Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-09-25 / 39. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1887. szeptember 25. 39. sz. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész érre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentotlen leveiek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratos neia adatnak vissza. Egyes Bzám ára 20 kr. A nyilttérben mindeD gar- mond8or dijja 20 kr. EMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE EIBE2TÉSI EIJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. (lí'^jelenik minded vasárnap.) Kiemelt, diszbetük s kör- j zettel ellátott Mrdetmé- I nyékért térmérték szerint, minden centimeter után 3 kr. számittatik. állandó hirdetésednél I kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. ^E»«SOaaMB«MI HIVATALOS RÉK7, Értesítés. Tudomásukra hozom a t. községi és körjegyző uraknak, hogy a tulajdonomba átbocsájtott községi nyomtatványok, és pedig: aj költségvetési előirányzatok, b) közs. pénztári számadási iv, c) számadási főkönyv, d) pénztári napló, e) kivetési lajstrom, /) kivetési és lerovási főkönyv, é) beszedési lajstromok végre h) a vagyoni leltár közül a két legsürgősebb, vagyis az a) és h) alatt jelzett nyomtatvány már megjelent s akár postai utánvéttel, akár bérmentesítve nálam megrendelhető. A legjobb minőségű papíron megjelent a)—h) nyomtatványok árát, vármegyénk tekintetes alispánja ivenkint 4 krban állapította meg. Ö/.v. Korúila Elrinérnr, mint a nyomtatványok tulajdonosa. 10785. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. A legtöbb adótfizető bizottsági tagok névsorának 1888. évre leendő összeállitasa czéljából a megyei igazoló választmány f. é október hó 5,- 6- és fik napján reggeli 10 orakor a vármegyeháza kistermében ülést tartván, erről a vm. közönségét azzal értesítem, hogy a legtöbb adótfizetők- nek a kir, adóhivatalok- ál-tai—bemutatott névsorai j a tek. vármegye 11-od aljegyzőjénél megtekinthetők. S.-a.-Ujhely, 1887. szept. 2t. Matolai Etele, alispán. 12286. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A nmgu földmivelés-. ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 40778/II. szám alatt kelt intézvényével leküldött s a kassai kir. erdőfelügyelőség által közölt hirdetményt a közönség tudomására hozatala végett kiadom. S.-a.-Ujhely. 1887 szept. 4. .Maiölni Etele, alispán. (Másolat). 40778/II. sz. Hirdetmény, a f- 1887. évben megtartandó erdőőri szakvizsgálat ügyében. »Az erdőöri szakvizsgák a f. év október hó io-én és az erre következő napokon Kassán a vármegye házában d. e. p órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni«. Felhivatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványaikat a kassai kir. erdőfelügyelőhöz nyújtsák be. Budapest, 1887. aug. 8-án földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. I 2003/87. sz. Zempléntnegye kir. tanfelügyelőjétől. Kőrözvény. A VI kerület m. kir, méhészeti vándor tanítója, f. é október hó i-én Butkán, 6 án Nagy- Tárkányban, 10-én Páczinban, 13-án Mádon, 14-én Tállyán, 19-én Kelecsenben délelőtt 10 órakor méhészeti előadást fog tartani. Midőn a t. c. iskolaszéki tagokat és a t. c. tanító urakat, erről értesíteném, egyszersmind felkérem, hogy a fent jelzett helyeken és időben tartandó méhészeti előadásokon, — a környékből i is, — megjelenni szíveskedjenek. S.-a. Ujhely, 1887. szept. 9. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. A hazai nyelv érdekében.") (J.) Eelvilágosodás, vallásosság és hazaszeretet. E három azon lényeges és következményeiben nagy jelentőségű tárgy, melyek iránt minden embernek a legjobb akaratú indulattal és a legfogékonyabb kebellel kell viseltetnie. Az, ki hazáját, nemzetét valóban s igazán szereti: kétségkívül szivén hordja annak nem csak anyagi, de egyúttal szel*) Most, amidőn a f. hó 1 29-iki közgyűlésen az i°/0-es kulturális adónak a jövő 1888. évre is kiterjedő érvénynyel való megszavazása szintén napirendre jut : e cikk kiváló aktuális jelentőséggel bir, s melegen ajánljuk azt hazafias lelkületű olvasóközönségünk figyelmébe. Szerk. lemi előhaladását, felvirágoztatását is. Az nem fog ismerni legyőzhetetlen nehézséget, nem elgördithetetlen akadályt arra nézve, hogy nemzetének, népének a tökélyetesedés magasabb fokára való emelését, amennyire erejétől telik, s még áldozatok árán is, felébb vigye. Mi, úgy hiszem, mindnyájan legbensőbben meg vagyunk győződve arról, hogy szívvel lélekkel magyarok vagyunk s hogy valóban, azaz gondolkozásunkban, érzületünkben, akaratunkban s tetteinkben, szóval egész jellemünkben magyaroknak is kell lennünk. Mennyivel inkább rajta kell lennünk tehát, hogy nemzetünk, különösen korunk kulturális versenyáramlatai között, a nemzeties műveltség azon magaslatán álljon, melyen bátor önérzettel és felemelt fővel hordozza kebelén a külföldi nemzetekéivel való egyenlő műveltség ragyogó érdemjelét. És ha valamely nemzetnek fejlődési fokát akarjuk megtudni, bizonyára annak nyelvét kell legelső sorban szemügyre vennünk; mert a nemzet szellemének tevékenysége kétségkívül ebben nyilatkozik. Ha nemzetünk nyelvét ismerjük, terjesztjük s beszéljük : akkor ismerjük, terjesztjük és bírjuk édes nemzetünk szellemét is. Ezért aki a nemzet fejlesztésén, boldogitá- sán dolgozik : az ezt a célt csakis a nemzeti szellem teljes bírásával valósíthatja meg. Ennek pedig eszköze a nyelv, nemzetünk szellemének kifejezője, a magyar nyelv. Ezért mondá ifj. gr. Teleki József egyik akadémiai beszédében, hogy: »A nyelvnek nem csak eszünkkel van baja, annak szivet szívvel összekötni, érzelmeket gerjeszteni, az emberek belsejébe hatni, indulatokat mozgásba hozni is kell.* . . . De minthogy mi egy édes hazának gyermekei, minthogy magyarok vagyunk, önként kön T A A, Az uj emberek.*) Sennyey István báró. — A királyhelmeczi kerület mérsékelt ellenzéki képviselője. — Ha Apponyi gróf valaha kormányra jut, bizonyosan Pista báró lesz az operaház intendánsa, Ábrányi Kornél ekkor halálra búsulja ugyan magát, de annál vigabban ugrándoznak majd a bal- lerinák: ez lesz az ő aranykorszakukr; ekkor látja majd a főváros a legszebb csárdástáncot, melyet az intendáns ur maga fog betanítani. Pista báró. E néven ismeri őt a »száz tavak« országában, árvizes Bodrogközön minden gyerek, minden leány és minden — férj. A királyhelmeczi apró honpolgároknak az a gyöngynapjuk, amikor Pista báró kis kocsiján beröpül a vármegye székhelyére. Derűsre simul a haragos asszonyi arc, megszűnik a mamai fegyelem s lapul a lehető leglaposabbra minden utcai ablak vánkosa. Ily gyöngynapokon fő azonban a képzelhető *) Bizonyosan nagyon sokan vannak olvasóink közül ott a pátriában, Rigó-országban, akik a kiváló élénkséggel szerkesztett ,Budapesti Hirlajj'-nak ezt a szellemes tárcáját mohó vágygyal fogják olvasni. Éppen azért egy pillanatig sem habozunk, dacára a közleményben helylyel-közzel előforduló poe- tika-licenciának, e tárcát, melyben Sennyey Pista báró fotográfiája van megörökítve, lapunkba átkérni s bodrogközi atyánkfiainak kiváló figyelmébe ajánlani. Szerk. legkozmásabb leves és ég korommá a legizlete- sebb rostélyos, amit csak asszonyi szórakozottság tálalhat a féltékeny férjek asztalára Csak ilyenkor kap hitelbe piacon, mészárszéken, péknél és krajz- lerájban a muzsikus cigány felesége. Pista báró fess huszárhadnagy és virtuóz lovas. Bravúrjai vetekednek az öreg Vesselényi- nek és Sándor grófnak hires kalandjaival. Ért a hatvágáshoz és a szépnem ellen irányzott attakjai mindig sikerrel végződnek. A lovat szőrén szokta megülni,' nem csoda tehát, hogy vetélytársai nem üthetik ki a nyeregből. Csak egy ló van, mely irgalmatlanul ledobná magáról, ha rákapaszkodnék: a Pegazus. De azért nagy költő. Grand stiklijei sok pénzbe kerülnek. Nehány évvel ezelőtt egy 2000 frtos lovat szúrt szügyön kocsijának rudjaval, merő passzióbál Ily nemzetgazdasági elvek mellett nemcsak hogy pénzügyminiszter nem lesz belőle, de még az állatvédő-egyesület sem választja be tagjai közzé. A nagyúri büszkeséget apjától örökölte. Az öreg báró félmillió forinton emelt gátat a Bodrog áradása ellen s mikor a nagy mii elkészült, e szavakkal szentelte föl: ,No uram isten, most öntsd el földjeimet, ha tudod!“ A fiatal báró álmában sem gondolta volna, hogy nagynevű nagybátyjának, Sennyey Pálnak ő üljön örökébe és hogy ö legyen kénytelen megfosztani Pilissy Nándort azoktól a csendes képviselőházi szunnyadozásoktól, melyeknek vallomása szerint Balázs báró és Vámos Béla voltak legnagyobb okai. Akarata ellenére lett honatya. A dolog története ez : A sátoralja-ujhelyi vármegyeház padláslyukát és az átellenes »Vadászkürt« tetőzetét egy ruhaszárító kötéllel hidalták össze és nagy plakátokon hirdették, hogy a hires Blondin fog rajta végig táncolni. Ezt a látványosságot meg akarta nézni Pista báró is. A nép izgatott kíváncsisággal várta a »kötélrugó nimetet« et. Pista bárónak kedve szotytyant megtréfálni a kiváncsi tömeget. A legalkalmasabb módot találta ki erre. Délután megcsípte Blondibt s addig kóstoltatta vele a hegyaljait, amig azt ' sugár jó kedve az asztal tetejére nem ugratta. Innen fölszedte, kocsijára pakolta és veszett vág- tatásban hajtott Ujhely utcáin át Széphalom felé. A város végén le volt ugyan bocsátva a vámsorompó, de ez egy csöppet sem alterálta a fiatal bárót. Neki hajtott, A tüzes lovak átkapták első két lábukat, de a filigrsn kocsi derékban ketté törött és a kötéltáncos a vámsorompón belől maradt, Pista báró megállította a talyigává lett kocsit, kiszedte a sárból művészét hogy majd visszake- rékpároztatja a városba. Ettől azonban annyira megijedt a hires biciklista, hogy örült futásnak eredt s tneg sem állott, mig az erdő sűrűjében biztosságban nem érezte magát. Az újhelyiek hasztalan várták másnap a nagy spektákulumot, Blondint csak este s akkor is csupán mézeskalácscsal s azzal a hitegetéssel lehetett kicsalni az erdőből, hogy Pista báró már haza ment Páczinba. Ez este több .megyeur® a „Csernyiczky‘-ben a detnokráciáról vitatkozott. Közzéjük vetődött Pista báró is és szótlanul hallgatta a tudományos Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
