Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-12-11 / 50. szám
Melléklet a „Zemplén“ 50-ik számához. évi XXV. t. c. 10. §-a alapján kimondatott. Balogh B. és Kollonay T. felfüggesztett körjegyzők felebbezési kérvényét a belügym. elvetette; ellenben Kovács Mihály szölöskei felf. közs. biró ügyét III. fokban leendő elintézés végett a fegyelmi választmányhoz leküldötte. Bacsó András kivételes nő- sülési jog megadása, Andrejkó György, Majernyik János és Hudák Mihály katonaságtól való elbo- csájtás iránt benyújtott folyamodásaik kedvező elintézést nyertek. A d. e. 9-kor kezdett ülés, rövid félbesza • kitással csak az esti órákban, elnöklő főispán meg- éljenzésével ért véget. Hírek a nagyvilágból. A német trónörökös torokbajáról kedvezőbb hirek szárnyalnak. Meggyógyulásához reményt fűznek orvosai. Beszélik azt is, hogy a szenvedőt csak tévedésbe akarják hozni bajának jóra magyarázásával. Csak igy remélhető, hogy a beteg trónörökös végső elcsüggedésével nem fogja siettetni a katasztrófa beköszönését. Háború villáma. Bismark hg. lapja, a»Köln. Ztg.« bocsátja világgá a hirt, hogy Oroszország a galíciai határon 130,000 főnyi hadsereget tart betörésre készen. Ez óriási haderővel szemben az osztrák-magyar haderő Gácsországban és Bukovinában mindössze 46,000 főnyire tehető. Bécs- ben Őfelsége elnöklete alatt nagy haditanácsot tartottak. Összeesküvés a cár ellen. A Mária-szin- házban Szt.-Pétervárott a cári család páholya alatt több fontnyi dinamitot találtak. Sadi-Carnot e hó 3-án Versaillesben 616 szavazattal Grévy helyébe a fráncia köztársaság elnökévé választatott. Az uj elnök 1837, aug. 11-én született, tehát most ötven éves. Hosszabb ideig szolgált, mint állami mérnök. Eddig kizárólag az előkelő polgárok és meggazdagodott iparosok körében forgott. A próféta születésnapját a múlt vasárnap nagy ünnepiességgel ülték meg Konstantinápolyban. A szokásos istentisztelet után diszban- kett volt a szultán palotájában, melyen négyszáznál többen voltak hivatalosak. Ez alkalommal az a példátlan dolog történt, hogy a szultán politikai vonatkozású beszédet mondott. Olaszország Calabria nevű tartományában erős földrengések voltak. Csak magában Bissi- gnanó városban 910 ház dőlt romba, 22 ember életét vesztette 60-an súlyos sérüléseket szenvedtek, 4000 ember van hajléktalanul s a legnagyobb ínségben. Hírek az országból. Az »erélyes« Baross, közlekedési minister ismét elbocsátott tizenegy tisztviselőt a m. kir. államvasuttak szolgálatából, mert a nem régiben megtartott magyarnyelvi vizsgálatok alkalmával kiderült, hogy az illetők a legutolsó határnapig sem sajátították el az állam hivatalos nyelvét. Belügyi államtitkár-jelölt. Keglevich István gróf intendás lemondása kapcsán a képviselőház folyosóin hire terjedt, hogy a budapesti orsz. színházak ideiglenes vezetésével Beniczky Ferenc belügyi államtitkár bizatik meg. A hir hozzá teszi, hogy Beniczky véglegesítése esetén, belügyministeriumi államtitkárrá Degenfeld József gróf, . Debrecen város és Hajduvmegye főispánja neveztetik ki. Degenfeld gróf jeles adminisztrátor hírében áll. Különfélék. (Emlékeztetjük) városunk müveit nagy kö zönségét, hogy az orvos-gyógyszerész egyesület által rendezett második nyilvános felolvasási est a vármegyeháza nagytermében ma d. u. 5 órakor veszi kezdetét. (Bubics Zsigmond dr.) kassai püspök f. hó 4-én Bécsbe utazott az Esterházy hercegi család érdekes jubileomára. Kétszáz éve ugyanis, hogy az Esterházyak a hercegi címmel és ranggal fel lettek ruházva. Tudvalevőleg Esterházy Pál, Magyarország nádora, a ki Budavár kiostromlására 1686-ban saját költségén húszezer főből álló sereget gyűjtött, nyerte 1687 ben I. Lipót királytól a hercegi rangot. (Eljegyzés.) Molnár Béla, főispánunknak uno- kaöcscse, jegyet váltott Móricz Anna kisasszonynyal, Móricz Pál országgyűlési képviselőnek bájos és müveit leányával. Szívből gratulálunk ! (Időjárásunk) már két hét óta a lehető legkedvezőtlenebb. Esős, ködös napok váltakoznak. Csütörtökön délután neki eredt a havazás, mely ujjnyi rétegett rakott a házfedelekre, a földre szálló pihék azonban legott sárhabarékká váltak. A helyzet szignaturája: cipők, bakancsok menthetetlenül belevesznek a feneketlen sárba. (Az újhelyi postahivatal ellen) panaszkodik a közönség.Levélbélyeg-jegyet nem adnak; azt mondják árulnak több helyütt a városban, tessék ottan venni a hivatal nem bélyeg elárusító hely. Panaszkodnak azért is, hogy a pénzkiadó osztásnál alkalmazott segédtiszt ur azt az elvet, »a pénz olvasva jón a közönség keserves feltartóztatásával gyakorolja. Részünkről még azt tesszük ezekhez, hogy a reggel 7 órakor ide érkező postát, a levélhordók elégtelensége miatt, csak délután, vagy másnap reggel kapjuk. E panaszok jogosak; sürgős orvosoltatásukat kérjük. (Köztudomásul.) Fel lettünk kérve annak kinyilvánitására, hogy a f. hó 15-iki vármegyei közgyűlésen minden bizonynyal megüresedő árvaszéki ülnöki állomásra Kiss Ödön köz- és váltó ügyv. nem reflektál. (Színészet.) Az elmúlt héten Kövessy Albert miskolczi színigazgató a Willson testvérek erőmüvész társasága, és kissebb színmű előadásokkal szórakoztatta városunk közönségét. És habár Thália méltóságát az e fajta szövetségekkel összeegyezhetönek nem tartjuk, mind a mellett tagadhatatlan, hogy Willson testvérek és Signorita Adela kisasszony trapéz- és különféle erőmutatványai ez ideig a tökély páratlan magas fokán szárnyaltak, a melyeket a meglehetős népes nézőközönségek frenetikus tapsokkal is jutalmaztak. Úgy értesültünk, hogy Kövessy nehány előadásra egész társulatával készül színházunkat szerencséltetni. Jó darabok és jó társulatok, mi felett a tapasztaltak után nincs okunk kétkedni, bizonyára ezentúl is számíthatnak jóizlésü szini közönségünk pártfogására; azonban arra is felhívjuk a tisztelt igazgató figyelmét, hogy a »melegség és világosság« ezen plánta bokrosodására is alapfel tétel, és nagyon sajnálnánk, ha a részvét ezúttal is ilyen fizikai okok miatt szállana alá. (Az »Eperjesi Lapok«) f, hó 6-án megjelent számában újra keresztelkodett s felvette a „Felvitaláltak, melyeket eleinte szintén arra használtak, hogy városuk és középületeik díszét emeljék; később pedig arra is, hogy fény és pompával épített nyaralóikat és magánépületeiket ezekkel megtömjék ! S ha ezzel, lehető rövidséggel, méltányolni igyekeztem a rómaiaknak a művészet terén kifejtett munkásságát, mely hol önállóan, hol a görög példán indulva, érvényesülhetett, legyen szabad áttérnem működésűk azon részére, mely legprae- gnansabb és legsajátságosabb kifejezője a római szellemnek — vagyis II. a jogtudományi térre. Mert: a római történetben, az állam épületének ezer éves munkáját szemlélhetjük, oly munkát, melyet kivitelében a rend és szabadság tudata támogatott, melynél az a mi jónak, üdvös nek és hasznosnak bizonyult, megtartatott, s melynél a törvény volt a fegyver s a jog volt a biztosíték arra nézve, hogy a mi ujitás történt, az a közjó iránti teljes megnyugvással létesült. Az egymásutánnak természetes fejlődése, a létezőnek okszerű felhasználása, és a haladás mérséklete párosulva a római jogérzcttel létesit- hette az államból és annak történetéből ama műremeket, mely ma napság is érthetővé teszi azt, hogy a jog és a politika terén — a rómaiak classicus előképeknek tekintetnek! Jól és teljes igazsággal mondja az idősb Cató: »Róma alkotmánya nem egy embernek vagy egy emberöltőnek, hanem egy egész nemzetnek és évszázadoknak a müve«, s ime látjuk, hogy a római nép nagy hódításainak dicsősége vele együtt sírba szállott ugyan, de jogrendje halhatatlanságát megörökítette, mert tudjuk, hogy a római törvénytár részint alapja a mostani törvénynek, részint most is törvényes erővel bir. S midőn ők az életben felmerülő külömböző viszonyok jogi megállapításán fáradoztak, az igazság alapján állottak, mely mint végső oka a jogrendnek tetteikben irányadóul szolgált és terveik végrehajtásában kényszerítő befolyással birt. És látjuk azt, hogy a nyilvános élet tagla- lata, az egyesek, a család, a nép jogainak meghatározása, törvényhozóik biztos keze alatt úgy nyert alakot, mint a márvány a művész vésője alatt. Testületek és egyes hivatalnokok saját hatáskörükben szigorúan és önállóan intézkedtek; a hatalom minden ágának erőteljes és hathatós összmiiködése, a közjó szempontjából, abban gyökerezett, hogy mindenki saját akarattal, de jogosan érvényesíthető tekintélylyel is rendelkezett. Az enyém és tied közti viszonyt, a tulajdon jogot, a szerződéseket és a szerződő felek egymás iránti kötelezettségét, helyesen és szabatosan állapították meg, de egyúttal megkövetelték minden egyes esetnél, hogy a vádló és vádlott követelését illetőleg kifogását szabatosan formulázza, alaposan és érthetően indokolja. így ébresztették életre lépésről-lépésre határozott logikával a birtok és társulási viszonyok tartalmát és igy állapították meg mintaszerüleg, joggyakorlatuk által, a jogviszonyok helyes kifejezését. És, mert a dolog természetéből merítették ítéletüket és, mert értelmes következtedéki Szemle^ nevet. Firmájához illően szemlét tart messzelátójával vármegyénk fölött is, s hosszú cikket közöl a i>Zemplénmegyei állapotok <■ -ról. Az állapotok Írója örömmel üdvözli anabaptista laptársunkat, mondván a . . . lesz tehát jövőre ha nem is saját vármegyénk kebelében, egy oly lap, melynek speciális tárgyát kiválóan a szegény töt legény lakta vidékek fogják képezni.« Ez az ábrándos »szegény tót legény« azután ad a mi köz- igazgatásunk lassúságának (mert nem jár gőzsiklókon a Virava,- Laborcz,- Ondava- s Tapoly völgyeken keresztül) s hibáztatja vármegyénk hatóságát, hogy számukra még eddig a hegyek legya- lulasi módját ki nem találta. Sürgeti a felvidéki szolgabirói járások megszaporitását (1) és akir.járas- birósági expositurák felállítását. Arról lemond, hogy Mezö-Laborcz legyen a vármegye székhelye. Jeremiádját azzal végzi, hogy felvidéki utaink mostoha állapotáról, s az azok fölötti hiányos felügyeletről majd máskor fog szólani. Semmi kifogásunk ellene. Kinek kinek legyen az ő gusztusa szerint. Egyébiránt megjegyezzük, hogy a »Zemplénmegyei állapotok« igen bőre szabott kalap a nagy lábon járó cikk fején, mely az elegáns megjelenésnek nem válik előnyére. (Kinevezés.) A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszéknél üresedésben volt bírói állomásra Raisz Béla, kassai kir. aljárásbiró neveztetett ki. (Nagy-Mihály emelkedése ) Örömmel értesülünk, hogy újólag egy humanisztikus eszme megvalósulása áll küszöbön. Vármegyénk ezen virágzó városában legközelebb a kisdedóvó intézet építésének elhatározása vált ténnyé. Természetes, hogy az áldozatkészség oroszlán-része ezúttal is Gróf Sztáray Antal Nagy-Mihály bőkezű Maecénását illeti, a ki az építkezéshez 40,000 db téglát is 60 öl követ ajándékozott. (Követésbe méltó példa.) Bodnár János pe- thőfalvi lakos földész, a sztropkai állami elemi népiskola alapjához 50 o. é. fttal járult, miért is a sztropkai állami iskolai gondnokság a tisztelt adakozónak hálás köszönetét nyilvánítja (Véglegesítés.) A vall. és közokt. ügyi m. kir. miniszter Mathiász József n.-mihályi állam1, elemi iskolai igazgató-tanitót jelenlegi állásába véglegesen megerősítette. Nagy-Mihály községnek e véglegesités fölötti örömében az elemi tanügy minden igaz barátja őszintén osztozik. (A terebesi eset.) Tőke-Terebes község pénztári helyiségébe dec. i-ére virradólag eddig ösmeretlen tettes behatolt s a pénzes ládában talált nagyobb pénzkészletből 242 ftot elemeit. A rejtelmes eset történetét tudósítónk a következőleg adja elő: Nov. 30 án este Szmerekovszky György körjegyző a városházának hivatalos helyiségét bekulcsolta és a kulcsot magához véve szobájába vitte s ottan a szokott helyre felakasztotta. Dec. i-én reggel a hivatalos helyiség kitisztogatása végett a kisbiró a tanácsház kulcsáért a jegyző lakásán megjelent, a kulcsot leakasztotta szokott helyéről s midőn a hivatalos helyiséghez érkezett vette észre, hogy annak ajtajában a rendes kulcs már bent van, s hogy ö a tánácsház kulcsa helyett a jegyző pincekulcsát hozta el. Nagy álmélkodással lépett a szobába s a rögtön oda hivott jegyzővel együtt még nagyobb csodálkozással tapasztalta, hogy a pénzes szekrényben is kulcs van. Szmerekovszky jegyző nyomban a bíróért küldött s kisült, hogy az igazi kulcs a bírónál van a pénzes ládában talált kulcs pedig tolvaj-kulcs. Az eset valóságos rébusz az ügyesen végrehajtéssel vitték keresztül az alapelveket, tudták megtalálni nemcsak a classicus formát, hanem a mi evvel szorosan összefügg a helyes tartalmat is. Avval pedig, hogy az igazságszolgáltatás igen hamar az írott joghoz lett kötve, elérték azt, hogy a jog, a jogrend, szilárddá, állandóvá vált, maguk az alapelvek pedig, bár a mindig tovább fejlődő életkövetelményekhez simultak, alig észrevehető változáson mentek keresztül. És bár látjuk azt, hogy az igazság külső jogviszonyaiban egyoldalulag is jártak el, ennek ellensúlyozását észlelhetjük a vallás- és erkölcs« ben, mint az igazság belső jogviszonyaiban. Mert bár a római atya fiát el is adhatta, mert atyai hatalmánál fogva ehez joga volt, viszont azonban a szokás és jó erkölcs megkívánta azt, hogy ily dolgokban a családi tanács is meghall- gattassék, s azon felül megmaradt a vallási érzületükben gyökerező »Isteni igazság,« mely jó szellemként őrködve a család és annak minden tagja felett, nem hagyta az igazságtalan büntetést megtorlás nélkül. így testesül meg évszázadokra terjedő szellemi munkájuk által a jog gondolata először a világtörténelemben ; igy emelkedik a tényleges jogi forma — mint ifyen — erkölcsi és politikai mellékindok nélkül hatályra, s igy vívja ki magának legelőször a szerzett jog a feltétlen elismerést és tiszteletben tartást! (Vége köv.)
