Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-09-25 / 39. szám

mily csekély mértékben rójjuk le kegyeletünk j adóját: méltán a szégyenpir futhatja el arcunkat. * Ha azt akarjuk, hogy legyen vidéki intelligencia — áldoznunk is kell. A szegény adjon keveseb­bet — a gazdag többet, de senki se legyen fu­kar«. így a levél Írója. Olvassátok higgadt észszel, józanon. (József főherceg) Őfensége Velejtén tartóz­kodása alatt, írja levelezőnk, kíséretével a gya­korlatok után minden nap nem a grófi pompás parkban, hanem a község poros, rögös utcáin sétált I—3 órát is. Aki szerencsés volt vele szem­ben jönni, öreg, fiatal, férfi, no vagy gyerek, megszólítás nélkül el nem bocsátotta. Feltűnt őfenségének, hogy a velejteiek már elég jól be­szélnek magyarul. Megtekintette egy pár ház belsejének a berendezését is, mire azt a meg­jegyzést tette: „nem hittem volna a külső után, hogy a házban ilyen tisztaságot találjak«. A gk. iskola előtt a tanító állván, hozzá ment s jó fél óráig beszélgetett vele. Kérdéseket intézett hozzá s a trémázó tanító komikus feleletein Őfensége jó izüeket kacagott. A múlt évi tűznek a nyomait is látván, kérdezősködött a tűz keletkezése felől. Az országút mellett lévő oláhcigány kunyhókhoz is ellátogatott Őfensége. Az öreg Jankó, cigányt kiszólitattta odújából. Jankó cigány ki is jött az egész falamiával s a főherceget egy perc alatt kö­rül fogták a rajkók s kezét, lábát csókolták. Hát még milyen nagy volt az öröm, mikor Őfensége cigányul kezdte ekzaminálni az öreget, hogy hány purdéja volt? »Csak tizsenhat.« Hány él közülök? „Csak kilencs.« Vagy egy jó negyed óráig tréfálkozott velük cigány nyelven a nyájas főherceg s távozáskor természetesen náluk felej tett egy pár olvasatian »lázsiást.« A cigányok azóta mindig mulatnak a szomszéd gercselybeli karaván nagy boszuságára, melyet azzal utasít el az öreg Jankó : tsilessen nektek is egy fihercseg ur /* (Esperesi installáció.) Prámer Alajos s. a.- ujhelyi prépostplébános, a gálszécsi kerület róm. kath. papságának segédletével, Barancson f. hó 22-én igtatta be esperesi hivatalkörébe Beszter czey Ferenc barancsi kanonok-plébánost. Az ün- nepies aktus befejezése után, a beigtatott kano­nok esperes ur vendég szerető házában valóságos bankettet adott, a melyre a kerületi papságon, vármegyénk világi notabilitásai is jelen voltak. Ott láttuk Molnár Viktor orsz. képviselőt, Dókus Gyula főszolgabírót, Nemes Lajos tanfelügyelőt, Margitay József főispáni titkárt és az ünnepek­nek számos barátait és tisztelőjét, a gálszécs-kerű- leti róm. kát. papságot. Ad; az Isten, hogy a beiktatott rendes esperes, I „terczey Ferenc, ki vármegyénkben mint jó pap s hazafi, jószívű­ségénél, ernyedetlen szorgalmánál s vendégszere­teténél fogva]! ismeretes, egészségben viselhesse az esperesi hivatalt. Ad multos annos ! (Eljegyzés) Fekete Dezső, m. kir. posta és táviró tiszt Nagyváradról, S.-a.-Ujhelyben, f. hó 21-én eljegyezte Goltz Anna kisasszonyt Goltz ti- szaszabályozási társulati mérnök szép és kedves leányát. (Előléptetés.) Bratián Farkas István, adó- felügyelőségi számtisztet a m kir pénzügyminis- ter, I. osztályú számtisztté léptette elő. (Zsidó újév.) Izraelita polgártársaink múlt hétfőn az újév »Rosch-Haschono« ünnepét ülték; akkor vette kezdetét az 5648-ik év az ö időszá­mításuk szerint. Városunk emiatt pár napig jó formán néptelen, keddi hetivásárunk forgalma pe­dig amiatt a »rósz haszon* miatt teljesen lanyha volt. (Az ősz) beköszöntött, hanem nincs köszö­net benne. E hó 19-én este nagy villámlással és zuhogó esővel jelentette be érkezését. Azóta foly­ton borongós, hideg arculatot mutat. A téli kabátok nyugvó helyeikről elövándroltak, mert: hidegen fuj az őszi szél — sárgulva hull a falevél. (A kesznyéteni égettek) javára újabban 80 frtnyi országos könyöradomány érkezett a m. kir. belügyministérium utján. (Népfekelőink első halottja) Ónody István, lelesz-prépostsági erdész, népfelkelő tisztjelölt, Le- leszen, e hó 21-én életkora 34-ik, boldog házas­ságának 4-ik évében, szivszélhüdés következtében váratlanul elhunyt. Temetésén, mely tegnapelőtt a bodrogközi intelligencia jelenlétében ment végbe, a legőszintébb szivből szomorkodó nagyszámú ro­konok, prémontrei papok , hivatalnoktársak, isme­rősök és jóbarátokon kívül képviseltették magu­kat a népfelkelői hű bajtársak is, kiknek diszes cserkoszoruját Stéger m. kir. honv. lő és Pálmay hadnagy urak társaságában Dongó Géza helyezte a koszorúkkal elhalmozott koporsóra A halotti gyászszertartást a bacski ref. lelkész végezte. A temetőben a sírig hű bajtársak részéről főmunka­társunk mondott szivreható rövid búcsúzó beszé­det. Legyen áldás és béke a mintaszerű hivatal­nok, szerető férj, jó rokon és hű bajtárs emléke­zetén 1 (A Deákszobornak) küszöbön álló leleplezése alkalmából nem mulaszthatjuk el figyelmeztetni mindazokat a hatóságokat, testületeket és küldött­ségeket, melyek ez alkalomra Budapestre rándul- nak, hogy a nagy hazafi szobrára helyezendő ko­szorúkat a leggyorsabban, legjutányosabban és leg­i szebb kivitelben Pécsi Manó élő-virág és Rieger 1 Mór m. kir. udvari szállító művirágkereskedésé­ben Budapesten szerezhetik be. Pécsi élövirág- terme Koronaherceg utca 17. sz. alatt van és mü- kertészete és kitűnő munkaerői állal a legfokozot- tabb igényeknek is képes megfelelni, mig Rieger művirággyára Szervitatér 5. sz. alatt a legnagyobb és legversenyképesebb, E cégek a legtöbb és leg­előkelőbb fővárosi testületek és hatóságok és a legmagasabb udvari körök rendszerinti szállítói és különösen arról ismeretesek, hogy koszorúikat nem csak a legizlésebben, hanem a leggyorsabban is állítják elő, a mi ily alkalommal tudvalevőleg na­gyon fontos körülmény. (Elhalasztott értekezlet.) Áz eperjes-nagy- mihály-ungvár-munkácsi, illetve gálszécs kassai vo­nal kiépítésének ügyében f. hó 23-ára, Ungvárra egybehívott értekezlet közbe jött elháríthatatlan akadályok miatt október hó 6-ának d. e. 11 órá­jára elnap-1 < üt. A nevezett időben s helyen azonban a „Koronához« címzett szálló helyiségé­ben mindenesetre meg fog tartatni. Budapest, 1887. szept. 18 án. Tisztelettel: Láng József mérnök. (Öngyilkosság.) Szilágyi Béla, Dessewffy Dienes ispánja, Mihályiban e hó 20-án szivén lőtte ^jiagát. Tettének okául a boldogtalan szerelmet említi tudósítónk. (Lelesz-Polyánban) e hó 20-án volt az ot­tani g. kath. hívők templomi búcsúja. A vér nél­küli áldozatot Melles Emil k.-dobrai lelkész mu­tatta be az egek urának, az egyházi szent beszé­det pedig Drohobeczky Gyula, az ungvári tanító­képző intézet jeles igazgatója mondotta az isten szabad ege alatt több ezerre menő ájtatos'kodó közönség előtt. Ez alkalommal a közszeretetnek örvendő l.-polyáni esperes lelkészt, Antalóczy Imrét, a ki a munkácsi egyházmegye legkitűnőbb papjainak egyike, a Bodrogköz szép számú intel­ligenciája tisztelte meg látogatásával. (Gazdasági kiállítás). »A borsodvármegyei gazdasági egyesület* által f. év október 1., 2. és 3:ik napjain Miskolcion a „Korona« vendéglő helyiségében tartandó gazdasági kiállítás prog- rammja. Első nap reggel 8 órakor a kiállítás ünnepies megnyitása. Ezután a kiállított állatok és termények hivatalos bírálata. Déli 1 órakor közebéd a „Korona« szálló étkező termében. Egy teriték ára 2 frt. Előjegyeztethetni október i-én reggel 9 óráig a kiállítási irodában és Pflieg- ler F. kereskedésében. Második nap reggel a sikerült idei csikók jutalmazása. Délután 2 óra­kor a Sajó és a vasút közötti lóversenytéren 1- ször: Úri fogatok bemutatása. 2-szor: Földé- szek versenye, melyen futhat minden földmivelő gazda, legalább 2 év óta tulajdonában levő lóval. Távolság i-szer körül a pálya x-ső dij 50 frt, 2- ik dij 30 frt, 3-ik dij 10 frt. 3-szor: Ügető verseny, 4 kerekű jármüvei, úri kocsisokkal. 4-szer: Fiakker verseny, futhat minden miskolezi, szá­mozott kocsival biró fiakkeres, rendesen használni szokott fogatával. Az elsőnek érkező nyer 20 frtot. A versenytérre bemeneti dij: Egy kocsi 4 sZemélylyel a kocsison kívül 2 frt. Egy lovas 2 frt. Szabadjegy 2 frt. Személyjegy 20 kr. Este bál a Stőgermayer szálló termében. Bemeneti dij személyjegy 1 frt, családjegy 3 frt. Harma­dik nap délelőtt nyereménytárgyak sorsolása. Egy sorsjegy ára .20 kr, Délután egy uj talál- mányu cséplőgép munkájának megszemlélése. Be­meneti dij a kiállítás területére 20 kr. Állandó jegy 1 frt. (Fák és bokrok őszi ültetése.) Sokfelől pa­naszkodnak, hogy a tavaszszal ültetett fák és bok­rok a kedvezőtlen időjárás következtében tönkre mentek. E károkat legcélszerűbb őszi ültetéssel pótolni. Az őszi ültetés ideje szeptember második fele vagy október eleje. Ebben az időben a nö­vények évi növése befejeződött; de ha még vol­nának is leveleik, még akkor is kár nélkül átül- tethetők. Ha az őszszel elültetett fák meggyöke­reznek uj helyükön, akkor nemcsak jól áttelelnek, hanem tavaszszal is pompásan tovább nőnek. Az öszszel és tavaszszal elültetett fák fejlődése között egy esztendönyi különbség van az őszi ültetés javára. (A szőlő rothadása ellen) egy amerikai gazda következő eljárást ajánlja: Mihelyest a rothadásnak a legkisebb jele észrevehető, a szö- lőtön minden irányban legalább négy lábnyira mindenféle gyomot és általában mindenféle növényt irtsunk ki, s e területet oltott mészszel vonjuk be. Csak annyi meszet kell alkalmazni, hogy a talaj éppen fehér legyen, a szőlőtőt közvetlen övező ta­lajt körülbelül 40 hüvelyknyire nem kell beme­szelni. Ha a bemeszelést nagy eső követné, az eső után ismételni kell. Ez eljárás ajánlója igen jó eredményeket ért el ezzel, mit a mész abszor- beálló képességének tulajdonit, a melynél fogva az a levegőt a szőlő körül megtiszlitja és a rot­hadást lehetetlenné teszi. Ugyanezért a kiszedett burgonya rothadása ellen is alkalmazza oly mó­don, hogy a halomra vagy ládába rakott gumók közzé meszet fecskendez. (A ,,Pesti Hírlap“) a folyó év utolsó negye­dére két igen érdekes regény közlését ígéri. Az egyiket már meg is kezdte. Ez Danilevszky Ger­gely jeles orosz Írónak »Kilencedik hullám« cimü érdekfeszitö regénye, melyet Szabó Endre fordít a lap számára, s ezt követni fogja Bret Harte hírneves amerikai iró egy kitűnő regénye. Az újévet aztán ismét eredeti regénynyel kezdi meg a »Pesti Hírlap«, melynek érdekességét regény­közleményein kívül az országgyűlés megnyíltával fokozni fogják immár honatyává lett főmunkatár­sának Mikszáth Kálmánnak a nT. Házból* folyta­tólag Írandó, közkedveltségü karcolatai. Hogy a »Pesti Hírlap» politikailag teljesen független, leg­jobban bizonyítják mindegyik országos párthoz tartozó publicista munkatársai: Pulszky Ferenc, ifj. Ábrányi Kornél, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly, Tors Kálmán. Hogy pedig ma a napi­lapok közt a legélénkebb és legváltozatosabb, az már köztudomású, úgy hogy méltán ajánlhatjuk a magyar közönség figyelmébe. Előfizetési ára egy hóra 1 ft 20 kr., negyedévre 3 ft 50 kr., mely a »Pesti Hírlap« kiadóhivatalába (Budapest, Nádor utca 7.) küldendő, honnan mutatványszá­mokat egész hétig ingyen küldenek. Budapesti Hírlap. Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bi­zonyítéka a „Budapesti Hírlap,* Magyarország legelterjed­tebb, legkedveltebb újsága, a mely naponkint immár annyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen egy magyar lap sem; jele ez a müveit magyar közönség oly mérvű bizalmának, a minővel sajtónk­nak még egy orgánuma sem dicsekedett. A „Budapesti Hír­lap* programmját: magyar szellemben működni a magyarságért, fényesen igazolta az olvasóközönség, párt­különbség nélkül. A lap vezércikkei mindig a közvéle­ményt fejezik ki függetlenül és nyíltan; tárca- és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tö­megét adják ; a napi eseményekről pedig úgy a szerkesztőség belső tagjai mint külső dolgozó társak munkája által oly gyors, hü és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Magyarországon egyetetlen más lap sem. Úgy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvárosaiban saját tudósítói vannak, a kik minden nap táviratokkal közük a „Budapesti Ilirlap«-pal a neveze­tes eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tartalommal megjelenő lap kedves vendége lehet minden magyar háznak és szívesen látja minden család is, mert a szerkesztőségnek gondja van rá. hogy a „Budapesti Hírlap* mindig a jó Ízlést szolgálja, Rendkívüli elterjedése mellett rendkívüli olcsósága is: negyedévenként csak 11 ft 50 kr, egy hóra 1 ft 20 kr. A „Budapesti Hirlap" megérdemli, hogy eddigi nagy sikere még jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvence. Előfizetések vidékről legcélszerűbben pos- tautalványnyal eszközölhetők a következő cim alatt; „Buda­pesti Hirlap* kiadóhivatalának. IV. kerület, Kalap-ntca 16 . szánt. 3 Egy nyolc-száz éves templom.") (Karosán, Zemplénvármegyében.) — Művészettörténeti cikk. — (Vége.) E templom szintén három hajósnak volt tervezve, de a kivitelben a két oldalhajó elmaradt úgy, hogy az egész, az apsison innen, egy nagy négyszögü tért képez. Hogy három hajós akart lenni, mutatja az, hogy a két sor oszlop közül, melyek az oldalhajókat a főhajótól elválasztották volna, a karzat melletti két utolsó oszlop egész­ben, a két elsőnek pedig az apsis két oldalán nyoma látható ma is, úgy hogy ha e két-két oszlop között a középen mindkét oldalon még egy-egy oszlopsor emeltetett volna, ezzel a három hajóra osztás bevégzett tény volna Hogy pedig a középső oszlopok nincsenek meg, annak nagyon természetes oka van, melyről alább. Félkörives fülkéje (apsis) a képzeleti főhajót zárja, és ez — bár a román templomok apsisa mély — aránylag nagyon mély, a mi egy fontos körülményre en­ged következtetni, arra ugyanis, hogy bár e templomnak jelenleg nincsen kereszthajója, de igen eklatáns nyoma van, hogy kezdetben volt, és akkor nem volt az apsis oly túlságosan mély, mert előrésze beleesett a kereszthajóba. Ugyanis a téglából épült erős apsis éjszaki külső oldalfa­lának elején, ott, hol a faragott gránitból épült templom előrészévet érintkezik, a lemállott vako­lat alatt, az apsis falának tetejéig felérve, faragott kőből egy kereszthajónyi szélességű boltív látha­tó, mely a kereszthajó kiugrását köthette össze a templom belsejével. Ezt látszik igazolni az is, hogy e boltívnek megfelelően, annak mindkét oldalán, az alapfaltól mintegy méternyi magasságra kiálló faragott kő­fal maradványok láthatók, melyek a kereszthajó kiugrásának oldalfalait képezhették. Bizonyára az apsis déli külső oldalán is ott van e széles befa­lazott boltiv, de itt a vakolat épségben lévén, nem látható. Magában az apsis belsejében kele­ti, dél- és éjszakkeleti irányban egy-egy kisebb félkörives tülke van a vastag falba vágva (byzan- ci hagyományj, s mindenikben egy félkörives román-ablak. Az apsis mennyezete félkörives keresztbol­tozat, de az apsis előtti egyetlen négyszögü tér, mint a bazilikánál gerendás mennyezetű, alulról simán felszegzett deszkázattal. És ez az egyik főjelenség, mely a Xl-ik század legelejéről való korai román Ízlés- és a mellett bizonyít, hogy a stílnek még küzdeni kellett a bazilika rendszeré­vel. Mert hogy a templom főrésze, a nagy négy­szögü tér felibe, kezdettől fogva nem volt bolto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom