Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-12 / 19. szám

helyben mint felvigyázó gyakornok volt alkalmazva, ez állásából hanyagsága miatt f. évi január havá­ban elbocsáttatván, miután kevés pénze elfogyott s állást szereznie nem sikerült, a nyomortól üldöz- tetve többrendbeli lopást követett el. Nevezete­sen február havában nehány éjen a város végén lakó Klein Hermannál fogadván éji szállást, innen apródonkint 14 ft értékű vászon- és ruhanemüeket ellopott; egyszer-másszor pedig a Medve c. korcs­mában borozgatván, innen Grünfeld Paulától 22 ft értékű vászonnemüeket, Mezei Gyulától 50 ft érté­kű férfi ruhát ellopott. A kir. törvényszék a folyó hó 6-án megtartott végtárgyaláson Kis Kálmánt lopás büntette és vétsége miatt, tekintettel arra. hogy lépésének rugója a nyomor volt, tiz havi börtönre és három évi hivatalvesztésre ítélte. — Lipóczki András szadai legénynek múlt évi októ­ber elsején a katonasághoz kellett bevonulnia, miért is szeptember 29-én este cimboráival együtt saját házuknál bucsuestét tartott. Borozás közben egyik barátja, Czéli János, azt beszélte, hogy a jobb gazdák fiai, különösen pedig Kelemen István és Székely János Lipóczkit megverni készülődnek, mire, minthogy a bor fogyatékán volt, mindnyá­jan a korcsmába mentek, hol Kelemen István többed magával mulatott. Lipóczkiék más asztal­hoz ültek s kevés pálinka elfogyasztása után a korcsmából haza-felé indultak. Az ajtóban kissé megálltak beszélgetni, mialatt Kelemen Istvánék is kijöttek a korcsmából. Ekkor Lipóczki István, a Lipóczki András öcscsé kérdőre vonta Kele­menéket, hogy miért akarják az ö bátyját meg­verni, mire Székely János Lipóczki Istvánt pofon ütötte. Lipóczki András ezt látva Székelyt foko­sával fejen ütötte, majd miután a fokost kezéből kicsavarták, bicskáját rántotta elő s ezzel Kelemen Istvánt mellbe szúrta, úgy, hogy ez szó nélkül a földre rogyott és a kapott seb következtében október 8-án meghalt. Lipóczki András a szerencsi járásbíróság előtt töredelmesen beismerte, hogy ö szúrta meg Kelemen Istvánt, a fent irt napon tar­tott végtárgyalás alkalmával azonban vallomását visszavonta s azt állította, hogy ő ártatlan, de elfogatásakor a csendőrök megkinozták, s azért ismerte be tettét a járásbíróság előtt, mert félt, hogy újra kínozni fogják ; a Lipóczki édes anyja pedig ki már a szerencsi fogházban is pogácsába gyúrt levelet próbált fiának becsempészni, tanuk kai akarta igazolni, hogy Kelemen István halála előtt Székely Jánost vádolta azzal, hogy őt meg- szurta. A végtárgyaláson kiderült, hogy a csend­őrök Lipóczkit nem kinozták, s miután négy tanú igazolta, hogy Kelemen az ö kezei közt rogyott le a földre s halála előtt is őt vádolta a tett el­követésével : a kir. törvényszék Lipóczki Andrást halált okozott testi sértés büntette és súlyos testi sértés vétsége miatt öt évi fegyházra és tiz forint pénzbüntetésre, a többi verekedők közül pedig Székely Jánost tizenöt napi-, Lipóczki Istvánt és Orosz Jánost öt—öt napi elzárásra Ítélte. (Kedvezményes vasúti jegyek.) A m. kir. államvasutak kassai városi menetjegy irodája május hóban két csoportutazást rendez Budapestre, és p. május 15 és 26-án. Ez alkalomból 5O0/„-nyi mérsékelt áru menettérti jegyek előjegyezhetők az iroda helyiségében május hó 14; illetve 25-éig kö­vetkező árakon: II. oszt. 11 ft 50 kr., III. oszt. 8 ft 20 kr. Egyidejűleg a 15-én induló csoport­utazással nevezett iroda részéről az első bécsi ki­rándulás is rendeztetik szintén 14 napra érvényes, 500/° mérsékelt jegyek kibocsátása mellett. Arak: Menettérti-jegy Kassa—Becs—Bruckon át: II. oszt. 24 ft 40 kr. III. oszt. 17 ft 50 kr. Nevezett iro dában mindenféle menet, menettérti, fürdő, kör­utazási jegyek kaphatók, nemkülönben az 25°/0 megtakarítással egybekötött 50 ftos értékjegyfü­zetek is. írásbeli tudakozódásokra szívesen felel: a magyar államvasutak menetjegy-irodája - Kassán. (A turin-párisi kirándulásra.) Helfy Ignác országgyűlési képviselő vezetése alatt, írókból, művészekből, országgyűlési képviselőkből, birák- ból, tanárokból, ügyédőkből és más tisztes társa­dalmi állású férfiakból, utazó-társaság állott össze. E társaság elhatározta, hogy 1889 julius 2—16. kirándulást fog rendezni Turinba és folytatólag Pá- risba. A kirándulás általános prográmja követ­kező : Indulás Budapestről a Déli-vasut vonalán, 1889. julius 2-án délután. Másnap Velencében tar­tózkodás. Julius 4-én továbbutazás. Időzés Vero­nában és Milanóban Megérkezés az nap este Tu rinba. Turinban jul. 5-én Helfy Ignác vezetése mellett látogatás Kossuth Lajos nagy hazánkfiánál. Egész nap Turinban tartózkodás. Másnap tovább utazás, a mont-cenis-i alaguton keresztül, Dél- Fránciaországon át, Párisba. Párisban időzés julius 7., 8., 9., 10., ii., 12., 13. Az ottani Magyar- Egyesület tagjaiból és Párisban tartózkodó egyéb honfitársainkból alakuló kalauzoló-bizottság veze tése mellett, 15—20 főnyi csoportokra eloszolva, célszerűen megállapított napi prográm szerint, a látnivalók megtekintése és a kiállítás látogatása. A lakást és ellátást úgy Velencében, mint Turin­ban és Párisban egész ott tartózkodás alatt a kö­zös pénztár fedezi. Ilyképen az utazás és ellátás együttes költsége, második osztályú kupéban, ké­nyelmesen és nyugodtan utazva: 160 ft. A Pá­risban való előirt tartózkodás után, a jegy még 20 napi érvénynyel bir, mely időt ki-ki tetszése szerint tölthet el s visszautazhatik bármely vo­nattal. A kirándulásban hölgyek is vehetnek részt, kiknek kényelméről különösen gondoskodva lesz. Résztvehetnek családtagok is, de tiz éven aluli gyermekek nem. A részvét-dij két részletben fize­tendő : 60 ft előzetesen a beiratkozásnál, 100 ft pedig junius hó 25-ig, mindenkor Dolinay Gyula titkár és pénztáros kezéhez és nyugtatójára, Kecs­keméti utca 13. szám alatt, hol a kirándulási bi­zottságnak irodája van. Útlevél nem szükséges. Az útra egyszerű utazó-ruha és fekete szalon­öltöny viendő. A kirándulás zártkörű, csak meg­hívottak vehetnek részt. Meghívót csakis a ren­dezőbizottság adhat ki. Tehát meghívók kiesz­közlése végett a rendezőbizottság tagjaihoz lehet folyamodni azoknak, kik ily külön meghívóra igényt tarthatnak. A létszám bizonyos határig terjedhet. Túljelentkezés esetében előjoggal azok bírnak, kik a 60 ft első részletet korábban be szolgáltatják, annálfogva célszerű az első részlet­dijat mielőbb befizetni. A rendezőbizottság meg­bízásából és nevében: Dolinay Gyula. (Befejező vizsgálatok.) A sárospataki ev. ref. főiskolában az 1888/9-ik iskolai évet befejező vizs­gálatok a következő rendben tartatnak meg: I. Az előkészítő (progimnáziumi) osztályban és a gimná­ziumban: 1. Pénteken és szombaton, május 10. és 11 én volt a VIII ik osztály vizsgálata. 2. Ked den, szerdán csütörtökön, pénteken és szombaton május 14 — 18-ig írásbeli érettségi vizsgálat. 3. Vasárnap, junius 16-án, délután az V—VIII. osz­tálynak énekvizsgálata, ezt követi az I—VIII. osztályoknak tornavizsgálata 4. Kétfön és kedden, junius 17-én és 18-án lesz az V., VI. és VII. osz­tály vizsgálata, mindenik osztályé két csoportban. Hétfőn, junius 17-én d. u. a francia nyelvet tanu­lók vizsgálata. 5. Szerdán, csütörtökön, pénteken, junius 19., 20., 21 én: a) Az I—IV. osztály vizs­gálata minden tantárgyból, b) Szerdán, junius 19. lesz az előkészítő (progimnáziumi) osztály vizsgá­lata 6. Szombaton, junius 22-én a magántanulók vizsgálata lesz. 7. Hétfőn, kedden, szerdán, 24., 25., 26-án érettségi szóbeli vizsgálat. II. Az aka­démiában A kollokviumok a rendes előadási órá­kon és tantermekben lesznek, és pedig- a vallás és egyháztudományi-, valamint a bölcsészeti szak­ban május 20-tól junius 30-ig ; a jog- és államtu­dományi szakban pedig junius 15-tol 30-ig. A teológiai alapvizsgálatok junius .21. és 22. napjain, a jogi alapvizsgálatok pedig junius 20 tói 30-ig tartatnak meg. Junius 23 án, vasárnap délelőtt isteni tisztelet a városi nagy templomban; ennek végeztével a főiskolai imateremben az akadémiai igazgató évi jelentése, az akadémiai pályázatokon pályadijat nyert müvek jeligés leveleinek felbon­tása s a pályadijak kiosztása. E vizsgálatokra a szüléket, pártfogókat s a tanügy barátait tiszte­lettel meghivja : az igazgatóság. (Majális.) A sárospataki önkéntes tüzoltó-egye- sület f. hó 5 én, vasárnap, vidám tavaszi mulat­ságot tartott a Kossuth-kertben. A mulatság fé­nyét és élénkségét nagyban emelte az, hogy a szeretett főparancsnok, Bogyay Zsigmond, ez al kálómmal tartotta meg nevenapját is. Az uj vá­lasztmány elnökével, Krüzselyi Bálinttal, testületi­leg üdvözölte a legénység sorai előtt a főparancs­nokot. Elismerő szavakkal adózott neki azért a kitartó, lelkes odaadásért, nem lankadó buzga­lomért, melylyel Bogyay átalában a közügyeket s különösen a tűzoltói intézményt oly rég szol­gálja. A főparancsnok tisztelt neje s szép kedves leánya aztán hosszú, nagy asztalt terített; meg­rakták sok és finom étellel, itallal s megindult a vidám lakmározás, dikciozás és táncolás úgy, hogy csak az éjfél vetett véget a dáridónak. (Eiffel-torony Nr 3.) Nincs előttem Ízetlenebb, hogy nem mondjam utálatosabb valami, mint az örökké komoly arc, vagy az oly társaság, mely minduntalan holmi unalmas lim-lomokból meríti társalgásához inspirációit. Az ily II. Fülöp termé szetével bitó embert és hoszuorru társaságot amennyire lehetett, ^mindig kerültem, nem vette be a természetem. Én vig emberek között szeretek lenni, mivel magam is ilyen természetű vagyok, és mert azt tartom s velem sokan tartják, hogy egy kipattant éle és ennek természetes következ­ménye a kerek arc és nevetés, azonkívül, hogy derült perceket szerez az embernek, testi és lelki egészségét jobban konszolidálja, mint száz patika: én is szeretek éledni, s megvallom néha egy ne­vetés kedvéért megteszem azt is, a mi beismerem rósz tulajdonság, de az is igaz, hogy nem kizáró­lag az én tulajdonom, hogy ékemnek nyilát gyak­ran a legjobb barátomra pattantom el. Ezen ter­mészetemből le kell húznom természetesen nekem is a konzekvenciákat, nekem is tűrnöm kell más­nak a nyilait, ha nem akarok az önhittség büz- hödt fertőjébe sülyedni. Ugyanazért nem vettem megütközéssel a »Zemplén* 18-ik számában a jó- deregnyöiek (?) által beküldött ama rektifikációt, mely az Eiffel-torony megtekintése végett Buda­pestre ránduló társaság kondoktorául egy kebel­beli intelligens ember helyett engem szerződtetett. Bár én erre a tisztségre nem szolgáltam rá és nem adtam semmiféle okot: a vezetőséget mindazon­által a legnagyobb örömmel elfogadom. A prog- rámot kitágítom még azzal, hogy megmutatom a felrándulóknak az újabban feltalált fűnövesztő gépet is, mely már a városligetben használatban van, s melynek az a tulajdonsága, hogy az elve­tett magvakból a csirát egy rövid huszonnégy óra alatt egy lábnyi magasságra felcibálja és az előbb még kopár helyett zöldelő pázsittá vará­zsolja. A füvészkertben megszemlélhetik azt a ritka gabonafajt, melynél egy száron két kalász van, az egyik búza-, a másik rozsfej, a gyökerein pe • dig krumpli terem, szárában, mint az indiai nád­nál, cukor van. Ez kétségkívül mind érdekes. De legérdekesebb mégis az a gép, mely folyton azt kiabálja, hogy őrizkedjék mindenki az alaptalan haragtól, mert az eltorzítja az arcot és jobban öl mint a méreg. Hogy találjak az illető rektifikáló urak, igazat beszél e az a gép ? Konduktor. (Búcsú.) Erdő-Horvátiban a szokásos tem­plomi búcsú f. hó 5-én ment végbe, még pedig kedvező időjárás mellett nagyszámú vidéki ájtatos nép jelenlétében. A tágas templom szűk volt a bu- csusok seregeit befogadni. A kenetteljes templomi beszédet Mihályjfy László tolcsvai esperes-plé- bános tartotta, áhitgros hallgatóságát az egyház és a haza iránti hűségre és szeretetre buzdítván. A jelen volt intelingencia ebédre a helybeli lelkész vendégszerető asztalához, Sotnsák Elek plébánoshoz gyűlt össze, ahol hazafias szellemű toasztokban sem volt hiányosság. (Tűz.) B.-Olasziból írják, hogy ottan f. hó 3-án a hajnali órákban tűz ütött ki, mely az ura­sági nagykorcsma tetejét elhamvasztotta. A lakos­ság nagy rémületben volt, mert a kavargó szikrák elárasztották a szomszédos háztetőket. Hogy na­gyobb szerencsétlenség nem történt a csendes időnek köszönhető. Nagy kárt szenvedett a szom­szédságban lakó postamester, minthogy a bútor­félék kihurcolása közben az egyik asztal fiókjában volt pénzkészlete és számadásai is nyomtalanul eltűntek. (A kassai kereskedelmi és iparkamara) az ér­dekelt felek tudomására hozza, hogy a bolgár hadsereg számára szükségelt posztó- és vászon- neműek szállítására ajánlat-tárgyalási határnapokul f. é. május 15. és 24. és illetőleg ugyanazon hó 16. és 25. napjai tűzettek ki. A szükséglet meny- nyisége iránti bővebb felvilágosítás a kamara tit­kári hivatalánál nyerhető. Ugyancsak a kassai kereskedelmi és iparkamara tudomására hozza az érdekelteknek, hogy miután a védjegyekre nézve Oroszországgal létrejött és az 1875. évi XI ik t. c.-ben közzétett megállapodások alapján Orosz­ország csak általánosan lévén megemlítve, és mi­után külügyi képviseletünk közleménye szerint Finnországban most a védjegyekre nézve egy uj törvény hozatott, melynek értelmében ott csak azon védjegyek élveznek védelmet, melyek Hel- singforsban be vannak lajstromozva : ezentúl mind­azok, akik védjegyeik oltalmát Finnországban biz­tosítani óhajtják, — kötelesek védjegyüket Hel- singforsban az iparigazgatóságnál belajstromoztatni. »Hadilábon 1« Ez a cime Vértess József leg­újabb kötetének, mely a házas élet apró-cseprő csatározásait festő asszonytörténetkéket fog tar­talmazni. Azokat az érdekes csetepatékat, amelyek az otthonnak csemegéi: asszony duzzogásból, férj szeszélyből s lány durcáskodásból eredő ártatlan perpatvarok. Az apró családi képek élénk színnel vannak ecsetelve, mélyen belehatolva az asszonyi szív rejtekébe. Vértess József neve nem uj. Lapunk olvasói ismerik őt, de ismeri az olavsó közönség regényei után, melyeket a sajtó rokonszenvesen fogadott. A kis kabinet kötet elegáns kiállításban jelenik meg ára 1 ft lesz, előfizetőknek 75 kr., 6 gyűjtött példány után tiszteletpéldánnyal ked­veskedik — Grünbaum Ármin, könyvkiadóhivatala Muzeum-körut Budapest. A közönség köréből. Alólirottak, mint a sztropkai járás bizott­mány tagjai, tekintve: hogy Bárczy Benedek sztropkai járási szolgabiró ur ezen járásban már 8 éve működik, és ezen idő alatt hivatalát kifogás • talanul betöltötte, őt, ki jelenleg is a hivatal veze­tésével van megbízva, a legközelebbi választás alkalmával betöltendő főszolgabírói állás elnyeré­sében már csak szolgálati éveinél fogva is, ezen járás érdekében támogatni erkölcsi kötelességünk­nek ösmerjük, — miért is a járások egymás iránti kölcsönös támogatására számítva tisztelettel felkérni bátorkodunk a vármegyei összes bizott- mányi tagokat: hogy nevezett szolgabiró urat ezen célja elérésében becses szavazatukkal meg­tisztelni méltóztassanak. Hazafiui üdvözlettel Pankovics Antal, Degró Péter, Uredszky Béla, Sztavinszky Sándor, Tutkovlcs József, megyei bizottsági tagok. Felelős szerkesztő: nois'v-á.Txa: Fómunkatárs: DON GÓ GrY. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORTJTH ELE ÍGÉRETÉ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom