Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-09-04 / 36. szám

Melléklet a „Zemplén“ 36-ik számához. nyilatkozat ki is zárja a laikus bírálatot) csak röviden ; egy pár szóval óhajtok megemlékezni ez iskola I felépítése ügyében buzgólkodott egyénekről. Midőn a vármegye tek. közigazgatási bi­zottsága határozatilag kimondotta, hogy az agya- gosi régi iskola használhatatlansága miatt bezá­randó : érdemekben gazdag föszolgabiránk Füzes- ser y György és Adamkovics István, az agyagosi g. kath. egyház fenkölt szellemű lelkésze, közaka­rattal elhatározták, hogy a népnevelési ügy érde­kében minden lehetőt elkövetnek, hogy a rozzant régi iskolaépület helyén egy díszes és a kor igé­nyeinek megfelelő épületet emeljenek. Az a kitartós következetes küzdelem, mit a vidékünkön lakó és a műveltség alantas fokán álló néppel kellett folytatniok, végtére is győze­delmeskedett, a hoszas kérelem és a felsőbb ható­ságok parancsa megtermetté a gyümölcsöt, mely­nek éltető hatását rövid idő múlva fogja érezni a község serdülő nemzedéke. Sokat, nagyon sok jót és szépet sorolhatnék fel itt az előbb említett és a nép boldogitásáért, jólétéért élő két úrról, de azt már talán többen és szebb szavakba öntve elmondották; elég le­gyen kívánnom, hogy az Isten őket hazánk, vár­megyénk díszére s családjaik örömére, az emberi élet legvégső határáig tartsa meg s adja az ég, hogy ily jeles emberekben bővelkedhessünk 1 Az oltár- és iskolaszentelést főt. Adamkovics István végezte. Az ünnepi aktus után vendég- szerető házánál fényes lakoma volt. Kitűnő tósz- tokban sem volt hiány. Éltettük a legelső ma­gyar embert, a királyt, Füzesséry György főszol­gabírót, Adamkovics István lelkészt és a jelen volt díszes hólgykoszorut. Estefelé megkezdődött a tánc, mely derült hangulatával a hajnali órákig tartotta együtt pom­pásul mulató társaságunkat. Egy jelenvolt. Dobóruszka érdekében. Ungvármegyének e virágzó községe a múlt napokban a lángok martalékává lett. A leégettek nyomora kimondhatatlan, mert összes gazdaságuk ez évi eredményét á pusztító tűz felemésztette, összes gazdasági szerelvényeik oda égtek, disznók, apró házi marhák elpusztultak s csak a szarvas- marhák voltak megmenthetők. A házak földig égtek, szóval nem maradt a leégetteknek semmiók, a mivel gazdálkodásukat folytathatnák. De ezenfelül az éhínség nyomora is bekö­szöntött. Jó szivü emberbarátok könyörületes adománya egy két családot ha el is lát mától holnapig, de mi lesz velük a bekövetkező téli időszak alatt. A vármegye lakosságának köteles­sége e szerencsétlenek sorsát kezébe venni és minden lehetőt elkövetni, hogy megyei s országos segélyezésben részesüljenek. Ha távoli tüzkárosultak javára gyűjtöttünk községenként, itt az alkalom, hogy saját me- gyénkbelieknek is hozzuk meg az áldozatot és adakozzunk mennél számosabban. A fővárosi és vidéki lapokat is felkérjük, szíveskedjenek a dobóruszkai leégettek ja­vára könyöradományokat gyűjteni és a vármegye alispánjához juttatni.*) Ungvárit, 1887. auguszt. 24. Fincziczky Mihály, az ,Ung« szerkesztője. Hírek a nagyvilágból. Császárok találkozása. Napról-napra nagyobb való szinüséget nyer a hir, hogy Sándor cár és Vilmos császár találkozni fognak. A találkozás helyéül Stettin németországi város van kijelölve. Ninch-kinch! Ez ugyan kínai nyelven van mondva, de azért megérti a magyar pénzügy- minister is, mert neki is gyakran van alkalma jelentést tenni az országgyűlésnek, a melyet leg­közelebb kínai kollégája tett a mennyei birodalom uralkodójának. A nap dicső fia tudvalevőleg meg­akart nősülni. Mamája már ki is kereste számára az alkalmas leányt, s az ifjú uralkodónak nem is volt ellene kifogása. Félig-meddig már ki is volt tűzve az esküvő napja. Ekkor azonban előállt az állami pénztár főmandarinja, s kijelentette, hogy az esküvőt legalább két évre kell alhalasztani, mert azt mondja — ?ninch-kinch\« Ily állapotban pedig a mennyei birodalomban sem lehet lakzit tartani. A cár beteg. Karját felkötve hordja, állító­lag meghűlésből eredő csuzos fájdalmak miatt. Hírek az országból. A magyar országgyűlés f. hó 26-ára van egybehiva. A horvát tartománygyülés e hónapnak az első napján nyílt meg. Héderváry Khuen gróf, horvát bán diszmagyarba öltözve jelent meg s a trón menyezet alatt helyt foglalva olvasta föl a *) A könyöradományokat teljes készséggel közvetítjük. Szerk, 1 királyi kéziratot, melyet az egész ház, a Star- J csevics párt kivételével, állva hallgatott végig s a király nevének említésekor lelkesen zsiviózott. Jászón augusztus hó 31-én 40 ház sok ta­karmánynyal és gabnakészlettel esett a tűzvész­nek martalékul. Égy anya ravatalánál, mely szin­tén tüzet fogott, leánya megőrült. M. Szigeten f. hó 8-án leplezik le az 1848/49, iki magyar szabadsághac két kimagasló alakjának, Asztalos Sándor és Móricz Samunak a ref. tem­plom előtt lévő kertben felállított díszes emlék­oszlopát. Hazaárulás és néplázitás miatt Lukács Lászlót a szamosujvári g. kath. püspökséghez tartozó lacfalusi lelkészt, a szatmárnémetii kir. törvényszék vizsgáló bírája elfogatta. Miletics Szvetozár, a hír­hedt nemzetiségű izgató, esete óta ez a második példa arra, hogy az állam a maga tekintélyének megóvása és a belső békesség biztosítása érdeké­ben vádló gyanánt lép föl s a büntető törvény- könyv súlyos penitenciáját alkalmazza a arcátlan- kodó Katilinára és veszedelmes cinkostársaira. Különfélék. (Tisztelgő küldöttségek a királyhoz.) F. hó II., 12. és 13-án T.-Terebes lesz Magyaroszág közepe. A szomszédságunkban fekvő vármegyék­nek egyházi és világi fényes küldöttségei fognak megjelenni a szerényke községben, hogy tolmácsol­ják küldőiknek hódoló ödvözletét, hogy alattvalói igaz hódolatuknak az alkotmányos király előtt illő kifejezést adjanak, s a király környezetének fényéhez és méltóságához járuljanak. Újabb érte­sülések szerint ugyanis alapos remény lehet arra, hogy Őfelsége a küldöttségeket külön-külön csopor­tokban is elfogja jogadni. Eddig a zempléniek nagy küldöttségén kívül a következő küldöttségek jelen­tették be érkezésüket: 1. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület. Vezetik: Csékus István püspök és Péchy Tamás kér. felügyelő. 2. Ungvármegye tör­vényhatósága Török József gf. főispán vezetése alatt. 3. Abauj-Torna vártn. és Kassa sz. kir. város küldöttsége, élén Darvas Imre főispánnal. 4. Borsod várm. küldöttsége, Br. Vay Béla főispán vezetése mellett. 5. Eperjesi g. kath. egyház küldöttsége, Dr. Vályi János püspök vezetése alatt. 6. A kassai székesegyházi káptalan. Vezeti: Bubics Zsigmond püspök. 7. A munkácsi g. kath. egyházmegye küldöttsége. Vezetője: Pásztélyi Kovács János, püspök. 8. A pataki főiskola kül­döttsége, Nagy Gusztáv, akad. igazgató vezetése alatt. 9. A felső zempléni ref. egyház megye küldöttsége. Vezetik: Kálniczky János esperes és Dókus Gyula egyh. megyei tanácsbiró. 10. Szabolcs vármegye küldöttsége, Gräfl József főispán vezetése alatt. 11. Szepes vármegye kül­döttsége, melynek vezetője: Csáky Albin gf. főispán, 12. Sárosvármegye és Eperjes szab. kir. város küldöttsége. (Külön vonaton érkezik s kü­lön kihallgatást kér ö felségénél, hogy az Eperjes veszedelmében tanúsított királyi rész­vételért hálaérzelmeit tolmácsolhassa.) Vezeti Mattyassovszky Tamás főispán. 13. Zemplén vár­megye kir. tanfelügyelősége s tanítói testületé. Vezeti: Nemes Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő. 14. Az alsó zempléni ref. egyházmegye küldött­sége Kopré Ferenc esperes vezetése alatt. 15. Az újhelyi kir. törvényszék s kir. járásbíróságok kül­döttsége ; vezeti Hammersberg Jenő kir. trvsz. el­nök. 16. Izraeliták küldöttsége Beermann Lipót rabbi vezetése alatt. (Királyváró Terebes.) Ami álomképpen is merész dolognak látszott még nem régiben, ime maholnap a legörvendetesebb ténynyé változik: a király három napon át Terebesen fog lakni. Sürög forog is éjjel-nappala szerény kis község­nek apraja-nagyja. Csinositja magát — várja a királyát. Az igénytelen kis házikók, melyekben a mestergerenda alantasságával lépten-nyomon alá­zatosságra inti a benlakókat, csak úgy büszkélkednek már a csíntól s tisztaságtól. Hja! zászlós urak, fé­nyes küldöttségek, szép magyar vitézek, aranyos leventék szállóhelyeivé lesznek. A gazda és házné­pe kivonul lakni a csűrökbe, hol szalmából frisen vetett ágyakon még vendégül látja a szomszéd falu népét is a sógorság és komaság jussán. A pit­varokban marad az »anyjokom1, hogy várja és teljesítse a fényes uraságok parancsolatát. Rá parancsol az »édes gazdám', hogy »édes szógám 1 még a gondolatát is ki kell ám találni azoknak a magas uraságoknak, hogy jó hirt vigyenek ma­gukkal a házról«. De talpon van a rendező bizott­ság is. Munkás csapatok mércsikélnek, fúrnak- faragnak. Valóságos ember-zsongás, a lázas mun­ka sok-sokféle változatában. Már félig-meddig látszik a festői kép, mely mához egy hétre a fenyő- galy-diszitmények, trikolorok, magyar címerek és üdvözlő feliratok méltóságos pompájában fogja a felséges királyt köszönteni. A banderisták deko­ráció már megérkeztek s pár nap alatt fognak a vármegye számvevősége által Terebesre elszál- littatni. (Őfelsége a király) valószínűleg részt fog­venni azon a vadászaton is, melyet Andrássy Manó gf Parnó mellett rendez. Abból a körülményből legalább, hogy a Gerenda-Parnó közötti, különben pompás jó állapotban lévő utat tatarozzák, azt következteti levelezőnk, hogy a parnóiak is fognak részesülni a király látogatás örömeiben. (A királyt vezető bandéristák) ma délután tartják első gyakorlatukat. Százötven lovas a já­rási főszolgabíró vezetése alatt a b.-újlaki térsé­geken, háromszáz ötven pedig Andrássy Sándor gf felügyelete s útmutatásai szerint a terebesi síkságon. (Az udvari tehervonat), mely a Terebesre költözködő királynak élelmi szereit, konyháját, ruhatárát, fegyverzeteit, vadászati szerelvényeit, lovait (számszerint 60 darabot) s egyéb kellékéit szállítja, f. hó 9-én (pénteken) a kora reggeli órák­ban érkezik az újhelyi vasúti állomásra, honnán rövid tartózkodás után folytatja útját Terebesre. (Albrecht főherceg) aki nem nagy barátja a nap­pali utazásnak és a zajosabb tüntetéseknek sem, minden valószínűség szerint szintén e hó 9-én, a reggeli órákban fogja külön vonatával érinteni vá­rosunkat. (A Tőke-Terebesre kiránduló nagy közön­ség) figyelmébe ajánljuk, hogy a király bevonulá­sának alkalmára f. hó 11-ére, Terebes utcáján kényelmes tribünök fognak felállittatni, melyek­ről az impozáns látványosságokat egész terjedői- műkben, s a legapróbb részletekig lehetséges lész háborittatlanul élvezni. A polcozaton elfogla­landó helyekre már mostan lehet előjegyeztetni Szentgyörgyi Vilmos kereskedőnél S.-a,-Ujhelyben. (A katonai hadgyakorlatok) Miskolczon és környékén f. hó 8-án érnek végett, amikor is az ottan állomásozott 5-ik és 25-ik gyalogezredek, továbbá a lovasság, Ujhelyen át, Terebes vidékére vonulnak, ahol is részt vesznek Braumüller altá­bornagy, mint hadtest parancsnok vezérlete alátt az őfelsége jelenlétében tartandó katonai nagy hadgyakorlatokon. (Vármegyénk közigazg. bizottsága) 7-én tartja meg szeptember havi ülését. (Himen-hir.) Dr. Ruzsicska Kálmán, városuhk jeles szülöttje, jelenleg Zalavármegye kir. tanfe­lügyelője, jegyet váltott Mihálovics Margit kisaáz- szonynyal, Mihálovics zalaegerszegi kir. törvény- széki bírónak szép és magas műveltségű leányával. Fogadja tisztelt barátunk és munkatársunk leg­őszintébb szerencse kivánatunkat 1 (Gyász hírek). Auerhammer Antal, a sál- szécsi kerület érdemes esperese, nagy-azari plébá­nos élete 64-ik és papságának 40-ik évében, hoszas szenvedés után, f. évi augusztus hó 25-én elhunyt. — Sztrapkovics Gyula, kir. adófelügyélő- ségi számtiszt, hoszas betegeskedés után S.-a.- Ujhelyben, f. évi aug. hó 30-án szivszélhüdésben elhalt. Temetése aug. 31-én volt. Kartársai és bará­tai, úgyszintén a rokonok szép számmal gyűltek egybe a végső tisztesség megadására. A teme­tési szertartás után kigyultak a fáklyák, rázendült a szomorú halotti induló. A vigasztalhatatlan szülők szivébe öntsön enyhülést az a tudat, hogy bánatuk súlyában sokan és igaz részvéttel osztoz­nak. — Peth'ó János, iparos, a s.-a. újhelyi tűzoltó egyesületnek egyik tevékeny tagja, aug. hó 31-éré virradólag agyszélhüdésben meghalt. A sírnál Pa- taky Miklós, városi jegyző, mondott a tűzöl tó- egyesület nevében szivreható isten-hozzádot. Örök béke lengjen jó emlékük fölött! (Uj év.) A szorgalmi időszak uj éve bekö­szöntött, két hónapnyi pihenés után a múzsafiak serege ismét ellepte a tudomány csarnokait. Uj- hely minden iskolájában e hét folytán már kez­detét vette az 1887/88-ik iskolai év. A gimnázi­umban i-én volt az ünnepies „Veni Sande;* délben a tanári kar a piaristák refektóriumában ült lakomát, mely alkalommal az igazgató a tanári karnak, ez igazgatójának kívánt erőt, kitar­tást, sikert a gimnáziumi nevelés s tanítás uj esz­tendejére. A jó kivánatokat mi csak ismételjük, kiterjesztve azt a legnemesebb ügy, az emberfara­gás, valamennyi munkására s a mindkét nembeli tanuló ifjúságra is. (Országos vásár) volt f. hó 1 én Ujhelyben, melynek verőfényes szép nyári nap, no meg a hivatalnoki bugyelláris állapota is kedvezvén, oly sürü emberrajokkal árasztotta el a vásártérre fel­vezető utcákat, hogy a tengelyen való közlekedés nem egyszer percekig megakadt. Ez a vásár úgy emberszámára, mint áruforgalmára nézve, csak­ugyan megérdemelte a sokadalom nevet. Csak a jZsebmetszökc-nek volt rósz vásárjuk, kikből tizennyolc példányt csipetett galléron a főszolga­bíró s csak a vásár után köttetett úti lapot a talpukra. (A helybeli gyártelep) dalos köre által még f. évi júliusban rendezett hangverseny tiszta jö­vedelmét, 173 ft 63 krt következőképpen osztotta föl a M. É. K. V. vezérigazgatósága: a n.-károlyi tüzkárosultak kaptak 100 ftot, az eperjesiek 40 ftot, a poprádiak pédig 33 ft 63 krt. Ivánka ve­zérigazgató a kör elnökségéhez intézett levelében méltó elösmeréssel emlékezik meg a dalkör tag­jainak nemes emberbaráti buzgólkodásáról. A hangverseny alkalmával elmaradt sorshúzás a Di- ana-kertben ma d, u. 4 órakor fog megtartatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom