Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-21 / 34. szám

Melléklet a „Zemplén“ 34-ik számához. Hírek a nagyvilágból. Bulgária öröm-árban úszik. Az uj fejede­lem Tirnovóban a nemzetgyűlés színe előtt letette az esküt ; viszont a hadsereg is megesküdt, hogy a fejedelemért halálig hiv leszen s ezzel szent kapocs fűződött I. Ferdinand és hű bolgár népe között. Mikor eskü tétel után a fejedelem kiált ványát olvasta Stoilov minister s e szavakhoz ért: „a nemzet hősies törekvései, hogy függetlenségét, be­csületét és érdekét megvédje megszerezték a nem­zetnek az egész müveit világ rokonszenvét« való­ságos láz szállotta meg a derék bolgár népet a nagy szeretettől és odaadó hálától. A fejedelem kiáltványa e szavakkal végződik: Éljen a szabad és független Bulgáriai A képviselők a fejedelem­hez siettek, vállukra emelték s úgy vitték ki a képviselők tanácskozási terméből. Kivül a nép ezrei rajongták körül a fejedelmet — s csókolták ruhája szegélyét. A muszka cár konstantinápolyi ügyvivője Oroszország részéről szóbelileg bejelentette tiltako­zását a porta előtt Koburg herceg megválasztása és Bulgáriába való jövetele ellen. Hírlik, hogy az ángol, olasz és osztrák-magyar kormányok a feje­delem megválasztásába már belényugodtak. Zalevszkyt, a hírhedt pósta-sikkasztót, már visszahozták Amerikából s jelenleg a bécsi rend őrség börtönében várja méltó büntetését. A fráncia próbamozgósitás, egyik tekintélyes párizsi lap szerint f. évi szeptember 6-án fog megkezdetni. Hadzsi Lója, a Bosznia okkupációjából ismert fanatikus máhdi, Mekkába való zarándokolása közben mocsárlázt kapott s meghalt. Hírek az országból. Felhőszakadás volt me egy hete Budapes­ten s környékén s amily alaposan lehütötte a fülledt levegőt, épp oly nagy kárt is tett a vele járó jégeső. Milán király s fia már búcsút vettek a vad­regényes Tátra-Füredtől. Milán király visszaut- ját Gömörön át vette, útközben megtekinté a dobsinai jégbarlangot. Betléren Andrássy Manó gf. vendége volt. A gömöriek diadal kapuval fogadták. A király, nejének, a Budapesten átuta­zott Natáliának, üdvözlése után ismét visszatért a Tátrákhoz s pár napot még a csorbái tó mellett fog eltölteni. Melczer Gyula, Borsod vármegyének érde­mes alispánja, kinek szerencsétlen esetéről múlt számunkban teljes részvéttel irtunk, nagy örömmel értesülünk, hogy kezdi szépen kiheverni lábtörés­ből eredt aggasztó baját. Zágrábban ismét földrengést éreztek. Emi­att a lakosságot nagy félelem szállottá meg. Bubics Zsigmondot király Ófelsége kassai megyés püspökké nevezte ki. Különfélék. Lapunk mai számát a szombatra esett Szt.- István-napi ünnep miatt egy nappal előbb adtuk ki. (A király születése napja.) Őfelsége a király augusztus 18-án töltötte be életének 57-ik évét. látszik a »pokol-torka*, egyik zugában a » Lucifet«- nek nevezett ijesztő külsejű jégtuskóval. Ebben a Lucifer-országban ember még nem járt, hacsak Eneást nem erre vezette Sibilla az alvilágba. Egy Dóré rajzónjára érdemes hajmeresztő kép 1 A baloldali folyosó felöl mesterségesen van bevágva a jégfalba egy körded alakú s felette szűk bejáratú -»Kápolna«, közepén a jégoltárral, amely fölött az Örök-fény lámpája ég. Az oltá­ron sok ezerre menő látogató jegy garmadája he­ver, a világ minden nyelvén kiállítva .... »Tél-királyi e tündéri szép palotájából, kis órai ott tartózkodás után amint napfényre kerül­tem s még mostan is és mindig szemem előtt lebeg az a jégoszlop, mely a villámos fény rubin ragyogását árasztotta reám. Bizonyára ez a Tátra kincse, a regebeli kárbunkulus. D. u. 2 óra volt. Akik utánunk érkeztek a pavillonhoz, más napig várniok kellett, mert a nap folytán csak d. e. 11 -töl, d. u. 2-ig van vil­lámos világítás. A kint rekedt túristák más na­pig azzal kárpótolták magukat, hogy kirándultak az innen már csak fél órányira kezdődő, isten an­gyalai által a legszebb magyar nemzeti parkká alkotott sztracenai völgybe. Mi is követtük a jó példát. Elmentünk egész a sziklakapuig, mely­ről írva van: ,A gnómok épiték e szirtfalat . . . Kicsiny, arasznyi teremtések, Kiknek országa van a föld alatt. Morzsákból épült, s felépült, mivel Az egyesült erő csodát mivel.* De ez a kép már »tavasz a nyárban* s más tárca keretébe kívánkozik. Ujhely város hitfelekezetei, a vármegye, a kir. honvédség tisztikara, kir. törvényszék, kir. ügyé­szet, kir. jbiróság, kir. adóhivatal, kir. tanfelügye­lőség, a kir. táviróhivatal, kir. csendőrség és pénz­ügyőrség a róm. kath. templomban ez alkalommal tartott isteni tiszteleten szép számmal jelentek meg. Prámer prépost, két káplánja segédletével, »Te Deum« os nagy misét mondott. A kórusról Rittinger Erzsiké k. a. erőteljes és kellemes szoprán hangjával sikeresen s nagy figyelmet keltőleg járult a templomi áhitat emeléséhez. A honvédségnek egy százada szintén kivonult s pompásul sikerült disz- tüzeléseivel fokozta az ünnepiség méltóságát. Tartsa meg Őfelségét a királyok istene még igen sokáig, hű magyar népe szeretetétől környezve, alattvalóinak javára és boldogitására ! (A részleges napfogyatkozás) f. hó 19-ére virradólag, édes-kevés látni valót juttatott Ujhely s vidéke csillagvizsgálóinak. Sürü, nehéz, ólomszinü felhő-függönyök takarták el e ritka szépnek Ígérkező természeti tüneményt a Boglyoskára, Várhegyre, Kopaszkára és Magashegyre gyülekezett társasá­gok sovárgó tekintete elől. Napisten elrejtett bá­jaiért szép csendes esőben küldött némi kárpót lást a busongóknak. (Kinevezés) Páll Lajos, sátoralja-ujhelyi kir. törvényszéki joggyakorlót a homonnai kir. járás­bírósághoz aljegyzővé nevezte ki az igazságügy- minister. (Budapestről a keleti Kárpátok közzé) ter­vezett kéjutazásnak hozzánk beküldött programm- jából közöljük azt a pontot, mely S.-a. Ujhely müveit közönségére kiváló érdekkel bir. Szerdán, augusztus 31-én reggel érkezés S.-a.-Ujhelybe. Reggeli a vasútnál, utazás a városon keresztül bérkocsikon Ssépkalomra, Kazinczy Ferenc mauzó­leumához. Itt emlékbeszéd fog tartatni. Visszauta­zás a vasúthoz. Villás reggeli 11 óra 30 perckor. A különvonat tovább megy Borsiig, a hol II. Rá­kóczi Ferenc szülőháza van. Előadás Rákóczi kor­szakából. A különvonat Borsiból visszatér S.-a.- Ujhelybe. 2 órakor közös ebéd az' indulóházban. Délután 3 óra 59 perckor a társaság tovább utazik az északkeleti vasút 47. számú vonatával Munkácsig. (Az ivóviz-hiány kérdéséhez.) Úgy tudom, az ivóvíz hiányának egyik oka városunkban az, hogy a kir. kerületi börtön udvarára a vármegye- kutjáról beözönlő vízkészletből a rabok naponkint több száz csebernyi vizet az udvarok locsolására, a lucernával bevetett jégverem tetejének öntözé­sére, kanálisok kiöblítésére, mosáshoz, fürdéshez elpocsékolnak. Amig a börtönhelyiségekbe szol­gáló szerencsétlen vízvezeték meg nem volt, a fentebb elősorolt célokra megkivántató viz-mennyi- séget mindig a vármegye székhazának második udvarán lévő nagy kerekes kutból szerezték be a rabok. Ez a pompás jó kút ma már divatját múlta. Pedig élénken emlékszem reá, hogy a 30- as évek táján a félváros még ebből a kutból me­rítette ivóvíz készletét. Nem akarok sokat beszél­ni a letűnt nagyságok dicsőítésére: annyit azon­ban kivihetne a városi főbíró ur, hogy ez a kút kitisztittatnék s ha egyébre nem, hát arra használ­tatnék hogy a kir. börtönben és a vármegye há­zában a nem ivásra szánt vizet onnan merítenék s ne cepelnék el a drága ivóvizet lábáztatás vé­gett a »raburak« a mi orrunk elől akkor, amikor aranyért sem kaphatunk égető szomjúságunk enyhítésére egy kanál vizet. Bornemissza Lázár. (Felvilágosításul.) A „Zemplén« f. évi 33. számában megjelent »Az ivóvíz hiánya« cimü cikk beküldője által a dörzsiki kútra vonatkozó szavaim tévesen magyaráztatván, kijelentem, hogy szavaim következők voltak: »Nem tartom valószínűnek, hogy a dörzsiki forrás vize bárminemű munkával számbavehetöleg megszaporitható legyen és valószínű, hogy a tavalyi száraz évhez hasonló idei év után a forrásvíz ujabbi csökkenése beállhat.«. Különben fenntartom magamnak e mindnyájunkra nagy fon tosságu kérdésre legközelebb kimeritöen vissza­térni.*) Faragó Lipót, kultur-főmérnök. (Az idei őszi hadgyakorlatok) vármegyénk területén, Gálszécs és Lasztócz községek között szeptember 12., 13. és 14 én tartatnak. A föve- zényletet Braumüller hadtestparancsnok viszi, mellette, mint vezérkari főnök Ullmann alezredes fog szerepelni. (Tűzoltóink Fiúméban.) A sátoralja-ujhelyi tűzoltó egyesület is gondoskodott arról, hogy az’ országos tűzoltó szövetségnek Fiúméban rendezett kongresszusán képviselve legyen, lzsépy István és Schön Miksa egyesületi tagok s kiküldött képvi­selők f. hó 17-én már el is utaztak. A fiumei konferenciák után gőzhajón átkelnek Velencébe, visszajövet pedig Triesztet érintik és Mirainárét is megtekintik. (Öngyilkosság.) Freiler Béla, volt írnok a s.-a.- ujhelyi kir. jbiróságnál a ref. temetőben magát szivén lőtte. Hullájára f. hó 19-én egész véletlenül bukkantak rá a temetőt látogatók. A teljes felosz­lásnak indult tetem külső jeleiből Ítélve, végzetes tettét a szerencsétlen fiatal ember három-négy nap előtt követhette el. (Halálozás) Ternyey Pál, ügyvédé Szerencsen 45 éves korában elhunyt. (Hírek dióhéjban.) Özv. Bajuszné, barátsze- resi asszonyt leánya és veje, miért miért nem, úgy eltángálták, hogy özvegy Bajuszné legott felvette a néhai nevet. Vízbe fűlt embert találtak a Rongyva- ban a Bibérczre vezető ut hídja mellett. A hulla öl­tözete után Ítélve a napszámos osztályból való. Különös, hogy még a kalap is fején volt. Agyba- főbe verve találtak egy újhelyi csavargó fiút a Cigány utcában. Félholtan beszállították a vár­megye közkórházába. Döglött ló hever, már he­tek óta a Bibérczre menő utón. Dögleletes bűze ha eddig el nem ásatta, elásatásáról majd fog gon­doskodni a járási főszolgabíró. (Gyilkos villám.) Kis-Ráskáról írják, hogy a múlt vasárnap ottan a villám három lovat és egy paraszt fiút, amint az áztatott kenderrel haza érkezett hétköznapi'pegazusokat a szekérből ki fogta, a villám agyon sújtott. A villám az egyik lovat egy »V« a másikat meg egy ,X" alakú jegygyei felülbélyegezte. E jegyből a falu Írás­tudói azt magyarázták ki, hogy: Vasárnapot szen­telj, és hogy tartsd meg az isten X. parancsolatát. (Tűz volt Varannón) írja levelezőnk. Né- methy János városbiró háza tüzet fogott a kémé­nyen s le is égett. Csak a szélcsendnek tulaj­donítható, hogy a tűz nagyobb terjedelmet nem ölthetett. No meg az is sokat segített, hogy a harmadik szomszédház tetejére rögtönösen felvit­ték tüzmentő szent Flórián képét. (Tokajból írják), hogy ottan f. hó 14-én a város melletti »Bakony* erdőcske nagy és díszes társaság gyülőhelye volt. A ref. tanítói nyug­díjalap s a ref. énekkar javára tartott nyári mu­latságon helyből és vidékről oly szép számmal vettek részt felekezet különbség nélkül, hogy a nevezett célokra tekintélyes összeg lesz fordítható. De meg is érdemelte dalkörünk azt a látogatott­ságot. Rövid fenállása óta oly nagy fokú buz­galmat, tevékenységet fejt ki, előadott ének-szá­maival oly meglepő eredményt mutatott fel, mi a jelen voltakat örvendetes csodálkozással töltötte el. Gyönyörű dalaiért joggal érdemelte ki a sűrűn felhangzott tapsokat, Demjén karnagy pedig a gratulációkat. Maga a mulatság is a lehető legkedélyesebb hangulatban folyt le. Csak a föl- séges vacsora elfogyasztása után (miben a jelen volt kedves hölgyek gondoskodása folytán része­sültünk) akart boszút állni rajtunk az ég (bizo­nyosan. hogy angyalai leszálltak közénk) s nyi­totta meg csatornáit, a mi különben nem okozott nagyobb bajt, mint hogy a szabadból be kellett vonulni a tető alá, hol a szűk hely s hőség da­cára oly tánckedv uralkodott, hogy tán még most is járnánk, ha a máskülönben szeretetreméltó gardedámok hajnal felé véget nem vetnek Terpszikhóre uralmának. Hamég fölemlítem, hogy jó borok, sikerült tósztokban nem volt hiány ; a négyeseket 35—40 pár táncolta; a mulatság si­kere körül legtöbb érdeme van Paulay Gábor egyházgondnoknak; hü képét adtam az est tör­ténetének. r. |. (Fillokszera ellen) Nehrer Mátyás rozsnyói lakos és putnoki szőlőbirtokos a poloskafüvet (Lepidium ruderale, Stinkkresse) szokta használni a legjobb eredménynyel s a következő módon : Szőlőjében egy nagy üstöt teli rak a nyers nö­vénynyel, vizet önt rá, egyszer jól kifőzi s azután a szőlő gyökeréről eltávolítja a talajt, a puszta fiilokszerás gyökérre rárakja a kifőzött növényt, minden gyökérre negyed kilót számítva s az üst alján maradt lével is jól megöntözve a gyökeret. Erre a földet visszahúzza takaróul a növénynyel fedett szőlőgyökérre s két hét múlva a fillokszerával bőven ellepett gyökéren egy szál élőt sem talál többé E növényből Nehrernek van jelenleg mint egy 8—IO métermázsája s bárkinek, a ki hozzá­fordul e növénynyel való kísérletezés végett, a legnagyobb készséggel küld. A kísérletet legcél­szerűbb a tavaszi, vagy őszi metszés után május, vagy október hóban megtenni, mikor a tőke levél nélkül áll, tehát kárt alig tesz szőlőjében a bir tokos. TAETtTG-YI ROVAT. Tantermeink levegője. Korunkban a tudomány rangjára emelkedett már a statisztika. E tudomány kétségbevonhatatlan bizonyítékok gyanánt kezünkbe szolgáltatja azo­kat az adatokat, amelyek eléggé biztosan meg­mondják nekünk, hogy gyarapodik-e a lakosság, vagy fogy, azaz, hogy 100 vagy 1000 ember kö­zül hány éri el a lét első, 60- vagy 100 ik évét, hány száll a sir ölébe és ezek helyét a földön be­töltendők, hányán jönnek világra. Ezek az ada­tok, a rideg számok, szólnak arról, hogy a halan­dók mily viszonyok és viszontagságok közt töl­tik vagy töltötték el életüket; mennyiben hódol­tak az emberi élet tartósságára is befolyással biró morál törvényeinek; vagy kivételesebb esetet is említve, nem járt-e köztük a halál öldöklő an­* ) Nagyon szívesen fogadjuk. Sze rk

Next

/
Oldalképek
Tartalom