 forintot készpénzben, avagy az 1881. LX. t. ez. 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó i-én 3333. szám alatt kelt rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatatni. Kelt a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék, mint telekkönyv i hatóságnál 1889. évi julius hó 29 ik napján. Képes Gyula, kir. aljbiró.
