Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-10 / 10. szám

lajdonunkat képező földterületből 435 [J ölet kisa­játítottak és ennek ellenértékét megegyezés sze­rint 652 ft 50 krral pénztárunknál le is fizették. Ezen összegből az általunk eszközölt vételek leg­magasabb árát alapul véve, □ ölenkint 20 kraj­cárjával számítva 87 forintot az ingatlanok szám­lájának javára könyveltettünk, az 565 ft 50 krnyi különbözet pedig a beterjesztett üzleteredmény számlában nyereményképen van kitüntetve. A lefolyt évben első 7 havi működésünk — változó viszonyok mellett — végeredményében kedvezőtlen volt, minél fogva az elért tiszta nye­reség csak is az utolsó 5 hónapban kifejtett tevé­kenységnek eredményét képezi és ezen körülmény világosan bizonyítja, hogy szilárd alapon nyugvó vállalatunk normális viszonyok közt biztos jöve­delmet juttathat részvényeseinek. Az árvíz okozta szüneten kívül egy uj szita­készülékkel való kísérletek, valamint a magtár helyre állítása, gépjavítások és egyébb okok miatt még 26 napot és igy összesen 547a napot szüne­teltünk, mely körülménynél fogva az elmúlt évben a mümalomban csak 47400 mmazsa életnemüt őröltünk meg. Az üzleti kiadások következő változásokat szenvedtek: biztosítási dijakban 555 ft 23 kr., adóban 788 ft 60 kr., kamatokban 301 ft 55 kr. és utazási költségekben 142 ft 16 kr. takarittatott meg; ellenben a többi tételeknél a kiadások 5569 ft 81 krral szaporodtak, miért is a külön­bözet az előző évhez arányosítva 3782 ft 27 kr. nagyobb kiadást képez. Ezeknek előrebocsátása után van szerencsénk egyes üzletágaink kimutatására áttérve, a múlt év forgalmát a következőkben előterjeszteni: Az 1888 ik évet a magtárban lévő 4232 mm. 97 kgr. búza és 156 mm. 78 kgr. rozskész­lettel kezdtük meg. Csere és vámképen bejött: 2521 mm. 06 kgr. búza és 360 mm. 31 kgr. rozs; készpénzért 305286 ft 59 krnyi értékben vásárol­tatott 45445 mm. 47 krg. búza és 1098 mm. 71 kgr. rozs ; össszes életbevételünk tehát 52199 mm. 50 kgr. búza és 1615 mm 80 kgr. rozs. Ebből őröltetett a mümalomban: 46400 mm. búza és IOOO mm. rozs, maradt tehát 1888. deczember 31-én: magtárunkban 5799 mm. 50 kgr. búza és 615 mm. 80 kgr. rozs, és pedig a búzát 6 ft 84 krjával és a rozsot 4 ft 70 krjával számítva; ezen­kívül megvásárolt, de le nem szállított búza 2780 mm. ; összesen tehát 8579 mm. 50 kgr. búza és 615 mm. 80 kgr. rozs. A mümalomban felöntött 47400 mmázsa életnemüböl a múlt évben.........................46326 mm 10 kgr. különféle őrlemény készült. Vásárolt idegen liszt . 445 mm 90. kgr. 1888-ik évben összegyűlt többlet................................... 9 mm 077a k. 1887. évről átvett készlet 4027 mm 96 kgr. Összesen . 50809 mm 03 7a k. Ebből csere és eladás ut­ján 430185 ft 67 krnyi összeg­ben értékesíttetett .... 48260 mm —1j3 k. Maradt 1888 december 31-én összesen ................... 2549 mm 03 kgr. lisztkészletünk, mely a leltárban a liszteknél 1 fttal, a korpánál 50 krral vétetett mmázsánkint a rendes eladási áron alul számításba és a mérleg­ben 25319 ft 76 krban van kitüntetve. A parasztmalomban a lefolyt évben a ven­dégek részére összesen 3215 mm 91 kgr. életne­müt őröltünk és ezen üzletág 1654 ft 47 krnyi jövedelmet hozott. e kötelezés beáltával, az előbb csak pénzre szóló jelek éppen nem érdemelt előléptetésben részesül­nek, a pénz természetét veszik fel, s kényszer fo­lyammal biró papir pénzzé vállanak. Egy másik nemét a papir pénzeknek az úgy­nevezett államjegyek képezik, a melyeket az ál­lam kormányok a törvényhozásoktól nyert felha­talmazás alapján az alattvalóktól évente befolyni kellő adók s jövedelmekre támaszkodva, a magán e jegyen kifejezett kijelentéssel bocsajtanak ki, hogy azokkal az állam pénztárainál, s a magán belforgalomban is minden oly fizetés teljesíthető a melynek tétele nem ércben köteleztetett, s igy ily minőségük mellett ezek is kényszerfolyamu papir pénznek tekintendők. Ügy a bank, mint az államjegyeknek — a többi kamatot, nyereményt vagy osztalékot nyújtó értékek, s részvényektől eltérőleg — főismérve az, hogy kamatot nem hoznak, határozott összegről szólanak, s birlalójuk által az állam, vagy bank­nak kamattalanul nyújtott hitelt képeznek. Miután fennebb emlitém, hogy e papírból készült pénzeknek úgy nem megvetendő előnyei, mint hátrányai is vannak, azokat még felemliten- dőknek tartom. Előnyei, hogy könnyen, kis helyen, s minden feltűnés nélkül benne nagy értékek vihetők, hogy általuk a társadalom pénzszükségletének mérvéhez képest a csere eszközök mennyisége könnyen fo­kozható, vagy leszállítható, hogy jó bankrendszer mellett, csendes békés időkben, midőn a bizalom érmérei beválthatóságuk, vagy érmekkénti használ­Malmászatunk a lefolyt évben az értékcsök kenési tartalékalapba helyezett 3207 ft 44 krnyi összeg levonása után . . 9984 ft 54 krnyi tiszta jövedelmet hozott. Takarékbetéti kamatok­ban és kisebb bevételekben kaptunk .......................................321 ft 23 krt A kisajátítás utján értékesített földterületnél nyertünk . . . , 565 ft 50 krt Az 1887-ik évi nyereség áthozatal . 136 ft 34 kr. és igy a beterjesztett zármér­leg és üzlet-eredmény számla összesen ..................................11007 ft 61 krnyi nyereséget tüntet fel. Ebből levonandó : a) az igazgató­ságnak alapsza- bályszerü járan­dósága: . . 869 ft 70 krral b) a felügyelő bi­zottságnak köz­gyűlésiig meg­állapított fizetése 300 ft — krral c) a tisztviselők kikötött 5°/0-toli részilletéke . 550 ft 38 kr == 1720 ft 08 krral Marad . 9287 ft 53 kr. melynek felosztására és hováforditására nézve bá­torkodunk indítványozni, miszerint: 500 részvény után a ij-ik számú szelvény f. évi április hó 1 tői fogva egyenkint 16 ftjával összesen .................................. váltassék be; jutalomdijakra a tisztviselőknek és személyzetnek ................... szavaztassák ; a betegsegélyzö alap részére . és az ekkép felmaradó . . . pedig a közönséges tartalék- alap gyarapítására forditassék. Ezekhez képest kérjük a felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után saját jelentésün­ket tudomásul venni, a mérleget megállapítani, indítványainkat elfogadni és számunkra a felmen­tőt'megadni, valamint az osztalék kiszolgáltatását elrendelni. Kelt S.-a. Ujhelyben, 1889. feb. 4. Szöllössy Gyula, főigazgató. Nyomárkay József, dr. Schön Vilmos, Szöllössy Arthur, igazgatósági tagok. 2. Felügyelő bizottsági jelentés. Tisztelt közgvülés 1 A kereskedelmi törvényben megszabott kö­telességünkből folyólag tisztelettel jelentjük, hogy a lefolyt évben a társulati pénz, liszt és magtár ugyszinte a könyvvitel időszakonkinti vizsgálatainál mindenkor és mindenben kellő rendet és pontos­ságot tapasztaltunk. A társulati vagyon leltározásánál f. évi jan. hó elsején személyesen közreműködvén, mai napon az igazgatóság által az 1888-ik évről előterjesztett zárszámadást vettük beható vizsgálat alá és meg­győződtünk arról, hogy a mérleg a társulati fo­es mellékkönyvekkel megegyezőleg és az alapsza­bályok határozatainak megfelelőleg állíttatott össze. A múlt évi 11007 ft 61 kros tiszta nyereség felosztását, illetőleg hozzájárulunk az igazgatóság­nak f. évi február hó 4-én kelt indítványához és midőn végre az 1888-ik évre az igazgatóság ró­hatóságuk iránt meg van, ép úgy használhatók, mint maga az ércpénz. Hátrányai, kibocsájtó állam területén túli fi­zetésekre nem mindenütt alkalmas. Hogy külállamok alattvalóitól ércben felvett kölcsönök s kamatai törlesztésénél nem használható. Hogy háborús időkben, vagy midőn kül ál­lamokból behozott cikkekért nagyobb mennyiségű ércre van szükség, s azon bizalom, hogy ércre beválthatók, vagy ércként használhatók lesznek megszűnik, névszerinti értékük lestilyed, s egy bi­zonyos agionak nevezett felülfizetést kell rájok tenni, hogy érettök ércpénz legyen kapható, mely néha 35—40 százalékot is tesz, mint tett a krimi háború idejében, s ily alkalmakkor a szükségleti cikkek ára felszökkenvén, úgy a határozott össze­gekre utalt államháztartás, mint a készpénzből élő osztályok s pénzbeli követeléseikre ilyennel elé­gítettek nagy károsodást szenvednek. Tudom, hogy túlsokáig vettem igénybe szi­ves türelmöket, érzem, hogy mi újat sem mond­hattam oly tárgyról, a melyről könyvtárak állanak a müveit közönség rendelkezésére, de azt tartom, hogy a társadalom anyagi életére lényeges dol­gokról néha az ismételt elmélkedés sem árt. Azért midőn becses türelmükért köszönetemet nyilvání­tanám, azon őszinte óhajtással hagyom el helye­met, rendelkezzék tisztelt hallgatóim mindegyike e házi szerből mindenkor annyival, hogy úgy csa­ládtagi, mint honfiúi kötelmeik terén előfordulható I is ily irral kezelhető bajokat könnyen gyógyit- I hasson. Ulrich Vilmos. szére a szokáros számadási felmentvényt megadan- dónak véleményezzük, azt egyszersmind magunk részére is megadatni kérjük. Szegimalom, 1889 feb. hó 24. Teljes tisztelettel Zinner Henrik, Horváth Endre, Schwarcz Barnát, felügyelő-bizottsági tagok. Hírek a nagyvilágból. Obrenovics Milán, szerb király az uralkodás­ról lemondott s a koronát és királyi hatalmat át­adta fiának, a 13 éves Sándornak. Az uj szerb király nagykorúságáig a kormányhatalom három tagból álló regensségre bízatott, melynek feje Risz- tics Jován, az orosz érzelmüségéről ösmert állam­férfi. Milán király visszavonulásának váratlan hírét megrongált egészségi állapotával hozzák kapcso latba. Bismarck lapja, a »Nordd. alg. Ztg.u abbeli reményének ad kifejezést, hogy Szerbiának Ausz- tria-Magyarország iránt eddig kifejlett jó szomszédi viszonya a korona birtokosának személyében beál­lott ama változás miatt meglazulni nem fog. Halottégetés. Németországban, Gothában a a halottégetés már évek óta rendszeresítve van, a menyiben ott halottégető kemencét épitettek, s ide hozzák távolból is azokat, a kik úgy intézkedtek, hogy haláluk után elhamvasztassanak. Góthában 1879. óta 600 halottégetés fordult elő. A 600 ik halott, a kit Góthában elégettek, Schmiedre biro­dalmi képviselő neje volt. A fráncia hazafias szövetség vezérférfiait az uj kormány elfogatta és a liga további műkö­dését országszerte/betiltotta. A hazafias szövetség harmadfélszázezer tagot számlál s tagjai egytöl- egyik Boulanger-nek rendületlen hívei. A világ vége. Egy német tudós a világ vé­gét jósolja. Szerinte a növényi és állati élet 1897- ben el fog tűnni planétánk felületéről az óriási hőség miatt, amit egy, a föld közelébe érkező üstökös fog előidézni. Ebben a dologban csak az vigasztaló, hogy a német-tudósok, élő példa rá a foldrengetö Falb Rudolf, rósz próféták s Magyar- országon kevés hitelre talál az ilyen német sógor. Hírek az országból. A királyi udvar Budapesten e hó közepéig tervezett tartózkodásának idejét ápril közepéig meghosszabbítottal I. Sándor, a szerb kiskirály, édes atyja Ob­renovics Milán kíséretében Budapestre készült jönni, hogy Ferenc József király őfelségénél tisztelkedjék. Minthogy azonban a magyar király jelenlegi ke­dély állapota r.em engedi meg a külföldiek láto­gatását — a tisztelkedés ideje elnapoltatott. Hire jár annak is, hogy az uj szerb király és számki­vetésben élő anyja, Natália, magyar földön fognak mielőbb találkozni. Biharvm. közönsége Bocskai István, a magyar i történelem e kimagasló alakjának születési évfor­dulóját ez évben nagy fénynyel és nyilvánosság­gal készül megünnepelni. Az u. n. »Bocskay-ün- nep* egyesittetni fog a a magyar nemzeti lét ez redéves évfordulójának ünnepével. Különfélék. (Márczius 15.) Nemzeti ujjáébredésünk 41 -ik évfordulóját Ujhely város hazafias közönsége ez idén is hasonlóan a múltakhoz, illő fénynyel fogja megünnepelni. A hazafias polgári olvasó-kör, mely az előző évekhez hasonlóan is, a kezdeményező dicséretes íszerepét viszi, a követkevő felhívást adta ki: Felhívás 1 A szabadság, egyenlőség és testvériség szent elvei testesültek meg szeretett magyar hazánkban 184.8. évi március hó 15-én. E nap eredményeként üdvözölhetjük a haladást, mely- lyel ma Európa müveit népeivel párhuzamosan versenyezhetünk s köszönhetjük létünk szilárdságát. E nap emlékünnepe minden magyarnak, e nap minden magyar szivébe ünnepül legyen bejegyezve, e napon emlékezzék meg a magyar ama hőseiről, kik küzdöttek azon szent elvekért, melyek a mi s utódaink szabadságát biztosították. Ily napot s tényeket elfelejtenünk nem szabad. Csoportosul­junk e napon, mint egy családnak testvér tagjai mert csak összetartva védhetjük hazánkat. Hir­dessük a szabadság magasztos elveit, mert csakis szabad nép lehet nagy. Hintsük az egyenlőség eszme virágának reánk hagyott magvait, hogy terjedjen az e hon polgári közt, mert csakis egyenlő joggal biró nép, küzdhet egyforma fegyverrel ha- zájárt 1 A s.-a.-ujhelyi polgári olvasó-kör hazafias kötelességének ösmeri ez igéket évről-évre han goztatni s a polgártársak összejövetelét rendezni. A miért is felhívja S.-a.-Ujhely város polgárait, miszerint március hó 15-én esteli 8\ órakor, a vá­rosi színház termében közvacsorával egybekötött tár­sas estére, minél számosabban megjelenni szives­8000 ft — krral 400 ft — kr. 200 ft — kr. 687 ft 53 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom