Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-10 / 10. szám

kedjenek. A közvacsora részvételi ára személyen- kint 70 kr. (bort bele nem értve.) Részt venni szándékozók előjegyezhetik magukat, az aláírási ivek tartóinál és a s.-a.-újhelyi polgári olvasó-kőr helyiségeiben.

(Népgyülés). Az újhelyi kerület képviselőválasztóinak ma egy hete a városi színházban megtartott népgyüléséröl lapunk más részén adunk számot. E helyütt csak a külső behatást méltatjuk. A tágas színház páholyaiban díszes és lelkes hölgykoszoruval fönállása óta ily nagyszámú közönségét aligha fogadott falai közé. Szemmel, hozzávetőleg kétezer főre becsültük a jelenvoltak számát, melynek ha egy kis része nem volt is „vótum«-os polgár bátran elég lett volna egy kép viselő megválasztásához, A közönség a gyűlés szónokait legnagyobb figyelemmel hallgatta végig s ha egy hatásos része az elmondott szép beszédeknek kitörő lelkesedésre vagy tiltakozásra ragadta a hallgatókat, annak nyilvánulása akkor is a higgadt, mérsékelt mederből hangzott föl, oly impressziót keltve bennünk, hogy azokat a meggyőződés kifejezésének kelle tartanunk. Ha aztán mégis belevegyült az obiigát »abcug«-ok közé egy-egy erősebb, amolyan ,pesti tüntető«-töl ellesett zengedelem, viszhangra nem talált, még az a sztentorihangú választójelölt üvöltésesem, melylyel azt okvetetlenkedte, hogy : ,abcug Fédervári.«

(A nyilvános ismeretterjesztő előadásokat) rendező orvos-gyógyszerész-egyesület a mai napon délután 5-kor tartja a szokott helyen ezen sorozatban utolsó felolvasását, melynek tárgyai: Kocou- rek Ferenc előadása : «Hogyan bánunk házi állatainkkal;» dr. Weiszberg Zsigmond'. «a szerelemről« és dr. Chyzer Kornél «zárszava.»

(Ismeretterjesztő felolvasás a vidéken) Az orvos-gyógyszerész egyesület múlt vasárnap vándorútra kélt s elnöke dr. Chyzer, titkára dr. Hornyay Béla s Reviczky Pál kíséretében Nagy Mihályba rándultak, hogy viszonozzák a figyelmet, melyet Nagy-Mihály Ujhely iránt s a nagy- mihályiak az Ujhelyben rendezett felolvasások iránt tanúsítottak akkor, midőn e felolvasásokat nem csak személyes megjelenésükkel gyámolitot ták, hanem abban értékes dolgozataikkal tényleg közre is működtek. A Kos vendéglő terme, melyhez Nagy-Mihálynak múltja, s múltjának annyi kedves emléke fűződik, e hallgatag öreg naplója a vidám óráknak, a feledhetetlen kedves éjeknek, múlt vasárnap szinültig megtelt a városi s vidéki intelligenciájával. A kép, a közönség számát illetőleg, hasonlított ahhoz, melyet vármegyénk terme az itt rendezett felolvasások alkalmával mutat, csak még nagyobb kiadásban, s ünnepie- sebb színezetben. Az est sikerének s ünnepiessé- nek emeléséhez nagyban hozzájárult Sztáray An- talné grófnő megjelenése, ki azt elejétől végig meghallgatta s a felolvasókat buzdító elösmerés- ben részesítette. Az első sorokat a hölgyek foglalták el, azok a hölgyek, kik Nagy-Mihályt kedvessé és széppé teszik, s kiknek a kis Nagy-Mihály nagyrészben köszönheti, hogy lassankint nagy Nagy- Mihálylyá alakul át. Ily „vis-á-vis'-ekkel szemben ne.n csoda, ha a felolvasók talán kissé elfogultak lettek volna, s kézirataik sorai helyett, szemeik s gondotataik inkább e széksorok között kalandoztak el, s ha gyakrabban használtak gondolatjelt, s hoszasabban pihentek meg egy-egy pont után, időt vevén belemerülni a szép szemek kereszttüzébe. Első felolvasó, miután dr. Chyzer Kornél szives szavakkal üdvözölte az egybegyült közönséget, dr. Hornyay volt, egy lélek-egészség- tani potpurival. Egy óránál hosszabban tartó felolvasását a Reviczky Pálé követte, ki egy igen szépen sikerült alkalmi dolgozatban ösmertette a nemzeti nyelv hatását a nemzeti fejlődésre, a nemzeti érzésre, melyből azon szomorú következtetést vonhattuk, hogy hazánkban még nem elég az, mi a magyar nyelv-, a magyarosodás terjesztése érdekében történik, különösen a kormány részéről, melynek legtöbb eszköz állana e tekintetden rendelkezésére. Végül dr. Schleiminger, budapesti orvos, a szem higiéniájáról tartott igen érdekes s min denkire nézve tanulságos értekezést A két óra hosszat élénk figyelemmel kisért előadásokat a közönség hosszantartó, zajos tapsokkal jutalmazta, s végeztével Sulyovszky István meleg szavakban köszönetét mondott az előadóknak. A felolvasást hajnalig tartó rögtönzött tánc követte, oly vidám hangulattal, kitartással , fesztelen jó kedvvel, minő csak Nagy-Mihályban s csak a Kosban lehet s csak ott, hol oly rendezőknek, mint Sulyovszky István és Kapy Lajosnak animója magával vonja az egész társaságot. A felolvasók a sok szép női arc, egy vidám, jó kedvben töltött nap s a sok taps kedves emlékével jöttek haza, s azzal az elhatározással, hogy ha a nagy-mihályiakban lesz elég bátorság ismét egy felolvasás végig hallgatására, bennük nem fog hiányozni a jóakarat, hogy ujjolag el ne menjenek abba a körbe, hol oly szívesen fogadták őket abba a városba, mely a szellemi élvezetek iránt is érdeklődik.

(Eljegyzések). Kincsessy Péter újhelyi gyógyszerész, eljegyezte Antal Gábor szatmári birtokos kedves szép leányát, Bertát. — Bárczy Boldizsár feledi ref. tanító e hó 6-án jegyezte el Szakái István nagy-szeretvai réf, lelkész kedves müveit leán) át, EteHsát,

(Fényes esküvő) volt f. hó 4-én d, e. 11 órakor Füzessérben. — Ifj. revisnyei Reviczky Imre bánóczi földbirtokos vezette oltárhoz tövisi és fü- zessi Füzesséry Boldizsár kedves leányát: Vilmát. A szertartást nagy diné követte* melyen számos felköszöntőt mondtak. Lehoczky Sándor a fiatal párt, Füzesséry Tamás az örömszülőket, Malonyay Ferenc a vőlegény távollevő s beteges atyját, Reviczky Pál a nyoszolyó-leányokat és vőfélyeket, Lehoczky a nyoszolyóasszonyokat, mire Reviczky Pál a násznagyokat éltette. Ebéd után a fiatal pár a vőlegénynek bánóczi kastélyába utazott, mig a társaság emelkedett hangulatban az éjjeli órákig maradt együtt.

(Farsangi szinelőadás a Karolina-intézetben.)

A régi jó szokáshoz híven, ez idén Is volt a farsang utolsó vasárnapján egy kis gyermekmulatság, szinelőadással egybekötve a helybeli Karo- lina-leánynevelö-intézetben. Az 'gyekezö leánykáknak jól esik a komoly munka után egy kis ártatlan szórakozás ; a kedves gyermekeik iránt szeretettel viseltető szü’ök- és ismerősöknek pedig szinte jól esik, ha nyilvános szereplésben is látják a növendékek ügyességének érvényesülését. Ez az oka, hogy az igazgatóság helyeslése mellett az intézet köztiszteletben álló feje évenkint nem ellenzi e leánynövendékek örömének fenjelzett nyilvánu- lását. A vig jelenetekben gazdag színdarab cime ez volt : A hat okos bolond. Igen nagy dicséretet érdemlő módon szerepeltek e vig darabban : Bi- ringer Aranka, Biringer Elza, Kiss Ella, Molnár Sárika, Kecskés Gizella, Szentmarjay Ilona. Az igen nagy erkölcsi tanulságot rejtő darab betanítását és vezetését t. Eulália nővérnek köszönjük, ki, mint halljuk, az intézetben osztatlan szeretetben részesül. A szinelőadást zongorajáték, ének és tánc követte. Laborcz.

(Gyászhir). özv. zolnai és nagy szalatnyai Matolay Gyuláné, szül. Juhász Petronella, mint leánya és gyermekei: Matolay Mária és férje Kár- páty Gusztáv, gyermekeik: László és Julia, mint szépunokák Matolay Rózsi, Matolay Margit, Matolay Etelka és férje Prihoda Etele, mint unokák, gyér mekeik : Sándor, Etele és Andor, mint szépunokák : Matolay Géza, mint unoka ; Prihoda Lajos, mint vő; Prihoda Éva, özv. Nyegre Béláné, s leánya Nyegre Malvin ; Prihoda Jolán, mint unoka és ennek férje Balogh Pál, gyermekeik: Margit, Oszkár, Vilma és Ilona, mint szépunokák Prihoda Gyula és Béla, mint unokák; Juhász Gábor, mint testvér, s ennek gyermekei; János, Lajos és Ilona ; Juhász Terézia, özv. Izsépy Gáborné, mint testvér; Juhász Jenő, Béla, Etele, Antal, Pál, Zoltán és György, mint unokaöcsc; ei, a maguk és a többi számos rokonok nevében is fájdalomtól tört szívvel jelentik Fajkürti Juhász Lajos, m.-izsépi közbirtokos, hites íigyyéd, volt megyei táblabirónak folyó 1889. évi márczius hó 4-én, reggel 1 órakor Magyar-Izsépen, élete 85-ik évében, végelgyengülésben történt csendes elhunytát. A boldogult hült tetemei az ev. ref egyház szertartása szerint f. évi márczius hó 6 án, d. u. 3 órakor helyeztettek a m. izsépi ref, egyház sirkertjében örök nyugalomra Béke lengjen a legjobb hazafi, apa, nagyapa, szépapa, testvér és rokon hamvai felett!

(A ..Zemplén" fekete táblája). A vasúti pénztárosok, tisztelet a kivételeknek, tudvalevőleg nagyon röviden szoktak elbánni a jegyváltó utasokkal. Van köztük olyan is, akin nem igen szokott meglátszani, hogy járatos a Sasku illemtanában. Ilyen ex-lex egyéniség volt a szerencsi állomás személypénztárosa is, akinek a korsója addig járt a kútra, mig -— eltörött. A napokban oktalanul izetlenke- dett egy jegyváltó utassal. Szerencsére a jegy váltók között ott volt főispánunk Öméltósága is, aki a pénztáros úrtól inkorrekt eljárásáért magyarázatot kért. Hanem a magyarázat helyett őtet is apró pénzzel fizette ki a hegyke pénztáros, Legvége aztán mi más lehetett a dolognak, mint az, hogy az utas közönséggel szemben udvariatlan pénztáros állásától fegyelmi utón elmozdittatott. Szolgáljon ez a példa okulásul és miheztartásul mindazoknak, akiket illet, vagy illetni fog. — Megbotlott a pálinkába s elesett egy, a kulacshordó szt. Donát tiszteletét balul magyarázó tót atyafi, aki azután Ujhelynek egy félrébb eső utcájában dísztelenül feküdt nap hoszat. Ujhelyben az ilyesminek nem szabad ismétlődnie.

(Nyilvános nyugtató). Blizmán Ferenc újhelyi polgár 2 ftot küldött szerkesztőségünkhöz a múlt szombaton végbement tűzoltói pikniken való meg nem jelenhetésének váltságösszege fejében. A 2 ftnak illetékes helyre leendő átvételét kérjük.

(Halmay Imre színigazgató) irja a „Borsod- megyei L.« — e napokban Miskolczon járt és lépéseket tett a színház elnyerése céljából a jövő téli évadra. Egyébként Halmay Eperjesről, hol ritka pártfogásban részesült, már e hó 15-én Miskolczra érkezik egy virágvasárnapig terjedő rövid szini szezonra

(A törvényszékről.) Kis Gábor tokaji lakos a vele vadházasságban élő özv. Kovács György- nét a múlt 1888. évi ápril hó 16 án éjjel minden ok nélkül ökleivel oly kegyetlenül megverte, hogy a két oldal bordája eltört s ezenfelül körülbelül egy hónapos méhmagzatát is elvesztette. A kir. törvényszék a f. hó 4-én tartott végtárgyaláson a rovott előéletű vádlottat, ki már szándékos ember ölésért három évi börtönnel volt büntetve, ezen valóban vad állathoz illő kegyetlenséggel elkövetett bűntettéért három és fél évi börtönre ítélte. Ugyancsak ezen a napon Török Sándor, Török Ferenc és Székely Zsigmond szentesi csong- rádvmegyei illetőségű kubikosok, kik még az 1885. évi szeptember 21 én egyik társukat Török Istvánt ásókkal úgy megverték, hogy ez 57 napig fekvő beteg volt a verés következtében, súlyos testi sértés bűntette miatt és pedig Török Ferenc és Székely Zsigmond nyolc-nyolc havi, Török Sándor pedig hat havi börtönre Ítéltettek. Ackersmann Hermann büntetését — ki Ujhelyben a főutcái Koilener-féle házban lévő bolti helyiségét a múlt évben szándékosan felgyújtotta — a kir. Kúria az első es másodbirósági ítéletek megváltoztatásával négy évről nyolc évi fegyházra emelte.

(A királyhelmeczi bálra) vonatkozott múltkori közleményünk kiegészítése- s egyszersmind kiiga- zitásaképen ottani tudósítónk a következőket irja : A toronyóra javára már több Ízben rendeztetctt táncmulatság, s habár nem nagy, de némi anyagi siker mindannyiszor el is lett érve, úgy hogy a bodrogközi takarékpénztárban 46 ft s egynéhány krajcár van ma elhelyezve. Éhez járul az idei bálon felülfizetésekből befolyt 17 ft: tehát a jótékonycélra már 63 ft s egynéhány kr gyűlt be felülfizettek pedig: Bencsik István 3 ft, Futó János 1 ft, Adler Vilmos 2 ft, Kátai Mór 4 ft, Alter Izidor 2 ft, Szabó Lajos, Lacsny Lajos, Tőig Gyula, Dutkay István 1—1 ft, Suszter György 50 kr, Exerer állomásfőnök 50 krt, összesen 17 ftot. A szives adakozóknak lapunk utján mond köszönetét a rendezőség.

(Meghívó.) Nagy-Mihályban, folyó évi márc. hó 23-án az ottani közkórház építési alapja javára a »Kos« vendéglő nagytermében jótékonycélu zártkörű táncestét rendeznek. Belépő dij: szemé- lyenkint 2 ft, családjegy 5 ft. A táncest kezdete pont 9 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

(Az amerikai kivándorlás) újabban nemcsak a felvidéken, hanem vármegyénk alsó részében is kezd terjedni. Közelébb Golopról és Zomborról vándoroltak ki többen, ez utóbbi községből a községi elöljáróság négy tagja is. A kivándorlást F. Misler bécsi ügynökség közvetiti, oly módon, hogy a kivándorlók a letartóztatást kikerülendők, Budapestet mellőzik s úgy jutnak Bécsen át céljukhoz. Mindenesetre sajnos jelenség, hogy népünket már nem is a kenyérszükség, de a pénzvágy hajtja a különben kétes reményekkel kecsegtető uj világrészbe. Ujhelyben, a vasúti állomásnál a lefolyt héten ismét több kivándorlót tartóztatott les téritett vissza útjára és eszére városi rendőrségünk.

(Közforgalmi társaság). Lónyay Sándor, orsz. gy. képviselő még a múlt évben engedelmet kapott a közgazdasági ministertől arra, hogy a felsőtiszai magyar gőzhajózási részvénytársaság létesítési ügyének prozelitákat szerezhessen s az uj közlekedési vállalat eszméjével megbarátkozott egyének közremunkálásával az ügyet diadalra juttassa. E tárgyban Ungváron gr. Bomb elles Lajos elnöklete alatt értekezletet tartottak, s az ez alkalomból kibocsátott felhívás előttünk van. Addig is, mig az életre való eszmével részletesebben foglalkozhatnánk s annak vármegyénkre is kiterjedő közgazdasági fontosságát hangsúlyozhatnék, felemlítjük, hogy a részvénytársaság egyelőre Csaptól Szolnokig szándékozik üzletét berendezni.

(Rejtelmes bűneset.) Tokaj városát és vidékét kínos izgatottságban tartja most Valentin Bá- lintné, kis tokaji lakos, olaszországi kőbánya-mun- kásnőnek következő esete. Nevezett munkásnő a múlt hónap 25-én reggel, 7—8 óra tájban, karján egy kézi kosárral, N.-Tokajba jött, hogy az otthoni ebédhez húst vásároljon. Weisz Májer kapuja előtt utolérte régi keletű rósz betegsége s ennek következtében összerogyott. A szerencsétlen asz- szonyt látva és megszánva W. M. ennek neje s még egy ösmeretlen harmadik egyén, felnyalábolták s W. M.-nek egyik szobájába szállították. Azután kezét s lábát zsineggel erősen összekötözték, száját, mielőtt már a görcsösen vonaglóba valamelyes keserű folyadékot erőszakoltak, kendövei betömték, homlokán pedig tetőirányos vonalban egy 3 cm.-nyi hoszu sebet metszettek. Valentinná e kúra következtében mély öntudatlan állapotba esett. Harmad napra már, mikor eszméletéhez jutott, özv. Tóth Jánosné k.-tokaji lakos istálójában találta magát. Keresésére indult férje is ott akadt reá. Valentinná szenzációs el- és elötünésének története felől hatóságilag kikérdeztetvén, csak annyit tudott útbaigazításul mondani, hogy W—ék házában pár pillanatra visszanyerte eszméletét s ottan vére hullását észlelve segítség után Jsóhajtozott. A kir. vizsgáló biró lesz hivatva a történet titokzatosságát takaró tátyolt fellebenteni. Weisz Májer és neje Valentinnével már szembesittettek. Valentinná bennök ápolóit ösmerte fői, de amazok konokul tagadják azt, hogy a mondott időben Valentinná náluk megfordult volna. Egy másik tudósítás szerint Valentinnénak fejsebe annyira súlyos, hogy az avval járó lázas állapot, párosulva a szerencsétlen nőnek idegbaj osságával, kizárja a lehetőségét annak, miként az ő előadására komolyan épitni lehetne. Egy harmadik tudósitó, aki úgy látszik a sanda gyanü sugalmazására haliga*