Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-03-31 / 13. szám
Melléklet ag „Zemplén“ 13-ik számához. Hogy állunk ma a demokráciával ? Úgy, hogy a cim- és rangkórságnak mártírjai vagyunk. A hiú fény és pompa, mely a nagy uraknál megjárja, csábitó ingerrel hat mindenkire. Sokan még a becsület-vesztés árán sem iszonyodnak eszközökhöz jutni, hogy az arisztokraták kedvteléseit, legalább talmi-kiadásban, majmolhassák. Sokan nem irtóznak felvenni a sik- kasztó-nevet sem s oktalanságukért életükkel fizetnek. Korunk uralkodó jellemvonása : az erőltetett hivalkodás, látszat, külszin. Realitás nincs alatta semmi. Mig a demokrácia szellemi intézményeinkben, társadalmi szokásainkban el nem terjed, addig a szomorú kép, melynek pár ecsetvonását fentebb csak úgy odavetettük — eltűnni nem fog. A nemzeti közva- gyonosodás nem fejlődhetik, mert a takarékossági hajlam hiányzik a nemzeti közérzületből. Az államiság nem szilárdulhat, mert az állam fentartására a jövendőben hivatott elem, a középosztály, fokozatosan nem gyarapodhatik. Életbevágó probléma az a XX. századbeli Magyarországra nézve, mennyiben fogja tudni a demokrát eszméket s érzelmeket az életbe átvinni. E tekintetben az országgyűlésre nagy és fontos feladat vár. Ha üdvös és jó törvények által nivellirozni fogja mindazt, mi a társadalmi egyenlőségnek útjában áll s következetesen fog haladni demokrata irányban: a magyar államiságnak tesz szolgálatot. A legfőbb faktora mégis a jövő századnak a mostan serdülő fiatalság. A magyar társadalom olyanná fog alakulni, amilyen fogalmakkal ez a nemzedék az életbe kilép. Lesznek-e eszméi és reformtervei Magyarország közállapotairól s azoknak előbbre viteléről, — lesz-e benne fenköltebb szellem a közügyekért lelkesedni : ettől függ minden. Mert ha csak arra lenne gondja, hogy az államtól hivatalt nyerjen, azután meg csak örökösen a rangfokozatokat szám- lálgassa, ingyen még lelkesedni sem érez hajlamot, s csak a külfénynek és látszatnak lesz rabszolgája: akkor a jövő század nem vi- rasztána Magyarországra dicsőséget, hanem hozna, mi az életnél is roszabb, megaláztatást és szolgaságot. A demokrácia zászló. A nemzeti államok e zászló alatt indulnak a jövő század elé. száig nézte tolla hegyét, minélfogva nagyon hajlandó volt minden dolgot hegyére állítani. — Hogyan, méltóságos asszonyom, ily ember fogadott önnél szobát ? És ily gyanús körülmények közt ? Ez minden bizonynyal valamely betörö banda vezére, kinél kulcsai vannak, hogy egy éjjelen mindent eltakarítson innét. Itt azonnal intézkedni kell. Intézkedtek. A házmesterrel tudatták a dolgot, ki készséggel ajánlkozott, hogy őrködni fog és elcsípi a gazembert. A méltóságos asszony legidősebb fia harcias bátorsággal töltötte meg a hatlövetű revolvert és szentül fogadta, hogy mihelyt megette rostélyosát, irgalom nélkül agyonlövi a gazembert. Meggyujtották valamennyi petroleum lámpát, hogy világos legyen, ha jő és ne gyilkolhassa meg őket egymásután a sötétben. Ekkor jött Szabó. Midőn a «méltsás» ék meglátták a számos- tagú társaságot, azt mondták egymásnak : «Jönnek már a gazemberek!» Szabó nagyon bámult, midőn a házmester bunkós bottal fegyverezve fogadta és lakásáig kisérte, anélkül, hogy szólt volna. — Barátságos, de nagyon félős emberek, gondolta magában. Mennyire aggódnak, hogy bajom ne essék. A második emeleten mindnyájan sorfalat képeztek. Némán, de félig ijedt, félig fenyegető arccal, úgy, hogy valóságos vesszőt kelle futnia szobájáig. Szabó zavartan köszöntött. Azonban alig lépte át szobája küszöbét, midőn az ajtót kívül bezárták. Vármegyei ügyek. O felségeik, a király és királyné, a Rudolf trónörökös elhunyta alkalmából vármegyénk által felküldött részvétiratra a belügyminister utján köszö- netüket nyilvánították. A vármegyei tisztikar kérelme. A jövő hó 2-án kezdődő vármegyei bizottsági közgyűlésen megvitatásra és elintézésre váró ügyek hosszú sorozatának egyik nagyfontosságu tárgya Zemplén vármegye tisztikarának a belügyministeriumhoz, illetve az országgyűlés képviselőházához intézendő folyamodása a jelenben élvezett tiszti fizetéseknek felemelése iránt. Köztudomású és általánosan el ismert szomorú valóság, hogy a vármegyei köz tisztviselőknek társadalmi viszonyuk, a kor igényei és a közkormányzat minden ágazatára kiható nagyfontosságu tevékenységükhöz mérten aránytalanul csekély a díjazásuk. Ahhoz pedig, hogy a tisztviselő magát egész lélekkel közhasznú hivatásának szentelhesse, minden más föltétel mellett szükséges, hogy az élet gondjaitól mentve legyen. Amidőn tehát még a vármegyei tisztikarnál sokkal türhetőbben dotált kir. bírósági tisztviselők fizetésük jobbítása végett országos mozgalmat indítottak : elérkezett az alkalmas időpont arra, hogy a küszöbön álló általános tisztujitás előtt a vármegyék tisztikara, mely a saját anyagi erejéből létesített nyugdíj-intézmény létesítése által is javadalmazásának élvezetében csonkulást szenvedett, a célravezető lépéseket megtegye. Az e végből megtartott s a vármegye bizottsága részéről is szépen látogatott értekezleten megállapították a fizetésemelést tárgyazó folyamodás pontozatait, melyek formás és tartalmas kidolgozásban fognak a vár megye zöldasztalára kerülni. Reményünk van hozzá, hogy a vármegye irányadó köreiben jól fogadott s a hamisítatlan életviszonyok által diktált eme folyamodást a vármegye közönsége teljes méltánylattal fogadja s nagyrabecsült erkölcsi támogatásában részesíti. A Ludovika akadémiába, a gf. Buttler-féle alapítványi helyekre bemutatandó két pályázó ifjú választása, mint már említettük, az ápril 2 iki vármegyei bizottsági közgyűlésen fog végbemenni. Értesülésünk szerint a pályázók eddig: Spilenberg Barna árvaszéki ülnök Gábor nevű gimnáziális ötödik osztálybeli, Maternyi József polgártársunk negyedik osztálybeli István és Búza József tolcsvai jegyző Józsel nevű fia. Eddigi tanulmányaiban mindhárom ifjú jeles osztályzatot nyert. Rajzterem az újhelyi gimnáziumban, Csáky gf. közokt. minister az újhelyi gimnáziumról hozzá érkezett relációból meggyőződött arról, hogy ezen tanintézetnek egyik legnagyobb hiánya abban áll, hogy nem bir megfelelő külön rajzteremmel. Hogy e hiányon segítve legyen, a minister a vármegye utján felhívja a város képviselőtestületét, hogy a rajzteremre általa már felajánlott 225 ftnak beszámításával vállalja el a rajzterem létesítésének és belső felszerelésének összes költségeit és e célból a kegyesrend házában az igazgató által megjelö lendő szobák közül a legalkalmasabbnak a közfalak lebontásával rajzteremmé való átalakítására nézve a tervrajz és költségvetés elkészítésével a — így ni, rablóvezér úr! szóltak be a kulcslyukon, most foglyunk és ha erőszakosan akar szabadulni, golyót röpitek agyába tisztelt Szabó ur! A selyemsimaságu Szabónak, ki oly bársonyos lágysággal akart az életen átsurranni, hideg veríték boritá homlokát. Miféle emberek közzé jutott 1 ? Talán tébolyházban fogadott szobát. Kétségbeesetten nézett körül szobájában. Minden ingót kihordtak volt abból, csak a pamlagot hagyták ott. Erre feküdt Szabó barátom, hogy bevárja a reggelt. Súlyos álmok gyötörték. Majd kényszer-zubbonyt érzett testén, majd cellában látta magát. Mint gyilkost fogták el, pedig nem gyilkolt, csupán «könyvelt». De az mitse használt. A vérpadra hurcolták és lefejezték. Feje lehullott a . . . padlóra. Fölébredt. A pamlagról esett le álmában. A nap sugarai elárasztották a szép nagy szobát és a méltóságos asszony állt előtte, zavartan mosolyogva és tud tára adta, hogy Szabó úr üzletéből a házi szolga elhozta holmiját. Aztán őszintén elbeszélte ijedelmét és bocsánatot kért, amiért nem hitte, hogy Szabó a neve. — Magam vagyok oka, felelte Szabó barátom. Nevem oly közönséges, hogy azt nem mondani, hanem bizonyítani kell. Fölfogom ijedelmét. Azóta a tnéltsásék mindent elkövetnek, hogy a Szabó név másodjának megkönnyitsék életét, a miért ártatlanul kellett szenvednie és Szabó barátom nagyon jól érezheti magát náluk, mert már.. , öt hét óta lakik ott. városi mérnököt mielőbb bízza meg s a költségvetéssel együtt jóváhagyás végett terjessze fel. A felhívásban fölemlíti a minister, hogy a kegyes tanitó-rend a gimnázium fentartási költségeire évenkint tetemes összeggel járul, az orsz. tanulmányi alap pedig 1650 fttal többet költ évenkint a gimnáziumra, mint a mennyit a tan- és felvételi dijakból bevesz s igy az intézet érdekében nagy áldozatot hoz. Ezek után valóban méltányosnak tartjuk, hogy Ujhely városa az első sorban Ujhely kulturális érdekeit szolgáló eme tanintézet tökéletesítéséhez, sőt nyolc osztályú gimnáziummá emeléséhez a maga részéről minden tőle kitelhető áldozattal járuljon. Körjegyzők fegyelmi ügye. A belügyminister a közig, bizottság fegyelmi választmányának azon határozatát, mely szerint Szobonya Sándor ondi körjegyző a legsúlyosabb beszámítás alá eső hivatali mulasztások miatt hivatalvesztéssel büntette- tik, a pénzügyministerrel egyetértőleg helyben hagyta. Úgyszintén a Hladonik János mező laborczi felfüggesztett körjegyző fegyelmi ügyében hozott azon határozatot is, melylyel az összes iratok a körjegyző terhére rótt cselekmények megtorlása céljából a kir. törvényszékhez tétetnek át, változatlanul hagyta. Hivatalos pénzküldés. A belügyminister a hivatalos pénzek ekszpediálása tárgyában újabban körrendeletét intézett a vmegyei törvényhatósághoz a végből, hogy mivel a póstakezelést nagy mértékben megnehezíti a portómentességet élvező hatóságok és hivatalok által majdnem kivétel nélkül követett azon eljárás, hogy pénzküldeményeiket gyakran mág a legcsekélyebb összegüeket is, nem portómentes pósta-utalványnyal, hanem pénzes levélben adják postára, jóllehet a pénzes levelek felszerelése több fáradsággal jár, mint egy portómentes utalványnak kitöltése és az utalványozott pénzre vonatkozó írásbeli közlemény külön levélbeni küldése. Ennek megszüntetése, illetőleg a kezelés egyszerűsítése indokából elrendelte a belügyminister, hogy a mennyiben a pénzek pósta-utalványnyal való küldése, úgy a küldő, mint a felvevőnek is több biztosítékot nyújt: minden 50 ftot meg nem haladó pénzkOldemény kizárólag portómentes utalványnyal adandó póstára. Ez alól természetesen kivételnek van helye akkor, ha a pénz bűnjelt képez, ■ vagy pedig ezüst-, esetleg arany pénzből áll. Üzleti bisztositékok és bánat pénzek, A belügyminister tudatta a vármegye közönségével, hogy a m. földhitelintézet, kisbirtokosok orsz. földhitelintézet, az oszt. magyarbank, a magyar jelzálogbank, a m. közp. takarékpénztár, a pesti m. kereskedelmibank, továbbá a pesti hazai első takarékpénztár kötvényei és a m. jelzálog hitelbank kamatozó kötvényei üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadhatók. Baross Gábor minister a következő körrendeletét intézte a vmegye törvényhatóságához : »Ö cs. és ap. kir. Felsége f. é. március 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával engem a belügyminis- térium ideiglenes vezetésével legkegyelmesebben megbízni méltóztatott. Erről a törvényhatóságom hazafiui üdvözlettel azzal értesítem, hogy működésemet mai napon megkezdtem. Budapest 1889. március 24. Baross Gábor sk. Pályázók. A MarkövicsMiklós elhalálozása következtében megüresedett bodrogközi szolgabirói állásra, tudtunkkal, ez ideig. Császár Pál, Vékey Oszkár tb. szolgabirák és Somossy Sándor tb. aljegyző, a vármegyei jegyzői karnak egyik szorgalmas és tehetséges tagja, jelentkeztek pályázókul. Ministeri biztosul a regále-megváltásra vonatkozó s f. évi ápr. hó végéig bejelentendő kárpótlási igényeknek tárgyalás utján való lebonyolítására, Zemplénvármegyébe, Szentpály Jenő, nyilvántartási felügyelő neveztetett ki a pénzügyminiszter által. Hírek a nagyvilágból. XIII. Leó pápa, a »Seco/o« híresztelése szerint, folytonosan gyengélkedik. Az utóbbi napokban nem egyszer ájulás fogta el. Fráncia uj bíborosok. Rómából jelentik, hogy az uj fráncia bíborosok kinevezésére vonatkozó ügy véglegesen rendeztetett s a párisi, bordói és Honi érsekek fogják a biborosi kalapot elnyerni. A párisi világkiállítás a hivatalos megállapítás szerint f. év május B án fog megnyittatni. A párisi magyar egyesület tekintettel azon sokféle nehézségre, melylyel a párisi kiállítás megtekintésére jövő magyaroknak, különösen a kellő nyelv- és helyismeretek nélkülözése miatt, küzdeniük kell és a minek következtében leggyakrabban lelkiismeretlen kizsákmányolásnak és megsarcolásnak vannak kitéve; hazafias kötelességének tartja a hazai sajtó utján honfitársainak figyelmét
