Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-01-27 / 4. szám
I hold gyomlálása vagy kapálása........................... 1.40 I , learatás, a szemtermés 64 ftjának 7io‘e • • • 6.40 8 mm. cséplése á 24.5 kr. (aratórész is szalmáért) . . 1,96 20 kereszt behordása.................................................................2.— 7 mm. búza magtározása féléven át 1.5%........—.84 7 t vasútra szállítása méréssel 15 kr ........1.05 Kiadás . .31.93 Marad haszon 35 ft 32 kr. Czukorrépánál: Bevétel: I k. holdon 115 mm. tiszta gyári répatermés á 76 kr. . 87.40 i m 20% — 23 mm vápafej á 60 kr. . . . 13 80 I , , 44% visszadott lelett 5O.60 mm. á lő kr. . 8.09 Bevétel . . 109.29 Kiadás: Tarló-szántás mint a búzánál ....................................................2.40 9 —10" mélyítés, 2-szer annyi, mint a buzavetó' szántása 8.32 12 kgr. vetőmag á 35 kr.............................................................3.— I hold bevetése géppel, kerül ...............................................r .68 1- ső kapálás Sack-féle kapálógéppel...............................—.50 sorok átvágása 6 napszám á 28 kr .........................................1.68 egyezés, 14 gyerek á 22 kr..................... ..................................3.08 2- ik kapálás, 10 napszám á 32 kr............................................3.20 sarabolás géppel.................................................................—.50 3- ik kapálás 10 napszám á 34 kr .............................................3.40 géppel töltögetés.................................................................—.50 Kiszedés 1 mm. 5 kr., 138 mm ...............................................6.90 115 mm. cukorrépa vasútra szállítása á 6 kr ............................6.90 50 mm. szelet vasúti szállítása á 2.., kr ...............................1.10 Az átadott 115 mm. répa 10% túlsúly mázsálása . . . 8.51 23 mm. répafej behordása á 3.5 kr.............................. ..... . - .80 73 mm. répafej és szeletvágás, gödörbe tiprás stb á o.„ kr. —.44 Répaátadási ellenőr költsége 115 mm. á o.3 kr. ■ , , —.34 Kiadás. . 53.25 Marad haszon 56 ft 04 kr. Tehát mig a búza-termelésből 10 évi átlag termés szerint 35 ft 32 kr. haszon mutatkozott, a répából 56 ít 04 kr. vagyis 20 ft 72 krral több haszon ígérkezett, mi a következő 1885 -ik gazdasági évben, midőn a répa utáni he 'nt; tiszta jövedelem 62 ft 09 kr. lett — ler.y - valósult. Leidenfrost Ottó a mintaszerűen uradalom egyik bérlője s hazánk egyi' gazdája, a „Gazdasági Lapok« 1885. és 4 ik számában a répa-szeszgyártás 1 • áló • .k értelemmel Írott cikkében ösmertetvén, után várható tiszta jövedelmet 43 ft 30 krra s _ répa után elérhető tiszta hasznot 66 ft 55 krra becsüli. Azonban úgy a tótmegyeri, mint a lévai uradalom közlekedési s munkás viszonyai eltérők lévén a mi vidékünkbeliektől — helyi körülményeink tekintetbe vételével a következő reménybeli számítással vélem a nálunk elérhető valóságot legvalószínűbben megközelíteni: Búzából: Bevétel: 1 kát. hold 6.50 mm. szem termése á 7 ft........................45-5° 1 , , 10 mm. szalma á 30 kr. . . ............................3- — Bevétel . . 48.50 Kiadás: Tarlé és vető szántás, vetéssel, mint Tótmegyeren . , 9.06 r.10 mm. vetőmag á 7 ft ..........................................................7.70 Aratási költség, a termés '/i<re..........................................4-55 18 kereszt behordása ................................................................l-8o 6.50 mm. cséplése á 30 kr. (aratórész is szalmáért) . . 1.95 5-85 mm. szállítás a vasútra á 25 kr ......................................1.46 Kiadás . . 26.52 Marad haszon 1 katasztr. hold búza termelése után 21 ft 98 kr. Cukorrépából: Bevétel: 1 kát. hold no mm. tiszta gyári répa termése á 80 kr. 88.— 1 , , 22 mm. (20%) répafej á 40 kr .........................8.8 O 1 , „ 38.5 mm. (35%) szelet á 15 kr ...........................5.77 Bevétel . . 102.57 Kiadás: Talaj előkészítés, mint Tótmegyeren, vetéssel együtt. . 12.40 1- ső kapálás kézzel, 8 napszám á 35 kr ...............2.80 A sorok átvágása, 6 napszám á 40 kr .................................2.40 Egyezés gyerekkel vegyes napszámosok, 14 á 35 kr. . 4.90 2- ik kapálás 12 napszámos, á 40 kr ........................4.80 3- ik , 10 , á 50 kr .......................................5.132 mm. répa kiszedése á 8 kr ................................................10.56 no mm. répa szállítása tengelyen a gyárig vagy feladóállomásig, á to kr .................................................................11 — Az átadott répára 5% túlsúly ...............................................4.40 38 mm. szelet elszállítása á 10 kr ..........................................3.80 22 , répafej behordása á 4 kr............................................—.88 60 „ , és szelet beveimelése, á 0.6 kr. . . . —.36 Kiadás . . 63.30 Marad haszon 1 k. hold répa termelése után 39 ft 27 kr. Ezek szerint a répatermelés vidékünkön is 17 ft 29 krral eredményez többet a búzánál, pedig a termelési költségek felszámitásánál legke vésbé sem kedveztem a répának, sőt inkább azt a magasabb napszámokkal sújtván, a lehető legcsekélyebb s minden körülmények közt bizton elérhető jövedelem többlet kimutatására törekedtem. A cukorrépa termelése azonban a gazdát nem csupán ezen 17 ft 29 kr. holdankinti tiszta jövedelem többlettel jutalmazza meg, hanem oly indirekt hasznokban is részesíti, melyek ha pénzben kifejezhetök volnának, bizonyára túlhaladnák a fenti nyeremény többletet és pedig : Eddig jobbára 3—4“-ra megpiszkált talajainknak mélyben haldokló ösereje, a kényszeritett s a gazdag répahozam által busásan megfizetett, mély művelődés által felszínre hozatván, életműködése csak hamar uj kincseket tenne növényeink számára folyóvá, melyeket támogatván a gyakori kapálás által elérhető gyökeres gyomirtással, kalászos növényeink sürü állását nem akadályozná többé az acat és convulvulus-ok számtalan faja, hanem tettemesen emelkedvén az átlaghozam, 10 mm. holdankénti búza termést biztosíthatnánk magunknak. A cukorrépa kiszedése után a táblán hagyott levél s itt-ott elmaradó répa hulladék kitűnő legelőt ad tehén, sertés és birkának. Ki például takarmány szükségletének fedezése céljából eddig 10 hold takarm. répa termelésére volt kényszerülve, ezen 10 hold szántóföldet is direkt jövedelmet hajtó növénytermelésére fordíthatja, 35—40 hold cukorrépát termelvén, mert takarmány répa szükségletének teljes fedezetét nyeri a vissza maradt répafej és gyártól kapott szelet által, mely sokak által becsmérelt szelet még préseletlen állapot mellett is minden nehézség s romlás nélkül eltartható március hó végéig s bár egyedül etetve nem is hizlaló, de úgynevezett életben tartó takarmánynak tartható s tartatik mindazok által, kiknek szarvasmarháikat szelettel kiteleltetni alkalmuk volt. A gyártól adott holdankinti 30 ft előlegből csak legfeljebb 20 ft szükségeltetvén a répa által — annak kiszedéséig — sok gazdán a 10 ft maradvány is nagyot segít aratás és cséplés idején. Oly jégverés, mely kalászos növényeinkben 30—40% kárt tesz, a fejesedő répára ritkán s alig hat károsan, sőt nem egyszer tapasztaltam, hogy nagy szárazság idején történt ily jégverés után a jégverte répa már pár hét múlva túlszárnyalta azon tábla répát, melyet a jégverés, de ezzel együtt az eső sem ért. És végül szalmás gabonáink legnagyobb ellensége — a melytől való rettegésünkben sokszor hónapokig nyugodt álmaink nincsenek — a a tűz — majdnem egyedül ezen termelési ágra nézve válik romboló hatásában lehetetlenné. Mindezen előnyökkel szembeu a répa termelésnek minden bizonynyal vannak hátrányai is, melyek azonban a gazda, törvényhatóság s kor- ■i.: . '*‘n1 ellensúlyozhatok lévén, azokkal siker kűzden-mk minden bizonynyal lehet •b;-c^co icSZ» • óié - •> folytonos javulás mái vek óta jel oizton v ’-■’tó, hogy a bu ,ztuly v ■ -.< ása 1' f’“ 1 még hátra levő s^H :k.ö eg ' k .1 ■^jéua megművelő munkás-kezet kivan .. . x> hold répa eg is 3szori kapálása közép .1 .mbernek kerül egy napi munkájába., kás 2 hold répa egész évi bemüvelésére lev répa-termelés a fenti kiterjedésben csa >0 landó munkást szükségei, mely szűk nagy területre oszolván meg, kedvezőtle helyi munkás viszonyaink, szerény néze annyival kevésbé fognak bennünket z; hatní, mert a répa-termelés felkarolását' művelés veszítvén kiterjedéséből, ezál mes munkaerőt nyerünk, más részről pcuig számtalan alkalmas kézi eszközök s gépek (mint Sack- féle töbd sorú lókapa) állanak rendelkezésünkre, melyek használatával a fenti munkás szükséglete r3-addal kevesbíthetjük s egyúttal a terme'ési költséget leszállíthatjuk. És végre munkás viszonyaink kérdésénél nem feledkezhetem meg Amerikába vándorló felvidéki honfitársainkról sem, kik — mint tapasztalataim szerint igen jó kapa forgató tartalékosaink — bármikor készséggel leendnek segítségünkre. Évva Ödön. Meghívó. A zemplénvármegyei gazdasági egyesület borászati szakosztálya 1889. évi február hó 2 án d. e. 10 órakor, S.-a. Ujhelyben, a vármegyeháza kistermében közgyűlést tart, melyre a Tokaj-Hegyalja összes szőlőbirtokosai meghivatnak. Tárgyaltatni fognak: 1. A fillokszera elleni védekezés érdekében a m. kir. földmiv. ministerium által a Tokaj-Hegy- alja 11 községében felállítandó kísérleti telepek iránti további teendők, s a kísérleti módok és irányok megállapítása. 2. A hegyrendőri szabályok ügyállása. 3. A tokaj-hegyaljai boroknak hektoliter szerint való eladására hozott vmegyei szabályrendelet. 4. A fillokszera terjedésére nézve statisztikai adatok gyűjtése iránti intézkedések. 5. A pusztuló szőlőkben való gyümölcs termelés módozatai. S. a. Ujhely, 1889. jan. 26. Nyomárkay József, Zalay István, b. szak. h. elnök. bor. szakoszt. elnök. Felhívás. A lótenyésztő gazdatársakat felkérem, hogy azon esetben, ha egy évés méncsikókat az állam részére eladásra készítenek, a méncsikók számát, színét, származását, magasságát és azok árát február hó 10-ig velem közölni szíveskedjenek. Mert a m. kir. földmivelési minister kiküldötte csak oly helyeken fog megjelenni a hol legalább 4 alkalmas csikó lesz előállítható, tehát a bejelentésekhez képest fog kelleni a vásár helyét kijelölnöm. S.-a.-Ujhely, 1889. január 21-én. Viczmándy Ödön, a vmegyei lóteny. biz. elnöke. »The Gresham* életbiztosító társnlat Londonban. E társulat évi jelentése, mely 1888. június 30-án befejezett 40. üzletévrűl szól és a részvényesek 1888. december 28-án tarot t rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, annak következő főpontjait közöljük: Az elmúlt év eredménye rendkívül kedvezőnek mondható. A társulathoz az utolsó év alatt 5932 biztosítási ajánlat nyujtatott be 50,971.150 frank értékben, melyek közül elfogadtatott 5317 db 43,993.750 frank biztosítási összeggel és erről a megfelelő számú kötvény ki is állitattott. A díjbevétel a visszbiztositási dijak levonása után I4>944>278 frank 95 ctsra rúg, mely összegben az 1,596.249 frank 17 ctst tevő első évi dijak bennfoglaltatnak. A kamat- számla mérlege 4,217.019 frank 78 cts-ot tesz, a mi által a társulat évi jövedelme a díjbevétel hozzászámitásával 19,161,29873 frank-ra emelkedett. A társulat az elmúlt évfolyamában 8,478,973 frank 10 cts-ot utalványozott oly követelések folyátn, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek. Lejárt kiházasitási és vegyes biztosítások fejében fizetett a társulat 2,082.000 frank 75 cts-ot, kötvények visszaváltására 1,138.985 frk 10 cts-ot fordított. A biztosítási és járadékalapok 4,243.651 irk 35 cts-mel gyarapodtak. Az összes cselekvő vagyon az üzleti év végével 102,846.222 frk. 47 cts-ra rúgott. Tőkebefektetések : 572,238 frk 03 cts. a brit kormány értékeiben, 528.113 frk 23 cts. az indiai és gyarmati kormányok értékeiben ; 15,518.180 frank 73 cts. idegen államok értékpapírjaiban; 2,374.307 frk 18 cts. vasúti részvényekben, elsőbbségek és garantált; 43,316.000 frank 63 cts. vasúti- és egyéb kölcsön-kötvényekben; 16,347.199 frank 28 cts. a társaság ingatlanaiban, mely összegben a társaság bécsi és budapesti házainak értéke bennfoglaltatik; 8,488.624 frk 05 cts. jelzálogban és végül 15,701.559 frk 34 cts. különböző értékekben. A budapesti fiókigazgatóság az intézet saját palotájában a Ferenc Józseftéren van. Szerkesztőségi posta. Sz. P. urnák Hete. Levelet irtunk. Tiszteletpéldány megy! Felelős szerkesztő: hoe v Ath Józsiéi. Fómunkatárs: DONGÓ GTT. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOEUTH ELEMÉRNÉ Sird,©-bés©fc. BirteSg^étoL Egy kisebb, esetleg középnagyságú nemesi birtok Abauj- vagy Zemplénmegyé- ben megvételre kerestetik. Az ilyen birtokot eladni szándékozó urak szíveskedjenek icbe vonatkozó föltételeknek német nyeljs 1 8 ö« 1888. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi királyi törvszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kemecsey Ferencz munkácsi lakos végrehajtatónak Klein Móricz leleszi lakos árverésem vevő elleni 482 frt 35 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a k.-helmeczi kir. járásbíróság) területén lévő, Kir.-Helmecz városa és ha- 1 tárában fekvő, a kir.-helmeczi 125. sz. tjkvben A I. 1. és 4—15. sorsz. a. foglalt volt úrbéri bel- és kültelekből s ahhoz tartozó közös legelő és erdő-illetöségből ifj. Dudás István és Dudás Andrást illető s az 188z. évi november hó 15-én foganatosított bírói árverésen Klein Mór leleszi lakos által 1336 írtért megvett felerészre az uj árverést 854 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1889. évi márczius hó 26-ik napján d. e. 9 órakor Kir-Helmeczen a város házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 85 forint 40 krajezárt készpénzben, vagy az 1881. LX. te. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a s.-a.-ujhelyi kir. törvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1888. évi decz. hó 29-én. Kolos, kir. törvszéki bíró. TK. 2353. szám. 1888. Árverési hirdetményi kivonat. A tokaji kit. jbirőság, mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy Zemplénvármegye árvapénztára végrehajtatónak Vaskó András és neje Orosz Anna Bodrogolaszi lakosok végrehajtást szenvedők elleni 47 frt 05 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében (a tokaji kir. járásbíróság) területén lévő és Bodrog-Olaszi határában fekvő, a b.-olaszi 55. sz. tjkvben foglalt 55. hr. sz. ház, udvar, kert 215 frtban, a 299. hr. sz. szántóföld 14 frtban, az 535. hr. sz. Darnó- szőlő 340 frtban, a 430. hr. sr. Darnóaljak szőlő 108 frtban, a 779. hr. sz. Nagymogyorós-szőlő 152 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1889-ik évi márczius hó 20. napján d. e. 9 órakor, a tokaji kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területén, Bodrog-Olaszi község házánál nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át készpénzben vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó l-én 3 333- sz' a. kelt igazságügyministeri re’ndelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tokajban, a kir. jbság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1888. évi november hó 20. napján. Kálmán Lajos, kir. albiró.
