Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-12 / 19. szám

Melléklet a „Zemplén“ 19-ik számához homonna-szinna-baligrodi utón beszakadt 166. sz. rozzant tahidnak sürgős helyreállittatását elrendelte. Vámtulajdonosok figyelmébe. A közm. és közlekedési minister a vármegye területére nézve a vámszedési jogok bejelentésére szabott határ­időt meghosszabbította Ennek következtében a vármegye alispánja felhívta a járási főszolgabirá kát, hogy amennyiben a tulajdonosokra nézve a tényleg létező vámszedési jogosultságok esetleges elvesztése, pusztán a bejelentés elmulasztása) s az ebből eredhető következmények miatt tetemes va­gyoni hátránynyal járna : az érdekelteket a legszé­lesebb körben közzéteendő felhívás utján még egy­szer és utolsó ízben igényeik s a vámjogosultság igazolására, valamint a vámtarifa mikor és ki által történt engedélyezésére vonatkozó adatoknak 30 rap alatti bejelentésére kellően utasítsák. Pótvásár. A földmiv.-, ipar- és kereske­delmi minister megengedte, hogy Tállyán a f. é. ápril 4-érői elmaradt országos vásár helyett f május hó 2j-án pótvásár tartassák. Hivatalos levelezés a külfölddel. A hazai hatóságvknak a külföldön székelő osztrák-magyar követségekhez vagy konzuli hivatalokhoz intézen­dő, továbbá a külföldi, valamint az osztrák és a boszniai és a hercegovinai hatóságokkal felmerül­hető levelezéseinél követendő eljárásra nézve a belügyminister körrendeletben részletes utasítást intézett a vmegye törvényhatóságához, melyből tudomásul kiemeljük a következőket: I. Külföldön székelő osztrák-magyar követségekhez öagy konzuli hivatalokhoz csak a törvényhatóság első tisztvise lője intézhet közvetlen hivatalos megkereséseket. Alantas hatóságok az alispán közvetitését tartoz­nak igénybe vennni. A levél cime francia nyelven is kiirandó. 2. A hazai törvényhatóságoknak a kül- Jöldi hatóságokkal való levelezését, illetőleg vala hányszor valamely külföldi hatósággal való leve­lezés szüksége állana elő, mindenkor az Ófelsége körüli m. kir. ministerium közbenjárása kérendő ki. 3. A hazai hatóságoknak az osztrák hatóságokkal való levelezése kérdésében kijelenti a minister, hogy a sürgős katonai ügyek kivételével, melyek­ben az ófelsége személye körüli ministerium köz­benjárása szintén kikérhető, a hatóságok minden más esetben közvetlenül érintkezzenek. A megke­resésekhez német nyelvű fordítás is melléklendő és szükséges, hogy a borítékon a cim és rendel­tetési hely német nyelven is megneveztessék. 4. A boszniai és hercegovinai hatóságokkal hatóságaink szintén közvetlenül érintkezhetnek. Alakítsunk megyei torna-egyesületet! A mai materialisztikus korszakban vajmi ke­vesen gondolnak arra, hogy a lélek mellett a test fokozatos mivelése egy egész nemzetnek a lét­kérdése. [gaz ugyan, hogy a hajdankor csodákat látna a mai nemzedék által felkarolt tudomány ered­ményében, természetfelettit annak hatásában ; igaz, hogy az értelem miveléséből kifolyólag ma az egyszerű földmives is tudós az őskor művelt­a rendes étkezésnél kielégítheti a gyermek az édes dolgok utáni vágyát. Másik baj a gyermekek táp lálkozásánál a falánkság. Kis gyermekek örökké en­nének, ha lehetne s a szülői szeretet rendesen mó­dot és alkalmat nyújt nekik, hogy a kis fogacskák ne heverjenek, használatlanúl. Egy darab vajas ke­nyér, kifli, vagy egyéb ételféle örökké van a ke­zükben, különösen a 3—4 éves gyermekeknek. Ak­kora kiflik és pogácsák, sokszor azt kell gondol­nunk, hogy a dada tulajdonképpen nem a gyer­meket, hanem a kiflit, vagy pogácsát sétáltatja. Egyék a gyermek rendes időben 1 Reggel, délben, délután, este. Ha napközben nem tömi magát tele, jobb lesz étvágya rendes étkezéskor s a test is jobban fel tudja dolgozni a rendesen megszokott időközökben felvett táplálékokat, mintha azok szünet nélkül, reggeltől estig csak úgy kosár szám ra ürittetnek bele. Azonban az evésnél mégsem követtetik el annyi hiba, mint az alvásnál. A gyermek fekvő helye rendesen igen puha, a takarók igen mele­gek, a fej túlságosan magasan van. Némely gyer­meket úgy eldugnak az ágyban, hogy reggel alig találnak rá. Ez igen egészségtelen. Legyen a fekvő­hely száraz, légvonattól mentes s minél nagyobb a gyermek, annál keményebb. Takaró egy könnyű paplan, a fej alá egy párna. Nem okos dolog há­rom négy párnát tenni a fej alá, az ilyen sok pár­nán úgy fekszik a gyermek mintha egy feltámasz­tott létrára volna rákötözve. A célszerűtlenül be­rendezett fekvőhely miatt aztán reggel kábult, szemei duzzadtak, roszkedvü s ok nélkül is sir. A legtöbb gyermek azért sir reggel, mert beteg az éjjeli nyugalomtól Rendes körülmények között alvás után a kis gyermek »mosolyogva ébred s dallal kel fel.« Hátra van még, hogy a játékokról beszéljek, A karácsonyi ünnepek, névnapok, születésnapok ségi állapotához képest; de ki tagadhatná azt, hogy testi fejlettség tekintetében törpe szúnyogok vagyunk az őskor nemzedékéhez viszonyítva? Nincs Kinizsynk, ki karján malomkövet vágna; csak a költő képzeletében él az a Toldi, ki ven­dégoldallal mutatja az utat! Mesés óriások képé­ben tűnnek föl az ősök, mi csak düledező árnyék, könnyű pehely vagyunk, kiket a zephir lágy ölé­ben ringat. Az őskori történelem megvilágítása mellett nem kell-e nemzetünknek elrémülni a folytonos és szisztematikus elcsenevészesedés felett, nem vesszük-e észre, hogy erőnk fogy, hogy testünk elsatnyul, nem kell-e rettegnünk az unokák létele érdekében, nem kell-e féltenünk a túluralomra vergődött szellemi munkásságot az egészen elha­nyagolt, a végképen elcsigázott testi takaróban ? Nem hiszem, hogy bárki ne örülne annak, ha a gondviselés őt testi erő- és ügyességgel meg­áldotta volna. Hiszen az élet folyamán hány ezerszer meg ezerszer nyílik az embernek alkalma testi ere­jét és ügyességét felhasználni! A falak között elpuhult tudós vajmi gyak­ran kénytelen érezni testének gyengeségét; úgy van vele, mint az a hadvezér, ki roppant sereggel rendelkezik ugyan, de minden egyes katonáját az éh- és szomj gyötri, testük lankadt. Mit ér a se­reg, mit annak mennyisége, ha nem felel meg a minősége ? A tudomány csak akkor hatalom, midőn erőteljes test a lélek burokja, mert csakis egészsé­ges testben lakozik egészséges lélek. Már az értelem fejlesztéséért is célszerű a test edzése, de az ezredéves haza léteiének bizto­sítása végett nem csak célszerű, hanem sürgetett szükség is. Alakítsunk tehát egy megyei tornaegyesü­letet ! Óvjuk meg magunkat az egyoldalú fejlődés­től, neveljünk a hazának testileg erőteljes és lel­kileg ép nemzedéket! A világtörténelemben ott a példa egy ily egyesületre, láthatjuk a görögöknél az oümpusi játékokat, mi tulajdonkép nem volt egyéb, mint egy országos torna egyesület, melyből a hires Spárta világra szóló óriásokat növelt; ámde példa az is, hogy akkor pusztult el Róma, midőn a kéj ölében a test elpuhulása bekövetkezett. Legyen e két hírneves állam példa tetteink­hez ! Kövessük a jót, hagyjuk a roszat I Legyünk erősek testben és lélekben ! Buzdítson bennünket ama körülmény, hogy vármegyénk topográfiái fek­vése kitünően alkalmas az ily egyesület létesíté­sére 1 Bátorítson bennünket azon el nem tagad­ható tény, hogy vármegyénk még mindig tudta felkarolni a jót, még mindig tudott lelkesülni a szépért 1 Zemplénvármegye már sok nagy embert adott a hazának. Adjon ezentúl testileg is erős polgárokat a nemzetnek. Legyen jelszavunk : Erő, egység és köz- mivelődés ! Alakítsuk meg a megyei torna-egyesületet! *) Fischer Ármin. A .Budapesti Hírlap* hasábjairól Felmóry Lajos dr. egye­temi tanár által lelkesen Írott cikkek szólották a nemzethez, a magyar ifjúsághoz, hogy az angolok példáját követve nemes eltökélléssel lásson hozzá a testi nevelés-, különösen pedig a s más efféle világtörténeti nevezetességű esemé­nyek alkalmával a gyermek nevelését az angya­lok veszik kezükbe, sőt néha, mint pl. karácson- kor, pedagógiai szerep jut a Jézuskánák is. Az angyalok azonban a tényleges működést rábízzák a mamákra, mi által a dolog lényegében nem szen­ved változást, lévén a mamák is többé-kevésbbé angyalok. A gondos mama ilyenkor előszedi a fiókba félrerakott 25 kros és 33 kros pénzeket és siet a sokszor tetemes összeget utolsó vasig elkölteni játékszerekre. A papák tartózkodó zsebei ellen erélyes tá­madás intéztetik, a papa képtelen megtagadni a mama kérését, sőt siet kezét és szivét — vagy j mit beszélek — tárcáját felajánlani játékokra. Mely tárca aztán igen gyakran teljesen kiürítve kerül vissza tulajdonosához, annak kétségbevonhatatlan örömére. Miután a leglényegesebb tényező, a pénz megvan, megvétetnek a játékok. Ismeretlen ezre- dek egyenruhájába öltözött katonák, kiknek csak egy lábuk van, egy vastag lábuk s talpaikat egy fakarika képezi. Karjaik enyvvel vannak a kék mondurhoz ragasztva. Fenyőfák, házak, állatok, csodálatos, ismeretlen növények és madarak, me­lyek mind az ártatlan gyermeki kedélyt vannak hivatva mulatatni s tovább képzeni; mulattatják s képzik is pár napig, mikor aztán megunja a gyerek, vagy a mi szintén gyakori : megfüröszti őket, mely művelet folytán aztán házak, fenyő­fák, tábornokok és macskák a jótékony szürke szint veszik fel. E jótékony szürke szint azonban a piciny csúnyának találja és siet a tüzbe berakni, vagy az ablakon kidobálni játékait. Ez utóbbi szomorú katasztrófa azonban csak ott szokott be­következni, hol a gyermek el van árasztva játé­kokkal. Ismerek gyermeket, ki alig kap egy évben Párisi levél. Páris, május hó 6. (Páris lázban. A forradalom ünnepe Versaillesben. A merény­let. A kiállítás dióhéjban. Eiffel és újra Eiffel. A kiállítás megnyitása. Magyar ováció a köztársasági elnöknek. Magyar- fráncia barátság. Fráncia roham a magyarok ellen. A paprika a csárdában. Kivilágítás.) Ha az idegen most ide kerül, természetesen hogy meglepi az a nyüzsgés mozgás, a mi sze­mei elé tárul; de öreg párisiak is mondják, hogy a mostanihoz hasonló láz még nem fogta el a világ e fővárosát. De meg lehetetlen is folyto­nosan a kiállításra nem gondolni, mikor még az utolsó kis hotel házmestere is súrol, mos, tisztit ; minden üzletet festenek kívülről, fényezik a kira­katokat. Uj és uj vendéglők keletkeznek, mert az eddigiek ugyan kielégítettek naponta két millió embert, de most, minthogy e szám legalább öt százezerrel naponta növekedni fog, s mind olyan­nal, ki a látási vágy mellett a gyomráról sem fe­ledkezik meg. Az utcákon a lámpákat leszedik s helyébe kandelábereket illesztenek, óriási árbo­cok nyúlnak égfelé s a Szajna környéke úgy néz ki, mint valamely óriás kertje, melyet telespékelt paszulykaróval. Szombaton délután már az utcák színe is megváltozik, az az ezer és ezer trikolór, a mely a házakon lengedez, eltakarja a házak egyhangú szürkeségét. Vasárnap az egész város egy szótól visz- hangzott: Versailles 1 Omnibus, lóvasut, vasút ma aratott; az a százezer republikánus, a ki a forra­dalom százados évfordulóját akarja megünnepelni, azért megy oda, hogy ezzel viszhangot keltsen ott, a hol ezt zokon veszik s más húszezer ide­gent oda visz a kíváncsiság, látni a régi Versaillest és látni különösen a szökőkutakat. Ragyogó idő kedvezett a kirándulóknak s minden örülni lát­szott az első szép tavaszi napnak. De nincs derű ború nélkül; a Perrin kezében eldördült revolver homályt borított egy percre a kedélyekre, de mi­dőn kitudódott, hogy ez megint olyan merénylő, kinek fegyverében a golyó cseresnye-mag s ki csak a figyelmet akarja maga felé fordítani : min­den visszatért a régi kerékvágásba. S talán ez használt is az elnöknek, legalább az ováció for­róbb volt. s talán kevésbé gúnyolódtak a neve kimondásánál, mint máskor. A versaillesi ünnep prográmszerüleg folyt le, hanem bizony a mi a fényt illeti, nagyon szegényül. A Mars-mező környéke, mely az utolsó he­tekben is mozgalmas volt, vasárnap gyönyörű ké­pet nyújtott. Égy óráig, mig az ágyulövés el nem dördült, a világ nyolcadik csodáján, az Eiffel tor­nyán, mely a kapuk megnyitását jelezte a nagy- közönségnék : egy ember-óceán hullámzott a kiál­lítás körül. De vessünk egy futópillantást az egész I testgyakorlás elhanyagolt ügyének felkarolásához. A buzdító szó nem haugzott el a pusztában. Az országnak nem egy vá­rosából jelentik, hogy a felnőttek labdázó társaságokat alakí­tottak, több helyütt ugyanily célra, a testi épség, kifejlettség és az izom-erő fokozása végett társulatok vannak alakulóban. Tisztelt munkatársunk, habár az egyesülés ideálját ő az ókori olimpusi játékokban látja, egyelőre, úgy hisszük nem kíván többet annál, hogy olyan labdázó társaságok alakuljanak; a korán reggel nagyobb sétára induló cimborák sétáló-, vagy ha úgy tetszik, hegymászó társaságokká szervezkedjenek. Indit- ványát melegen ajánljuk a halottaiból feltámadni készülő ,s.-a.-újhelyi torna-egyesület* elöljáróinak becses figyelmébe. Szerk. többet egy babánál, vagy egy kis tányérkánál, de azt aztán megkiméli s egész éven át eljátszik vele. Gyermekkoromban egy rokkant óntábornokot kap­tam s oly mesés tisztelettel viseltettem iránta évekig, hogy Dárius minden kincseiért le nem mondottam volna róla. Szent borzalommal nyúl­tam a szekrény alá mindig, hogy kivegyem onnan s gondosan elcsomagoltam négy, öt rend papi­rosba, nehogy kaján és óntábornoki méltóságához nem illő szemek megláthassák. Időnkint a diván hátába dugtam el, a mely hely különben rám nézve egyetemes raktára volt a cérnakarikáknak, pohár­füleknek, színes üvegdaraboknak s másféle tár- gyaknak­A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mely gyermek nem becsüli meg játékait — mert ren­desen elhalmoztatik velők — az a gyermek ké­sőbb semmi vagyonát sem fogja megbecsülni. Ha minduntalan uj meg uj játékokat kap öntudatlanul, akaratlanul könnyelművé válik s az is marad egész életében. Tudok szülőket, kik drága játékok által ront­ják el gyermekeiket. Egy egész vasúti vonatot vesznek a gyermeknek, mely a valódi vasúttól csak abban különbözik, hogy a konduktorok nem gorombáskodnak rajta. Babákat vesznek, melyek mozgatják és meresztgetik szemeiket és ha mellü­ket nyomjuk sírnak s karjaikat emelgetik. Szama­rakat, melyek fejeiket lógatják s abban térnek el az élő szamaraktól, hogy nem beszélnek emberi hangokon. Ráfogják az angyalokra és a Jézuskára, hogy ők hozták a játékot s a gyermek a játék- kereskedőről azt hiszi, hogy az az angyal. A valódi angyal pedig ez alatt szomorúan tömi pipáját s azon gondolkozik: mikor jön el a hónap elseje s úgy hiszem titokban örül, hogy esztendőben egyszer esik karácsony. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom