Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-02-17 / 7. szám
reményében utasittatott az alispán, hogy a régi letétek címén őrzött s rendezés alatt álló pénzekből, a kiirtásra szükséges összeg 1/i részét vagyis 81 ftot utalványozzon és azt a gazdasági egyesület elnökének nyugtájára fizettesse ki. Feliratban felkérte továbbá a bizottság a földmivelési ministert, hogy a vármegye és gazdasági egyesület áldozatkészséget 162 fttal vagyis az egész kiirtásra szükséges pénzösszeg felével támogatni kegyeskedjék. Átirat intéztetett a vármegyei gazdasági egyesülethez is, hogy a vármegye által átszolgáltatandó 81 ftot és a netalán a ministeriumtól érkező segélyt felhasználván : a szükséges pénzt szerezze be és az egyesület hozzájárulásával együtt a hatóságilag eszközlendö kiirtás iránt a lépéseket még e hó folyamában tegye meg és azt hajtassa is végre és annak megtörténtéről a törvényhatóságot értesíteni szíveskedjék. A homonnai járás főszolgabirájának azon jelentése, hogy mezőlaborczi, viravai, udvai és topolovkai körjegyzők ügykezelését és a körök egyes községeinek pénztári kezelését megvizsgálván, azokat példás rendben találta: örvendetes tudomásul vétetett, s a bizottság elismerése a »Zemplén« utján kóztudomásra hozatni határoz- tatott. Az öt szolgabirósági dijnoki állás rendszeresítése tárgyában tett feliratra kimondja a belügy- minister, hogy azok rendszeresítéséhez azért nem járulhatott, mivel az arra szükséges 1800 ft kiadásról a f. évi költségvetés keretében gondoskodva nem volt, de ez nem zárja ki, hogy a mutatkozó szükséghez képest a házi pénztári megtakarítások terhére egy-egy dijnok ne alkalmaztassák. Az in- tézvény alkalmazkodás céljából az alispánnak kiadatott. A vármegye főpénztárnokának a vm. pótadó hátralékokat feltüntető kimutatásai, a járások fö- szolgabiráinak a behajtások erélyes foganatosítása végett kiadattak. Az alispán pedig utasíthatott, hogy a főszolgabirák közül különösen azokkal, kiknek járásaiban aránytalanul nagyok a hátralékok, lehetőleg a helyszínén számoljon le. A vármegye területén lerakott második vasúti vágányhoz szükségelt földterületek kisajátítása tárgyában intézett feliratra érkezett közlekedési ministeri leirat a »Zemplén« hivatalos részében közöltetni rendeltetett. Az ülés folyamán Szervigzky Ödön kb. tag kérdést intézett a vmegye főorvosához az iránt, van e tudomása arról, hogy a páczini körorvos himlőoltás alkalmával fuvardijat s természetbeni fuvart is vett igénybe. A főorvos azon észrevételének előterjesztése után, hogy a körorvosok, mint utiátalánynyal ellátott tisztviselők ily alkalommal fufardijat igénybe nem vehetnek : ez ügyben a nyomozat elrendeltetett. A zemplénvármegyei közkórházban tapasztalt hiányok pótlása tárgyában a kórház felügyeletével megbízott küldöttség jelentése folytán ha- tároztatott: hogy miután a tényleg fenálló hiányok oly mérvűek, melyek egy a kor színvonalán álló közintézetnél nem türhetők, utasittatott a kórházi választmány, hogy úgy a mütőszoba berendezésére, mint az eszközöknek és kötőszereknek a betegszobából való kitakarítására, nemkülönben az árnyék- és ürszékek célszerű berendezése céljából a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Az alispán, mint előadó előterjesztést tett : peticsei szül. Bessák János, e.-horváti Braun János katonák elbocsájtása ; terebesi szül. Vaszily Mihály és szelepkai szül. Juszkó György kivételes nösü- lési engedély iránti kérvényeik tárgyában, mindannyi kedvező elintézést nyert. Ezen és több magánérdekü ügy elintézése után az ülés véget ért. S. Vármegyei ügyek. Uj vasúti vonal. Baross Gábor közlekedési minister tudatta a vármegyével, hogy Láng József budapesti mérnöknek, a kassa-oderbergi vasút eperjesi állomásától Kapi-Megyer-Hanusfalva- Varannó- Csemernye és Parnó községek határain át a bánód állomásig, innen Bntka-Deregnyő és Nagy-Kaposon át a csapi állomásig vezetendő helyi érdekű vasútvonalakra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. . Körjegyzőségek betöltése. Dókus Gyula uj helyi főszolgabíró a ladmóci körjegyzőségbe Cseh István eddigi bodzásujlaki h. körjegyzőt áthelyezte, helyébe pedig Panczner Gyula oki. körjegyzőt helyettesítette. Községek tüzoltószerei. A tűzrendészed kormányrendelet egyik pontjára vonatkozólag a belügyminiszter a törvényhatósághoz körrendeletét intézett, melyben kijelenti, hogy ama községek, melyek régebb idő óta el vannak látva tűzoltó szerekkel, uj szereket bevásárolni nem kötelesek, föltéve, hogy a fecskendők átalakithatók úgy, a hogy azt a kormányrendelet kívánja. (Katonai lóvásár.) A földmivelési , ipar- és keresk. minister értesítése szerint f. é. márc. 12 én T.-Terebesen katonai lóvásár fog tartani. A véderőjavaslat elleni mozgalom Zemp- lénvármegyében. A nagyfontosságu véderötörvény ismere- l tes 14-ik és 25 ik szakaszai ellen megindult országos mozgalom szele vármegyénk választó- polgárait is megmozditotta. Ez ideig a homonnai, gálszécsi, mádi szabadelvű és a liszka-tolcsvai függetlenségi kerületekben tartottak értekezletet a választó-polgárok és pártszinezet nélkül határozták el, hogy kerületeik országos képviselőit a választó közönség ezen szakaszok ellen táplált aggályai és hangulatáról értesítik és a törvény részleges tárgyalása alkalmával a nemleges szavazásra kérik fel, melyekhez hasonló mozgalom készül az újhelyi választó kerületben is. Habár a 48 előtti időkben divatos úgynevezett követi utasítások megszűntek és azok a mai parlamenti élet szellemével össze nem egyeztethetők, kétségtelen, hogy az alkotmányos élet egy örvendetes jelensége az, ha a nemzet választó polgárai időnkint a törvényhozás ciklusa közben felmerülő nevezetesebb kérdések iránt érdeklődnek és a közérzületnek konkrét kifejezést adnak. A közvélemény ilyszerü nyilvánulása teljes erkölcsi sulylyal szab irányt a kerület megválasztott képviselője törvényhozó funkcióiban, mint mandátumának kutforrása: a bizalom természetes követelménye, melyet követni — vagy ha e kapocs a választók és választott között meglazul — a bizalmat szeplőtelenül vissza adni, a képviselői tiszt megdönthetien aximója. Ez elv szigorú fentartása legfőbb biztosítéka a parlamenti alkotmány azon alap- feltételnek, hogy a törvényhozó testület a nemzet akaratának legyen kifolyása. És a szőnyegre került törvény, mint a nemzet jövőjére messze kiható közjogi és a tudományos pályán haladó ifjúság létérdekeit közvetlenül érintő kérdés, valóban megérdemli, hogy annak szentesítése előtt nagymultjához híven Zemplénvármegye is életjelt adjon közérzületéről. * A sárospataki szabadelvű párt is csatlakozik a véderőjavaslat ellenes mozgalomhoz. A párt tagjainak élénk részvételével Nemes Ferenc jogakadémiai tanár elnöklete alatt gyűlést tartott, melyben elhatározta, hogy felhívást intéz az országgyűlési szabadelvű párthoz azzal a kéréssel, hogy a védero- javaslat 14 és 25. szakaszait utasítsa vissza s helyökbe közjogunknak s országos érdekeinknek megfelelő pontokat iktasson. A felhívásból kiemel jük a következőket: »Mi Sárospatak városának a szabadelvű párthoz tartozó polgárai pártértekezletünkön elhatároztuk, hogy a t. pártot keressük meg, hogy a t. pártnak közvetlenül bejelentjük azon alkotmányjogi aggályainkat, melyeket bennünk a most már részletes tárgyalás alá kerülő véderőtörvényjavaslat 14. szakasza felköltött, hogy a t. párt előtt mondjuk el szabad és független polgári érzülettel azon nemzeti sérelmet, mely édesanyai nyelvünkön, a magyar nyelven és a magyar ifjúság értelmiségén az által követtetnék el, ha a véderőtörvényjavaslat 25 ik szakasza, szöveg szerint a magyar nyelvű tiszti vizsga törvényesitése nélkül, lenne kötelező erejű jogszabálylyá. A 14. szakasz azért keltette fel alkotmány - jogi aggodalmunkat; mert nincsen ebben szabatosan, világosan, minden kétséget kizárólag megszabva a határidő, a meddig a törvény érvénye tart Nincsen abban vita alá nem foghatólag meg hagyva, mely időben köteles a kormány a véderő tárgyában uj javaslatát országgyűlésünknek beterjeszteni, mely intézkedések pedig oly szabatosan formulázvák az 1868, 40. te. 11. szakaszábanAggodalmunk okáál említjük meg még azt is, hogy a 14, §., a megállapított számú ujonc- jutalék emelésére vagy leszállítására vonatkozó törvény a kezdeményezési jogot oly élesen teszi király őfelsége fentartott jogává, mint azt az 1868. 40. tcikk 11 ik §-ában nem találjuk. A 25 ik szakaszt pedig, ha az úgy, mint szö- vegeztetett, törvénynyé lenne, nemzeti sérelmünk forrásának kellene tekintenünkMég azt kell mondanunk, ha a Bécscsel való törvény szerint köteles tárgyalásainknak hazánk és nemzetünkre nézve csak oly eredményei lehetnek, mint a véderőtörvényjavaslat 14. és 25-ik szakaszai: akkor a nemzet nagyobb részének könnyen az válhatik szent meggyőződésévé, hogv Magyarországot a jelenleg fennálló közjogi alapon törvényes független államiságához méltóan sem berendezni, sam érdekeinek megfelelő módon kormányozni nem lehet * A homonnai választókerület ma délután 4 órakor a homonnai kaszinó épületében pártszinezet nélkül Lukovits Géza választóelnök elnöklete alatt ülést tartott, hogy a véderőjavaslat 14. és 15. §-a ellen állást foglaljon. Elnök hosszabb beszédben ezen §-ok alkotmányellenes s sérelmes voltát kifejtette s indítványozta, hogy Szirmay Pál homonnai képviselőhöz küldöttség menesztessék, mely öt a választókerület nevében felszólítsa, hogy a véderőtörvényjavaslat részletes tárgyalásánál ezen §-ok ellen szavazzon Felolvastatott még a varannai es szinnai választók enunciációja, mely a képviselő álláspontját az általános vitánál roszalja és a kerület határozatát magáévá teszi. Elnök indítványa egyhangúlag elfogadtatott. A tárgyhoz többek közt szót emelt B. Balassa, a ki körülbelül a következőket mondta : »Velem szemben két arcképet látok a falon: az egyik Deáké, a másik Kossuthé. Megtagadni kéne nemzetiségemet, megtagadni kéne ezen férfiak elveit, ha ezen sérelmes § okát helyeselném. Deák azt mondta : ha jogunkat elvesztjük, azt visszaszerezhetjük, de a mit magunk feladunk, azt soha vissza nem nyerhetjük. Tiltakozom ezen §-ok elfogadása ellen s indítványozom, hogy a képviselő kötelességévé tétessék ez ellen szavazni A nagy melegséggel és páthoszal előadott beszédet a közönség szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta. Végül egy Lukovits Géza elnöklete alatt 10 tagból álló küldöttség vá'asztatott, mely holnap útnak indul, hogy a képviselőnek a választók határozatát személyesen adja át. Gálszécsröl A terebesi választókereriilet Szemere Emil és Cseley Lajos birtokosok kezdeményezése folytán f. hó I i-én, a választókerület nagyszámú intelligenciája és a községek képiselői résztvéte mellett Gálszécsen, a kaszinó nagytermében tartotta meg a véderőtörvény javaslat tárgyá ban értekezletét. Az egybegyült választók több rendbeli emelkedett hangú hazafias szónoklatok után egyhangúlag elhatározták, hogy a kerület képviselőjét az értekezlet eredményéről értesítik és a szóban lévő törvény részletes tárgyalása alkalmával a 14. és 25. § ai ellen szavazásra felkérik. Mádon febr. 6-án tartottak látogatott népgyü lést, melyen a mádi választókerület majd minden városa és faluja képviselve vo't s megjelent sok kormánypárti is. A népgyülés Balog Dániel indítványára a következő egyhangú és nagy lelkesedéssel fogadott határozatot hozott: A népgyülés feliratot intéz a kerület sz. e. képviselőjéhez, Zalay Istvánhoz, melyben köszönetét szavaz neki azért, hogy a véderőtörvényjavaslat megszavazásától tartózkodott s felkéri őt, hogy a részletes tárgyalásnál különösen a 14. és 25., alkotmányunkat és nyelvünket sértő paragrafusok ellen szavazzon. Hírek a nagyvilágból. Magyar művész a cári udvarban. Zichy Géza gf. a muszka cár és udvara jelenlétében Szt. Pé- tervárott hangversenyt adott, mely óriási sikerrel ment végbe. A meyerlingi kastélyt, hol Rudolf trónörökös nemes lelkét kilehelte, özvegye, Stefánia főhercegnő, ö császári és királyi Fensége kívánságára, apáca-klastrommá s kápolnává alakítják át. s abban az elhalálozás évforduló napján misét mondanak az elhunyt Rudolf lelki üdvéért. A török szultán rólunk. Vámbéry Armin a bu dapesti kir. egyetem tudós tanára, tudvalévőleg pár hetet töltött Konstantinápolyban, a szultán könyvtárában lévő magyarországi eredetű könyvek s iratok tanulmányozása végett. Egy alkalommal, mikor a török császárnál vacsoráit, a »Times« tudósítója szerint igy szó't hozzá a szultán: „Boldogult atyám, Abdul Medsid is nagyon szerette önt. Én ebben is hü fia vagyok neki. Tudom, hogy a török s magyar nép közös eredetű Soha sem feledem el a megható barátságot, mit a dicső nemzet irántam és népem iránt tanúsított. Nincs nemzet a világon, amelyet jobban szeretnék a magyarnál.« Trónörökösünk elhunytáról pedig igy nyilatkozott . »A Bécsből érkezett iszonyú szerencsétlenség hire megrázott 1 A szegény trónörökös! Ez a kedves, derék ember! Soha sem feledem a napokat, mikor vendégem volt szép feleségével. Szivem mélyéből gyászolom. . .* Összeesküvés a szerb király ellen. A londoni ,Daily News* nevű újság arról értesül, hogy Milán egy személye ellen irányuló összeesküvésnek jött nyomára. Az összeesküvők fejei annak az országos pártnak, a radikálisoknak, a vezetői, kikkel a király az uj alkotmány módozatai felől tanácskozott. Hírek az országból. A király köszöneté. Őfelsége, aki a királynéval s Mária-Valérla királykisasszonynyal együtt jelenleg budavári palotájában tartózkodik, i. hó 13-án fogadta a magyar országgyűlés két házának elnökségét és Budapest főváros polgármesterét, hogy meghallgassa részvétnyi'atkozataikat. Péchy Tamás, képviselőházi elnök beszédére Őfelsége ezt válaszolta: „Mélyen meghatva azon súlyos csa pástól, mely atyai szivemet és a monarhiát érte, őszintén köszönöm a képviselőház szives részvétének tolmácsolását. Isten segítségével nem fogok lankadni kötelmeim teljesítésében és elvárom hogy, kedvelt Magyarországom képviselöháza is e válságos időben a helyzet köteiményeinek megfeleld bölcs és higgadt felfogással támogatni fogja szándékaimat és kormányomat, mely teljes bizalmamat bírja, mindnyájunk közös érdekében, a haza s a monarhia javára.« A királyi család, a mély gyász e napjaiban Magyarországon keres vigasztalást s néhány hétig fog felváltva Budapesten és Gödöllőn tartózkodni.
