Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-24 / 12. szám

Melléklet a „Zemplén“ 12-ik számához.

(Éljenek a Józsefek 1) Ez volt a jelszó f. hó 19-én, azaz József-napján, amikor is a gratulánsok sürü jövése-menése iinnepies hangulatot kölcsönzött egész Ujhelynek. Mint a múltban, ez évben is számosán keresték iöl a jó barátok és ismerősök még a vidékről is Dókus József őméltó ágát, hogy iránta érzett jó kivánataikat élőszóval tolmácsolják. A »vármegye Józsefei* : Szilvássy József, főlevéltáros, Bárczy József gyámpénztáros, Nemthy József főszolgabíró, Horváth József tb. főjegyző, Margital József főispáni titkár, br. Gai- zler József, Átányi József szolgabirók, Barthos József tb. aljegyző olyan népszerűségnek örvendettek, mint ó kori névrokonuk a Putiíár országában. Vármegyeisták és törvényszékisták számosán Hlavathy József kir ügyészt keresték föl jó kivánataikkal. Mi e helyről azt kívánjuk a város és vármegye minden derék Józsefének — hogy sokáig éljenek !

(Nekrológ.) Dr. Szepessy Arnold városi orvos családi életén érzékeny sebet ejtett a zord halál, mely öt éves kedves kis leánykáját ragadta el a szerető szülök karjai közül. A közszeretetben álló család barátai őszinte részvéttel osztoznak a megszomorodott szülők fájdalmában.

(Zenés mise). Ujhelyben a kegyesrendi tanárok templomában ma egy hete, a délelőtti misén résztvett közönségnek ritka s valóban meglepő műélvezetben volt alkalma gyönyörködhetni. Egy műkedvelőkből álló lelkes társaság I lache Teodor hírneves egyházi zeneszerző Szent-Terézről elnevezett énekes miséjét adta elő fisharmónium kellő kíséretével. A bár latin szöveggel zengett énekrészletek, melyek különben egy teljes kompozíciónak láncolatát képezik, megkapóan szépek, gyönyörű akkordjai bármily laikusra is lélekemelők Az előadás, kifogástalan intonációjával, minden árnyalatában arról győzte meg a hallgatókat, hogy az X-ek szárnyai alatt rejtőző műkedvelők egyen- kint és összesen, a zenei tehetség mellett, különösen a csengő tenor és gyönyörű bariton, kiváló hangerővel is bírnak. Értesülésünk szerint ezenkívül jövőben több zenés mise előadását is lesz alkalmunk a buzgó műkedvelőktől élvezhetni.

(Meghívó) A zemplénvármegyei kaszinó S.-a.- Ujhelyben f. évi april hó 2-án táncestét ad. Családjegy 3 ft, személyjegy 1 ft. A táncestén csak kaszinói tagok s külön meghívott vendégek vehetnek részt.

(A tavasz), úgy látszik, nemcsak a kalendár- jom, de a barátságosabb időjárás jogán is beköszöntött. A föld fagya lassacskán utat enged éké nek, kapának s a tavaszi munka ezerféle nemének. Bizony régen nem történt, hogy ily későn eresztett volna ki a tél.

(Purim) Izraelita polgártársaink f. hó 18 án ünnepelték a purim-ünnepet, mely tudvalevőleg náluk a mulatságok koronáját, vagyis a zsidó farsangot jelenti. Ez alkalomból álarcosok jártak- keltek az utcákon a velők incselkedő utcai gyerkőcök gyönyörűségére.

(Halmay Imre színtársulata) melyet a közönség Eperjesen annyira megkedvelt, hogy csak nagy-nehezen hajlandó köréből kibocsájtani, ápril hó x-én költözik át Miskolczra és ott 2 án a »Ne- bántsvirág« c. operettel megkezdi két hétre terjedő vendégjátékát. Miskolczi szereplése után Halmay társulatával Ujhelybe költözik.

(A »Zemplén* fekete táblája.) A vasúti indulóházhoz vezető vágott utón lévő három lámpás közül egyet valamelyik újhelyi fiákeres már régebben összetört. A kárt a város hatósága annak idején általa meg is téritette, de máig, mint illetékes helyről értesülünk, a lámpás, melyre a szűk utón oly nagy szükség van, helyreállítva nincs. — Rendkívül nagy hernyó bőség van a kertekben s a szőlő alatti szilvásokban, méltó aggodalmat okozva a gazdák között az idei gyümölcstermés megmaradása iránt. Van e már arra szabályrendelet — hiszen a kukoricatörésre van — hogy a hernyófészkek, szükség esetében hatósági kényszerítéssel is elpusztittassanak ? Ha nincs, kérjük a közig, hatóságot, hogy a hegyrendöri statútumot keze ügyére eső más alkalmas utón módon pótolja. A

(A vármegye bizottsága) f. évi ápril hó 2-án tartandó közgyűlésén fogja a Ludovika-Akadé- miába a gr. Buttler féle alapítványi helyre bemutatandó két ifjút megválasztani.

(Rendőri hirek.) Templom feltörés. A s.-a.- ujhelyi »status-quo« izr. hitközség templomát ez- ideig ösmeretlen tettesek, f. hó 20-ára virradólag a hátulsó udvarból nyíló ajtaján feltörték. Azután a templomba behatolva kifeszitgették a falba épített perselyeket s az ezekben talált pénzt eltolva- jolták. A pénzkészlet nem igen lehetett többetérő pár forintnál. Különös ez esetnél, hogy a templommal parallel húzódó s attól csak pár lépésnyire fekvő imaházban éjfélutáni 2 óráig talmud-tanulással foglalkozó talmudisták a betöréssel járó zörejből semmit sem haltottak. A templom-rablók által visszahagyott bűnjelek rendőrségünk kezénél vannak. — Tolvaj cseléd. Bumbera Mária, szolgálatból elbocsáj- tott konyha-leány, Reichard Gyula zsólyomkai házába f. hó 17-én éjjel behatolt s onnan az egyik szobában talált ágy- és ruhanemüeket eltolvajolta.

A nyomozattal megbízott rendőrség Pajó Mihály- néban az orgazdasszonyt (!) is feltalálta. — Enyves kezii asztalosok. Weisz Lajos, újhelyi polgár már évek óta tapasztalta, hogy dúsan berendezett műhelyében egy-egy szerszám, egy-egy butorfa darab megfoghatatlan módon lábat kap. Végre sikerült a házi tolvajokat tetten kapni, s ezek Petrus Vince asztalossegéd, Neuwirth Dezső és Grega Gyula tanulók,akik mindhárman aWeisz műhelyében voltak alkalmazva, s az eltolvajolt butorfát éjnek idején Abkarovics zugasztalosnak a Barátszeren lévő mü helyében dolgozták fel vásári célokra. A kárval- lot mester 1000 ftra teszi vesztességét. — Emberirtó. A társadalomnak egy nyomorult fajtájára, aki a magzatok életének kioltásával kereste kenyerét, tette rá kezét rendőrségünk — bizonyos Fóriné személyében. Házmotozás alkalmával a bűnjelek rejtekhelyeikről napfényre kerültek. Fó- riné töredelmes vallomást tett.

(Március 15 - ét) irja tudósítónk, Zemplénvár- megye legészakibb pontján, az ország határszélén, Mezö-Laborczon is megünnepelték. A mező-laborczi és vidrányi értelmiség nagyobb része a mező-laborczi vasúti állomás étkező termében gyűlt össze közvacsorára. Ezt megelőzőleg Szekerük Sándor vidrányi gör. kath. lelkész és Kiss István mező- laborczi állami iskolai tanító tartottak hatásos alkalmi beszédeket, elsorolván az 1848. március 15-iki eseményeit; beszédjüket mindketten a magyar nemzet Mózese, apostola, prófétája, látnoka és rettenthetetlen bajnoka: Kossuth Lajos éltetésével végezték, mit a jelenlevők viharos éljenzéssel és nagy tetszéssel fogadtak. A közvacsorán nem hiányzottak a hazafiasabbnál hazafiasabb felköszöntők sem. Ugyan e napon az ottani állami iskolában is rendeztek hazafias gyermekünnepet. A vezető tanító a gyermekek felfogása hoz mérten, népszerű nyelven fejtegette e nagy nap jelentőségét, hazaszeretetre buzdítva a kis polgárokat. Ezután a kicsinyek szavaltak és hazafias dalokat énekeltek. — A »zempléni egyetemi ifjúság egyesülete® Budapesten régi hagyomány szerint ez idén is fényesen megünnepelte március 15-ét, a magyar szabadság születés napját, a jog- egyenlőség, szólás és sajtó szabadság ünnepét. Az egyesület március 15-én este a Drechsler féle vendéglő külön termében kiválóan érdekes összeállítású felolvasó estét rendezett. A nagy számmal megjelent vendégek, vármegyénknek Buda pesten tartózkodó szülöttei s az egyesület iránt érdeklődők kiváló élvezettel hallgatták végig a választékos műsor egyes számait, lhnatkó Ágoston elnök üdvözölvén a megjelenteket, lelkes szavakban vázolta a 48-as idők politikai és 'társadalmi jelentőségét, hoszasabban szónokolt a szabadság- harc dicső előharcosairól, aztán percekig tartó éljenzés közt emlékezett meg az »ősz bujdosódról, hazánk, vármegyénk legnagyobb fiáról: Kossuth Lajos-xé>\. A szépen összeállított s hazafias hévvel előadott beszédnek Kossuth L-ról szóló részét a föllelkesült közönség állva hallgatta végig. Ezután Kérészy Zoltán olvasta föl: »március 15-ike és a jelenlegi magyar ifjúság hivatása“ c. hatásos dolgozatát. A közönség méltán megérdemelt tetszés nyilatkozatokban részesítő a felolvasót. Rövid szünet után Jelenek Gyula lépett az emelvényre s Tóth Kálmán »Előre“ c. alkalmi költeményének elszavalásával fokozta a hazafias est sikerét. A műsor következő pontja Munkácsy Kálmán »Szerelmi csók* c. csevegése volt, mely könnyed, hu« moros irályával tűnt ki. Majd Rácz Ernő olvasta fel »Visszapillantás az egyesület 10 éves fennállására* c. történeti dolgozatát. Végül Thomán Sándor szavalta tetszés közt Ábrányi Emil »Vándormadár« c. gyönyörű költeményét. Ezzel az est ünnepi része véget ért. Az ezt követő társas lakomán vig poharozás közben megindult a szellemes pohárköszöntök sora, részben vármegyénk jelesebb férfiai s a »Zemplén“ igen tisztelt szerkesztősége felé is irányulva,*) közbe-közbe pedig felhangzott a Kossuth nóta s Kossuth Lajos-hoz üdvözlő táviratot menesztettek. — Március 15 ike K.-Helmeczen. A hazafias kegyelet a nemzet életre- kelésének emlékünnepe iránt, méltó, sőt impozáns kifejezést nyert Király-Helmeczen. Már az ünnepet megelőző nap délutánján a Loránthfy Zsuzsánna-féle váromladék tövében elhelyezett mozsarak durrogása jelezte a készülődést. Az ünnep a reggeli órákban szinte mozsár durrogás s harangok zúgásával vette kezdetét. Az ünnep délelőtti része hálaadó istentisztelettel fejeződött be a Rákóczi-cimerrel diszitett XV századbeli templomban. Délután a város elöljáróságának élén, a város selyemzászlaja alatt, (mely zászlónak első szögét Sennyey Pálné bárónő verte be,) nemcsak K.-Helmecz, de a szomszéd Lelesz s a közeli falvak lakosságából keletkezett körmenet a szózat, Kossuth-nóta s a himnusz hangjai mellett bejárta a város utcáit. A menet visszatérvén a városhá zához, ott Somogyi Gerö plébános 1848. március 15-érői, a márciusi vívmányokról tartott tanulságos felolvasást, melyet Kossuth Lajos éltetésével fejezett be. Ezt közvacsora követte, melyen Kemechey János, hivatkozva a magyar nemzet lojalitására,

*) Köszönet a kitüntető figyelemért! Szerk.

hivatkozva azon történelmi tényre, hogy a kiegyezés első históriai momentumát, a 48-as törvényeknek Ó felsége által való elfogadása képezi; jelezvén, hogy március 15-ike nem egy nemzettöredéknek, de az egész nemzetnek ünnepe s a nnmzet szivével együtt dobog a király szive is: első sorban Ö felségéért ürítette poharát, másodsorban a 48-as küzdelmeknek két aktiv harcosát, kik vármegyénknek kiváló díszei: a vármegye főispánját és alispánját s velük kapcsolatosan a márciusi eszmék egyik lelkes hívét, a vármegyei főjegyzőt éltette. Lencsés János leleszi prem. rendű plébános, áthozva Lelesz testvér-város üdvözletét s a vidék együttérzésének kifejezést adva, a nagy nap jelentőségét s az ünnep-rendezés szükséges voltát kifejtve: Kossuth Lajos éltetésével végezte szavavait. Este a város és a várrom ki volt világitva.

(A magyarországi Kárpátegyesület) ^Keleti Kárpátok osztálya Bártfán, f. hó 15-én a polgár- mester elnöklete alatt az osztály ügyvivő alelnö- kének jelenlétében tartott tanácskozásban az osztály ezidei közgyűlésének határidejét és kirándulásának prográmját már megállapította. Bártfa városa és a környék nagybirtokosai oly lelkes támogatás - ban részesítik az ügyet, hogy az idei kirándulás előreláthatólag egyike lesz a legsikerültebbeknek azok közül, melyeket az osztály rendezett. A Javo- rina- és Tátra osztály is megigérte szives hozzájárulását és támogatását. Az augusztus hó io-étől 18-áig terjedő kirándulásnak részletes prográmját kellő időben közölni fogjuk.

(Arany misés áldozó pap.) Szalánczy István, a premontreiek leleszi házfőnöke, f. hó 19-én ülte meg áldozó papságának 50-ik évfordulóját. A közszeretetnek örvendő s Melchizedek rendje szerint való jubilánst isten éltesse — »ad multos annos 1*

(Amerikai kivándorlás.) A tavasz kezdetével ez elszomorító mánia folyton fokozódik. Nincs hét melyben tudósításokat ne vennénk a kivándorlásról, annak különböző s a törvényes meggátlást rendszerint kijátszó módjairól. Újabban a felvidékről értesítenek, hogy a kivándorlók nem a vasutat használják többé céljaik eléréséhez, mivel onnan nagyobb részüket sikerült vissza toloncoltatni, hanem szekereken veszik utjokat Szepesvmegyén át, honnan a kluknói korcsmáros közbenjárásával jutnak háboritlanul Orosz-Sziléziába, onnan Amerikába. A közvetítő korcsmáros és két rajta csípett szekeres kellő megbüntetéséről a hatóság gondoskodott. Zombor község biráját pedig, ki a kivándorlást községében elősegítette s a hatóság előtt titkolta, a szerencsi járás főszolgabirája hivatalától felfüggesztette s ellene a fegyelmi eljárást megindította.

(Felolvasás). Dr. Vámbéry Ármin, budapesti kir. tud. egyetemi tanár f. hó 25-én este Kassán a Schalkház termében nagy érdekű felolvasást, illetve szabad előadást tart ,az oroszok terjeszkedésének veszélye hazánkra nézve» c. alatt.

(Ingyenes tanfolyam) fog tartatni a tarczali m. kir. vincellér-képző intézetben és annak amerikai szőlötelepén folyó évi ápril hó 15-étöl 28-ig. Célja e tanfolyamnak a filokszera elleni védekezési és szőlő ojtási eljárás gyakorlati elsajátítása. A tanfolyamon résztvenni szándékozók f. évi április 10-ig az intézet igazgatóságánál jelentkezzenek.

(Színészet Tokajban.) E hó 9-én kezdte meg Tokajban Hatvani Károly miskolczi volt színigazgató társulatának egy részével előadásait. A kilátásba helyzett több érdekes újdonság, változatos műsor, jó erők szép bérletet eredményeztek a társulatnak, Hatvani ez ideig meg is felelt Ígéretének. Az eddig színre került darabok : »Válás után,« »Cigánybáró," »Rezervisták,« „Suhanc,* »Jó Fülöp,« »Üdvöske* stb. oly összevágó gondos előadásban kerültek színre, mely közönségünk várakozását minden tekintetben kielégítette. A »Zemplén« t. olvasói előtt említett darabok ösmeretesek lévén, nem foglalkozom azokkal, valamint az egyes szereplők játéka s alakításával sem, csak annyit említek meg, hogy a társulat több igen jó tagot számlál mint: Hatvaniné, egyike a vidék jobb énekesnőinek, Hatvani Ede (a népszínháznak volt tagja) szép, kellemes hangú, intelligens játéku baritonista, Polgár Sándor a társulat lelke, kitűnő buffó, Pártos Etel drámai szende, Borbély (komikus) a Lorándi-pár, Boros stb. de a többiek is teljesen kielégítők. Egyátalán a kis társulat (elmondhatják: megfogyva bár, de törve nem) sok igyekezettel játszik, buzgalmat, ambíciót mutat, (okulván Miskolczról) s a magán életben is oly szolid viseletét tanúsít, kötelezettségeinek oly pontosan eleget tesz, (nem úgy mint Miskolczon,) hogy úgy róluk, mint előadásaikról csak jól nyilatkozhatunk s ez utón haladva, biztosak lehetnek közönségünk további jóakaratáról. y.

(A naftáimról) dr. Síkor által a fdokszera ki- pusztitására ajánlott szerről, az országos filokszera kísérleti állomás többek közt igy nyilatkozik: A naf- talinnal űzött szertelen reklámnak eredménye csak az lehet, hogy egy pár szőlős-gazga lépre megy, hiábavaló kísérleteket tesz és egy csalódással gazdagabban elveszti bizodalmát a reális védekezési módokhoz is és elhagyja pusztulni szőlőit, melyeket különben az eddig jónak bizonyult módszerek, valamelyikével megvédelmezhetett volna,