Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-07-14 / 28. szám
helyben állomásozó zászlóalj is tartozik, szeptember j 14 töl 27-ig Pálháza, Radvány, Kajata, Nyíri s a szomszédos abaujtornavmegyei községek környékén fognak végbemenni. (Kacsa.) Az ugorka évadban s nagy kánikulában megszokott dolog, hogy hébe-hóba az a bizonyos „kacsa* szárnyra kél s gyors röptével szerte kalandozva kolportálja Mendaxtól ellesett híreit, a melyek aztán mindenféle lére eresztve, annyi hívőre lelnek. Nem egészen efajta kacsák terjesztették a rémséges hirt, hogy a czéki, jesz- trebi meg aöagmaczi erdőségekben rablók tanyáznak, szomjazva vért és életet. A sok szóbeszéd elvégre mégis hatósági intézkedést provokált; megindult a nyomozás a szélrózsa minden irányában, hanem a hivatalos jelentés szerint »még eddig rablóknak nyomára sehol sem jutottak s az egész hir vak lármának bizonyult.« A fészeknek azon ban, melyből a kacsa kiröppent, körülbelül nyomán vagyunk. Egy jesztrebi fiatal szalma özvegy — kinek férje Amerikában van — adta elő e rémes históriát, hogy mint esett áldozatul a czéki erdőben egy kegyetlen, sziv-rabló erőszakos támadásának. Itt a hir forrása . hűtlen kacsa, már a gólyát várja. (Névmagyarosítás.) A belügyminister Falkenstein Lipót dr. t.-luczi körorvos vezetéknevének »Falud!*-ra kért átváltoztatását megengedte. (A »Zemplén* fekete táblája.) A Lepess-féle udvaron nagy szénaboglyát raktak a hátsó utcában húzódó alacsony fal mellé; más szavakkal merényletet követtek el a város, különösen pedig a szomszédos lakók bátorléte ellen. Kérjük a városi rendőrséget és a tűzoltóságot, hogy ezt a tűrhetetlen állapotot siessen megszüntetni. —s. (A kir. törvényszékről) Dudás Lajos, Orosz István, Lados József és Liptai Dániel külső bőcsi lakosok múlt évi január 19 én a pincékből becsi pett állapotban hajtottak hazafelé. Útközben ko- csijok a szintén hazafelé igyekvő Gyükér Károly gyalogszánkáját, mivel a nagy hóban nem tudott jól kitérni, meglökte. E miatt civakodás támadt közöttük, mire Dudás Lajos és Orosz István a szekérről leugrálva, Gyükér Károlyt megtámadták. Ez botot emelt és támadóit jól megagyabugyálta. Dudás Lajos ekkor Gyükér Károly felesége ellen fordult, s egy késsel arcán súlyosan megsebesítette. Gyükerék most már futásban kerestek menedéket Dudás Lajosék elől s a szőlőpásztorok közbejöttével a további bántalmazástól megszabadultak. A kir. törvényszék Dudás Lajost súlyos testi sértés vétségéért négy havi fogházra és 10 forint pénzbüntetésre, Gyükér Károly pedig két rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt tizennégy napi fogházra és hat forint pénzbüntetésre Ítélte. — Gavula Mihály nevű 14 éves fiút, ki a m. gács- országi vasútvonalon a 130. számú őrháztól mint- egy 600 mérernyire levő hidon a sinek közzé lefeküdt s ott valószínűleg elaludt, még 1887. évi okt. 2-án a 6-ik számú vonat elgázolta és szörnyet halt. A hidra felügyelő vasúti őr, Tkacs János, ennek következtében gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt fenyitő eljárás alá vonatott. A végtárgyaláson kiderült, hogy Tkacs János ártatlan, mert a vonat érkezése elótt a vasútvonalon ő az előirt szemle-utat megtette, az őrháztól pedig a vasút kanyarulata miatt a hidra látni nem lehetett. Ezért a kir. törvényszék Tkacs Jánost felmentette. — Danyikó György megyaszai lakos a múlt évi szeptemberben kölcsönt akarván szerezni, a miskolczi takarék egyesület szerencsi fióktelepéhez fordult s itt magát Kis Károlyaak adva ki. tudakozódott, miként juthatna kölcsönhöz; az intézetnél egy, a vagyoni állapot bizonyi tására szolgáló nyomtatott blanketet adtak neki, oly utasítással, hogy azt a községi elöljáróság által töltesse ki s majd a váltóval együtt mutassa be. Danyikó György haza ment, a blanket rovatait kitöltötte, s a községi jegyző és biró nevét aláírta, azután a jegyző távollétét felhasználva, a bizonylatot a község pecsétjével elláta, majd egy kétszáz forintos váltót állított ki, arra három gazda nevét aláírta s igy sikerült neki a hamis váltó- és bizonylat segítségével a kétszáz forintot felvenni. Ugyanez a Danyikó György folyó évi február hó 4-én többedmagával a pincében borozgatván, Oláh Józsefet szalmalopással gyanúsította; ezen aztán összekaptak s egymással dulakodni kezdtek, de a többiek szétválasztották őket s Danyikót a pincéből kituszkolták, mire ez revolverét előkapta s egy lövést intézett Oláh felé, de a golyó nem ezt, hanem saját testvérét, Danyikó Károlyt talalta s csak vastag ruhájának tulajdonítható, hogy jelentéktelen sérülést szenvedett. A kir. törvényszék Danyikó Györgyöt a f. hó 8-án tartott végtárgyaláson köz- és magánokirat hamisítás büntette és szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt három és fél évi fegyházra ítélte. (Nyilvános számadás s köszönet.) Mindazoknak, kik az álta'unk f. hó 7-én Tolcsván, a tolcsvai újonnan szervezett kisdedóvó javára ren- (IHéfFTíyan táncmulatság alkalmából részint felülfizettek, részint belépő-jegyeiket megváltották, áldozatkészségükért van szerencsénk e helyen is hálás köszönetünket nyilvánitaui. Az összes bevétel volt 72 ft 50 kr , kiadás 50 ft 99 kr., maradt tiszta jövedelem 21 ft 51 k. Ez az összeg Hajduczky József városi főbírónak á'tal is adatott Rendezőtársaim megbízásából: Szmoligovics Gero, | v. aljegyző. ^ (A kassai pénzügyigazgatóság) augusztus elsejével feloszlik és újabb berendezés szerint vármegyei igazgatóságokká alakul át. A kassaiból vármegyék szerint a következő székhelylyel lesznek pénzügyigazgatóságok; Abauj-Torna : Kassa, Sáros : Eperjes, Borsod Miskolcz, Szepes : Lőcse, Ung- Bereg : Beregszász, Zemplén: S.a.-Ujhely székhelylyel. (Meleg nyarak krónikája.) Kr. u. 627-ben akkora volt a nyári hőség, hogy a források kiszáradtak és az emberek szomjutól haltak. 879-ben lehetetlen volt a földeken dolgozni, a ki megkisér- tetie, vagy gutaütés érte, vagy napszurás ölte meg, 993-ban a növények valósággal megpörkölödtek, mintha kemencébe tették volna. Az 1000-ik év nyara, különösen Fi ánciaországban, oly meleg volt, hogy a folyók kiszáradtak és az elhullott halak megmérgezték a levegőt, úgyhogy kitört a pestis. 1132-ben kiszáradt a Rajna. 1152 ben tojást lehetett a homokban főzni. 1303-ban a Rajnán és a Dunán át lehetett lábolni. 1364-ben egész tönkrement a vetés a nagy melegtől. 1556, 1614, 1679, 1701 szintén nagyon forró év volt. Az 1715-ik év egész nyarán, március havától kezdve októberig, Közép- Európában egyetlen egyszer sem volt eső ; a gabona elégett a földeken, a folyók kiszáradtak. Nagyon meleg nyaruk volt az 1724, 1746, 1756. és 1811- esztendőknek is. 1815-ben a hőmérő 40 fok Romürt mutatott, a színházakat becsukták. Az 1889- év krónikájában már is feljegyezhető, hogy S.-A.- Ujhelyben a Rongyva patak kiszáradt. A „Vasárnapi Újság" 26-ik száma kővetkező érdekes, tartalommal jelent meg: Gróf Kim Kocsárd. (Arcképpel.) — Délibáb. (Költemény.) Lévay Józseftől. — Az Archivarius- kisasszony. (Elbeszélés, folyt.) Szomaházy Istvántól. — Junius 2-ika. 1849—1889. — A nagy áradás Pennsylvaniában. (5 képpel.) — Közigazgatási utón. (Orosz idyll.) Patru S. után. — Egyveleg. — A Pilis és a Dobogókő. (4 képpel.) Divatlevél. (2 képpel.) — Eiffel. (Arcképpel) — A tud akadémia uj elnökének beszéde. — Irodalom és művészet. — Körút a Balatonon. (16 képpel. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Képtalány. — Sakktalány. — Heti naptár. — A „Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre 2 It, a „Politikai Ujdonságok*- kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Fr inklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-átca 4. sz) megrendelhető a „Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 ft. TANÜGYI HOVAT, A s.-a.-újhelyi női háziipar-iskoláról. Tizenhárom évvel ezelőtt Viczmándy Ödön, vármegyei főjegyző elnöklete alatt szerény tanácskozásra gyűltek össze nemesen érző hölgyeink, hogy az elnök által megpendített eszmét megvalósitsák, nevezetesen: hogy egy női háziipart terjesztő egyesületet létesítsenek. Az ügy iránt érdeklődő hölgyek tettereje s szilárd elhatározása lehetővé tette azt, hogy az ige testté lön s bár a kezdet nehézségeit csak nagy fáradsággal lehetett leküzdeni, mindazáltal megvalósult, a miben eleinte senki sem hitt. Az egyesület megalakult, szervezkedett s a női háziipar terjesztése céljából S.-a,- Ujhelyben helyiséget bérelt és szakképzett tanítónő vezetése alatt iskolát nyitott. Ez iskolának ipartermékeit többször volt alkalmunk a rendezett kiállításokon láthatni s mindannyiszor meggyőzöd tünk arról, hogy ez az egyesület, mely csupán szerény adakozásokból, hozzájárulásokból s e célra rendezett közvacsorák s műkedvelői előadásokból tartja fenn magát, a megkezdett utón haladva közhasznú tevékenységében nem szünetelt, hanem fáradságot nem ismerő erélylyel törekedett célja felé: a nők világának munkakörét kijelölni és biztosítani. A siker által koronázott törekvésről tanúskodik az egyesület által múlt hó 23 án megtartott közgyűlés is, melyen Nemes Lajos elnök a lefolyt tanév működését tüzetesen megösmer- tetve az ott volt tagoknak örvendetes tudomására hozta, hogy az iskola úgy a tananyag feldolgozása, valamint a tanítványok létszámának gyarapodásában jelentékeny lendületet nyert, miből világosan lehet következtetni, hogy e nemes intézmény iránt a közfigyelem fokozódik. Kiváló méltánylással szólott a tanítónőnek, Kasztner Jánosné szül. Thuránszky Imának kiváló szakképzettségéről s arról a példás fegyelemről és rendről, melyet az egyesület iskolájában minden látogatás alkalmával talált. Az intézetnek vagyoni állása is eléggé kedvező s a takarékpénztárban elhelyezve lévő tartaléktőke, valamint a kötelező aláírások utján befizetendő összegekkel az iskola további fennállása biztosítva van. E jelentésből merített örvendetes tapasztalaton kívül volt szerencsénk az egyesület életrevalóságáról személyes meggyőződést is szerezni az egyesület tanhelyiségében a múlt hónap 29 én rendezett évzáró kiállításon, hol a tanév alatt készült kézimunkáknak változatos, gazdag és szép gyűjteménye volt közszemlére kitéve. A kiállított cikkek egytől-egyig a női háziipar remekei. Kiválóan szép munkát produkáltak: Linhardt Emma, Pola- csek Josefin, továbbá Bródy Vilma, Ónody Mariska, Danilovics Szabina, Mokros Mari, Lesko Karolin, Boldizsár Anna, Scholcz Karolin, Man dula Erzsi és Vályi Ida. Csak őszintén tudjuk sajnálni, hogy a kiállítók jutalomdijakban nem részesülhettek. Talán gyűjtés utján, vagy az e célra készített kézimunkák eladásából lehetne kimódoln azt, hogy az érdemesebb növendékek jövendőre némi jutalomban is részesitettnének. H. S. Gy. A sárospataki izr. hitközségi iskolában julius hó 7-ik napján folyt le a Liebermann Sámuel, mint osztálytanító vezetése alatt álló Il-ik és III-ik osztályban az i888/9-ik tanévet bezáró vizsgálat. A növendékek az összes tantárgyakból feladott csaknem mindegyik kérdésre precíz, értelmes és lehetőleg kimerítő feleletet adtak. Gyönyörrel hallgatta s élvezte az ember különösen a magyar nyelvtani s számtani kérdésekre adott feleleteket. Le is lehetett olvasni a vizsgáló bizottság, a szülék s a jelenvolt érdeklődő közönség arcáról a meglepetést, a minek különben hangos szavakban is kifejezést adtak. Liebermann Sámuel tanító lelkiismeretes, buzgó és szorgalmas szakember. Elismerést s dicséretet érdemel. Egy szülő. Málczán az izr. hitközség Lefkovits Samu iskolaszéki elnök és Kaffémann Henrik ottani lakosok kezdeményezése folytán nagy áldozatok árán a múlt évben egy izr. felekezeti népiskolát létesített, melyben ezidén is 30 növendék nyert oktatást. Ez az iskola Lebovlcs Izsák tanító vezetése alatt a csaknem teljesen tót ajkú faluban a magyarosodás jelentékeny tényezőjévé lett. A julius hó 7 én megtartott vizsgálat alkalmával a tót ajkú növendékek is örvendetes tanujeleit adták a magyar nyelvben való előhaladásnak. B. A debreczeni kereskedelmi akadémia jelen évi értesitője ez intézet fejlődésének szép tanúbizonyságát adja. Harminc évi fennállása óta a magyar kereskedelemnek nagyszámú hivatott és lelkes munkást adott és főérdeme, hogy az ország északi és északkeleti vidékein a kereskedelem magyarrá tételét és a kereskedelmi szakismeretek terjedését hathatósan előmozdította. Az intézet élén Dr. Bayer Ferenc áll, a ki tehetségével, szak- képzettségével és munkásságával nagyban hozzájárult az intézet tekintélyének emeléséhez. Vele s a hitoktatókkal együtt 12 tanár működik az intézetben, kik közül öt kizárólagosan az akadémián van alkalmazva és mindegyik egy-egy szaktárgy vezetője. A tanulók száma a három évfolyamban 156 és igy a hazai kereskedelmi szakiskolák között- látogatottság tekintetében, a harmadik helyen állj A tanulók gyakorlati kiképeztetését és szelliem látó körük kibővítését hathatósan előmozdítják úgy a gyárak és iparvállalatok megtekintése, mint másrészről a tanulmányi körutak. A folyó tanévben az ifjúk hazánk gyöngyét Fiúmét, továbbá Triesztet, Pécset, Székesfehérvárt látogatták meg és úgy a nevezetesebb ipari mint közlekedési vállalatokról gyakorlati ismereteket szereztek. Igen szép intézménye az akadémiának a »segélyző egyesület», mely a szegény tanulókat ingyen tankönyvekkel látja el és ez évben mintegy 250 frttal segélyezte. A derék egyesületnek már közel 1500 ft. alaptőkéje van. Az igazgatóság a vidéki szülők kényelmére gondoskodik a tanulók elszállásolásáról és felügyel azok magaviseletére. Az értesítő tartal mazza Dr. Bayer Ferenc szépen megirt cikkét, melyben a tanulmányi körút leírásával és szakszerű ismeretésével foglalkozik. Az értesítő többi része is egy viruló és hivatása magaslatán álló szakiskola képét nyújtja. Az érdeklődőknek szívesen szolgál prospektussal és értesítővel az akadémia igazgatósága, CSAUNOK, Hogyan bánunk házi állatainkkal.*) Hölgyeim és Uraim 1 »Szénégetőnek tökén a szeme.« így hát én is arról fogok szólani, a mivel legtöbbet foglalkozom — házi állatainkról. Estélyeink folyamán tartott egyik ily cimü előadás »Uraim 1 nem tudunk magyarul« bátorított ugyan némileg arra, hogy azt, a mi szivemen fekszik, személyesen mondjam el; de tartottam tőle, hogy nyelvem nem lógna lépést tartani szivemmel és kiejtésem, melyet koromban oly arányban elsajátítani, mint azt a zengzetes magyar szó igényli, már nagyon bajos, sértené füleiket és zavarná figyelműket, melyet pedig védenceim érdekében rövid időre nagyon kérek. Az ügy csak nyer az által, ha szavaimat oly szájból fogják hallani, mely csak igazat szokott hirdetni, s oly egyéntől, ki gyakorlatilag érvényesíti az általam elmondandó elveket és tanácsokat.**) * * * Kétséget nem szenved, hogyha házi állataink nem lennének, emberekül alig létezhetnénk. Legfőbb szükségletünket, a táplálékot, közvetve és közvetlenül, legnagyobbrészt az állatország nyújtja s még a vegetáriánus konyhaszükségletét is az állatok segítik előteremteni. —- Csecsemő *) A zemplénvármegyei orvos-gyógyszerész egyesület által rendezett népszerű ismeretteijesztő esték sorozatában márc. 10-én felolvasta Koeourek Ferenc. **) A cikkíró itten Vlkdár Emil közgazdasági előadóra céloz, aki a nagyon vonzóan leirt tárgy érdekességét felöl va- ssái modorával kellemesen élénkítette. Szerit.
