Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-06-23 / 25. szám
a küldeményekhez csatoltassék. önként értetik, ha valamely szerre nézve arról van szó, hogy annak alkatrészei az egészségre ártalmasok, akkor a gór- csövi vizsgálaton kívül a vegyvizsgálat is eszközölhető, a melyet a nevezett tanár az állami vegy kísérleti állomással fog megtétetni, amely vizsgálatát ezen utóbbi a részére fennálló dijakat van jogosítva felszámítani. Végül : miután a görcsövi módszer az árucikkek vizsgálata terén nálunk újabb keletű s annak mibenlehető haszna, valamint gyakorlati sikere a közönség által eléggé ismerve nincs: azon esetre, ha a hatóságok és magánfelek e részben bővebb tájékozást nyerni óhajtanak s jelesül tudni kívánnák azt, mily esetekben mutatkozik célszerűnek az ily görcsövi vizsgálatoknak igénybe vétele, erre nézve az érdekeltek figyelmét ezennel a m. kir. természettudományi társulat 1889. évi közleménycikknek VI. számú pótfüzetére irányítom, ahol ,Az élelmi szerek hamisításának megállapításáról» c. értekezésben a szerző Dr. Pawli- licsek tanár, a kívánt tudnivalókat, s a tech. mic- roscopia szerepét részletesen kifejtette. Erről a törvényhatóságot tudomésvétel, valamint jelen ren- deletemnek mentül szélesebb körben leendő közzététele végett értesítem Budapesten, 1889. évi május hó 31-én Baross s. k. 8551. sz, Zemplénvármegye alispánjától, A vármegye közönségének. A császári és királyi hadapród-iskolákba az 1889/90. évi tanévre való felvétel tárgyában kibocsátott hirdetményt a közönség tudomására hozatal végett kiadom *) S.-a- Ujhely, 1889. junius 12. alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. A zóna. Államéletünk egyik ágában, a közlekedés terén messzeterjedő és ki nem számítható értékű reformot létesített Baross Gábor minister. Merészség, sok tanulmány, minden aprólékosságra kiterjedő tapintat és óriási vállalkozási erő kellett hozzá, hogy ezt a reformot létesítsék és végrehajtsák. Augusztus 1-től kezdve az utazás a magy. állam tulajdonát képező összes vasútvonalakon átlag 55%-kal olcsóbb lesz mint volt, ez az arány olcsóság tekintetében a rövidebb útvonaloknál 40°/0-ká csökken, de a távolabbi és legtávolabbi állomásokig 75—80 °/o lesz az olcsóbbulás. Ez az a reform, mely Baross nevét nemcsak hazánk kultúrtörténetében, de az összes nemzetek történetében is meg fogja örökiteni, mert ezzel Magyarország a legolcsóbb vasúti díjtételek behozása tekintetében mint úttörő jár az összes nemzetek előtt. Mi lesz az újításnak majdani eredménye ? Óriási forgalompolitikai és kultúrái jövő van lefektetve benne, melyet már az *) Egész terjedelemben közölve volt a .Zemplén* 1888. évi folyamának 24. és 25. számaiban. A részletek iránt érdeklődő olvasó szíveskedjék onnan bővebb tájékozást szerezni. Szerk. Úgy húszadika táján az eltűnt esteli csillag a konyha hiirozonján újra feltűnt, mire Luiza el- savanyodott arca is kiderült. — Hol jártál, hogy oly régóta nem mutattad magadat ? Óh ég, mennyi tenger kint kelle kiáltanom ! — Kedves tubicám — feleié Imre barátunk — tudod, hogy én üzletvezető vagyok. Minden hónap elsején kereskedelmi ügyekben ell kell utaznom. Most épen Kostantinápolyban voltam. Egy órával ezelőtt érkeztem meg ; és a nélkül, hogy átöltöztem és a hosszú ut után haraptam volna valamit, rögtön hozzád siettem egyetlen angyalom. Luiza szive nem volt kőből. Ennyi önmegtagadásra elérzékenyült; könyei, mint a májusi langyos eső után a ház eresze — megeredtek, nyakába borult Imrének, ki e kolosszális súly alatt, bármennyire erőlködött is — hátrahőkölt. A szív elvégezvén a magáét, a gyomorra került a sor. Nem telt bele pár perc és Imre barátunk orra előtt inycsiklandoztató sertéskarély párolgott. És ö evett is, mintha csakugyan Kons- tántinápolyból jött volna és ezalatt nem látott volna egy falat kenyeret sem. A hónap szokott módon telt el. Minden estve csók és pecsenye testvéresültek Imrécske ajakán. Elsején azonban a csillag újra deklinált, állítólag Berlin felé vette útját. Luiza ezalatt kikiment a városligetre, hogy epedő lelkének a természet ölén szerezzen némi enyhülést. A mint egyizben a pázsiton heverész és Imrét kiséri képzeletében berlini utján, hozzá búgván a ,Bujdosik az én gaegész ország közönsége egész nagyságában méltányolt. Nem lesz többé 27—30 frtos utazási dij, melyet a szegény ember zsebe nem birt meg. Ez leszál 5 írtra s a harmadik osztályon az ország legtávolabbi vidékeire is mint Brassó, Kolozsvár, Fiume, Zágráb, Zimony, stb. — el lehet utazni a fővárosból 4 frtért és ugyanilyen csekély összegért az ország bármely határáról a fővárosba. Ä ki mélyebben gondolkozik, az rögtön át tudja érteni a fontosságot, melyet ez magában rejt. A-7- ország középpontja amerikai gyorsasággsl lendül föl, mert a vidék tömegesen fog tódulni a legközvetlenebb kereskedelmi piacra*) A kereskedő nem fog levelezni heteken át, hanem maga utazik bevásárolni és saját tapasztalata szerint fogja a legjobb, legmegfelelőbb árut saját üzlete számára kiválasztani. De kiszámíthatatlan az előny a vidékre nézve is. Mert már meg fognak teremtődni a nagyobb vidéki középpontok is olyan gyorsasággal, a milyent eddig senki sem remélt. A gyárosok és terménykereskedők maguk rándulnak le a termelő helyekre és keresni fogják a magyar búzát, gabnát, bort, gyapjút stb. árut, mert a szállítási díjtételek is olcsóbbak lesznek és a termények ára is fölemelkedik annyival, a menynyivel kevesebb összeget kell a vasútnak fizetni a szállításért. És végül nagy előny háramlik a vidékre az által is, hogy könyebben utazhatván, látóköre tágulni, tapasztalatai öreg- bülni ‘fognak s a látottakat a maga javára és hasznára értékesítheti. Gőzerővel való haladást jelent ez. A civilizáció szárnyakon repül el mindenhova, ahol ez ország területén intelligens középosztály él, föllendül az ipar, a kereskedés, a termelés uj forrást nyer, melyből buzdítást kap a küzdésre, mert válságos közgazdasági helyzetünk közben már-már lankadni kezdett. De nemcsak a főváros és vidék között, hanem vidék és vidék között is fönnáll az ármérséklés; 10 — 25 klmtres zónákra lesz osztva a vasúti vonal s egy-egy zónán való utazás 25 krba kerül, de több zónára átlagosítva, még ennél is kevesebbe. Ami az árleszállítás pénzügyi eredményeit illeti, az állami költségvetésre: azt egyelőre kiszámítani lehetetlen. Bizonyosra *) Éppen ez az a körülmény, ami aggodalommal tölti el a vidéki iparos és kereskedő világot. Nem tudj uk, ha a ministeri tervezet gondolt-e a vidéki városok ipari s kereskedelmi érdekeinek a megóvására. Igénytelen nézetünk szerint ezen a bajon a távolabbi vidékekre életbeléptetendő olcsóbb téherszillitási tarifa segítene. Ezáltal a vidéknek is meglenne adva a lehetőség, hogy a budapesti piacról nyert terményeket és iparcikkeket, ügynökök és alkuszok kizárásával árusítván a főváros kereskedőivel sikeresen konkurálhasson. Ellenkező esetben a főváros kereskedelme absszorbeálni fogja az egész ország kereskedelmét nemcsak, de sőt privilegizálni is a maga számára! Szerk. lambon valahol« kezdetű nótát — egy nővel karonfogva meglátja őt. — Mi a ménkű, álmodom, vagy bolond vagyok ? Hiszen ez ö, persze hogy ő ! A féltékenység dühe vészteljes felhőket vont homlokára, felugrott, mint a kölykeitől megfosztott tigris és Imre barátunk felé rontott. — Úgy hát itt van Berlin? Ez az a kereskedelmi ügy ? No megállj adok én neked te pud- lis gazember. Ezzel úgy nyakon legyintette, hogy Imre csakúgy tántorgott bele. így megcsalni egy tisztességes nőt, ez már mégis sok. És maga — szólt a nőhöz — ilyen pimasz, alávaló csalóval sétál ? Pfuj 1 No ugyan szépen beleválasztott. Ez az ékes dikció elég volt a casus foederisre. A másik némber is neki esett és a tiz körmével úgy összetetovirozta Imre arcát a füle tövétől le egész az álla hegyéig, hogy az olyan lett, mint egy indián törzsfőnök. A dologban pedig az volt az egész, hogy Imre barátunk házasodni akart. Egy hentes leá- ányát, épen azt, akivel sétált, volt elveendő. E sajnálatos intermezzo után persze nem lett belőle semmi. Elmaradt a nászágy, el az ő pulykáival és libáival együtt a hónapos szerelem is. Helyette vett ki magának hónapos szobát, melyben régi szokásához híven, kelletlenül rágja a szafaládét, töpörtyüt és más ezekhez hasonló demokratikus ételeket, hozzá mormogván magában: hogy mégis igaza volt annak az embernek, a ki azt mondta, hogy — — — a szerelem sötét verem. veszik azonban, hogy az első években milliókra fog rúgni a deficit, de ez tulajdonképen a nemzetnek, a polgárság zsebének nyújtott megtakarítás, mely rendkívül növelni fogja az általános jólétet és emelni fogja a közvagyonosodást. Amit tehát e réven veszíthet a kormány, azt busásan beveszi a vámon s azért a vasúti deficit nem fog a pénzügyi egyensúly rovására válni. Az uj díjszabás ez évi augusztus 1-én lép életbe, tehát még elég korán a nyári utazási szezon teljében. Ha nem csalódunk, augusztus hóban az utazó közönség száma háromszorosra fog fölemelkedni s ez esetben Baross miniszternek minden magyar ember őszintén gratulál a korszakalkotó reformhoz. De a mi vidékünkön meglesz e rendszernek az a speciális haszna is, hogy közelebb hozza a magyar és tót népet egymáshoz, hogy megtanulják egymást kölcsönösen ismerni, tisztelni s ez le fogja rombolni ázt az elválasztófalat, melyet részint az ismeretlenség, részint egyesek önző érdekei állítottak közénk. I\ ML Vármegyei ügyek. Filokszera A földmivelésügyi miniszter a filokszera terjedésének megállapítása céljából a a vármegye területén lévő szőlők beutazását elrendelte. Bizony a tavalyi bejárások óta szomorú tapasztalatokra jutnak majd, mert sajnos, ma már a Hegyalján aligha akad egy szőlő, mely még a filokszerától teljesen ment volna. Felhívás és kérelem Zemplénvármegye bizottsági tagjaihoz. A mezőlaborczi és vidékbeli iér- telmiség azon alázatos kérelemmel fordul Zemplén- vármegye mélyen tisztelt bizottsági tagjaihoz, hogy a f. hó 2Ő-án tartandó vármegyei bizottsági gyűlésen, mikor egyebek között a Mezőlaborczon fel állítani kért főszolgabírói hivatal iránt vidékünk lakossága által a kir. belügyminisztériumhoz fölterjesztett s a vármegyei hatósághoz véleményadás végett leküldött folyamodás Í3 tárgyaltatni fog — Mezőlaborcz és vidékének ezen ügyét meleg pártolásuk tárgyává tenni, illetőleg odahatni kegyeskedjenek, hogy ez ügyben a magas kormányhoz kedvező vélemény terjesztessék föl, annál is inkább, mert a kérelmezett szolgabirói hivatal létesítését nemcsak e vidéknek speciális érdekei, de magának a vármegyének, sőt az egész országnak köz- igazgatási, különösen pedig nemzeti kultúrpolitikai közérdekei is sürgősen kívánják. Mezőlaborcz 1889 évi junius 17-én. Hazafiui tisztelettel: A mezőlaborczi és vidékbeli értelmiség. Hidhrelyeállitás. A vármegye alispánja az a.-hrabócz-vásárhelyi utón a Bujtocz patakon lévő kőellenfalu fafelszerkezetü összeomlott hid helyreállítását elrendelte. Huszárok elszállásolása. A 6-ik század hadtestparancsnoksága a S.-Patakon, O.-Liszkán és kornyékén tanyázó huszárság jövő évi elszállásolása tárgyában megkeresést intézett a vármegye alispánjához, melyben a S.-Patakon lévő huszárok meghagyatását, az O. Liszka és környékbelieknek pedig Homonnára leendő áthelyezését kéri. A tokaji községi iskola sorsa. A vármegye közig, bizottsága a tokaji községi iskola államosítása tárgyában felterjesztést intézett a közoktatásügyi miniszterhez. Ézen felterjesztésre érkezett válaszában kijelenti a minister, hogy az émlitett községi iskola államosítását ez időszerint fedezet hiányában nem engedélyezheti. Véradó. E hó 9-ikével az ujoncozás vármegyénkben véget ért. A sorozásról közölt tudósításaink kiegészítéséül, a három felső járás eredményét a következőkben adjuk: A homonnai járásban besoroztatok az ujoncjutalék javára 46, a póttartalékba 71 ; a sztropkaiban az ujoncjutalékra 24, a póttartalékba 25 ; a szinnaiban az ujoncjutalékra 35, póttartalékba 99. A három járásból távol volt 985 hadköteles, melynek túlnyomó nagy százaléka Amerikában van. Lépfene. A lépfene járvány Szürnyegen folyton tart, sőt már a szomszédos Imreg községben is fordultak elő lépfenés esetek. Szürnyegen, hir szerint, két lépfenében elhullott marha húsát elemésztették, a melynek következményeként többen pokol varat kaptak. A járvány megvizsgálására a földm. minister Koczurek távollétében Liska Samu áll. állatorvost küldte ki. Folytatás a mellékleten
