Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-19 / 20. szám

Melléklet a „Zemplén“ 20-ik számához.

Levelezés.

Parhó, 1889. május 14.

Tek. Szerkesztő ur 1

Annyi rémtörténetet kénytelenek ma már a lapok regesztrálni, hogy teljességgel nem lehetett szándékom efajtákkal épen becses lapját keresni fel. Ugyanazért a f. hó n-ről 12-ére való éjjel községünkben dühöngött tűzvészt is hírestől, mindenestől meghagytam volna a magunk bajának, ha mégis nem találtam volna szükségesnek az epilógust azért hogy kitűnjék: miként történhetett, hogy dacára az elég csöndes iedönek, mégis 74 lakház és 33 melléképület — köztök az iskola és tanitólak — pusztult el alig pár óra alatt.

Noha az ok mindenki előtt világos, ki a vi dékünk faluiban szokásos építkezési slendriánt valaha megfigyelte, legvilágosabb volt az mégis Parnón, hol a mentést merőben lehetetlenné tették a mindenféle szalmatetős lommal teleépitett bel- helyek.

A külömben is szűk udvarok majdnem mindegyikében ott áll, még pedig szorosan a szomszédház eresze alá építve, a magtár, sertésól, s fölibe házmagasságnyira összehalmozva a tűzifa, mely többnyire rözse, melyektől boldog időben is alig mozoghatnak udvaraikon a lakók, és melyek tűz esetén ugyanannyi összekötő tápjai a pusztító elemnek és okozzák, hogy a legcsendesebb időben is öt—hat ház áll lángban.

így történt ez itt is, s csak is ez magyarázza meg, hogy újdonatúj épületek földig égtek, hogy annyi lángtól megcsapott ember ma is félig vak még; mert az udvarokon, épen a fentieknél fogva, lángtengeren kellett áthatolni.

Mindig is érthetetlen volt előttem, hogy mig városokban hatósági ellenőrzésnek van a tulajdonos építkezési Ízlése alárendelve, az alatt falun senki és semmi sem korlátozza ezt az ízlést.*)

Pedig alig egy évi időközben csak vidékün kön is két szomszédközség : Visnyó és Parnó siratták már meg ezen tetszésszerinti építkezés és tüzanyag- összehalmozási szabadalomnak borzasztó következményeit ; itt is, ott is a teleépitett udvarok okozták nagyrészben az alig kiszámítható kárt.

Bekezdésemhez híven, tartózkodom az iszonyú részletek kiszinezésétöl; mert célom nem volt más, mint rámutatni egyikére azon főokoknak, melyeknek következménye egész községeknek pusztulása.

Véghetetlen szolgá atot tennének a jövőnek az arra hivatott tényezők, ha úgy a nagynehezen megmentett nyugoti falurész udvaraiból a tüzelő anya got eltávolíttatnák, valamint szigorun felügyelnének a leégett falurész miként leendő építkezésére.

Fodor Sándor.

Hírek a nagyvilágból.

Vámbéry Ármin, hazánk jeles tudósa, mint évről évre rendszerint tenni szokta, most is ellátogatott Angliába, hogy ottan népgyüléseken, tudósok, politikusok és diplomaták körében tüntetéseket rendezzen Oroszország keleti politikája ellen s rokonszenvet keltsen Albionban Törökország mellett. A magyar tudóst úgy az ángol udvarnál, mint az előkelő társas körökben mindenütt szívesen látták, sőt ünnepelték A Törökország modern haladásáról tartott felolvasás után az »egyesült külügyi társaságok« elnöke Vám béryhoz üdvözlő feliratot intézett, melyben kiemelte, hogy Anglia és Magyarország oly kötelék által vannak egybefüzve, mely csak mindkettőjük veszedelmére bontható meg.

Török-német barátkozás. A szultán levelet intézett Vilmos német császárhoz, melyben megkérte, hogy Athénből való visszatértekor szerencséltesse Konstantinápolyi látogatásával.

Németországban munkás lázadás van. Veszt- fália tartománynak Bochum körül fekvő kőszénbányáiban 70 ezer bányász megtagadta a szolgálatot. Tüzelő-anyag hiánya miatt kénytelen lesznek a kőszénkészletüket Vesztfáliából nyerő gyárak is működésűket beszüntetni, ami roppant károsodásokat vonhat maga után. A tőke korlátlan uralma ellen forradalomra készülnek munkások ezrei. A német császár aggodalommal gondol az eshetőségekre ; a munkás csapatok küldöttségét, mely a munkabér alacsonságáról panaszkodott II. Vilmos császár előtt, mérsékletre intvén, Ígéretet tett nekik, hogy ügyüknek méltányos kiegyenlítését siettetni fogja.

A fránciaországi zsidóság, a párisi főrabbi javaslata alapján elhatározta, hogy az 1789-iki forradalom évszázados fordulója alkalmából nyilvános hálaadó isteni tiszteletet tart s a párisi »Rue de la Victoire«-ban lévő zsinagógáját emléktáblával jelöli meg. A márványlapról aranyos betűk fogják hirdetni a nagy nevek tulajdonosait, kik a

•) így volt a múltban, de másként lesz a jövőben. A vármegye építkezési szabályrendelete, melyet lapunk hivatalos részének ez évi 2-ik számában (ismertettünk, van hivatva arra, hogy a t. cikkíró által említett tüzrendőri mizériáknak eleje vétessek, Szerk,

forradalom kitörésétől a jelenkorig a zsidóság jótevői voltak.

Hírek az országból.

Erzsébet királyné egészsége, wiesbadeni jelentések szerint, örvendetesen javul. Adja isten, hogy mielőbb teljes erejében felépüljön !

Szilágyi Dezső igazságügyi minister, f. hó 12-én megjelent pozsonyi választói körében, hogy tőlük átvévén képviselői mandátumát, megköszönje osztatlan bizalmukat. Az igazságügyminister a választókhoz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy ? kormánynak minden egyes tagja egyetért abban, hogy jó közigazgatást kell teremteni állami kinevezéssel és az önkormányzat szervezésével.

Apponyi Albert gf., hogy időnkint meg- megujuló gégebántalmaitól szabaduljon, orvosi rendeletre Gleichenbergbe utazott a fürdő használata végett.

Hősök emléke. A kenyérmezei csatatéren felállított emlékoszlopot f. hó 30-án fogják nagy ünnepiességgel leleplezni.

I. Géza király sírja. Váczon, a Ferencren- düek kertjében, ásatásokat rendeznek I. Géza király sírboltjának felkutatása végett.

122 éves ember. Déváról Írják, hogy ott e napokban halt meg a város és vidék legöregebb embere, Vlgh Károly 1848/49 iki honv. ezredes, ki 1767 ben született.

Pauer János székesfehérvári püspök, buzgó főpap és jó hazafi, hoszas gyöngélkedés után székvárosában f. hó 15-én elhunyt. Mint hazafi azzal rótta le kötelességét, hogy’ a kormányzása alatt álló német és szláv ajkú hívekkel a magyar állameszmét megszerettette. Múlt évi aug. 20-án ünnepelte áldozópapságának ötvenedik évfordulóját. Áldás emlékére!

Színház.

Akvileja veszedelmének közeledését érezvén a gólya-család, Írja Attila kun király krónikása, felszedte magát, áthurcolkodott a barátságos szomszédba, hol kedves otthonra talált és szépen gyarapodott. Halmay is úgy gondolkozott, mint az a gólya-család s úgy is tett. Ha már a csatazaj csakugyan ellensége a múzsáknak (Ujhely és vidékén pedig most a kortéziák csatazaja harsog) felszedte magát s átvándorolt a múzsa fiák kedves tanyájára: Sárospatakra. Ujhelybe való visszaköltözködését kilátásba is helyezte, nem is. Ibis — redibis-féle bucsuzója a Hitves szinlapján igy szól: Mélyen tisztelt közönség 1 Midőn a helybeli ujjoncállitási és követválasztási mozgalmak miatt e mai előadással működésem egyidőre befejezem — kedves kötelességemnek tartom a n. é. közönségnek irántunk tanúsított pártfogásáért kö- szönetemet nyilvánítani s kérni, hogy tartsanak meg szives emlékezetükben. A viszontlátás reményében, tisztelettel : Halmay Imre, színigazgató.

A hét szini krónikája ez .

Szombaton, máj. 11-én A kis hadnagy, operet 3 felvonásban. Szövegét irta • K. Kyss Géza (Eperjes sz. kir. város főjegyzője), zenéjét szerzetté : Barna Izsó. A kizárólagosan honi és vidéki műterméknek jó hire nagy közönséget vonzott színházunkba. A »Zemplén« referense elháríthatatlan okok miatt csak a második felvonáson jelenhetett meg, s igy nem hallás, hanem csak hallomás után adhat számot az est történetéről. Burkus meg a muszka háborús frigyet keresnek, s mindketten a kacérkodó frán- cia felé nyújtják kezüket. Franciaország képviselője Szt.-Péterváron egy fess hadnagyocska (Hal- mayné), afféle modern orleáni szűz, uniformisba bujtatott némber, aki sorra bolonditja a leányokat, ráadásul a diplomatákat is. Végre Aglája orosz hercegnő (Korcsek V.) szive lángra lobban a délceg dragonyos hadnagyocska iránt, de Dimitri orosz herceg (Nógrády) szive is tüzet fog, mint a tapló s izzó szerelemre gerjed a nő képében szeme elé tévedt kis hadnagygyal szemben. A burkus diplomatát lóvá teszik, Orosz- és Franciaország egymásba szeretnek, hadi frigyüket Dimitri herceg és Chevalier d’ on, a kis hadnagy, házassága követi. A darab'meséje mulattató bonyodalmakból fejük ki csattanós történetté. Ez az iró érdeme, aki nőnemű-hősét belépő dalának egyik csinos szakában igy mutatja be :

„Egy délceg ifjú, szép tisztecske A hölgyvilág kedvence volt.

Rajongott érte sok menyecske Mert igen szépen lovagolt.

Ha kardját megcsörögteté Mind oda léptek őfelé —

Ah ! mondák, mily kedves s csinos Fess dragonyos, az bizonyos.*

A zeneköltö kevésbbé volt szerencsés. Hangulatot keltő duetjeit leszámítva, melyek tagadhatatlanul beválnak, zenei koncepciója operet-skálák- nak emlékezetes soraiból van összeróva, inkább a siető, mint hivatatlan kézzel. Egyébként a Kis hadnagy bemutatója Ujhelyben sem vallott csúfot. I Közönségünk fejlettebb müizlése nem vonakodott I a siker bizonyítványára odajegyezni — az imprimáturt. Halmaynét eleven játékáért, fényes toalet- jeiért s ráadásul kedvesen dévajkodó dalaiért minden jelenésében sűrűn tapsolták. Nógrády, Korcsek

V. Deák P. (Tárlatán káplár), Andorfi (Blankenstein báró, porosz diplomata) a kitűnő primadonna mellett ma is jeleskedtek.

Vasárnap, máj. 12-én Az ingyenélők, népszínmű 3 felvonásban, irta : Vidor Pál, zenéjét: Szentirmay E. és Serly Lajos. Sok jóizüséggel béllelt fővárosi életkép, affajta polgári szinmü, mely erősen húz az alsó komikum régiója felé s hivatva van arra, hogy drót-madzagon rángatott marionett-alakjainak szemlélésén a vasárnapi közönség nagyokat mulasson. Boros János (Deák Pl) rüpökös szegletességein, Weiner Vimos {Andorfy) trotoárhősködésén s kivált mesterien variált „kiszti hand‘-jain, Balogh Pista (Halmay) felsült szélhámosságán, a „Csengő Érc-Dalkör« (Mátray, Kunossy,Nagy Gy. és Balogh) alkalmi zöngedelmein (még jó-reggelt is kvartettben kívánnak) a fővárosi »expressz« bicegő járásán ember-ember hátán kedvére mulatott, ott fent a színházi kakasülőben. A valóban népies elemet Kis Sári (Halmayné) és Fürge Jani [Földváry] képviselték, akik élénk játékukkal s gyújtó népdalaikkal felvillanyozták a tömött padsorokat.

Hétfőn, máj. 13. A tolono Tóth Ede népszínműve 3 felvonásban. Azt mondják, s ki merné tagadni, hogy a színész szuggerál a színpadról vagyis érzelemvilágát, melyben szerepe szerint él és mozog, átsugározza, átsugallja nézőségére. E pszihofizikai igazságot a Tolonc estéjén igazolva éreztem — magamon. Normális állapotban, hogy úgy mondjam, ép testtel s ép lélekkel léptem át a templom küszöbét s mikor kijöttem .... szug- gerálva voltam. Szemfogamat fájdalom csipkedte, a torkom pedig berekedt, mint egy kortes gé- gája. A rekedtség Csorba János-tói (Kontra Miklós) a fogfájás Nagy Vilmá tól (Angyal Liszka) ragadt rám. Egy jó barátom másnap reggel érzékenyen panaszkodott, hogy egy csintalan zsidó - leánykával összeperelt, ö is a szugeszció hatása alatt állott, az Andorfi (Lőrinc zsidólegény) meg Balogh Lujza (Rézi) szuggeszciója alatt, akik a színpadon formaliter összeszólalkoztak. Már Veress~t akartunk kiáltani, de eszünkbe jutott, hogy ö csak színpadi rendőr. Belenyugodtunk tehát abba, hogy e kázus, ujhelyiesen szólva, majd feliródik s elintéződik a Halmay »fekete táblá«-jánKedden, máj. 14. e szini évadban másodszor A suhancz c. operet Halmayné jutalomjátékául. A tágas színház sűrűn benépesült. Halmayné alig győzte fogadni s köszönni a lelkesnél lelkesebb ovációkat, mikkel hálás közönsége megérdemelt jutalomként kitüntette. A tüntetés ekhóját „pro aeterna memoria* mi is feljegyezzük : éljen !

Szerdán, máj. 15. d. u. 6 órakor gyermekes, népelőadásul felére leszállított helyárakkal, A vén bakancsos és fia a huszár, népszínmű 3 felvonásban. Irta : Szigeti József. Zenéjét szerzé : Bognár J. A gyermek-publikum seregestül foglalta el a nézötért s a kitűnő előadáson pompásul mu látott. A szereplők, mintha avval a tudattal játszottak volna, hogy ők most jövő számára dolgoznak, emberül oldották meg feladatukat. Ha annyit csuklottak, mint a mennyit emlegették őket otthon esti 9 óra körül a vacsorázó gyermekek, másnap mind a három patikában jó kelete lehetett a csuklást elszüntető tinkturáknak. Az a bolondos Frici-bácsi (Andorfi) az a csókolni való kedves kis Ilonka-néni (Nógrádyné) az a szószátyár Kántor- Lidi (Nagy Vilma) az az ezermester vén bakancsos, a jó Mihály bácsi (Deák Péter) az az álnoklelkü csapiáros (Mátray) az a pityókos kántor (Nagy Gyula) az a szegény, jólelkü Laci-fiu (Földváry) és a többi és a többi bácsi meg a néni sorra mind kritika alá kerültek otthon a beszédes gyermekajkakon, melyek még másnap reggel is arról beszéltek, amiről álmodtak: a vén bakancsosról és fiáról a nyalka huszárról. Ebből látszik, hogy a darab az ártatlan gyermeki kedélyt kellemesen érintette. A nagy kispubükum azt üzeni, hogy a kellemes estét igen szépen köszöni akedves Halmay direktor-bácsinak.

Csütörtökön, máj. 16. Andorfi Péter javára »Egy krajcár* c. énekes bohózat 6 képben. Bohó- kás ötletek szellemes vegyülékét vártuk az Egy krajcár képében. Calódtunk. Az Andorfy féle kraj - cár nem volt fényes, sőt helyenkint erősen befogta a skurrilitás penésze. Hangsúlyozzuk, hogy erősen ; mert habár jól tudjuk, hogy az obszcén meg a komikum az éle sziporkázó tüzével összeforraszt- hatók, s forgalomba is hozhatók az apró pénzzel való fizetésnél: pálcát kell törnünk az olyan tréfák fölött, melyek a színházi nevettetést felcserélik a vásáros bódék megröhögtetésével. A csinos számú közönség avval mondott bírálatot az Egy krajcár fölött, hogy előadás után néma csendben távozott.

Pénteken, máj. 17. ezidoszerint bucsueloaddsul A hitves, Karczag Vilmos nagyhatású társadalmi színmüve adatott a helybeli szegényalap javára. A bevétel nem fedezte a napi kiadást sem. A hitvesnek rövidre szabott meséje ez: Hazay Sándor gyáros [Bagi Gy.) ifjú házas, a bor mámorában, a pince gőzében könnyelmű életet él. Potya-fráterek társaságában elhanyagolja üzletét, hátat for-