Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-02-10 / 6. szám

díszes templom szentélye s szószéke a szomorú alkalomhoz mérten fekete posztóval bevonatván, a valláskülönbség nélkül megjelent összes terebesi intelligencia s a nagy számú hivők szemeiből sürü fájdalomkönyeket csalt ki a mélyen megható — s helybeli plébános és segéd lelkésze által végzett isteni-tisztelet. Ezután a róm. kath. templomba ment a hivók serege, hogy ott is leróvja a kegye­let adóját a szeretet trónörökös emléke iránt. N.-Mihálybúl Írják febr. 7 iki kelettel: Rudolf trónörökös lelkinyugalmáért mai napon fényes gyászisteni tiszteletet tartott Szentléleky Géza ka­nonok s plébános a r. kath. templomban. A fő­oltáron gyász-fátyollal bevont gyertyák égtek. Az oltárok, a templom nagy csillárja fényáradatban úsztak. A »Castrum doloris« 40 darab karvastag- ságu égő viaszgyertyával és tömérdek gyönyörűen zöldelő virágházi plántákkal volt felékesitve. A gyászisteni tiszteleten jelenvolt a Nagy Mihályon állomásozó 14 ik huszár-ezrednek tisztikara, Lenk alezredes vezetése alatt, a kir. járásbíróság, szol- gabiró hivatal, kir. adó hivatal, kir. telekkönyvi hivatal, a takarékpénztári hivatal, a posta hivatal, a városi elöljáróság s képviselőtestület, a kir. csendőrség, pénzügyőri hivatal, az állami-iskola tanítói kara az igazgató-tanitó vezetése mellett és nagyszámú ájtatos közönség valláskülönbség nélkül. Pazdicson mint tudósítónk írja f. 5-én tartot­ták meg az ottani ev. templomban a gyászisteni- tiszteletet melyen a község közönsége teljes számban valláskülönbség nélkül részt vett. Megható volt ^az iskolás gyermekeknek ez alkalomból betanult s össz­hangban előadott éneke. A megrendítő csapás hírére a posta-hivatalon kitűzték a fekete lobogót. A vármegye több községéből is vettünk eze­ken kívül tudósításokat a mélyen érzett részvét nyilvánulásairól, melyek felsorolását mellőzhetönek tartjuk, mert hiszen nincs ez országban az a hely, várostól faluig, palotától kunyhóig, abban honfi s honleányi szív, melybe le ne rótták volna a nagy halottért a kegyeletadóját, áldást ne kértek volna a sújtott felséges apára s az egész hazára. A trónörökös temetésére vármegyénk bizott­sága tudvalévőleg egy küldöttséget határozott a vármegye képviseletében felküldeni, amely azon­ban felsőbb óhajra elmaradt. — Az alispán a gyász alkalmából egy hónapi időtartamra a hivatalos le­velek pecsételésére a vm. hivatalnokai által fekete viaszkot hagyott használni. (Gyászhirek). Szeretett főispánunk és kedves családját ért gyászesetröl a következő halotti jelentést vettük. Parnói Molnár Istvánná született Nyéky Leona és férje parnói Molnár István, Zemplén vármegye főispánja, a Lipót-rend lovag­keresztese, a magyar főrendiház tagja a magok, tovább parnói Molnár Viktor országgyűlési kép viselő és neje técsői Móricz Karola, valamint gyer­mekeik Anna és Viktor; parnói Molnár Leona és gyermekei: Csörgheö Gyula, Zoltán és István; parnói Molnár Gizella Wekerle Sándorné és férje Wekerle Sándor államtitkár stb. valamint fiók Sándor nevében mély fájdalommal jelentik a leg­jobb anya, nagyanya, illetve szépanya és anyós­nak özv. Nyéky Albertné szül. zombori Rónay Anna asszonynak, f. évi február hó 5-én, reggeli 7 órakor, életének 87-ik évében tüdőszélhüdésben történt gyászos elhunytát. A szeretett halott hült tetemei folyó hó 7-én, délután 2 órakor a római katholikus hitvallás szertartása szerint Kele- csenyben fognak örök nyugalomra tétetni. Kele- cseny, 1889. évi február ho 5-én. Béke hamvaira ! A díszes koszorúkkal borított ravatal a kelecsenyi kastély nagytermében volt felállítva s a koszorúk a következő feliratokkal voltak ellátva : »Szeretett anyósának hálás veje«, — »Szeretett nagyanyánk­nak Viktor, Karola«, — »Szeretett nagyanyánk nak Gizella, Sándor«, — »A legjobb nagyanyának Molnár Leóna«, — Szeretett öreg nagymamának Anna, Viktor«, — Hálás emlékezetül, a kis Sándor«, — Igaz fájdalommal, Margitai József*, — Hálás tisztelettel, Radóczky József« stb. A gyász-szer­tartást Beszterczey Ferenc c. kanonok, főtiszt. Pers- berg Ede alesperes, Sütő Libor imregi házfőnök és Madarassy tiszt, ur segédlete mellett végezte. Ott láttuk a család tagjain és hozzátartozóin kívül, úgy a központ, mint a vidék intelligenciájának, s a központi és vidéki tisztikarnak legnagyobb részét. Megható volt az az igazi és nagy fájdalom, mely a családtagok részéről nyilvánult, s bizonyára nem volt egy se a jelenlévők között, aki ösmerve a kedves halott müveit lelkületét s szeretetreméltó személyét, a család bánatában és fájdalmában őszintén részt ne vett volna, annál inkább : mert ismét kevesbedett egygyel azon magyar anyák és honleányok száma, kik a magyar nemesi közép osztálynak nemcsak díszei, de a női és honleányi erények mintái is lévén, e hazának annyi kipróbált honfit neveltek. Békés legyen az ö nyugodalma 1 Az általános részvét nyújtson vigaszt közszeretet­ben álló főispánunknak és adjon erőt vármegyénk közügyeinek és közéletének eddigi sikerdus istá- polásának folytatására. — Malártsik György Ujhely legrégibb szilárdhitelü kereskedőinek egyike, teg­nap reggel Budapesten meghalt. Temetése holnap­után 3 órakor fog végbemenni. A még csak élete delét ért férfiú, mondhatni igyekezetének, lanka­datlan s emberi erőt fölülmúló szorgalmának áldo­zata. Vegyeskereskedésének nagy forgalma s jöve­delme nem elégité ki benne egy üzletember vágyait, fokozatosan többre, nagyobbra vágyott: üzletét folyton s minden ágban terjesztette, s viselte annak föntartásával járó terheit, dolgozott éjt napallá téve, addig mig, a csak nem rég erős alkat, éber szel­lem — kimerült, test és lélekben összetört, lelkére homály borult. Kesergő fiatal özvegye s két gyer­meke fájdalmában, kiterjedt rokonsága s ösmerősei is osztoznak. Nyugodjék békével 1 — Horkai Ignác perbenyiki községi tanító, a bodrogközi általános tanítói kör alelnöke f. é. január 30-án jobb létre szenderült. Temetése február i-én d. u. 2 órakor a tanirói kör összes tagjának részvétele mellett ment végbe. (Lapunk főmunkatársa) vármegyei főszámve­vői minőségében O.-Liszka község vagyoni háztar­tásának rendezése céljából f. hó 4-én Liszkára utazott. (A felolvasások) sorrendje is, a közbejött országos gyász miatt változást szenvedvén, a folyó évi sorozatnak még hátralevő részét, a rendezők következőleg állapították meg: febr. 17-én, a múlt vasárnapról elmaradt két előadás : Dr. Marikovszky PH, a testmozgásról és Dr. Duka Tivadar, európai háztartás Kelet-Indiában. Febr. 24 én : Zombory Gedö: a csillaglakókról. Veress Ferenc : nevelésünk­ről. Márc. tó ikén, ezen sorozatban utolsó fel­olvasás: Kocourek Ferenc: hogyan bánunk házi állatainkkal. Dr. Weiszberg Zsigmond : a szerelem­ről. Dr. Ghyzer Kornél: zárszó. (S mint magánúton értesülünk, ezen idő alatt a vállalkozó orvos-egye­sület Nagy -Mihályban is fog egy felolvasó estét rendezni.) (A vm. közig, bizottság) tegnapi ülésének eredményéről, térhiányában lapunk jövő számában fogunk referálni. (A magyarnyelvet és népnevelést terjesztő egyesület) évenkint bizonyos összeget szokott költségelőirányzatába fölvenni azon tanítók jutal­mazására, kik kiválóan tótajku községekben a magyarnyelv terjesztése s a hazafiui érzet ápo­lása körül kitűntek. A kir. tanfelügyelő előterjesz­tésére az elmúlt polgári évben következő tanító­kat jutalmazta az egyesület: 20—20 fttal Novák János szilvás ujfalusi, Stefancsik József garanyi, Veszperényi Vincze kozmái, Kopinecz Antal isz- táncsi; 10—10 fttal Figula József vásárhelyi, Fábry Paulina krivoscsányi, Kolyvoska József nagy- dobrai, Zseverin András sztárai, Vargovics Mihály zsalobinai, Kmeti Lénárd a.-körtvélyesi, Krafcsik János kásói, Krafcsik András b. újlaki, Hresko István nagy-ruszkai, Jaczkovics Mihály ladoméri, Madimovics János gálszécsi, Koscsák János har- dicsai, Nagy Mihály m.-izsépi, Romzsa Sándor n -polenai, Takács Péter pcsolinai, Podhajecky Ede sztakcsini, Peczár Mihály czékei, Turkinyák Sándor csertészi, Nyitrai József lasztoméri, Vajó- csik Sándor tussai, Marikovszki János egresi s Szcitovszky Ágoston s-a-újhelyi tanítókat. Jólle­het e jutalomdijak csekély anyagi értékűek, ne is ezt tekintsék értéknek a megjutalmazottak, ha­nem azon erkölcsi értéket, melyet a jutalmazás ténye magában involvál. Ez buzdítsa őket továbbra is nehéz pályájokon. Ez szolgáljon buzdító pél­dául a többi kartársaiknak. Szent az ügy melyet szolgálnak ! Az ég éltesse őket! Ugyancsak az egyesület a csertészi g. kát. iskola részére 25 ft erejéig engedélyezett taneszközökön kívül a kozmái r. kát. iskola javára is számológépet, természet- rajzi ábrákat s Magyarország fali-térképének be szerzését engedélyezte. H. dr. (Időjárás.) Az elmúlt héten oly kedvező idő­járásunk volt, aminönél szebbet jobbat, februárius első napjaiban el sem tudunk képzelni. A leesett hólepel többnyire derült napok delén, tavaszias ve­rőfényben olvadozik, (lapunk zártakor igaz, hogy javában esik), a holdas hideg éjjelen ismét össze fagy s lassan ha t vább is igy tart majd el is fogy. Az öreg gazda ugyan azt mondja erre ; még a tél nem adta ki mérgét, mert ha gyertya­szentelőkor veréb iszik a csorgásból, tedd el az »izéket“ jön még hó, fagyás, hasznát veszed akkor. (Apollónia vásár.) A múlt csütörtöki újhelyi országos vásár általában népesnek volt mondható. Az iparosok, kereskedők bevétele ugyan közepe­sen alóli: de annál nagyobb volt a forgalom a barom vásárban, hol a sok, távolabb vidékről is jött »kupec« meglehetős áron kelette a temérdek mennyiségben felhajtott lábas jószágot. Az idő kedvezett: enyhe, olvadékos, sárnélküli hólében özönlötte körül a jó falusi, a hosszú sorban felál­lított »laci konyhát,« fogyasztva a ropogós olda­last, hurka-kolbászt, a »Zöldágon« és a »Nyulban“ leöblítve a jó vagy rósz vinkóval. A városházi kóter ezúttal is megkapta az elmaradhatlan »vá­sárfiát* és pazarul ám, nem kevesebb mint húsz zsebest csípett nyakon a rendőrség, notabene tet­ten egyiket sem kapták és nem is tartották együtt a »derék* kompániát csak a vásár végéig, a mi­kor aztán kivéve a magunkéit »persub« indították útnak, a szélrózsa minden irányában. (Közgyűlés) A zemplénvármegyei kaszinó rendes évi közgyűlését, mint azt már a múlt szá­munkban jeleztük, f. hó 8 án tartotta meg. Az egybegyült tagokat Hammersberg Jenő aíelnök üdvözölte, sajnálattal konstatálta, hogy a kaszinó elnöke Molnár István, megyénk főispánja, a közbe­jött családi gyász miatt meg nem jelenhetett. Mit az egybegyült tagok sajnálattal vettek tudo­másul s annak jegyzőkönyvileg is kifejezés adatott. Következett a választmány évi jelentésének elő­terjesztése. Eszerint a kaszinó bevételei 1888-ban 4016 ft 99 krt, kiadásai 3870 ft 39 krt tettek s ekként maradványul 146 ft 60 kr. jelentkezik. Végül az 1889. évi költségelőirányzat vétetett tárgyalás alá, mely 3686 ft 95 kr. bevétellel és 3400 ft kiadással a választmány megállapításához képest változatlanul elfogadtatott. (Színházi hírek) Halmay Imre színtársulata f. hó 9-én kezdte meg Eperjesen előadásainak sorozatát a »Suhanc® operettel. — Krémemé asz- szony, a kassai színtársulatnak egyik kiváló kép­zettségű tagja, aki a társulatnak városunkban való rövid működése alatt is annyira megnyerte müpár- toló közönségünk rokonszenvét, hogy annak való­ságos kedvence lön — Tiszai színtársulatától megvált. (A »Zemplén" fekete táblája.) A Rudolf trón­örökös emlékére tartott gyászistentiszteletek al­kalmával, a ref., különösen pedig a két izraelita templomok bejáratainál a tolongás óriási volt ; úgy, hogy a heringként összepréselt tömegen egy-egy tisztviselő, vagy katonatiszt csak erős furakodás, adott és kapott boxok árán juthatott a templomba. Persze ez azért esett meg, mert egy szál rendőr édes kevés olyan helyre a hol százakra menő em­beráradat hullámzásának kell gátat vetni. (A törvényszékről.) Gabanics János buji ille­tőségű kubikos, (nős, négy gyermek atyja,) a múlt 1888. évi május hó 6-án a garanyi gátszakadásnál teljesített munkáért T.-Terebesen két forint nehány krajcárt felvett s ezt a korcsmában menten elitta, ezután a töltésen hazafele indult; útközben egy Koszty Péter nevű lengyel fiúval találkozott s ennek elbeszélte, hogy pénzét elmulatta ; a len­gyel fiú szintén elbeszélte, hogy ő is költött már keresményéből, de még 70—80 krja megmaradt. Ekkor támadt Gabanicsban azon szörnyű eszme, hogy a lengyel fiút megöli s tőle a pénzt elrabolja. A gondolatot tett követte, s Gabanics a lengyel fiút a töltésről letaszítva, fejét a földre szorította s arra egy nála levő vaslapáttal több ütést mért, mig végre a lengyel fiú nem mozdult; ekkor Ga­banics a nála lévő 76 krt magához vette s haza ment. Koszty Péter azonban, dacára, hogy fején és karjain 19 sebet kapott, a n.-mihályi kórház­ban 52 nap alatt felgyógyulj. A kir. törvényszék Gabanics Jánost, a f. é. febr:. y-án tartott végtár­gyaláson szándékos emberölés Kísérletével páro­sult rablás bűntettéért tiz évi (egyházra Ítélte. — Ugyanezen a napon a kir. törvényszék Bilász Po- pik Juszkó galíciai illetőségű najpszámost, ki a múlt 1888 évi augusztus 7-én N.-Kóvesden, Dobrzánszky Juszkó nevű társával egy kenyér felett összevesz­vén, ezt egy pipaszárral oly szerencsétlenül döfte meg balszemén, hogy ötöd napra meghalt, halált okozott súlyos testi sértés bűntettéért három évi börtönre és a büntetés kiállása után az ország területéről való kiutasittatásra ítélte. (Halálos szúrás.) Zborai József újhelyi zsó- lyomkai fiatal kőmives, feleségével', rövid házas­életük dacára roszul élt, a mely a rendes per­patvaron kívül gyakran teulegességgé fajult. így történt a múlt hó 30-án is, összeveszekedtek s va­lószínűleg a pálinkától megvadult férj, egy keze- ügyébe akadt kést oly erővel dobott felesége felé, hogy az bordái alatt mélyen befuródva, rajta ha­lálos sebet ütött. A szerencsétlen asszony negyed­napra meghalt. Férje az igazságszolgáltatástól meg­kapja méltó büntetését. (Lótakony kór) miatt Woh! Lajos újhelyi fiákeres három lovát kiirtották, többi lovait pedig zár alá helyezték. Ezen kívül tegnap délelőtt az összes újhelyi lóállomány (katona-lovak kivételé­vel) a rendkívül ragadós és veszélyes kórral szem­ben netalán szükséges óvóintézkedések foganato- sithatása céljából, a városháza udvarán a v. állat, orvos által megvizsgáltatott. Szerencsére azonban beteg, vagy gyanús állat nem találtatott. (Amerikába) vágyó »magyarokat« tartott fel a “kíméletlen« rendőrség az elmúlt hét folyamán, Furda Miklós terebesi, Pajtás János b.-ujlaki, Olyacskó János és hat társa hardicsai lakosok sze­mélyében, utasítván őket passzus váltásra. (A mit ugyan aligha kapnak meg. Szerk.) (Statisztika,) A s.-a.-újhelyi kir. ügyészség 1888-ik évi ügyforgalma : érkezett 1888-ban : 13,438 szám, 1887-ről hátrálékként átjött: 617 szám, elintézendő volt összesen 1888-ban: 14055 szám, ebből feldolgoztatott: 14,038 szám, elinté­zetlen maradt: 17 szám. (Kir.-Helmeczen) 1889-ik év február hó 9-ik- ére kitűzött táncest Rudolf trónörökös ő Fen­ségének halálával beállott gyász miatt elhalaszta- tott s 1889-ik év február hó 23-ik napján fog megtartatni. A rendezőség. (Tolcsváról) írják lapunknak, hogy ott a múlt hó 20 án, az egy év óta megalakult férfi­dalárda Dalibor Ferenc karmester vezetése mellett nagy közönség előtt igen sikerült hangversenyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom