Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-04-14 / 15. szám

részének és legtöbb esetben a vagyontalanoknak kenyérkeresete.* »A mai kor jelszava a munka, legyen szel­lemi vagy anyagi, egyaránt megvan a maga ab szolut értéke, meg vannak jogai, melyeket meg­védeni épen a rendezett állam, mint a közjóiét forrásának feladata.* „A bírói kar méltányos aspirációját elismeri a sajtó, elismerték magas tekintélyek, mi csak azt óhajtjuk elérni, a mi ellen ez osztály feljajdult.« »Ezeknél fogva tekintve, hogy a közigazga­tás folytonosan újabb és újabb szerves alkotások­kal, növekedő anyagával a rendelkezésre álló kö­zegek csak igen megfeszített szorgalommal képe sek megküzdeni: »tekintve, hogy minden jogállam közigazga­tási szervezetének elengedhetlen sarkalatos köve­telménye a jó és gyors közigazgatás.« ,tekintve, hogy e cél csak úgy érhető el, ha a vármegye közigazgatási organizmusa a kellő sze­mélyzettel ellátatik, vagy legalább is a közigaz­gatás jelen faktorai, végrehajtói teljesen hivatásuk­nak élnek, s hogy annak élhessenek társadalmi állásukhoz s a kor követelményeihez képest java- dalmaztassanak;« »tekintve, hogy Zemplénvármegye közönsége az 1883. évi XV. t. c. keretén belől a hiányokat pótolni, e bajokat orvosolni nem képes,« »azon kérelemmel járulunk a mélyen tisztelt képviselőházhoz, hogy addig is, mig a vármegyék háztartásai egész lényegükben szerveztetnek és a kor igényeinek megfelelően beruháztatnak; mél- tóztassék a vármegyék ellátását szabályozó 1883. évi XV. törvénycikket revízió alá vétetni és an­nak módosításával Zemplénvármegye 98300 ftnyi- és az ország összes törvényhatóságai dotációit oly összegre kiegészittetni, hogy abból a vármegyék tisztviselőiket a hasonrangu és dijosztályu bírói és állami hivatalnokok fizetéseinek arányában dí­jazhassák és ezután a kor követelményeinek meg­felelő közigazgatás a jelen vármegyei intézmény fentartása mellett is elérhető legyen.« »Kelt Zemplénvármegye törvényhatósági bi­zottságának S.-a.-Ujhelyben, 1889. évi április 3-án tartott rendes évnegyedes közgyűlésében. Zemplén vármegye közönsége nevében MatolaiEtele alispán.« Dr. Lengyel Endre biz. tag, a vármegyei egészségügyi bizottságnál elfoglalt elnöki tisztéről leköszönvén, lemondása sajnálattal tudomásul vé­tetett. A ministériumoktól leérkezett többrendbeli intézmény előterjesztése után tárgyalt ügyek közül felemlítjük a következőket: Zombor k. község nagy községgé leendő át- alakulhatásért folyamodott. A kérvény járási fő­szolgabírónak véleményes előterjesztés végett ki­adatott. Ugyanazon község részéről a napszámosok­nak községi adó alá vonása céljából bemutatott szabályrendelet törvényhatósági jóváhagyással el- látattott. A deregnyő-vajáni útvonalon lévő közös La- borcz-hid újjáépítési ügyére vonatkozólag a zem- plénvárm. kir. áll. építészeti hivatal részéről elő­terjesztett műszaki tervezet az ungvármegyei épit. hivatal által bemutatott tervezetnél célszerűbbnek ítéltetvén, tekintettel arra, hogy a f. évi tavaszi árvíz óta szünetelő közlorgalom helyreállítására e vidéknek égető szüksége van, a hid sürgős helyreállítása határozatilag kimondatott s erről a köziek, ministerhez jelentés tétetett, Ungvármegye közönsége pedig a hozzájárulás iránt átiratilag megkerestetett. A végleges hid elkészültéig vendég- hid fog felállittatni. Az a.-hrabóczi és mező-laborczi vámoshidakon a vámszedési jog időtartamának meg- hoszabbitása iránt a köziek, ministeriumhoz fel- terjesztés intéztetett. Szlávy Alajos, tolcsvai lakos, biz. tag, mint O.-Liszka község számadásainak felülvizsgálására kinevezett küldöttségi elnök e bizalmi állásáról leköszönvén, helyére küldöttségi elnökül tolcsvai Nagy Barnabás jelöltetett ki. Dr. Rosenberg Bér- tiát orvostudori oklevele kihirdetetvén, a kihir­detési záradékkal elláttatott Özv. Stökl Lászlómé, bánszkai lakos, utkaparó özvegyének saját maga és árván maradt kisk. gyermekei segélyezése iránt benyújtott folyamodása, tekintettel arra, hogy néh, férje 21 évet töltött a vármegye szolgálatában, a ránk-bánszkai ut kiépítése körül érdemeket szer­zett s szolgálati buzgóságának esett áldozatul, — elfogadtatván, részére 50 frtnyi segély kiutal­tatni rendeltetett. Az 1887. és 1888. évi községi zárószámadá­sok-, nemkülönben az 1888. és 1889. évi költség- vetési előirányzatok bemutatásával késedelmező közs. elöljáróságok, illetve jegyzők ellenében a legszigorúbb rendj^bályok alkalmazásba vétele kimondatott. A homonnai járás főszolgabirájának az 1888. évről vezetett közig, pénznaplója számvevöileg fe­lülvizsgáltatván s helyesnek találtatván, számadó főszolgabíró részére a fölmentvény megadatott. (Vége köv.) Vármegyei ügyek. | Payzsoss János. | Ismét gyászol a várme­gye tisztikara. A sztropkai járásnak szép reményű föszolgabirája Payzsoss János, hoszas szenvedés után ifjú életének 29-ik évében Eperjesen f. hó 7 én elhunyt. Hült tetemei a mihalyii sirkertben f. hó 9 én, d. u. 3 órakor helyeztettek örök nyu­galomra, a gyászoló család-, a középponti és járási tisztikar-, úgyszintén a községi lakosság tömeges jelenlétében s igaz részvéte közt. A végső tiszteletadásra megjelent szomorú gyülekezet a ref. templomot szinültig megtöltötte, s az igaz részvét könyeivel áztatta a koszorúkkal elhalmozott díszes koporsót, mely a gyöngéden szerető férj, a jó testvér, a kedves unokaöcs, a nemeskeblü hü ba­rát, a hivatalos kötelességeit lelkiismeretes pontos­sággal teljesített köztisztviselőnek meghidegült por­részeit zárta magába. Mindenkit meghatott Kálniczky ev. ref. esperes, mihalyii lelkésznek nagy­szabású gyászbeszéde, mely az „elvek tüköré“ előtt varázsolta lelki tekintetünk elé még egyszer az örökre elköltözött jó barátnak szelíd, nemes és szeretetreméltó jellemvonásait. A gyászszertartás méltóságát nagyban emelték a s.ta.-újhelyi ref. kántusnak szépen előadott gyászénekei is. Az egy­házi szertartás befejezte után a boldogultnak tiszttársai emelték föl a koporsót s vitték az örök békesség csendes otthonába. Gyászba borult ifjú Özvegyének küldje el a jóságos ég megvigasztaló angyalát. Hozzátartozói leljenek enyhülést a köz­részvétben. A mihalyii sirhalom fölött legyen az áldó isten keze ! * * * Az elhunyt főszolgabíró 1883, évi jan. hó i-én lépett a vármegye szolgálatába közig, gya- kor ói minőségben. 1886, dec. havában szolgabi- róul választatott a szinnai járásba, honnan 1888. évi febr. 27-én a sztropkai járás főszolgabírói szé­kébe ültette ellenjelölt nélkül a közbizalom. A vármegye intéző körei nagy várakozással voltak eltelve szép tehetségei iránt s joggal várták tőle, hogy hivatásos küldetésének, a magyarosodás ter­jesztésének híven és buzgón fog megfelelni. Ne­mes ambícióval megkezdett uj munkakörében sú­lyos betegség támadt ellene, mely hoszu harc után halotti tort ült kórágya fölött. . . Áldás poraira 1 Vármegyénk közigazgatási bizottsága ápril hó 15-én tartja havi ülését. Marha zárlat. A foldmivelési-, ipar- és ke­reskedelmi minister a Cseh- és Morvaországban, továbbá Alsó-Ausztria- és Galíciában nagy mér tékben uralkodó ragadós száj- és körömfájás miatt a nevezett tartományokból származó szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések behozatalát eltiltotta. Minthogy különösen a sertésforgalomnak ily meg­szorítása előreláthatólag a csempészkedést fogja előidézni, a minister a galíciai származású sertések behozatalának meggátlására a legerélyesebb intéz­kedések foganatosítására utasította a vármegyét. Adó-ügy. A belügyminister tudatta a vár­megyével, hogy a tisztviselői nyugdíjalapok kamat- jövedelmei a tőke kamat adó alul mentesek. Pót-lóvásar. A m. kir. 5-ik honvédhuszár ezred pótlovazó bizottsága által f. évi május hó 1 én d. e. 8—12 óráig Tőke-Terebesen az orszá­gos vásártéren és május hó 2-án d. e. 9—12 óráig T.-Luczon a vasúti indóháznál készpénzfizetés mellett, pótlovak fognak vásároltatni. Hírek a nagyvilágból. Kossuth Lajos egészségéről az utóbbi idő­ben nyugtalanító hírek keringtek. A múlt hó végén Kossuth csakugyan gyöngélkedett, de nem volt ágyban fekvő beteg. Most már teljesen jól érzi magát és szorgalmasan folytatja órák hosszáig tartó sétáját. Boulanger tábornok pörbefogatását a fráncia kormány elrendelvén, kérte a parlamenttől Bou langer kiadatását. Zajos jelenetek után a ház 355 szavazattal 230 ellenében Boulanger kiadatását elhatározta. A politikai pörbe fogott tábornok brüsszeli biztos menedékhelyéről mutat fügét el­lenségeinek. A magyar tudományos akadémia engedel- met kért a török szultántól, hogy a Stambulba küldendő öt tagú küldöttségnek engedné meg a császári gazdag könyvtárak áttanulmányozását. A szultán tudatta az akadémiával, hogy a kérelmet szívesen teljesiti s az öt tagú küldöttséget vendég­szeretetéről is biztosította. A tudósok Mathuzsáleme, Chevreul kémikus Párisban 102 éves korában elhunyt. A világ leg­öregebb tudósa 1786. aug. 31-én született. Csak pár hó előtt kezdett gyöngélködui, de még a leg­utóbbi napokban is ki-kikocsizott az Eiffel-to ronyhoz. A párisi magyar csárdába LJrbán hires sze­gedi bandáját szerződtették. A banda bemutató elő­adását máj. hó i-én tartja az Eiffel torony tetején 300 méternyi magasságban az ég és föld között. Hírek az országból. Uj miniszterek. Wekerle Sándor dr. pénzügyi-, Szilágyi Dezső dr. igazságügyi-, Szápáry Gyula gf. földmiv. ip és kereskedelemügyi ministerré ne­veztettek ki s í. hó 11 én az esküt őfelsége előtt letévén ministeri székeiket elfoglalták. A királyné, legújabb rendelkezés szerint, áp­rilis 15-től május 15-éig fog tartózkodni Wies- badenben. Haynald Lajos, biboros-érsek megrongált egészségének helyreállítása végett Abbáziába utazott. A méltóságos főrendek már letárgyalták s módosítás nélkül elfogadták a véderőtörvényjavas­latot, melyet a királyi szentesítés tegnap törvény­erőre emelt. Magyarországon ez a 304-ik érvény­ben álló törvénycikk. A kisdedóvás ügyét az országos kormány törvényhozásilag szándékozik fejleszteni és bizto­sítani. Csáky Albin gr. kultusz minister evégből már legközelebb törvényjavaslatot fog előter­jeszteni. Az idei ujoncozás, előre láthatólag május 10-én veszi kezdetét országszerte. Az ujoncozás gyorsítása végett a sorozó bizottságok eddigi számát mindenütt megkétszerezik. Erős földrengés volt f. hó 3-án Somogy- vármegye területén. Több községben az épületek is megrepedeztek. Különfélék. (Magyarország uj pénzügyministeréhez) We­kerle Sándor dr őexcellenciájához fináncministerré történt kineveztetése alkalmából f. hó 11-én üd­vözlő táviratot intéztek zemplénvármegyei tisztelői. A vármegyei tisztikar nevében Matolai alispán küldött üdvözlő táviratot. (A vármegyei tisztikar Gyulái,) névszerint Dókus Gyula, föszolgabiró, Pékáry Gyula és Polá- nyi Gyula árvaszéki ülnökök, Borcsik Gyula állat­orvos, Somogyi Gyula árv. irattáros, Papp Gyula és Tertinszky Gyula Írnokok f. hó 12-én ünnepel­ték tág-, szűk, szükebb és legszűkebb körben név­napjukat. A nap és a hét eme hőseinek kívánjuk, hogy a közügyek szolgálatában s javára még sokáig éljenek ! (Fényes esküvő.) Liszy Viktor dr., kassai kir alügyész, városunk szülöttje, f. hó 9-én esküdött örök hűséget a szép és bájos Pogány Mariská nak Urmezön, Máramarosmegyében. A menyasszony atyjánál, Pogány Sándor földbirtokos úri házánál, az esküvőt megelőzőleg a régi jó időkre em­lékeztető igazán magyaros vendégszeretettel ült nászlakomát a fényes társaság, mely csupa ro­konságból állt, s messze vidékekről sereglett össze. Esküvő után a boldog pár Kassára utazott. (A csütörtöki országos vásár) beillett volna akár népvándorlásnak. Mintegy zajló tenger, úgy hullámzott a népáradat, s annyi volt az ember, mint iváskor a hering. Még másnap is megérde melte a heti vásár, erdélyiesen szólva, a sokada- lom nevet. Csak a zsebmetszőknek, kiket a ren­dőrség ideje-korán beinvitált a kóterbe, volt rósz vásárjuk ; a vak kódisoknak valamivel jobban kedve­zett a szerencse, mert ők naphosszat megszállva tartották kedvelt erősségüket, a lusta nagy kőhidat, s ottan kedvükre infesztálták a jövő-menő vásá­ros népet. (Időjárás.) Mint maga a hónap : bolond az időjárása is Borul, esik, derül, A sár, a lucsok térdig érő, sok helyütt, pl. a Bodrogközön is, már lehetetlenné tette a szekérrel való közleke­dést. De különösen nagy baj az, hogy a kedve­zőtlen időjárás késlelteti a tavaszi szőlő-munka megkezdését. Már metszeni kellene s még nyitva sincsen. Pénteken délben dörgött is. Az áprilisi mennydörgést jó jelnek tartják. Azt mondják bö- termésü esztendőt jelent. Mi szívből rámondjuk az — áment. (Áradás.) Az esős időjárás következtében egyre súlyosbodik a vizmenti községek helyzete. Kis-Borsl község már egészen, Szőllöske és O.-Liszka lentebb fekvő részei szintén viz alatt állanak. Máramarosból a Tisza áradását jelzik. A Bodrog-, Tisza- és a visi kereszttöltés által formált öbölzet már is egy sik tenger s a vízállás folytonos emel­kedést mutat. Ha az időjárás kedvezőre nem fordul — ma-holnap ember kell a gátra ! (Hibaigazítás.) A vármegye tanácsterméből c. multi közleményünk említést tesz a varannai já­rás területén megdöbbentő mértékben szaporodó vadházassági esetekről. A közleményben tévesen volt említve a varannai járás a homonnai járás he­lyett, mit is ezennel helyreigazítunk. (Vándor költő.) Honfi Keresztesi Pál a „nem­zet koszorús vándor-költője« csatangolt az elmúlt héten Ujhely lebuj-aiban. A költő termékeinek értéke, viselete, komédiái azonosak Hazafi Verái Já­noséival s a különbség köztük körülbelül csak az le­het, hogy mig Veráit hajlandók vagyunk egy hatal­mas bogárral fejében hóbortosnak tartani, addig Ke­resztesiben érdemes kollegáját utánzó szélhámost látunk, a ki úgy látszik megunta a kaptafát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom