Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-02-03 / 5. szám

tek. A gazdag vadállományból zsákmányul esett két vaddisznó, három őz, kilenc róka és negyven darab nyúl. A vadászatot kedélyes lakoma követte a házi ur kastélyában. (Közgyűlés.) A zemplénvármegyei kaszinó évi rendes közgyűlését f. évi február hó 8-ik nap­ján d. u. 3 órakor tartja, melynek főbb tárgyai lesznek : a múlt évi számadások megvizsgálása és a f. évi költségvetés megállapítása. (Zsák, a rettegett hasmetsző) hire eljutott Ujhelybe is. Szombat és vasárnap este valóságos pánik vett erőt a gyengébb idegzetű embereken, ideértve a csutak-tündéreket is, akik az utcai idil- lek örömeitől magukat önként megfosztva, pár éj­jelen át konyha-áristomot szenvedtek. A kofák mennyre-földre esküdözve állították, hogy Zsákot, a retteget hasmetszőt, Ujhely utcáján szemtől- szembe látták, s borotva-éles hangját hallották. A státua mellett áruló leveses-kofák egyike pláne amellett isten-ucscsegezett, hogy Zsák nála pacal vacsorázván, emberi jérce-májak után tudakozódott. Szó, ami szó, Ujhelyben pár éjjelen át sokak édes álmát megzavarta a Zsaktó\ szárnyaló pletyka­beszéd. (A „Zemplén* feketetáblája) Homonnáról írják nekünk, hogy ottan egy »Adolf Berkovits Herren- kleidér- et Hut-Niederlage« feliratú cég díszeleg, mely levelezéseit teuton nyelven folytatja, s kér­nek bennünket, hogy a tisztelt céget vegyük toll­hegyre. Nos hát a homonnaiknak, meg A. Berko vies nak kívánjuk, hogy germánságukat mielőbb se­perje el a szépen terjedő magyarosodás áradata. — Ez is rendre mutat. A kir. adóhivatalhoz vezető, tehát Ujhely város egyik nagyforgalmu sikátorán már napok óta hátráltatja a jövést menést az a jéghalmaz, melyet a Friedman-kávéház bejáratával szemben ott felejtettek. — Több világosságot\ Az Az uj patika szögletétől a Klastrom-felé vezető utca hossza éppen 120 lépés. Az utcai lámpások normális távolsága 60 lépés, tehát a nevezett ut­cácska alázatos jogosultsággal bir két lámpáshoz. Mi csak arra kérjük a t. főbíró urat, hogy ajándé­kozzon meg bennünket egy lámpással; hiszen ezt megígérte százszor is. ígéretének csak a ioo ad részét váltsa be. g. (A törvényszékről) A f. évi január hó 28-án tartott végtárgyalás alkalmával a kir. törvényszék Tunak Szabó József tolcsvai lakost másfél évi, Boros József v.-ujfalusi lakos pedig 1 évi börtönre Ítélte súlyos testi sértés büntette miatt. — Ugyan­ekkor Berta András cigándi lakos lopás vétsége miatt egy havi fogházra ítéltetett; — f. évi jan. 30-án pedig Haczkó Ardrás s.-a. -újhelyi lakos, kocsis, ki múlt évi ápril 22-én, a Lefkovics Mátyás korcsmájában egy verekedés alkalmával Hadzsi András asztalossegéd fél szemét kiütötte, súlyos testi sértés miatt 2 évi börtönre Ítéltetett. (Uj keresztény.) Klein Hermán kereplyei illetőségű izraelita ifjú és honvéd közvitéz f. évi január 20-án az ájtatoskodó és kiváncsi néppel zsúfolásig telt sztankóczi anyaegyházban gör. kath. szertartás szerint Mihály névre ünnepiesen meg- kereszteltetett. (Emberbarátok figyelmébe.) Kalapos Mihály, komlóskai kántor-tanitó, a ki e művelődési téren 25-évig volt a nemzet napszámosa, szeme világát teljesen elvesztette. Most mindenkitől elhagyatva, segítség nélkül szenvedi keserves napjait. A jobb sorsra érdemesült szerencsétlen tanítót ajánljuk a jószivü emberek kegyességébe és anyagi pártfo­gásába. (Megszökött menyasszony.) Semsei János b. olaszi szolga legény e napokban esküdött örök hűséget Sutka Erzsi leányzónak B.-Olasziban. La­kodalom alatt a vőlegény valamiért összezördült a mulató legényekkel. Szépséges menyasszonya ezt látva annyira megijedt, hogy rögtön elhagyta a házat s azóta nyoma veszett. Elszomorodott szivü vőlegénye most a válás gondolatában keres vigasztalást. (Iskola-látogatás.) Bányay János szerencs- hegyaljai esperes, Barna Andor m. zombori és Mitró György b.-olaszi lelkészek társaságában nem régen meglátogatta a bodrog-zsadányi közös-isko­lát; hol is midőn a tapasztalt eredmény felett tel jes megelégedését nyilvánitá, a jelen volt 70 gyer­mek közül több szorgalmas tanulót szépen meg­ajándékozott. (Kisdedóvó.) A tokaji főszolgabíró felhívá­sára Tolesva város képviselő testületé elhatározta, hogy kisdedóvó iskolát létesít. A városnak e célra már rendes helyisége van, a képviselő testület pe­dig az óvónő évi fizetésére 120 ftot szavazott meg. Ily körülmények között remélhető, hogy a kis­dedóvó iskola rövid idő múlva Tolcsván is meg­kezdi áldásos működését. (Elitéit plébános.) A kassai kir. törvényszék két napon át tárgyalta Enczinger Róbert, buzitai r. kát. plébános rágalmazási és becsületsértési pő­rét, melyet Abauj-Torna vármegye közigazgatási hatósága és Básthy József utbiztos indítottak el­lene. Vádlott plébános, kit újhelyi káplánkodása idejéből városunkban is jól ösmernek, egy havi fog­házra és 150 ft pénzbírságra ítéltetett. Az ügyész belenyugodott az Ítéletbe, vádlott felebbezett. (Csodabogár.) Kévériy á Tekintettes cs. k. al Ispánsághoz. Könyörgöm aláson miután én mint kitanult Pék segid városban főherceg lók Megye Baranya tanult mesterem Wagris Lajos ur 1886 évben márczius 25 és Széh Károly főszolgabíró úrtól Dárdán városban kikaptam rendszerint mun­kakönyvemet és szerencsétlenség által a fentneve- zett elvesztetem és pediglen az városban hajdó- Szoboszlóban. Tehát bátorkodók a Tekintettes a. Ispánsághoz folyamodni szíveskedni reám tekinteni jó tanácsai Nagy alázattal köszonem előre a Magos jó szöveért Mély nagy alázatos szolgája K. V- S.a.Ujhely Jan. 1889. Irodalom. A .Magyar Háziasszony* cimil heti lapnak meg- raegjelent a 3-ik száma a következő tartalommal : A nők a tűzhely körül. Jókai Mórtól. — Milyen volt a házi­asszony régente ? Ferenczyné Zay Aloyzától. — A fűtésről. Dr Jnkey Vilmostól. — A jó sültek titka. De Gerandó An- toninától. — A nők idegessége. — Hasznos tudnivalók. — Baromfitenyésztés. — Konyhászat, heti étlappal. — Külön­félék. — Hymen. — Kérdések és feleletek. •—■ Nyilt társalgó. — ,Munka után* cimü mellékletének tartalma: Blaha Lujzá­hoz. (Költemény.) Rudnyánszky Gyulától. — Budapesti élet. Yó-Zsytól. — Gyöngéd anya. (Családi kép.) — A spanyol nők. — A köménymagos leves. (Novelette.) Almássy Darvas Camillától. — Erőszakolt boldogság. (Elbeszélés.) Beniczkyné Bajza Lenkétől. — Kétféle szerelem. G. Büttner Júliától. — Irodalom. — Talányok stb. Ezenfelül regénym;lléklet. Az egyetlen, már 8-ik évben lévő magyar háztartási lapot ajánljuk hölgyeink figyelmébe, mert kellemes és hasznos szórakozást nyújt. Kiadóhivatal (Károlykörut 8. sz.) szívesen küld mutat­ványszámokat. A csinos kiállítású lap ára negyedévre 1 ft 50 kr. Általános könyvjegyzék 1889. A Singer és Wolfner előnyösen ismert könyvkereskedő cég ily cim alatt alatt bo- csájtotta ki uj kiadásban, a már eddig is széles körben elter­jedt könyvárjegyzékét. Ezen uj kiadás megérdemli, hogy e helyen szóljunk róla. Mintegy 30,000 mű kimerítő cimét tar­talmazza és kiterjedt az egész irodaloma, a szakirodalomra is. Nyelvre nézve képviselve van a német, angol, franczia, olasz és spanyol. A magyar irodalomnak külön füzetet szentelt a cég. Említésre méltó a folyóiratok (német, francia és angol) cim és árjegyzéke. A katalógus ingyen, vidékre bérmentesen is küldetik. HIVATALOS RÉSZ, Szabályrendelet. A községi költségvetési előirányzatok, községi szá­madások, úgyszintén a községi pénzkezelés, számvitel és ezek ellenőrzése tárgyában. (Folytatás.) A pénztárnok és pénztár. 36. §. A pénznaplók, amelyek mintái a köz­ségek részére kiadatnak, lapszámozandók, zsinór­ral összefűzendők, a zsinór vége a legutolsó lap végén a községi pecséttel lepecsételendő és a já­rási főszolgabíró vagy törvényes helyettese által a napló küllapján a lapok számát jelző hitelesítési záradékkal ellátandók. 37. § Egynemű oly bevételek, melyek sű­rűén fordulnak elő, (mint p. o. a községi pótadó és egyéb készpénzbeli kivetések után befolyó ösz- szegek,) nem közvetlenül vezetendők az illető nap­lókba, hanem külön beszedési lajstromokba gyüj- tetnek össze, ahonnét azután az eredmény egész összegében, nagy községekben hetenkint a heti zár­latnál, kis községekben pedig a tömeges beszedés befejezése után azonnal a pénztári naplókba átve­zettetnek. Minden egyéb bevétel a fizetés sorrend­jében a fizetés alkalmával a bevételi naplóba írandó. 38. §. A beszedési lajstromokat is kis köz­ségekben a körjegyző vezeti és ezekből a bevé­teleket a 37. §-hoz képest a naplókba átvezeti, az egymásra vonatkozó beszedési lajstromok és nap­lók külön-külön csomóban, a községi bírónál el­helyezett szekrényben őrzendők. 39. §• A beszedési lajstromok is úgy, miként a beszedési naplók (36. §.) minden külön elszámo lás alá tartozó köztartozás számára egész évre ösz- szeköttetnek, lapszámmal és hitelesítési záradék­kal láttatnak el. 40. §. A községi pótadók, valamint a köz- ségbeli lakosokat terhelő minden egyéb köztarto­zásnak kiszámítására, illetőleg ezen tartozások pénz­beli felosztásának feltüntetésére egyénenkénti kive­tési napló is vezetendő. 41. §• Minthogy a számadási főkönyv bármi néven nevezendő egyénenkénti tartozások előírá­sára, a lerovások, hátrélékok s netaláni túlfizetések nyilvántartására is alkalmas: az országos közmunka váltságdíj tartozások, úgyszintén a függő vagy át­futó kölcsönből eredő tartozások stb. nyilvántar­tásához szintén a számadási főkönyv-nyomtatvá­nyok használandók. 42. §. Az egyénenkinti kivetési főkönyvet nagy és kis községekben egyaránt a jegyzők ké­szítik és vezetik. Az egyénenkinti kivetési naplót a jegyző tartozik évenkint február hó első napjáig elkészíteni. A kivetési napló fepruár 1 -töl 15 • 'g, május i-től 15-ig, augusztus 1 tői 15-ig és novem­ber i tői 15 ig, vagyis a községben megállapított adószedés idején a község, illetőleg biró házánál közszemlére kiteendő és abból minden adózó má­solatot is vehet. 43. §. A községi pénztárba postán érkező pénz és értékküldeményeket a biró veszi át. E czélra, vagyis a hozzá beérkezett s a pénztárnok­nak még az érkezés napján át is adott postakül­deményekről külön nyilvántartást vezet. E posta­könyvnek mintája a G) alatti mellékleten látható. Magától értetődik, hogy a postakönyv hasz­nálata miatt a postán érkező, s a község pénztá rára címzett pénzküldeményt a biró személyesen veszi át, akadályoztatása esetén s külön megha­talmazás mellett átveheti a pénztárnok is, de csak a pénzes postakönyv felhasználása mellett. A pén­zes postakönyvnek utolsó előtti számhasábja pénz­tári vizsgálat alkalmával a biró által töltetik ki. 44. §. Mindazok a készpénzek, értékpapírok, okmányok, arany, ezüst ékszerek, drágaságok, me­lyeknek végleges elszámolására a pénztár még Írás­beli utasítást nem kapott, vagy azoknak kezelése iránt törvény, illetve szabályrendelet másként nem intézkedik — letétekül tekintendők, s mint ilyenek a letéti naplóban nyilvántartandók. E naplónak mintáját a H) alatti melléklet szemlélteti. 45. §: A községi házi pénztárból a visszaté­rülés tudatában és reményében, kellő utalvány ren­delet folytán, meghatározott célra s az utólagos elszámolás kötelezettségével kiszolgáltatott pénz összeg előlegnek mondatik. Főbb alakjai: tiszti fize­tési, utazási, betegápolási, vállalati, stb, előlegek. Ez előlegek nyilvántartására szolgál az |) alatti mellékleten látható úgynevezett előlegnyilvántar­tási jegyzék. 46. §. Hasonlólag nyilvántartási jegyzék ve­zetendő még a téritményekről is. Téritmény alatt ott oly pénzösszeg értendő, mely bizonyos számadás keretéből a számadó pénztárnok, vagy egyesek javára kihagyandónak, avagy ugyanazok terhére irandónak rendeltetett. A számadás fogalmában pedig nemcsak a községi zárószámadás, hanem az úgynevezett pénztári vizs­gálatok is bentfoglaltatva értetnek, A pénztári vizs­gálatnál felmerülő szabálytalanságból ered a pénz­tári téritmény, a számadások bírálatából pedig származhatik a számadási téritmény. Az ilyen téritmények befizetéséről vezetendő külön nyilvántartás mintáját a K) alatti melléklet mutatja. 47. §. Ha az adózó adókönyvvel nem bir, vagy az már betelt, köteles a kör- és községi jegyző az adószedés i-ső határnapja alkalmával minden adófizető részére községi adójának és a községnél fizetendő összes köztartozásainak kitün­tetésére adókönyvét kiállítani, abba az adózó ösz- szes köztartozását belevezetni és 2 kr dij lefizetése után átszolgáltatni. 48. §. Az adókönyvecskének valamint kive­tési, úgy lerovási tartalmára nézve szószerint egyezni kell a napló, illetőleg adófökönyv tartal­mával. 49. §. Az adókönyvecske kiszolgáltatása és annak betöltése körüli mulasztások esetén a köz­ségi-, illetőleg körjegyző ellen az 1886. évi XXII. t. c. 90. és 93. §-ának intézkedései alkalmazhatók és megtelelő módon való megfenyitése iránt a fő­szolgabíró a panasz vétele után 48 óra alatt intéz­kedni köteles. 50. §. Az egyes naplók körjegyzőségekben a pénztár vizsgálatára kirendelt 2 képviseleti tag és körjegyző közbenjöttével 3 hónaponkint; nagy községekben ellenben a főbíró, képviseleti tag és a községi jegyző által havonkint megvizsgál­tatván s lezáratván, azok tételei a községek ré­szére kiadott minta szerinti pénztári számadási fő­könyvbe átvezetendők. Körjegyzőségben a száma­dási főkönyvet is a körjegyző vezeti és tölti be, de a főkönyv a bírónál levő községi szekrény­ben őrzendő. 51. §. Minden év december utolsó napján a pénztári naplók berekesztetvén, azok január havá­ban a 49-ik §- szerint felülvizsgáltatnak és az ed­dig még a főkönyvbe át nem vezetett tételek ide átvezettetnek. A pénztár vizsgáló küldöttség pedig, valamint a naplókat a vizsgálat és lezárás kelté­vel, úgy nemkülönben a számadási főkönyvet is láttamozza. 52. S A. község tartozásairól, szerződéseken vagy kötelezvényeken alapuló követeléseiről, azok, illetőleg a kamatok esedékességéről, nagy és kis községekben egyaránt a jegyző nyilvántartási nap­lót vezet. 53. §. A pénztárt nagy- és külön pénztárnok­kal biró kis községekben a biró egy előljárósági taggal, jegyzővel és ahol van, az ügyészszel ha­vonkint legalább egyszer véletlenül (a naplók le­írása alkalmával, (51. §.) megvizsgálni köteles. Oly kis községekben, ahol a biró egyszersmind pénz­tárnok is, a pénztár vizsgálatára minden év feb­ruár havában tartandó képviselő-testületi ülésben elöljárói állást el nem foglaló két értelmesebb tag lesz kijelölendő, kik a körjegyző közreműködésé­vel a községi pénztárt 3 havonkint véletlenül meg­vizsgálni tartoznak. A pénztárt vizsgáló küldött­ség a tapasztaltakat jegyzőkönyvbe veszi és erről a képviselő-testületnek, esetleg, ha hibák merültek fel, a főszolgabírónak jelentést tesz. Ezen küldött­ség állapítja meg évenkint a leltárt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom