Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-04-14 / 15. szám

Névjegyzéke azon erdőtiszteknek s illetve vállalkozóknak, kik az üremtervek készítésére vonatkozó feltételeknek nem feleltek meg s kik az üzemterveket vagy el nem készíttették vagy azok készítésénél késedel­mesen jártak el, vagy pedig meg nem felelő mun­kálatokat szállítottak. Jony Gusztáv községi er­dőtiszt, König Timót és Gebhard mérnökök vál­lalkozók, Liska V. úrbéri mérnök, Dologh Jenő, Kubina András, Schmidt János városi erdőmester, Stolcz Richárd, Naprávszky Pál beregszászi mérnök. Juhász Ferenc avasujfalusi mérnök, Grassely Ist­ván, Bund Vilmos mérnök Szilágy-Somlyón, Helm Gyula járási erdötiszt Vajda-Hunyadon, Meislin- ger Gyula karánsebesi lakos, Riwald János, Schön- visner Gyula, Raczvekerdy N. 665/89. ki sz. Zemplénvármegye számvevőségétől. Értesítés. Zemplénvármegye t. gazdasági választmányá­tól nyert utasittatásom következtében értesitem a S.-a.-Ujhely városban lakó asztalosokat, hogy a vármegye székházának tanácskozási nagytermében 50 db = ötven darab ujszék beszerzése szükségessé válván, e bútorfélék szállítása árlejtési tárgyalás utján fog biztosíttatni. Megjegyzésével annak, miként a szállítási részletes feltételek hivatalomban megtudhatók ér­tesitem a vállalkozni szándékozó iparosokat, hogy a szóbeli árlejtési tárgyalás hivatalos szobámban f. hó 29-én d. e. 10 órakor fog megtartatni. S.-a.-Ujhelytt, 1889. ápril 12. I— 2 Dongó Gy Géza, föszámvevő. 1871' ki. 89. sz. S.-a.-újhelyi járás főszolgabirájátol. Községek bíróinak­Vaszilycsák Mihály kásói lakos tulajdonát képező 2 db 2 éves ökörtinó, melyek közül egyik hamvas szürke s a másik fehér szőrű, a folyó hó II- én tartott országos vásár alkalmával elveszett, felhívom a községek biráit, miszerint ez irányban községeikben nyomozatot tartván a netaláni ered­ményt hozzám jelentsék be. S.-a.-Ujhely, 1889. ápril 12. Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró. 531. sz. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől. Zemplénvármegye elemi iskolai t. c elöljáróihoz s tanítóihoz! Több helyen szokássá vált, hogy a tankö­teles gyermekek nyilvános táncmulatságokban részt vesznek, ott éjjeleznek esténként és éjszakánként barangolnak. Minthogy ezen rósz szokások a gyermekek­nek nemcsak iskoláztatására, de erkölcsi épségére s egészségére is kártékony hatással vannak — a nm. vall. ésközokt. m. kir. ministerium 1889. évi március hó 18-án 4795. sz. alatt kelt rendeletben nyert meghagyás folytán felhívom a t. c. iskolai elöljá­rókat s tanító urakat, hogy ezen veszélyes szoká­sokat a szülök- s gyermekeknek adandó jó taná­csaik által megszüntetni igyekezzenek. S.-a.-Ujhely, 2889. ápril hó 5-én. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. Higiéna. Az egészség az embernek legfőbb kin­cse. E nélkül sem a családban, sem a tár­sadalomban, sem az államban nem teljesít­heti kötelességét méltólag senkisem. A beteg ember terhe önmagának, nyűge a társada­lomnak, hasznavehetetlen tagja az államnak. Egészség nélkül nem képzelhető boldog egyéni, aktiv társadalmi és erős állami élet; mert az egyed jóléte nemcsak szellemi vala- mirevalóságától, hanem fizikai épségétől is függ. A társadalmi élet ereje hasonlólag nem­csak az abban mozgó alakok lelki milyen­sége-, hanem testi épségök mivolta által is határozódik. Az államnak fenmaradása és virágzása szintén kizárja az azt alkotó ele­mek bénaságát és satnyultságát. Belátja ezt minden épelméjű ember hoszabb pré­dikáció nélkül is. így állván a dolog: az állam, mint legfőbb polgári, ennélfogva legtöbb köte­lezettséggel és hatáskörrel biró hatalom, mindenütt intézkedett, hogy ellenségét: a betegséget, amennyire azt az emberi erő és tudomány megengedi, magától távol­tartsa. E végett körorvosi állásokat szer­vezett, hogy a nép, mely eddig csak a javas asszonyok tudományából és kenőcsé­ből élt, annál könnyebben juthasson a tu­domány minden atributumával felruházott segítséghez, ha életfáját betegség támadja meg. Azonban ez az intézmény nem hozta meg azt a sikert, mely tőle várható lett volna. A körorvos ugyanis, bár több köz­ség tisztviselője, nem lakhatik két helyen, mint a béka, hanem csak egy helyen, mint a szegény ember. Ennél a körülménynél fogva nincs arra fizikai ideje, hogy min­denütt ott lehessen. Ha elmegy ide, amott érzik hiányát. Megtörténhetik, hogy a be­jelentett páciensnél 3—4 napig sem tehet látogatást. Hátrányos ez különösen oly betegségeknél, melyek gyorsan ölnek, s melyeknek öldöklö erejét az orvosi gyors segítség elenyésztethette volna. így történik meg aztán az a sajnálatos intermezzo, hogy a többször hivott orvos még fel sem ül a szekerére, már a betegség oly jelleget öl­tött, hogy azt vagy igen nehéz, vagy egy­általán lehetetlen kigyógyitani. A szent Mihály jól abrakolt lova ezalatt előáll, el­ragadja a pácienst a doktor orra elöl, szá- guldván az sebesebben, mint a körorvos ur szecskán telelt, életunt furmányos lova. ményei váltanak fel. Ilyen állomások Gibraltar, Malta, Port-Said, ahol a suezi csatorna kezdődik, melynek hossza körülbelől száz tengeri mértföld; s ezen, ha akadály nem jön közbe, ami azonban igen ritka eset, huszonnégy óra alatt át lehetne haladni, elérvén a túlsó végén a suezi kikötőt. Lesseps Ferdinand lángeszének és erélyes kitartásának köszönhető az Afrika sivatagán át vezető hajó-ut, mely Európát Ázsiával összeköti, úgy mint ez huszonöt század előtt össze volt kötve. Ptolomaeus Philadelphus egyiptomi király uralkodása alatt ezen közlekedési ut, a Közép-ten­ger és az arábiai öböl vagyis a Vörös-tenger kö­zött 275 évvel K. e., teljes használatban volt s ugyanazon irányt követve mint a mai csatorna, elég mély és széles volt arra, hogy nagy hadi hajók átszállítására szolgáljon. A történetírásból tudjuk, hogy az actiumi csata után 31 évvel K. e., Cleopatra ezen az utón igyekezett hadi hajóit megmenteni a győzelmes római hatalom elől Cleopatra eleste után még több századon át hasz­nálatban maradt a csatorna: de az ott uralkodó homok fuvatagok ellen meg nem volt védve, és századok mulasztása annyira engedett beiszapo- lódnia, hogy a dicsőség, az ókor ezen remekmű­vét modern tudománynyal és ügyességgel helyre állitani, a francia nemzet nevezett lángeszű fiát illeti. Az angol mérnöki tekintélyek Palmerston ide­jében kivihetetlen tervnek mondták Lesseps ten­geri útját; pedig most nagyobbára ők használják, és fentartási költségeihez körülbelől négyötöd részben az angolok járulnak. A Veres-tenger hosszában Adenig hat napig tart az ut. Aden a legkopárabb és legforróbb ki­kötő a keletindiai útban ; eső itt csak három-négy évben esik egyszer, s akkor is 4—5 angol hüvelyk­nél alig több; itt vannak a phoeniciaiak, mások- szerint régi arabs népek által épült vízvezetékek a kopár hegység oldalán, melyeket most a mér­nöki tudomány kiegészített és használatba vett az angol helyőrség számára, Adent elhagyva az indiai óceán habjait ha­sítja a hajó ; Bombay felé északkeletnek, Ceylon és Madras továbbá Calcutta felé délkeletnek vezet az irány. Az indiai óceán az évszaki vagyis úgy­nevezett Monszun szelek befolyása alatt áll; ennél­fogva a hidegévszaki hónapokban a tenger csen­des, de a nyáriakban itt folytonos szélvészek ural­kodnak, annak okáért a katona szállítások az őszi, téli és kora tavaszi hónapokban szoktak történni. A hosszú tengeri utazás alatt a legborzadal- masabb szerencsétlenség, — mely egy hajót utol­érhetne, — a tűzvész. Lehet-e képzelni nagyobb zavart és rémületet, és igy teljes reménytelensé­get a hajó megmentésére, mintha a fegyelem és rend megbomlik — ily vészteli körülmények kö­zött. Ily eshetőség kikerülése végett próba tűzol­tások történnek minden ut alatt. Ha a vészharang megkondul, éjjel vagy nappal, az összes hajósze­mélyzet köteles saját, előre kijelölt helyét elfog­lalni. A hölgyek és a gyermekek a főszalonban helyezkednek el, és az ajtók bezáratnak. A köz­katonák nejeik és gyermekeik hasonló módon, a hajó nekiek szánt részében foglalnak helyet. A mozdonyok megállittatnak, az ablakok bezáratnak; a katonák és tisztjeik a szivattyúknál helyezked­nek el, oly rendben, amint a hajóra beszálltuk alkalmával előre tudtukra adatott; a katonaság egy része a hajólegénységnek áll segítségére ; má­sok megint szuronyt szegezve az életmentő csó­nakokat veszik hatalmukba, azon célból, hogy csak illetékes megbízottak férhessenek hozzájuk. Úgy szintén az élelmezési raktárak bejáratát ve­szik őrizet alá, és az élelelmezési gondnok és segédein kívül másnak a raktárokba bejutni nem engednek. Az élelmezési személyzetnek köteles­ségében áll becsomagolni a tápszereket és elosz­Másik oka ez intézmény sikertelensé­gének, hogy a földmivelő nép, mely leg­inkább veszi igénybe a 20 krajcáros gyó­gyítást, nem tartja meg az orvos által ren­delt úgynevezett: diétát, hanem hacsak a kanalat szájához tudja emelni, él úgy, mint mikor a lovat vakarta. Éhez járul még, hogy az orvosi institúció iránt előítélettel, hogy ne mondjuk : ellenszenvvel viseltetik. Ez a konok megátalkodottság az orvos minden buzgó igyekezetét megbénítja. Hogy a halandóság a körorvosi állások szervezése óta semmit, vagy csak valamit csökkent — erre vezethető vissza. Ugyanazért mi azt szeretnők, hogy a körorvosok nemcsak mint gyógyítók, hanem mint tanácsadók és tanitók is szerepelnének a nép életében. Nevezetesen szeretnők, ha a vármegye szabályrendeletileg kimondaná, hogy min­den körorvos tartozik illető kerületében helylyel-közzel az egészségtanból, a szokot- tabb betegségek szimptomáiról, az azok ellen alkalmazandó előzetes intézkedések­ről, a lakások célszerű építéséről, azoknak szellőztetéséről, a fertőző helyekről, általá­ban minden olyan, itt fel nem sorolható témákról, melyek az egészségügyet érdek­lik, népszerű előadásokat tartani. Sok előítéletet és balfogalmat, butaságot és skepticizmust füstölnének ki ezzel a kopo­nyákból, melyek felett még mindég ott borong az ázsiai sötétség köde. Ennek a preventív rendszabálynak hitem és meggyőződésem, hogy több haszna és eredménye lenne, mint száz kanál orvos­ságnak, mely vagy későn jön, vagy a lelki vakság és butaság által hatálytalanná és illuzóriussá tétetik. Ajánlom ezeket a röpke sorokat az illetők becses figyelmébe! Szabó Kálmán. A vármegyeháza tanácsterméből. Ápril 4-én, a megelőző napról szóló közgyü lési jegyzőkönyvek meghitelesitése után, követke­zett a véderő törvényjavaslat 25. §-a ellen az or­szággyűlés főrendi házához intézendő felirat szö­vegének végleges stilizálása. A f. hó 5-ikén ren­deltetési helyére eljuttatott felirat igy szól: 2414. szám. Méltóságom Főrendiház! „Az országgyűlés képviselő házában folyta­tott tárgyalás alatt, mély sajnálatunkra,vármegyénk közgyűlést nem tartván, a véderőtörvényjavaslat iránt táplált aggodalmainknak ezen legilletékesebb helyen kifejezést nem adhattunk. tani az életmentő csolnakok között. Egyedül a kapitány tisztikarával maradhat a kormány pádon, a honnan parancsokat osztogat a hajó minden része felé. Az orvosi karnak kötelessége a kor­házi személyzetet rendben tartani, és a betegek esetleges elszállításáról előre gondoskodni. A káp­lán, pénztári személyzet, a rendőrség az asszonyok és gyermekekre való felügyeletet számítják teen­dőik közé, vigaszt nyújtván ott, a hol arra szük­ség mutatkozik. Látjuk ebből, hogy minden egyén­nek ki van jelölve helye és teendője, és előre be van oktatva mindenki, hogy miféle kötelesség vár reá. Ezen jól kimért elővigyázatnak célja, hogy valódi veszély esetében, a lángok kioltása akadály nélkül menjen végbe. Á tengeri ut még egy más eseményéről teszünk itt emlitést, mely egy népes hajón nem ritkán szokott előfordulni, tudni illik a tengeri temetkezés. A tropikus hőség miatt és mivel a hajós nép között igen leverő hatást gyakorol, ha köztudmásra jön, hogy haláleset történt: a tete­met a lehető legrövidebb idő (3—4 óra) alatt az ünnepélyes szertartásra elkészítik. A gépezet meg­áll, a hajón templomi csend uralkodik, s csak a harangszó hallatszik, mely tudtunkra adja a vég­tisztelet kezdetét. Az egyházi szertartás végbe menvén, a vászonba bevarrott tetem egy deszka lejtőről mély csend között a habok közé temet- tetik. Mondhatjuk, ünnepélyesés nagyhatásujelenet. * * * Az útnak utolsó napját a kiszállásra szüksé­ges előkészületekkel szokás eltölteni. A kapitány megnevezi körülbelül az órát is, a melyben hor­gonyt vetni remél, s akkor aztán következik az általános bucsuzás; mível a több hetekig tartott egyiittlét, gyakran élethosszáig tartó baráti viszonyt fon, s többnyire kellemes emlékektől kisérve, min­denki távozik uj körébe. Rövid pihenés után a Folytatás a mellékleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom