Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-10-02 / 40. szám
Tizennyolcadik évfolyam. Sátoralj a-Ujhely, 1887. október 2. 40. sz. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félővro 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratom nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérben mindon gar- mond8or dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HÍV ITALOS KÉK/i. Másolat. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.-Uj- helyben, 1887 julius 21-én tartott évne- gyedes közgyűléséből.- 215/8843. sz. Olvastatott a közm. és közlekedési ministerium f. é. 18571. és 25593. sz. a. kelt intézvénye, mellyel S.-a.-Ujhely közönségének a kövezetvám öt évre leendő meghoszabbitása iránti kérvényét összes csatolványaival együtt, a meghoszabbitás feletti megyei határozatnak hozatala és a hozandó határozatnak szabályszerű kihirdetése és a netalán az ellen beérkező felfolyamodásoknak együttesen leendő felterjesztését rendeli. A felolvasott kegyes intézvény, valamint S.-a.-Ujhely község folyamodványa tárgyalás alá vétetvén, minthogy a csekély vagyonnal biró község évi kiadásai a lakosság tetemes megterhelte- tésével van jelenleg összekötve, mely miatt a községnek, mint a vármegye és a mindennemű kir. hivatalok központjának a kor igényeinek megfelelő állapotba való helyezése és kikövezése csak is a kövezetvám további engedélyezése mellet lesz foganatosítható, és ezen vámszedésből befolyó összegek eddig is kövezési hasznos beruházásokra forditattak: a bemutatott kérvény azon véleményes előterjesztéssel határoztatott a nmélt. belügyministeriumhoz felterjesztetni, hogy a S.-a.- Ujhely községnek újabb engedélylyel nyert kövezet vámszedési jogosultságát újabb öt évre meghosz- szabbitani kegyeskedjék. Miről a megye közönsége tudomásvétel utján a »Zemplén« cimü hivatalos lapba, és ezen határozatnak a hirdetést igazoló lappal és a netán beérkező felebbezésekkel együtt a nmélt. m. kir. belügyministeriumhoz leendő felterjesztésére a vármegye alispánja utasittatik. Kelt mint fent. Jegyzetté a tb. főjegyző. Kiadta Viczmándy Ödön főjegyző. Zemplénvármegye közig, bizottságától. 702/1054 kb. sz, Olvastatott a belügyminisztérium folyó évi 51358. szám alatt kelt intézvénye az árvatárilag kezelt örökségek kiszolgáltatása körül követendő eljárás tárgyában. , A megyei árvaszékriek kiadatni és a Zemplénben közöltetni rendeltetett, Kelt Zemplénvármegye közig, bizottságának S.-a.-Ujhelytt, 1887. szept 7-én tartott ülésében. A főispán Öméltósága távollétében: Matolai Etele, alispán, mint a közig. biz. h. elnöke. (Másolat,) M. kir. belügyminiszter 51358/IX. sz. körrendelet. Azon felmerült kérdés alkalmából, vájjon a gyámpénztári kezelés alatt levő örökségek kiszolgáltatása alkalmával a személy azonosság beigazolása céljából a felek által bemutatandó községi bizonyítványok bélyegmentesek-e vagy nem? a m. kir. pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök úr f. évi jul. 28-án 43336. sz. a. arról értesitett, hogy mindazon .záradékok, melyek különös szabályok alapján, ellenőrzés vagy hitelesítés tekintetéből egyes okiratokra hivatalosan vezetendök« az illet, díjjegyzék 22. tételének r. pontja értelmében feltétlenül bélyegmentesek. Midőn erről a közig, bizottságot tudósítom, egyúttal felhívom, hogy a fentieket a vármegyei árvaszékkel, esetleg a rendezett tanácsú városok árvaszékeivel, a gyámhatósági jog gyakorlatával felruházott községek árvaszékeivel és árvapénzek kezelésére engedélyt nyert községekkel közölje, s egyszersmind intézkedjék aziránt, hogy a szóban forgó bizonyítványok a községi elöljáróságok által jövőben záradék alakjában, a felek részéről a gyámpénztáraknál benyújtandó nyugtákra vezettessenek, mely esetben az illető záradékok az illet, díjjegyzék 22. tételének r. pontja értelmében feltétlen bélyegmentességben részesíthetők. Budapesten, 1887. évi aug. 13-án a miniszter helyett: Beniczky sk. államtitkár. 2015/87. sz. Zemplénmegye kir. tanfelügyelőjétől. Kőrözvény. Az állat- és növényhonositó társaság a budapesti állatkert téli kiadásainak fedezésére állat- kisorsolást rendez, s e célra bizonyos számú 10 kros sorsjegyet bocsát ki. Ezen olcsó sorsjegyekből, a vidéki tanító urakhoz is óhajtana a sorsolási bizottság személyenkint 5 dbot a tanulók között leendő elárusi- tás végett küldeni. Tekintettel a budapesti állatkert közhasznú és kulturális működésére, felhívom a t. c. tanító urakat, hogy ezen jótékony s gyermekek részére kedvelt állatnyeremény nyel összekötött sorsjegyeket, melyeknek esorsolása október 9-én tartatik meg, a tanulók között elárusítani szíveskedjenek. S.-a.-Ujhely, 1887. szeptember hó 26-án. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. Zemplénvárm. közig, bizottságától. 702. 11250. kb. sz. Olvastatott a közmunka és közlekedési ministerium f. évi 32268. szám alatt kelt intézvénye a póstaszállitmányok rév- és vámmentessége tárgyában. Tudomásvétel végett a .Zemplén“ helyi lapban közöltetni rendeltetett. Kelt Zemplénvármegye közig, bizottságának S.-a.-Ujhelyt, 1887. szept. 7-én tartott ülésében. A főisp. óméit, távollétében: Matolai Etele, alispán, mint a közig. biz. h. elnöke. (Másolat). Közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter. 32268. sz. A m. kir. postaigazgatóságok részéről már több ízben emeltetett panasz a miatt, hogy a révtulajdonosok, illetve bérlők a m. kir. postafogatokat vámmentesen átszállítani vonakodnak. Ennélfogva a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértve és különös tekintettel a törvényes gyakorlatra, mely e részben folytonosan követtetett és arra, hogy a miniszteri utón kiadott révengedélyekben is a postafogatok vám- mentessége mindig kiköttetik, rendelem: »a m. kir. postát szállító fogatokat, lovakat és szállítmányokat az utakon, hidakon és réveken — tekintet nélkül arra, hogy a vámszedési jogosultság királyi kiváltságlevélen, vagy miniszteri vámszedésen alapul — teljes vámmentesség illesse meg, önként érthetőleg ezen vámmentesség csakis a kizárólag m. kir. postát szállító fogatokra, lovakra T A f* 0 h. Séta a Salzkammergotban. — A %Zemp lén* eredeti tárcája. — Isten veled hazám, bátrak hazája Isten veled te völgy s ti zöld hegyek, Gyermekreményim s bánátim tanyája Isten veled, — én messze elmegyek ! Kedves költőnknek eme megragadó sorai tolultak önkéntelenül ajkaimra, midőn a határon át tova-röpitett a vonat idegen föld felé. Még egy hoszu búcsúpillantás az elhagyott vidékre, mintha annak minden egyes részletét szilárdan emlékünkbe akarnék vésni, — s azután a figyelem az ismeretlen uj tájak felé irányul. Bécs 1 Nyolc napig időztem a császárváros falai közt, néztem műkincseit, ragyogó kirakatait, a Kahlenberg és Schönbrunn kilátásait, a Ring s főként a városháztér utolérhetetlen palotáit, — hallgattam az utcák siketitő zaját, lármáját, — s aztán tovább 1 Bécsböl elindulva, mielőtt német földre jutnék, a Salzkammergut vidékére óhajtottam egy kirándulást tenni. A nagy városok palotasorai, zsibongó élete, műkincsei után. Gondoltam — jó lesz egy kis séta a szabadban, árnyas erdők, csendes szelíd völgyek közt, a kékellő tavak partjain ; azután vágytam is látni az Alpok ezen kies részletét, melyről annyi szépet és magasztalót hallottam és olvastam. Salzkammergut Salzburg és Steierország közt fekszik, az Elő-Alpoknak legkedvesebb, természeti szépségekben leggazdagabb, közép Európának kevés tájéka által utolért hegyvidékét képezi. Nevét gazdag sóbányáitól vette. Első állomásom Gmunden volt, a Salzkammergut főhelye, a hires fürdő Traun-tó partján. A fürdő fekvése elragadó: a Traun-tó északi partján, a Traun folyó kifolyásánál félkör alakban terülnek el a hotelek, villák, bérházak, itt-ott sürü gyümölcsösök, vagy fenyvesek közzé ékelve ; a tó nyugati partján szép árnyas sétány húzódik végig, szabad kilátást engedve a mintegy 1 ‘/2 km. széles, és 12 km. hoszu, erdős, itt-ott kopár hegyláncolat által körülszegett tóra. Wunderburg, Kalvarienberg és Hochkogl tetejéről gyönyörű kilátások nyilnak a tóra, annak északkeleti partvidékére, valamint a fürdőtől északra elterülő csendes völgyekre, zöldelő halmokra, sötétlő fenyvesekre. Kedves hely a Lenau egykori ülőhelye is, az észak felé rohanó Traun folyó partján, terepélyes gyertyánfák alatt, —• egészen illő a melankolikus, buskomor költő kedélyállapotához. A fürdő még most, szeptember közepén is, eleven képet nyújtott, az esplanádon csak úgy rajzott a közönség. Estefelé hajóra ültem s a Traun-tón végig Ebenseebe hajóztam. A hajózás szép időben felséges élvezet lehet e tavon! Egyik oldalon a Tramistein merész, 1691 m. magas csúcsa, másik oldalon a tóba mélyen benyúló Traunkirchen félsziget házikói, árnyas kertjei kötik le figyelmünket : amaz vadregényességével, emez nyájas, derült színezetével gyönyörködtet, — s előttünk és alattunk a hánykódó acélszürke vizű tó, titokteljes világával 1 Minél inkább közeledtünk a tó déli vége felé, a táj annál komorabb lesz, a partvidék annálinkább elveszti szelíd jellegét. Egy óra múlva Ebenseenél partra szállunk, a honnan a vonat egy másik óra alatt Ischlbe röpít. Ischl, a Salzkammergut központja, a Traun és Ischl folyók által körülfolyt félszigeten, magas hegyek közt fekszik; egyike az osztrák-magyar birodalom legdivatosabb fürdőinek, a királyné rendes nyaraló helye. Fölvirágzását a királyi családnak köszönheti; királyunk szülői : Ferenc Károly főherceg és neje Sofia főhercegnő, — amint a fürdő központján a tiszteletökre emelt, s féldom- bor képeikkel díszített góth stilú kút felirata mondja, — ötven nyáron át élvezték a fürdő jótékony hatását. A betegek számára só,- kén,- iszap,- fenyő- és gőzfürdői, az egészségesek, vagyis a nyaralók számára gyönyörű vidéke, fűszeres hegyi levegője, a bájos völgyet minden irányban átszelő árnyas sétatéréi, nagyszerű kilátás-pontjai és páratlan komfortja szolgálnak vonzó erőül. Hogy a vendégek iránt mily nagy figyelmet tanúsítanak itt, kitűnik abból, hogy az évad folyama alatt a Traun-folyó partján a mosónőknek nem szabad sulykolni. A sétányon, egy emlékoszlopon a következő sorok ragadták meg figyelmemet : Mann nennt als gröss’tes Glück auf Erden gesund zu sein — Ich Sage nein ! Ein grSss’res ist : gesund zu werden. A királyi villa a város északnyugati részén elkerített helyen, nagy fás kert közepén fekszik; a királyné ittléte miatt közelebbről nem nézhettem meg. Igen szép kilátás nyílik Ischlre, valamint a Wolfgang völgyre, nem messze a királyi villától egy kis halom tetejéről: Sofiendoppelblick-tö\; a nyugatra elhúzódó völgyből, a meddig a szem ellát, mindenütt apró kis falusi házak fehérlenek ki a fenyő- és gyümölcsfák sürü lombjai közül, — nagyrészük egyúttal vendégszobával is el van látva, nyaralók számára. Szántóföldet alig látni, a mi sik-, vagy lejtős szabadtér van; az mind rétség. Még szebb a kilátás Ischlre a város felett emelkedő Syriuskogel hegyről, illetve az annak Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
