Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-05-12 / 19. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. május 12. 19. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS Í2 Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen leveiek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeü gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (.tlcj'jcleiiik minden vasárnap.) EI2DETÉGI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyet sió után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 3 kr ssámittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. 5031. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Vármegyénk törvényhatósági bizottságának m. évi dec. 15-én tartott közgyűlésében 652 19491. sz. a. az 1889. évi utfentartási költség előirányzat tárgyában kelt határozatát •/. a. másolatban azon felhívással adom ki, hogy azt az 1886. évi XXL t. c. 7. 5 ^ értelmében közhírré tenni, s az erről szóló igazolványokat, valamint az ez ellen esetleg beérkező fellebezéseket ide legkésőbb 30 nap alatt bemutatni ne terheltessék. S.-a.-Ujhely, 1889. ápril 29. Matolay Etele, alispán. (Másolat.) 19491. A kir. áll. épit. hivatal az 1889. évi utfentartási költségelőirányzatot bemutatja. Beható átvizsgálás után a költségelőirányzat elfogadtatván, a nméltóságu közmunka és közlekedési minisztériumhoz felterjesztetni határoztatott. Egyúttal a hadászati utakon lévő műtárgyak helyreállítására 30000 ft államsegély engedélyezése iránt felirat tétetni rendeltetett. Kelt Zemplénvármegye bizottságának 1888. december 15-én tartott közgyűlésében. Jegyzetté : Kiadta . Barthos József, s. k. Vlczmády Ödön, s. k. tb. aljegyző. főjegyző. 6061. sz, Zemplénvármegye alispánjától. Tudomás és közhírré tétel végett kiadom. Sátoralja-Ujhely, 1889. május 2-án. Matolal Etele, alispán. (Másolat.) Magyar királyi belügyminister. j 19093/VII. szám. Körrendelet. A szeszadóról szóló 1888. év\ XXIV. t. c. végrehajtása iránt a m. kir. pénzügyminister ur által kiadott utasításhoz csatolt E. melléklet III. A. pontjában (Rendeletek tára 1888. évi folyamának 120. száma) meghatározott denaturáló szerrel denaturált szesz használása körül a hozzám beérkezett hivatalos jelentések szerint visszaélések követtetnek el olyképen, hogy a denaturált szesz emberi élvezésre szánt italok előállítására használtatik. Minthogy azonban a szeszszel űzött visszaélések, melyek meggátlása érdekében a m. kir. ! pénzügyminister úrhoz múlt évi 75510. sz. a. a I pénzügyi közegekhez kiadott körrendeletében in- j I tézkedett, nem csak a jövedék szempontjából, I hanem az 1876. évi XIV. t. c. értelmében a köz- egészségügy érdekében is megakadályozandók, utasítom a törvényhatóságot, intézkedjék aziránt, hogy a pálinka kimérésével foglalkozó üzlettulajdonosok a legszigorúbban ellenőriztessenek s a náluk készletben lévő pálinkák és égetett szeszes italok gyakori vizsgálat és vegyelmezés alá vétes- : senek. Mindazon esetekben, a midőn denaturált j szeszszel kevert szesznek szabálye’lenes elárusi- I tása, forgalomba hozatala vagy annak emberi fo- j gyasztásra és élvezésre való használása megálla- i pittatott, az idézett 1876. évi XIV. t. c. értelmében teendő intézkedéseken kivül a lefoglalt szeszes folyadék és a felvett jegyzőkönyv megküldése mellett még az illetékes pénzügyi közeg, illetve pénzügyi hatóság a jövedék szempontjából szükséges intézkedések megtétele végett a legrövidebb idő alatt értesítendő. Ha a közigazgatási hatóság által az eszközlendő vizsgálatok alkalmával valamely szabályellenesség észleltetnék a de naturált szesz raktározása körül, arról jegyzőkönyv : veendő fel s a jkv. további eljárás végett az ille- j tékes pénzügyi hatóságnak vagy pénzügyi közegnek : megküldendő. Budapesten, 1889. évi március hó i 23 án. A minister helyett: Beniczky s. k. állam- 1 titkár. I • 6130. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A folyó évi 4269. szám alatt kelt meghagyásom kapcsán tudoniásvétel végett kiadom. S.-a. Ujhely, 1889. május 2-án. Matolai Etele, alispán. (Másolat.) Magyar királyi honvédelmi minister. 15418/X, szám. Zemplénvármegye közönségének. Háromszögelési munkálatok eszközlése céljából a cs és kir. közös hadügyminister ur részéről kiküldött 11 főtisztet »nyílt rendeletiekkel láttam el. Felhívom ennélfogva a vármegye közönségét, hogy e tiszteket az előmutatandó „nyílt ! rendelet'-ben felsorolt szolgálmányokban kivá- ■ natra vonakodás nélkül részesítse és őket ezen fontos és közhasznú szolgálati feladatuk teljesítésében különben is kitelhetőleg támogassa. Budapesten, 1889. évi ápril hó 13-án. Bárczy s. k. ministen tanácsos. 4650. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tudomás és miheztartás és az alárendelt községi elöljáróságokkal való közlés végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. ápril hó 25 én. Matolal Etele, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyministerium. 84872. szám. Körrendelet. A postaintézet kezelési teen dőit nagy mértékben szaporítja és nehezíti a kocsipostán portómentességet élvező hatóságok és hivatalok által majdnem kivétel nélkül követett azon eljárás, hogy pénzküldeményeiket gyakran még a legcsekélyebb összegüeket is, nem porto- mentes postai utalványnyal, hanem pénzes levélben adják postára, jóllehet a pénzes levélnek felszerelése magára a küldő hatóságra nézve még az esetben is több költséggel és fáradsággal jár, ha az utalványozott pénzre vonatkozó Írásbeli közlemény külön levélben küldetnék el. A portomentes postautalványoknak nagyobb mértékben való használatba vétele ellen nehézség kevésbé foroghat fenn, amennyiben a pénzküldő hatósági vagy hivatali közegnek a részére kiszolgáltatott feladó vevény nyilvántartása által ép úgy módjában lesz a postautalvány, mint a pénzes levél tényleges postára adásáról meggyőződni. Ehhez járul még az is, hogy a pénznek postautalványnyal való küldése úgy a küldő, mint a felvevőnek is több biztosítékot nyújt. Ezen indokból és a postai kezelésben más érdekek sérelme nélkül elérhető könnyítések és egyszerüsitések szempontjából és minden 50 ftot meg nem haladó pénzküldemény, mely a postai tarifák és posta üzleti szabályok 67-ik §-ában foglalt hatá- rozmányok értelmében portomentesen szállítandó, ezentúl az említett tarifák 28-ik §-ának 2. pontja alatt körülirt módon, kizárólag portomentes utalványnyal adandó postára. Ez alól természetesen kivételnek van lulye akkor, ha az elküldendő hivatalos pénz corpus delictit képez, vagy pedig ezüst, esetleg arany pénzből áll. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a hatósága alatt álló összes hivatalokat a fentebbiekről értesíteni és megfelelő eljárásra utasítani szíveskedjék. Budapesten, 1889, évi március hó 2-án. Br. Orczy Béla s. k. MUU T A í C A. Kárpáti emlék. Te völgy, hol hőbb nap, olvadóbb a hó Tél hamarább fut, nyár tovább pihen, És szebb virág közt lüktet a folyó, Te völgy, e szóra oktatsz: szerelem 1 S te bérc, vihar korbácsát megvető, És visszavágó villámok haragjat. Te elhagyott, sújtott, kopártető, Fenséges bérc. ezt menydör^ : szabadság ! I Bartók Lajos. Nevelésünkről.*) (Folyt.) Ebéd után, mikor mozogni akart volna, akkor hallgatnia kellett s csendesen ülni, mert a papa az egyik szobában alszik, a mama a másik szobában alszik, a harmadik szobában a Matild tanult francia leckét, a negyedik szobában Gizella készített a papának meglepetésül taplósipkát, kihimezve arany pillangókkal és falevelekkel, oda sem volt szabad mennie, nehogy aztán kifecsegje. Délután siettek Lacikát megmenteni az éhen- halás esetleges kínjaitól s pontban amikor ütötte •) A zemplénvármegyei orvos-gyógyszerész egyesület által rendezett népszerű ismeretterjesztő esték sorozatában 1889, évi február hó 25-én felolvasta: keress Ferenc. : a négyet, mind a heten neki állottak, hogy vajas I kenyér, hideg sült, befőtt, cukorkák által valahogy 1 az éhenhalást a gyermektől távol tartsák. Eljött az este, a család kicsinytől nagyig elvitorlázott a színházba, síi óra felé, a szinház után mit tehettek volna okosabbat, minthogy enni adtak Laci- 1 kának. És csodálkoztak, hogy halavány a gyermek. , Egyszer aztán megkérdeztek engem is. Egy ebéd- i nél megszólított a nagyságos asszony. — Ugyan mondja csak édes nevelő ur, ah I I hogy is hijják ? mi lehet oka, hogy ilyen halavány : ez a gyerek, ilyen gyenge ilyen szomorú ? Megmondtam neki: — Nagyságos asszonyom I j ne azt kérdezze hogy mi, hanem hogy ki. Meg- j mondom : önök maguk, mert heten, reggel, alig 1 h°gy kibújt az ágyból rángatják csupa szeretetből, úgy, mintha szét akarnák szakgatni, de ezenkívül ! nem engednek semmi mozgást egésznap. Ebéd után feláldozzák saját kényelmüknek, s ezenkívül I olyan ruhát adnak rá, amelyik csakhogy hozzá ! nincs varva a bőréhez. Cukrot adnak neki egész 1 nap, este viszik színházba, éjszaka betakarják 3 paplannal, körül rakják vánkossal, hogy majd meg- fulad bele, s ezenkívül tömik étellel folytonosan. — De hát mit tegyünk ? — Igen egyszerű : engedjék meg, hogy akkor I egyék mikor más, aludjék kemény derekaljon, I adjanak rá kényelmes, könnyű ruhát s hordássá nak az udvarra egy szekér homokot, eresszék oda ■ játszani, hagyják magára ott a homokban, ne vigyék a színházba, akkor majd megváltozik a szine. — Ah 1 ezt előbb meg kell kérdeznünk ‘ az 1 orvostól. — Nagyságos asszonyom magam is azt ajánlom legalább nem egyedül leszek ki e tanácsot adja. Megkérdezték az orvost. A jő öreg orvos bácsi, ki mindig megszokta mondani az igazat s nem sokat ügyelt aztán, hogy tetszik-e vagy nem ; rátámadt a nagyságos asszonyra : — De hát mit kínoznak engem evvel ? 1 nem mondom-e én azt már hat esztendeje ? nem mond- tam-e, hogy hideg vízzel mosdassák, hogy ne tömjék étellel, hogy ne kötözzék össze tagjait; de hiába mondtam, mert tanácsomat nem fogadják, s agyonpréselik, etetik, agyon kúrálják a gyermeket, s aztán ha beteg, ha vézna: akkor simák a nyakamon : »aber Herr Doktor, aber Herr Doktor« ! S még kérdezik tőlem, hogy helyes-e amit hat esztendő óta örökké mondok 1 Az erélyes fellépés használt. S egy pár hónap múlva Laczika annyira ment, hogy a papa összes pipáit a falhoz verte, a varrópárnát kidobta az ablakon, s háromszor gurult le a lépcsőn a legfelső foktól a legalsóig, s négy helyen törte be a fejét, az orrát nem is számítva. De megjött a szine, jó kedve lett, énekelt, evett jóizüen, s nem ült halványan egy szegletben mint addig. Hölgyeim és Uraim ! Korunk divatos hóbortjai közt a gyermekeknek hiúságból való túlságos piperézése, s ez által egészségüknek megrontása az minek én e helyen is hadat izenek. Menjenek Önök akármelyik nagyobb városba, mindenütt ugyanazon szimptomákat fogják látni, melyeket felebb jeleztem. Önök is többé-kevésbbé hibásak. Szeretetből teszik, gyermekeik iránt való rajongó, tiszta szeretetből. De nem teszik helyesen. Az emberi testre lényeges hatással van, hogy fiatalabb éveiben mennyire volt gondozva, s szüségtelen bizonyítanom, hogy minél jobban eltaláljuk kis korában a helyes testi nevelést, annál tökéleteszámunkhoz e<>y ív melléklet: van csatolva.
