Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-09-25 / 39. szám

Sátoralj a-Ujhely, 1887. szeptember 25. 39. sz. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész érre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentotlen leveiek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kéziratos neia adatnak vissza. Egyes Bzám ára 20 kr. A nyilttérben mindeD gar- mond8or dijja 20 kr. EMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE EIBE2TÉSI EIJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. (lí'^jelenik minded vasárnap.) Kiemelt, diszbetük s kör- j zettel ellátott Mrdetmé- I nyékért térmérték szerint, minden centimeter után 3 kr. számittatik. állandó hirdetésednél I kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. ^E»«SOaaMB«MI HIVATALOS RÉK7, Értesítés. Tudomásukra hozom a t. községi és kör­jegyző uraknak, hogy a tulajdonomba átbocsájtott községi nyomtatványok, és pedig: aj költségvetési előirányzatok, b) közs. pénztári számadási iv, c) számadási főkönyv, d) pénztári napló, e) kivetési lajstrom, /) kivetési és lerovási főkönyv, é) besze­dési lajstromok végre h) a vagyoni leltár közül a két legsürgősebb, vagyis az a) és h) alatt jel­zett nyomtatvány már megjelent s akár postai utánvéttel, akár bérmentesítve nálam megrendel­hető. A legjobb minőségű papíron megjelent a)—h) nyomtatványok árát, vármegyénk tekintetes alis­pánja ivenkint 4 krban állapította meg. Ö/.v. Korúila Elrinérnr, mint a nyomtatványok tulajdonosa. 10785. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. A legtöbb adótfizető bizottsági tagok névso­rának 1888. évre leendő összeállitasa czéljából a megyei igazoló választmány f. é október hó 5,- 6- és fik napján reggeli 10 orakor a vármegyeháza kistermében ülést tartván, erről a vm. közönsé­gét azzal értesítem, hogy a legtöbb adótfizetők- nek a kir, adóhivatalok- ál-tai—bemutatott névsorai j a tek. vármegye 11-od aljegyzőjénél megtekinthetők. S.-a.-Ujhely, 1887. szept. 2t. Matolai Etele, alispán. 12286. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A nmgu földmivelés-. ipar- és kereskede­lemügyi minisztérium 40778/II. szám alatt kelt intézvényével leküldött s a kassai kir. erdőfel­ügyelőség által közölt hirdetményt a közönség tudomására hozatala végett kiadom. S.-a.-Ujhely. 1887 szept. 4. .Maiölni Etele, alispán. (Másolat). 40778/II. sz. Hirdetmény, a f- 1887. évben megtartandó erdőőri szakvizsgálat ügyében. »Az erdőöri szakvizsgák a f. év októ­ber hó io-én és az erre következő napokon Kas­sán a vármegye házában d. e. p órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni«. Felhi­vatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványokkal fel­szerelt folyamodványaikat a kassai kir. erdőfel­ügyelőhöz nyújtsák be. Budapest, 1887. aug. 8-án földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. I 2003/87. sz. Zempléntnegye kir. tanfelügyelőjétől. Kőrözvény. A VI kerület m. kir, méhészeti vándor ta­nítója, f. é október hó i-én Butkán, 6 án Nagy- Tárkányban, 10-én Páczinban, 13-án Mádon, 14-én Tállyán, 19-én Kelecsenben délelőtt 10 órakor méhészeti előadást fog tartani. Midőn a t. c. iskolaszéki tagokat és a t. c. tanító urakat, erről értesíteném, egyszersmind felkérem, hogy a fent jelzett helyeken és időben tartandó méhészeti előadásokon, — a környékből i is, — megjelenni szíveskedjenek. S.-a. Ujhely, 1887. szept. 9. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. A hazai nyelv érdekében.") (J.) Eelvilágosodás, vallásosság és ha­zaszeretet. E három azon lényeges és következ­ményeiben nagy jelentőségű tárgy, melyek iránt minden embernek a legjobb akaratú indulattal és a legfogékonyabb kebellel kell viseltetnie. Az, ki hazáját, nemzetét valóban s igazán szereti: kétségkívül szivén hordja annak nem csak anyagi, de egyúttal szel­*) Most, amidőn a f. hó 1 29-iki közgyűlésen az i°/0-es kulturális adónak a jövő 1888. évre is kiterjedő érvénynyel való megszavazása szintén napirendre jut : e cikk kiváló ak­tuális jelentőséggel bir, s melegen ajánljuk azt hazafias lelkületű olvasóközönségünk figyelmébe. Szerk. lemi előhaladását, felvirágoztatását is. Az nem fog ismerni legyőzhetetlen nehézséget, nem elgördithetetlen akadályt arra nézve, hogy nemzetének, népének a tökélyetesedés magasabb fokára való emelését, amennyire erejétől telik, s még áldozatok árán is, fe­lébb vigye. Mi, úgy hiszem, mindnyájan legben­sőbben meg vagyunk győződve arról, hogy szívvel lélekkel magyarok vagyunk s hogy valóban, azaz gondolkozásunkban, érzüle­tünkben, akaratunkban s tetteinkben, szó­val egész jellemünkben magyaroknak is kell lennünk. Mennyivel inkább rajta kell lennünk tehát, hogy nemzetünk, különösen korunk kulturális versenyáramlatai között, a nemzeties műveltség azon magaslatán áll­jon, melyen bátor önérzettel és felemelt fővel hordozza kebelén a külföldi nemze­tekéivel való egyenlő műveltség ragyogó érdemjelét. És ha valamely nemzetnek fejlődési fokát akarjuk megtudni, bizonyára annak nyelvét kell legelső sorban szemügyre ven­nünk; mert a nemzet szellemének tevé­kenysége kétségkívül ebben nyilatkozik. Ha nemzetünk nyelvét ismerjük, terjeszt­jük s beszéljük : akkor ismerjük, terjeszt­jük és bírjuk édes nemzetünk szellemét is. Ezért aki a nemzet fejlesztésén, boldogitá- sán dolgozik : az ezt a célt csakis a nem­zeti szellem teljes bírásával valósíthatja meg. Ennek pedig eszköze a nyelv, nem­zetünk szellemének kifejezője, a magyar nyelv. Ezért mondá ifj. gr. Teleki József egyik akadémiai beszédében, hogy: »A nyelvnek nem csak eszünkkel van baja, annak szivet szívvel összekötni, érzelmeket gerjeszteni, az emberek belsejébe hatni, in­dulatokat mozgásba hozni is kell.* . . . De minthogy mi egy édes hazának gyermekei, minthogy magyarok vagyunk, önként kön T A A, Az uj emberek.*) Sennyey István báró. — A királyhelmeczi kerület mérsékelt ellenzéki kép­viselője. — Ha Apponyi gróf valaha kormányra jut, bizonyosan Pista báró lesz az operaház intendánsa, Ábrányi Kornél ekkor halálra búsulja ugyan ma­gát, de annál vigabban ugrándoznak majd a bal- lerinák: ez lesz az ő aranykorszakukr; ekkor látja majd a főváros a legszebb csárdástáncot, melyet az intendáns ur maga fog betanítani. Pista báró. E néven ismeri őt a »száz tavak« országában, árvizes Bodrogközön minden gyerek, minden leány és minden — férj. A királyhelmeczi apró honpolgároknak az a gyöngynapjuk, amikor Pista báró kis kocsiján beröpül a vármegye székhelyére. Derűsre simul a haragos asszonyi arc, megszűnik a mamai fegye­lem s lapul a lehető leglaposabbra minden utcai ablak vánkosa. Ily gyöngynapokon fő azonban a képzelhető *) Bizonyosan nagyon sokan vannak olvasóink közül ott a pátriában, Rigó-országban, akik a kiváló élénkséggel szer­kesztett ,Budapesti Hirlajj'-nak ezt a szellemes tárcáját mohó vágygyal fogják olvasni. Éppen azért egy pillanatig sem habo­zunk, dacára a közleményben helylyel-közzel előforduló poe- tika-licenciának, e tárcát, melyben Sennyey Pista báró fotog­ráfiája van megörökítve, lapunkba átkérni s bodrogközi atyánk­fiainak kiváló figyelmébe ajánlani. Szerk. legkozmásabb leves és ég korommá a legizlete- sebb rostélyos, amit csak asszonyi szórakozottság tálalhat a féltékeny férjek asztalára Csak ilyenkor kap hitelbe piacon, mészárszéken, péknél és krajz- lerájban a muzsikus cigány felesége. Pista báró fess huszárhadnagy és virtuóz lovas. Bravúrjai vetekednek az öreg Vesselényi- nek és Sándor grófnak hires kalandjaival. Ért a hatvágáshoz és a szépnem ellen irányzott attakjai mindig sikerrel végződnek. A lovat szőrén szokta megülni,' nem csoda tehát, hogy vetélytársai nem üthetik ki a nyeregből. Csak egy ló van, mely irgalmatlanul ledobná magáról, ha rákapaszkodnék: a Pegazus. De azért nagy költő. Grand stiklijei sok pénzbe kerülnek. Nehány évvel ezelőtt egy 2000 frtos lovat szúrt szügyön kocsijának rudjaval, merő passzióbál Ily nemzetgazdasági elvek mellett nemcsak hogy pénzügyminiszter nem lesz belőle, de még az állatvédő-egyesület sem választja be tagjai közzé. A nagyúri büszkeséget apjától örökölte. Az öreg báró félmillió forinton emelt gátat a Bodrog áradása ellen s mikor a nagy mii elkészült, e szavakkal szentelte föl: ,No uram isten, most öntsd el földjeimet, ha tudod!“ A fiatal báró álmában sem gondolta volna, hogy nagynevű nagybátyjának, Sennyey Pálnak ő üljön örökébe és hogy ö legyen kénytelen meg­fosztani Pilissy Nándort azoktól a csendes képvi­selőházi szunnyadozásoktól, melyeknek vallomása szerint Balázs báró és Vámos Béla voltak legna­gyobb okai. Akarata ellenére lett honatya. A dolog története ez : A sátoralja-ujhelyi vármegyeház padláslyu­kát és az átellenes »Vadászkürt« tetőzetét egy ruhaszárító kötéllel hidalták össze és nagy plaká­tokon hirdették, hogy a hires Blondin fog rajta végig táncolni. Ezt a látványosságot meg akarta nézni Pista báró is. A nép izgatott kíváncsisággal várta a »kötél­rugó nimetet« et. Pista bárónak kedve szotytyant megtréfálni a kiváncsi tömeget. A legalkalmasabb módot találta ki erre. Délután megcsípte Blondibt s addig kóstoltatta vele a hegyaljait, amig azt ' sugár jó kedve az asztal tetejére nem ugratta. Innen fölszedte, kocsijára pakolta és veszett vág- tatásban hajtott Ujhely utcáin át Széphalom felé. A város végén le volt ugyan bocsátva a vámso­rompó, de ez egy csöppet sem alterálta a fiatal bárót. Neki hajtott, A tüzes lovak átkapták első két lábukat, de a filigrsn kocsi derékban ketté törött és a kötéltáncos a vámsorompón belől ma­radt, Pista báró megállította a talyigává lett kocsit, kiszedte a sárból művészét hogy majd visszake- rékpároztatja a városba. Ettől azonban annyira megijedt a hires biciklista, hogy örült futásnak eredt s tneg sem állott, mig az erdő sűrűjében biztosságban nem érezte magát. Az újhelyiek hasztalan várták másnap a nagy spektákulumot, Blondint csak este s akkor is csupán mézeskalácscsal s azzal a hitegetéssel lehetett kicsalni az erdőből, hogy Pista báró már haza ment Páczinba. Ez este több .megyeur® a „Csernyiczky‘-ben a detnokráciáról vitatkozott. Közzéjük vetődött Pista báró is és szótlanul hallgatta a tudományos Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom