Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-11-06 / 45. szám
Melléklet a „Zemplén“ 45-ik számához. gyógyszeréi egyesület az őszi és téli hónapokban tart ily népszerű előadásokat és pedig, a mint az igen természetes, a vár- megye központján S.-a.-Ujhelyben. Nagy és komoly feladat vár az újhelyi közönségre. Az a feladat, hogy ezen kulturális mozgalmat elősegítse, az egylet nemes törekvéseit zátonyra jutni ne engedje. S.-a.-Ujhely, Zemplénvármegye legnagyobb községe, azon város, melyben legnagyobb az értelmiség. Az értelmiségnek mindenütt vezérlő hivatása van, ezen hivatását a közművelődés érdekében felhasználni, hazafias kötelessége. Az újhelyi müveit közönségre tekint az egész megye összes j óravaló értelmisége, tőle várja azt és méltó joggal, hogy a vidéknek minden hazafias és kulturális törekvésben példát és irányt mutasson. Mi tehát a feladata az újhelyi müveit közönségnek? Buzdítani mindenkit arra, hogy a zemplénvármegyei orvos-gyógyszerész egyesület népszerű előadásaira szorgalmasan eljárjon, hogy példájával megmutassa azt, hogy a kulturális törekvések iránt teljes mértékben fogékony. Ha az újhelyi, s első sorban közel vidéki közönség ezen népszerű felolvasásokat kellőképpen pártolni fogja, az egyesület később a megye egyéb városaiban is, a hova meghívják, fog ily előadásokat rendezni. Ez azonban még a jövő zenéje. Az is célja az egyletnek, hogy a felolvasásokat kinyomatja valami módon, s olcsó áron terjeszti. Azonban ez is attól függ, mily viszhangot kelt dr. Chyzer Kornél indítványa, s az egyesület kulturtörekvéseit mily mértékben segiti elő a megye fővárosának t. közönsége. Hisszük, hogy mindenki a ki a közművelődés iránt érdeklődik, a ki a nemesebb szórakozást szereti, Örömmel fog sietni mindenkor a zemplévármegyei orvos-gyógyszerész egyesület népszerű felolvasásaira, s a t. közönség meg fogja mutatni azt, hogy mindazt a mi szép, jó és nemes, melegen fölkarolja. Kun Pál. Még egyszer a deregnyö-vajáni ut. Mint deregnyöi lakos, ki az itteni utakon sokszor megfordulok és ennélfogva ezek nyomorúságos állapotát nagyon is ösmerem, nem lesz talán célszerűtlen, ha ezen állapotra vonatkozólag pár tapasztalat által szerzett adattal szolgálok. Fizetjük a nagy mindenféle adót, a közmunka váltságot és mégis határozottan állíthatom, hogy a kimozdulás falunkból úgy Vaján mint Butka felé lehetetlen és az embernek testámentomot kell készíteni utazása előtt. Hát nem nyomorúságos állapot ez olyan megyei utón mely a két megye közötti összeköttetést közvetíti ? A vajáni Laborcz-hidja annyira rozzant állapotban van, hogy mint tudom azon a közlekedést beszüntették és egyelőre hidast szándékoznak járatni az utazó-közönség nagy hátrányára, most az ungvári vásárok alkalmával nagy lévén a forgalom, az átszállás különösen a tömeges marhahajtásnál igen bajos lesz. Meg lett Ígérve, hogy majd építenek hidat, de megvallom azt hiszem, hogy az ígéretnél fog maradni. Deregnyő és Vaján között van még hat kisebb-nagyobb hid; ezeket mint mondani szokás a miatyánk tartja. Maga' az útvonal, nem lévén alapkövezve feneketlen sár esős időben, száraz időben csupa gödör, hogy az embernek ugyancsak kell tartózkodni, hogy ki ne essék a szekérből. Itt a hidak okvetlen rendbe hozandók és az útvonal, mely mindössze 2 kim. hoszu, alapkövezendő, mert kavicsolással nem lesz elérve semmi más, mint az, hogy a kavics a sárba fog veszni. Deregnyőtől Butka felé, mig a homokos talaj tart, csak lehet valahogy haladni, bár itt az ut még több helyütt körülárkolva sincs, holott még minden községi ut is körülárkolandó, de már a Du san lévő hid valódi repülő hid. Ezután Butkáig van úgynevezett kövezett utunk, de már ez is pusztulásnak indult, egyrészt mert javítva soha sincs, másrészt pedig nagy mértékben járja a viz, mert a szükséges átereszek, egynek híjával, be lettek tömve bizonyos partikuláris érdekek miatt. Butka község alatt alapkövezet hiányában olyan feneketlen az ut, hogy az állat hasig esik a sárba Ezen útvonal nyomorúságát csak az ös 1 meri, ki rajta utazik, azért tehát azt ajánlom az igen tisztelt főmérnök urnák ha segiteni akar a bajon, járja be, majd akkor maga is fogja érezni. A Zemplénben divatozó utkészitésröl pedig megjegyzem, hogy én ilyet sehol Magyarországon nem tapasztaltam. Nálunk talán még jobb ha az ut a maga természetes állapotában marad, mert inkább rontják, mint javítják, igy van ez a butka- abarai útvonalnál. A szolgabiró urak sokat fáradnak, kiadják rendeleteiket, de hogy annak foganatja lesz-e vagy sem az már mindegy. Hordják a kavicsot oda, hova nem kell, ennek következtében némely útvonal soha sem lesz megkavicsolva. Vagy talán csak is az uj földesurakat akarják a jó ut áldásaiban részesíteni ? Néha a kihordott anyag elpusztul, mert hagyják feküdni in infinitum, nem teregetik el. Az utbiztos urakat tudjuk, hogy léteznek, de valami magasabb lényeknek kell őket tartanunk, mert sohasem látjuk. Az utkaparók nyáron az árnyékban hüsölnek, télen meg a kályha mellett melegesznek, vrgy talán az utbiztos urak tengerijét kapálják, vagy pipájukat tisztítják. Gyenge a mi közigazgatásunk, mert nálunk a törvények és rendeletek csak azért készülnek, hogy a papiros fogyjon. Lónyay Gábor. Hírek a nagyvilágból. A cár, aki még mindig Kopenhágában mulat (?) Oroszországba menve, útba ejte Berlint is s a központi pályaházban fog találkozni a betegeskedő Vilmos császárral. Ez alkalomra, hirsze- rint, Berlinbe érkezik Giers orosz külügyminis- ter is. A csehek a magyarok ellen röpiratott adtak ki, melyben élesen kikeltek a monárkhia nagyhatalmi állásában érvényre emelkedő magyaros szellemű külpolitika ellen. Prágából Írják, hogy a rendőri hatóság a röpiratokat lefoglalván, azokból 4000 példányt konfiskált. A szerb országgyűlés e hó 15-ére hivatott össze Belgrádba. — A horvát tartománygyülés pedig holnap tartja első ülését. Bolgárország hadügyministere, Mutkurov, beadta lemondását. A válság hire kinos feltűnést keltett bolgár politikai körökben. Hírek az országból. Erzsébet királynőnk a görög tengeren időzik s kirándulásokat tesz Korfu szigetre. Őfelsége a király a magyar delegátusokhoz intézett üdvözlő beszédében a külügyi helyzetre vonatkozólag ezeket mondotta : ,a monarkhia külső viszonyai változatlanul kedvezők s örvendetesek és kormányom politikája, mely ernyedetlenül a béke, valamint a szerződéseken alapuló jogállapot fentartására van irányozva, nemcsak elismerésre, hanem nyomatékos támogatásra is talál» Tömeges magyarosodás. Vas vármegyének muraszombati járásából nem kevesebb, mint kilencven község folyamodott magyar hangzású név fölvehetéseért. A belügyminister már megadta a hazafias községeknek a névváltoztatási engedélyt. Pápay István, ófelsége kabinetirodájának polgári főnöke, valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. A kegyelmes ur e kitüntetésén, minden jó magyar igaz szívből örül. Különfélék. (Tájékoztatásul ) Több oldalról intéztek kérdést szerkesztőségünkhöz aziránt, hogy a f. hó 13-án S.-a.-Ujhelyben a zemplénvármegyei orvos-gyógyszerész egyesület által tartandó felolvasási estére külön- külön, személyre szóló, meghívókat szándékozik-e k'adni az elnökség ? A kérdezőskö- dők tájékoztatása és a müveit nagy közönségmegnyugtatása végett köztudomásra hozzuk, hogy külön meghívók nem fognak kiadatni s a felolvasó estéket rendező elnökség lapunk utján, s mint most is teszi, plakátok által fogja időről-időre figyelmessé tenni a nagy közönséget arra, hogy kik, mikor, hol és mely tárgyról fognak felolvasásokat tartani. (Halottak ünnepe) Mindenszentek estéjén tündéri fényárban úsztak az újhelyi r. kath., g. kath. és ref. temetők. Gazdag és szegény, karján koszorút vive, ezrivel sietett ki a délutáni órákban, leróni a kegyelet (sokan a hiúság) adóját. A sirkert az élőknek találkozó és lélekben beszélgető helye lett a halottakkal. És hogy meg legyen cáfolva az a mondás is: >a temető az egyenlőség szintere“ a gazdagok hantjai fölött gúlák, transzparentek kérkedtek, a szegény fejfáját kis faggyugyertya, pislogó mécs világitá meg. S a jeltelen sírok ? Azokra oda tévedt a szomszéd hant halvány sugara, lakóinak örök nyugodalmáért az egyház imádkozott, koszorú helyett pedig az őszi szél tett le egy-egy lehullott falevelet a puszta dombra. S a vértanú sereg? »Ezek emlékét« úgymond a költő, »a történelem betűje őrzi meg«. És »hány millió porlik feledve a rideg föld alatt? . . . De ami örök éltüvé tehet: »Az egy rövidke dah. A költő : Borúth Elemér. Ó is ott porlik már lent a sir fenekén, de neve a koporsóból kitör, s itt fent a dal jogán örök életet él. . . Kesergő családja és hü barátai igaz könnyekkel áldoztak emlékének. Sírját halottak estéje alkalmára szépen felékesitették hozzátartozói virágokkal, koszorúkkal. Az átvilágoló gyászos obeliszken a költőnek a mondása volt olvasható : ,Ha majd egykor homlokom felé Babérokat von a hír keze, S a dicsőség szárnyain magasra Emelkedik a kőltd neve . . . Ha dalaim századok után is Fogja a nép ajka zengeni, És síromat koszoruzni jőnek A jövendő hálás gyermeki: Fölkelek az éj felén síromból, S a tiedre viszem a babért . . . Hisz te valál az isteni szikra, Én csupán csak tolmácsod valék!" (Főispánunk) hivatalos körutazása alkalmával gondjai közé sorolta a közegészségügyi állapotok szemmel kisérését is. így meggyőződvén arról, hogy a Bodrogköz a betegápoló intézeteknek teljes hiányában, fontos helyi és állami érdekek kockáztatása nélkül ez elárvult helyzetben tovább nem hagyható: megkezdette a kórház-ügy felkarolását oly formán, hogy annak népszerűsítése végett a járási főszolgabíróhoz irányt, módot és eszközöket kijelölő rendeletet intézett. A főszolgabíró bizonyára kellő buzgósággal fog e közérdekű kérdés tárgyalásához s hisszük, hogy a bodrogközi érdekeltség is lelkesen majd csatlakozik az eszme zászlóvivőihez 1 (Katonai kinevezés) Dr Sebeök Antal, volt II. osztályú ezredorvos a szabadságolt állományban, a m. kir. honvédség 10-ik féldandárának 3-ik zászlóaljánál tényleges szolgálatba lépett. Midőn e kineveztetésnek hírét, mely úgy katonai, polgári körökben sokaknak őszinte örömet zett, publikáljuk, megemlítjük, hogy e kin tetés következtében S.-a.-Ujhely nagy k orvosi széke üresedésbe jut. Pályázók előre 1 tólag többen, sokan fognak jelentkezni. Ki les zülök a legkonpetensebb — e kérdés elbír; S.-a.-Ujhely város érdemes képviselötestülel igazságos ügyszeretetére bízzuk. Annyit azo már ma is megjegyezhetünk, hogy szakért« pontosság, megnyerő finom modor és szóig készség tekintetében dr. Szepessy Arnold, s. helyi gyakorló és mikóházi körorvos, aki sz készül pályázni, egyike S.-a. Ujhely és vidéke keresettebb orvosainak. Meg vagyunk győz arról is, hogy az ő kijelölése nem fogja a vá tó képviselőtestület többségét hidegen hagyni, választás kérdése csak a jövő hó vége táján fog rendre kerülni. Addig városunknak e legvitáli érdekére még visszatérünk. (Katonai előléptetések) Körmendy Lajos, zados a m. kir. honvédségnél s a 10-ik félda 3-ik zászlóaljának parancsnoka Ujhelyben, jel. légi rangfokozatában egyelőre való mégha mellett, az őrnagyi rangfokozat számára meg pitott illetékbe elöléptettetett. Dóbiás Ede, bads. állományú m. kir. honv. hadnagy kir. nők, főhadnagygyá lett előléptetve. Fogj szerencsekivánatunkat. (Vármegye bizottsági taggá) az o.-li kerületben Balásy Ede kir utmester, lapunk lezője, választatott meg a múlt hó 30 án. (Zemplén várm. bizottsága) e hó 8-án 1 kívüli közgyűlést tart. (A vármegye jövő évi költségvetése) kir. belügyministériumtól már leérkezett. A árvasz. ülnök javadalmazását, valamint az árva: nél alkalmazott két napidijas fizetését 1888-b a gyámpénztári tartaléklapra utalta. A ke pontra tervezett állatorvosi állomást törölte vmegye közönsége által eltörült várnagyi tis; után jog cim nélkül maradt költségvetési 1 nem vonta meg a vármegye háztartásától, ha megengedte, hogy a javadalmazásnak az a 1 két napidijas félfogadására fordittathassék. (Arany menyegző.) Friedlieber Albert, rosunk derék polgára és neje f. hó 2-án ház»v;a guk 50-ik évfordulóját ünnepelték meg. Az a menyegző megtartása csakis a családhoz tartc kai’ lön tudatva, s ennek következtében a hil ség elöljárósága csak az utolsó órában értés történendőkről. A hitk. elölőljáróság és az is szék tagjai azonnal szép számmal gyűltek ös hitközség tanácstermében, s onnan t. Béri