Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-20 / 3. szám

postán elküldendő ajánlott levélben a képviselő­testületi tagok 15 nappal az ülést megelőzőleg meghívandók. Nagy községek költségvetési előirányzatainak úgy szükségleti, mint fedezeti része a rendes és rendkívüli csoportoknak megfelelőleg címekbe fog­lalva, kisközségek előirányzatai pedig csak a szük­ségleti és fedezeti címeket folyó számok alatt fel­sorolva a törvényben foglalt irányelvek alapján a vármegye számvevősége által kidolgozott a közsé­gek által elfogadott és B) alatti nyomtatvány minta felhasználásával s az ezen mintára vezetett utasítás szerint megkivantató igazoló mellékletek csatolásával állíttatnak egybe, és pedig kis- és nagy-községekben a községi illetve a körjegyzők által elkészített a községi elöljárók által aláirt, a község pecsétjével ellátott előirányzatok a község, illetve a biró házánál a tárgyalást megelőzőleg 15 napi közszemlére kitétetnek. A községi és vármegyei pótadók kivetésére és számviteli módjára vonatkozólag következők rendeltetnek. 5. §. A szükségleti és fedezeti állapot egy- behasonlitása után mutatkozó hiánylatnak mimó­don történendő fedezése tekintetéből e költség- vetés, magában foglalja a községi adókulcs kiszá­mítására vonatkozó tervezetet is. E tervezet elké­szítése úgy a nagy- mint kis községben mindenkor az illető jegyző kötelessége. A községi adókulcs kiszámításának módját a 6. § ban emlitett nyom­tatvány-mintán olvasható utasítás foglalja ma gában. A községi adó alapjául azon állami egyenes adók veendők, melyek az előre szerkesztett költségve­tés készítésének évében már ösmeretesek, további változásoknak kitéve nincsenek s igy a tényleges állapotnak megfelelők. Tehát pl. az 1889. évre szóló költségvetési előirányzatban az 1888 évi egye­nes állami adók képezik az 1889. évi községi adó­nak alapját Az emlitett állami egyenes adók alatt értendők : földadó, bányaadó, házbér-, házosztály- adó, I., II., III., IV osztályú kereseti adó, nyilvá­nos számadásra kötelezett vállalatok és egyesüle­tek adója, végre a tőke-kamat- és járadék-adó, az 1886. évi XXII. t. c 130. $-ának 4. és 5. be- kezdésü pontjában, úgyszintén az idézett t. c. 137. és 138. §§-aiban megjelölt személyi és dologi kedvezmények figyelembe vételével. 6. § A községi adó alapjául szolgáló állami adó nemek képezvén alapját a varmegyei pótadó­nak is az emlitett állami adók kimutatása minden év szeptember hó végéig a C) mintájú táblázat fölhasználásával községi illetve körjegyzők által kiállítva, a község pecsétjével, biró és jegyző alá­írásával meghitelesitve, a vármegye számvevőségé­hez beküldendők E kimutatások alapján föszámvevö a beteg­ápolás', közművelődési, vármegyei nyugdijintézeti, katona beszállásolási stb. a központi alapokat meg­illető községi járandóságokat kiszámítja s azokat további intézkedés végett minden év végéig az alispánhoz bemutatja. E kirovásoknál mindama kedvezmények, melyek a községi adófizetésre ; nézve fenállanak, megadandók. Oly községben (pl. uj telepitvények) melyek- < ben állami adó még nem fizettetik, a községi adó kiverésének módozatait és feltételeit a vármegyei j törvényhatóság jóváhagyása mellett az illető köz­ség szabályrendelet utján határozza meg. Úgy­szintén ama községek, melyek a napszámosokra kivethető adónak jövedelmi forrását községi cé­lokra kihasználni szándékoznak, erre vonatkozólag szabályrendeletet alkotni, azt megbirálás és jóvá- j hagyás végett a vármegye törvényhatóságához benyújtani tartoznak. Jóváhagyott szabályrendelet j hiányában napszámosokat községi adókirovással terhelni nem szabad. 7. §. A községi háztartásban előkerülő s a jövedelmekből fedezetlenül maradt szükségleteknek mely állami adó nemekre történendő kivetését az 1886. évi XXII. t. c. 130. § a szabályozza. E most idézett §. keretén belül s annak szellemével megegyezöleg továbbra is érvényben maradnak s irányadóul szolgálnak az 1877. évi március 7-én kelt vármegyei határozatnak következő rendel­kezései : a) község minden tagját egyenlően érdeklő közigatási költségek u. m. : biró, jegyző, kisbiró, pénztárnok, tanácsosok fizetése (mellékjárandó­sága) és a községi iskolára igényelt költség, a jegyző és bírónak hivatalos utazásaikra a képvi selő testület által megállapított utazási általányaik az összes (fent 5. §. 2. pontjában elősorolt) egye­nes állami adók arányában vetettnek ki. b) azon költségek, melyek a földbirtok érde­kében tétetnek, hová tartozik az erdei és mezei községi felügyelők és kerülők fizetése, ha a nagy- birtokosok e tekintetben külön önmagokról gon­doskodtak, a község többi lakosainak földadója után vetendők ki. c) azon költségek, melyek a fentebbi két osztályba nem sorozhatok, milyenek a belren dó'rség és közbiztosságra vonatkozó kiadások (ide tartozván az ujoncozási, toloncozási, tüzrendészeti stb. költségek s a bába fizetése is) — a föld- és pusz­tai haszonbérlőknek e haszonbérlet után fizetett jövedelmi adója kivételével — a házbér, házosztály, kereseti, tőkekamat és járadékadóra, úgyszintén a nyilvános számadásra kote'ezett vállalatok és egyesületek adójára vetendők ki. Az előre nem látott szükségletek fedezésére kért hitelösszeg az állami adók arányában csoportosítandó a költségvetés keretébe!'. Ha időközben előre nem látott körülmények miatt rendkívüli kiadás fordulna elő, annak fede­zése pótköltségvetésileg ugyanazon módon teljesí­tendő, mint az fentebb az alapköltségvetésre vo­natkozólag elmondva volt. A vármegyei pótadók a községi költségve­tési előirányzatok keretén kívül állólag kezelen­dők. E vármegyei pótadók nyíL án tartására a köz­ségiadófőkönyvnek célszerűen berendezett nyom­tatvány-mintái és a befiz.etési jegvzékek haszná­landók. A nyilvántartást a jegyzők, a beszedési jegyzékeket nagy-kozségekben a pénztárnokok, kis községekben az Írástudó bírák (pénzkezelők) illetve jegyzők vezetik. 8 §. A költségvetést vizsgáló, okt. hó 2-ik felé­ben tartandó képviselőtestü'eti gyűlésre a biró és jegyző aláírásával ellátott körlevélben, távol lakókra nézve pedig személyhez szóló, s a postán elkül­dendő ajánlott levélben a képviselőtestületi tagok 15 nappal az ülést megelőzőleg meghívandók. 9._ §. A költségvetési előirányzat s annak minden egyes melléklete két egyenlő példányban szerkesztve, s minden legcsekélyebb igazítás (ki vakarás) nélkül kiállítva küldendő be a vármegye alispáni hivatalához. Az alispán a hivatalához be­érkezett költségvetési előirányzatokat rövid utón a számvevőséghez juttatja, hol is a vármegye fő számvevője a községi költségvetési előirányzatokat behatóan felülvizsgálja s azokat véleményes jelen­tésével a vármegye közgyűléséhez bemutatja Ha főszámvevő tapasztalná, hogy a költ­ségvetési előiráryzatok helytelenül vannak szer­kesztve vagy hiányosan vannak felszerelve: a hely­telen s hiányos költségvetési előirányzatokat ki­igazítás és kipótlás végett a községi elöljáróság­nak záros határidő kitűzése mellett visszaküldi. Az ekként visszaküldött költségvetést a községi elöljáróság legkésőbb 8 nap alatt a képviselő- testületnek újabb tárgyalás végett bemutatni s kellő helyesbítés után vagy felvilágosító jelentés tételével a vármegyei számvevőséghez visszajuttatni tartozik. Eredménytelen várakozás esetén a köz­ségi elöljárósághoz fiszámvevö megsürgető levelet intéz s illetve az alispánhoz további intézkedés végett jelentést tesz. IO- §. Köztörvén) hatóságiiig jóvá nem ha­gyott községi adó a lakosságra és birtokosokra ki nem vethető s be nem hajtható. Igazolható ok miatt, ha a községi költségvetés kellő időben a vármegye legközelebbi közgyűléséből még vissza nem érkezett volna a községi elöljárósághoz, ideig­lenesen a közvetetlenül előző évre engedélyezett községi adó kulcs veendő alkalmazásba. A költ­ségvetések bemutatásával igazolatlanul késő vagy épen elmaradó községi, illetve körjegyző ellenében az 1886. évi XXII, t. c. 90, illetve 105. §-ának szigora alkalmazandó. (Folyt, köv.) I 8769/888. sz. Zemplénvárm. közig, bizottságától. Kérvények a szabolcsi tisza-ármentesitő társulatnak Tokaj községében a kisajátítási eljárás megindítása iránt. Határozat: A közmunka és közlekedési minisztériumnak a kérvényhez csatolt 31187. sz intézvényével e - rendelt kisajátitási eljáráshoz a beadott kérvény folytán az 1881. 41. t. c. 33. s(-a értelmében Ma- tolai Etele alispán elnöklete alatt Székely Károly és Paulay Gabor bizottsági tagokból és Prihoda Etele jegyzőből álló bizottságot küldöm ki és az eljárás határnapjául jövő z88p, évi január hó 28, esetleg követkeeő napjainak d. e. 10 óráját a hely­színén Tokaj községébe tűzöm ki. Erről Tnkaj község elöljáróságát a bemutatott tervezet és ösz- szeirás egy példányának kiadása mellett oly uta­sítással értesítem, hogy a tervezetet és összeírást a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 nappal közszem­lére tegye ki és az eljárásról az érdekelteket helyi szokás szerint, sőt folyamodó kérvényéhez csatolt külön érdekeltekre vonatkozó értesitvények vét- ivek kézbesítése mellett értesítse és a kézbesítésről szóló vétiveket a kiküldött bizottságnak szolgál­tassa át. — Mely eljárás az idézett törvény 34. §-a értel­mében a kisajátító társulat költségére a Budapesti Közlönyben egyszer és a »Zemplén« czimü hivatalos lapban háromszor köröztetni rendeltetik. S.-a. Ujhely, 1888 december 29. Molnár István, s. k., I—3 főispán, mint Zemp. vm. közig. biz. elnöke. 15. 89. ip. sz. S.-a.-Uihelví :A-1 foszolgabirájától I y I A s.-a.-ujh - í megbízottaknak 1889 évre az 18Í 2 $-a értelmébeni választási határid i torna-csarnok­ban 1889. évi január hó 28 ik napjának d. u. 3 óráját tűzöm ki. Mely helyen s időben megtartandó választási közg\ü'ésre a s. a. újhelyi összes iparosokat, ke­reskedőket meghívom. S.-a.-Ujhely, 1889. jan. 16. Dókus Gyula, főszolgabíró. 20078/88 szám. Tudomás és közhírré tétel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1888. dec. 31. Matolai Etele, alispán. Másolat. 39985. számhoz. Pályázat. A bécsi cs. kir. Theresianum finevelő intézetben a fo'yó 1888/9. iskolai év végével egy gf Csáky Petronella féle családi alapítványi hely fog üresedni, melynek el­nyerésére első sorban néh. Cziráki József, másod­sorban gf Andrássy Manó, Gyula és Aladár, har­madsorban gf Serényi Alajos, László, Gábor és János végre negyedsorban gf Csáky Manó, Ágost, Rudolf, Tivadar, Kálmán, László, Albert, Zsig- mond, János és György családjából származó ifjak jogositvák. Ezen alapítványi helynek a jövő 1889/90 tanév kezdetére eszközlendö betöltése céljából ezennel pályázat hirdettetvén, felhivatnak a fennebb megnevezett családok, hogy a mennyiben ezen kedvezményt igénybe kívánnák venni: ő csász. és apostoli kir. felségéhez cimzendő, kellően fölszerelendő kérvényeiket a vallás és közoktatás- ügyi m. kir. ministeriumhoz 188p. évi május hó 15-éig nyújtsák be. Azoknak, kik a pályázatban résztvenni kívánnak és jogositvák, tudomására hozatik, hogy theresianumi alapítványi helyre csak olyan ifjú vétethetik fel, ki életének nyolcadik évét már elérte, de a tizenhetediket még túl nem ha­ladta, a kinek szülője vagy gyámja kötelezileg ki­mutatja, hogy az alapítványi helylyel járó éven- kint kétszáz (200) ftra menő mellék kiadásokat fedezni képesek és készek A kérvényhez a kö­vetkező okmányok csatolandók: 1. a növendék keresztlevele; 2. orvosi bizonyítvány egészséges állapotáról és sikeresen eszközölt himlőoltásról ; 3. iskolai bizonyítványok a négy utolsó félévről; 4. a mennyiben iskolába nyilvánosan nem járna, bizonyítvány erkölcsi magaviseletéről ; 5. az élet­ben levő szülők állásáról és lakásáról; 6. a szü­lök, esetleg az árváknak vagyoni viszonyairól és jövedelméről; 7. a családnak vagy az atyának a haza és trón "zolgálatában. szerzett kiváló érde­meit igazoló hatósági bizonyítványok, végre 8. kimutatandó, van e és hány testvére az igényjo­gosult ifjúnak, el vannak-e latva vagy nem, ő maga vagy testvérei élvezték-e eddigelé köza'a- pitványok jótéteményeit vagy sem? Budapest, 1888, évi dec. hó 11. A vallás és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. 1955 1. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. I. A 11-ik gyalog-honvéd féldandár parancs­noksága által körözött honvéd szökevény személy- leirását körözés és eredmény esetén a szökevény­nek a legközelebbi m. kir. honvéd állomás pa­rancsnoksághoz való elővezetés végett kiadom. Másolat. Személy leírás: Szánkóczi András besorozott honvéd a szinnai járásból, Hosztovicza községből, 26 éves, nőtlen, paraszt, termete kö­zép nagyságú, szőke, szeme barna, beszél oroszul. II. 19734. sz. T. Sárosvármegye alispánjának f. évi 18216 sz. a. kelt értesítése szerint Soós-Ujfalu községben a szarvasmarhák között a tüdővész járványszerűen fellépvén, meghagyom különösen a Sárosvármegyéhez közel eső és szomszédos járá­sok főszolgabiráinak, hogy a szarvasmarhákkali közlekedést a fertőzés gyanújában álló községgel a legszigorúbban ellenőrizzék. III. 18083. sz- Közhirrététel végett tudatom, hogy Potlak Mózes szomotori lakosnak f. évi no­vember hó 9-én egy féléves, kékes szőrű hornya eltévedt. S.-a.-Ujhely, 1889. jan. 5. Matolai Etele, alispán, 19429. 20005. 19630. Zempénvármegye aispánjától. Körözvény. Körözés végett kiadom. S.-a. Ujhely, 1889. január 5. Matolai Etele, alispán. Másolat. 6155. sz. Ungvármegye alispánjá'ól. Köröző levél. Túrna N. ungvári lakos kir. adóhivatali tiszt­viselőnek 13 —14 éves fia f. hó 6-án szülői házá­tól eltűnvén máig sem került elő, miért is felké­rem a tek. alispáni hivatalt, hogy ezen fiút az alábbi személyleirás alapján a vármegye területén köröztetni s feltalálása esetén felfogadandó kísé­rővel hozzám, illetőleg Ungvár város rendőrkapi­tányi hivatalához küldeni szíveskedjék. Személy- leirasa: Neve Túrna Emil, kora 13 —14 éves, Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom