Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-14 / 33. szám

nem lesz. Meg kell tehát élnünk, úgy amint vagyunk, küzdve a nyomorúsággal. A város főbírája iparkodik eléje kerülni a nagyobb bajnak. Még egy kutat ásat a koldus-kút mellett, s mint halljuk töri fejét azon, hogy és mint lehetne kibogozni az ivóvizhiány gordiusi csomóját. Főbíró ur! Hallja csak ezt a nagysándori tervet! Tessék egy elzáró készüléket tétetni a vármegyekut csőhálózatába s úgy adni elsőbbséget 10,000 becsületes embernek, 2óO—300 börtönlakóval szemben. Aztán meg gondoskodjék kútalapról a jövendő számára. Sa- pienti pauca I (Beküldetett),

(Ércnél maradandóbb emlék). Néh. Buko- vinszky József dr. a negyvenes években Zemplén- vármegye közkórházának nagyhírű orvosa, aki f. évi julius hó 6-án hunyt el Budapesten, 90,000 ftnyi vagyonát legnagyobb részben emberbaráti célokra hagyományozta. Zemplén vármegyéről 10,000 fttal emlékezett meg és pedig: 1. A s.-a.- ujhelyi r. k. egyháznak hagyott 100 ftot; 2. A s.-a.-újhelyi r. k. egyháznál alkalmazott segédlelkészek fizetésének javítására 500 ftot; 3. újhelyi r. k. és ref. elaggott szegények részére 400 ftot; 4. A vármegyei közkórháznak egy ágy alapítványául 4000 ftot; 5. Egy zemplénvármegyebeli jó erkölcsű és szorgalmas keresztény tanuló ifjúnak kiképeztetésére 3000 ftot. Végre nagy értéket képviselő könyvtárát a vármegye közkórházának hagyományozta. A nemes szivü emberbarátot isten megáldja halóporában.

(Hitbizomány). Jósika Lajos bárónak Őfelsége megengedte, hogy a vármegyénk területén lévő szép vagyonából elsőszülöttségi hitbizományt alapíthasson.

(A kánikula) e latin vers szerint: „Magdala princípium — Bertalan finis érit*, julius hó 22-én vette kezdetét s f. hó 24-éig tart.

(Kéjutazás.) A m. kir. államvasutak fővárosi menetjegy-irodája kirándulást rendez a keleti Kár pátok közzé. Azok a fővárosi és vidéki kéjutazók, akik ezúttal hazánknak ama ritka szépségű vidékében gyönyörködni fognak, f. hó 23-án este indulnak Budapestről. Az első pihenőt Sátoraljaújhelyben tartják. Innen kirándulnak Széphalomra a Kazinczy-mauzóleomhoz és Borsiba II. Rákóczi Ferer. c szülőházához, Ujhelyböl Munkácsra, M.- Szigetre s N.-Bányára folytatódik a kéjut. A kirándulásban résztvevők 50%-nyi vasúti árkedvezményben részesülnek.

(Szt, István napjára) a magyar északkeleti vasút összes vonalain io napi érvénynyel biró II. és III. osztályú menet-térti jegyeket fog kiadni. Budapesten ez alkalommal a n.-károlyi, torockói és eperjesi tüzkárosultak, valamint az alföldi szerencsétlenek javára a város-ligetben rendezendő népünnep prográmja a következő: 1. A 450 ft értékű óriási ezüst ágyúgolyó kisorsolása. 2. A fővárosi összes katonai zenekarok séta-hangversenye 3. Nagy vizi ütközet a városligeti tavon. 4. Képviselőválasztás adófizetés nélkül, nem szavazati cédulával, hanem kötéllel. 5- Nagy diszmenet. 6. Az 5 kros tombola. 7. Kit szeret jobban a kutya: a gazdáját-e, vagy a sniclit ? 8. Dal- és hangversenyek. 9. Az álarcos külföldi. 10. Nagyszabású és fényes tűzijáték. 11. Nagy táncmulatság. 12. Mindenféle népies mulatságok. 13. A második női szépségverseny. 14. Még sok más egyéb látni való. Bemeneti dij az ünnepségek színhelyére 30 kr. A részletes ide vonatkozó jelentés bármely könyvkereskedőnél 2 krért kapható.

(Tűz.) Jeszenő községben f. hó 11-én tizenkilenc lakóház a melléképületekkel együtt leégett. A csapás elviselhetetlen sulylyal nehezedik a kárvallott szegény lakosságra.

(A Bokody-pár gyásza). A kis Bokody Kata, kinek korát meghaladó színpadi ügyességére közönségünk még élénken emlékezik, Tornaallján, a hol jelenleg Bokody színtársulata müküdik, f. hó 9-én difteritiszben meghalt. A fogadott csoda kis teremtést szemük fényeként őrző s szerető Bokody-párnak gyászában teljes részvéttet osztozunk.

(Összpontosítás). A katonai nagy hadgyakorlatokban résztvevő összes fegyvernembeli ezre- deknek a kassai sátor-táborba való felvonulása folyamatban van. Eddig megérkeztek oda a 34. és 67. sz. ezredek. A 12. sz. nehéz-üteg Rimaszombatból, a 60 gy. ezred 3 zászlóalja Egerből, a 7. sz. dzsidásezred törzse N.-Mihályból. E hó 27-én érkeznek a 66. gy. ezr. 4 zászlóalja Ung- várról s a 65. ezr. 1 zászlóalja Munkácsról. Szept. i-én a lovastüzérség Edelényből. Az ezredgyaitok aug. 2-án kezdődtek meg, 12-étől brigán, 28-ától divízióban gyakorolnak. A királyorlatokhoz vármegyénk területére szeptember

ndul el a 30,000 főnyi hadtest, melyhez ekkor

ficzról az 5 és 25 sz. ezredek zászlóaljai és a :2. sz. huszárezred is csatlakoznak.

[Az eperjesi tüzkárosultak) javára f. hó i-ig ■/2,430 ftnyi segélyadomány érkezett az ország különböző részeiből. A »Segítség’ cimü irodalmi vállalatból, úgyszintén a fővárosban rendezendő szt. istvánnapi ünnepségekből még 30,000 ftnyi adakozás remélhető.

(A »Segítség!>) emlék-lapot szerkesztő bizottság nevében Jókai Mór koszorús költőnk aláírásával hoszu előfizetési felhívás küldetett be hozzánk közlés végett. A felhívásból adjuk a következő részt: A magyar közönséghez 1 Három nagy magyar varos lett porrá, romokKá, Eperjes, Nagy- Károly, Toroczkó. Templomok, iskolák, középületek elhamvadtak. Isten háza, múzsák háza és a szegény ember háza mind egyenlő rom lett. Is ten próbára akarta tenni a magyar nemzetet. Tud-e önmagán segíteni a veszélyben ? A Király és a Nemzetgyűlés magas példákban megadták a választ. Irodalom és művészet követte példáikat. Felhívásunkra a magyar irodalom és művészet képviselői oly Emlékalbumot alkottak össze, mely szellemi tartalomra, érdekességre nézve ép úgy, mint művészi rajzok tekintetében kiváló becsűnek mondható. A ki ezt megszerzi, a Hazának és Emberiségnek hoz áldozatot s ugyanakkor saját házának szerez vele emlékül elteendő díszt. Részt vett a mü létrehozásában a magyar közélet, iro dalom és művészet számos jelese, közöttük annyi fényes név. Bizonyítsa be Hazánk közönsége, hogy a legfényesebb név magáé a Magyar Nemzeté, midőn részvétére teljes joggal hivatkozik a részvét nemtője. A »Segítség« emlékalbum négyféle kiadásban fog megjelenni, u. m. egy forintos, három forintos, tiz forintos- és száz forintos kiadásban, melyeknek már elseje, az egy forintos is, csinosan lesz kiállítva, s díszes borítékban 40 nagy oldalra terjedő s mintegy 70 képpel illusztrált tartalmával árához képest annyit fog nyújtani, hogy hasonló díszes illusztrált füzetet a külföldi szakirodalmakban is csak két három ekkora áron lehetne megszerezni. A drágább példányok fokozott dísszel lesznek kiállítva és külön művészi mellékletekkel lesznek ellátva. Az előfizetési pénzek augusztus hó 15-éig a »Segítség” számára a Franklin-Társulat kiadóhivatalába (Budapest, egyetem-uca 4. szám) küldendők. A megrendelések utánvétellel is eszközölhetök. A sok gondot és munkát igénylő díszes emlék-album augusztus hó folytán fog a megrendelőknek szétkűldetni. A »Segítség« emlékalbum számára irodalmi dolgozatokat és emléksorokat küldöttek be eddig Rudolf trónörökös főherceg ó fensége, Koburg Fülöp kir. herceg ő Fensége ; ezenkívül irodalmunk és közéletünknek mintegy 127 kitűnősége. A »Segítség* emlékalbum számára rajzokat adtak: Stephanie trónörökös föhercegné Ö fensége, Klotild főhercegnő és két leánya Mária Dorothea és Margit főhercegnők s Koburg Lujza kir. herceg U Fensége ; továbbá mintegy ötvennégy művész. A fényes névsor kezeskedik arról, hogy a »Segítség«- hez belső becsre és művészi kiállításra hasonló emlékalbum a magyar irodalomban eddig még nem jelent meg s azoknak, kik megrendelésükkel a jótékony célt előmozdítják, egyúttal szép és maradandó emlékül fog szolgálni. Budapest. 1887. julius hó. Jókai Mór, szerkesztő. Roskovics Ignác a művészeti rész szerkesztője. Nagy Miklós, társszerkesztő. A »Segítség« emlék-album jövedelme a tüzkáiosultak és árvíz által sújtott szegényebb lakosság között fog arányosan megosztatni. Előfizetéseket a vidékről elfogad és készségesen közvetít lapunk szerkesztősége is. Az emlék-albumra szóló megrendelési összegeket kérjük lapunk főmunkatársához intézni.

(A ránki időszaki szökőkút) múlt hó 31-én, d. u. 4 órakor fél óráig tartó s szemmérték szerint 40 méternyi magasságra emelkedő vizoszloppal gyönyörködtette a fürdő közönséget. E rendkívüli tünemény azért érdemel följegyzést, mert a viz- ugrás rendes körülmények között csak 8—10 j percig tart s legnagyobb magassága is csak 18—20 méternyire emelkedik.

(Hirlap-kiadók) javára kimondotta a kir. Ítélő tábla, hogy amennyiben a hírlapkiadói vállalat kereskedelmi ügyletet képez, a vele kapcsolatos nyomtatási és szétküldési címen támasztott keresetek a kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartoznak.

(Meghívó.) A sárospataki ifjúság, 1887. évi augusztus hó 15-ik napján, a »Kossuth-kertben,« az ugyanott levő tánctér betetőzése javára zártkörű nyári táncvigalmat rendez. Belépő dij: Sze- mélyjegy 50 kr. Családjegy 1 ft. A mulatság kezdete d. u. 2 és fél órakor. A mulatság folytatása estve, a városháza nagy termében leend.

(Csárdás orosz öltözetben.) Mező-Laborcz- ról írják nekünk, hogy a krasznibród-monostori erdőben, f. hó 7-én, vakációzó laborcz-völgyi növendék-papok nyári mulatságot rendeztek. A szép számmal jelenvolt hölgy-vendégek közt, beszéli a szemtanú, feltűnt egy csinos, rövidre nyírt hajú barna hölgy, teljes nemzeti orosz öltözetben. Kér- dezősködéseimre azt a választ nyertem, mit már sejtettem is, hogy az aranyos csingilingivel díszített, rövid mellényes, de szimpatikus arcú nő nem más, mint a hírhedt Dobzsánszki Adolfnak Vjera nevű hajadon szép leánya, ki Oroszországból, hol édes nővérénél, Bugyilovics egyetemi tanárnénál tartózkodik, pár napra csertészi birtokukra, hol bölcsője ringott, egy kis zamatos magyar levegő szivhatása végett lerándult. A kedves leányzó, bár atyja a legprecízebbül beszéli a magyar nyelvet, többi testvéreivel együtt a legcsekélyebb magyar nevelésben sem részesült, mennyiben az

atyai háznál a magyar szó szigorúan el van tiltva s társalgási nyelvül az orosz, vagy pedig a német szó járja. Nem csoda hát, ha a bájos Dobzsánszky Vjera hazája édes nyelvét tán csak hírből ösmeri. De hiába ! .Kibúvik a szeg a zsákból.« Mikor a jó zenekar a lelkesítő magyar csárdást ráhúzta, a széles kedvű párok között éppen az orosz toaletbe kényszeredett hölgy volt az, aki valódi magyar tűzzel és animóval járta az atyja által „cigánytánc«- nak csúfolt csárdást. Váljon mit szólt volna mindehhez a »kedves papa« ha látja leányának ily rohamos elmagyarosodását ? A helyszínén bizonyára csak ennyit: %Et tu mea filia Vjera /«

(Uj virág-csarnok.) Művészek és művésznők köztudomás szerint mindig nagy kedvelői, ápolói és gondozói voltak a virágoknak. Nem kell messze mennünk, hogy ennek igazságát bebizonyítsuk. Operaházunk kitűnő művésze Perotti kiterjedt kamélia kertészettel bir az adriai tenger part vidé kén. Legújabban pedig, mint nekünk a fővárosból írják, a zenevilágban előnyösen ismert Rózsavölgyi és társa zenemű-kereskedő cég egyik évek hoszu során át működő főnökének fia : Dunkl Norbert, a váci-utca 25. sz. házban a »Nefelejtshez< címezve, párizsi mintára előkelő és nagyszabású virág csarnokot nyitott, mely pazar berendezés,

• nagy vállaszték és Ízlés tekintetében az egész fővárosban ritkítja párját. Különös gondot fordít a vidékről jövő ünnepi, lakadalmi, temetési stb. megrendelésekre, melyek azonnal és kiváló pontossággal végeztetnek, úgy hogy az uj virágcsarnokot olvasóink figyelmébe a legmelegebben ajánlhatjuk.

(Mai számunkhoz) Lővy Adolf, helybeli könyvkereskedőnek »Reform a népiskolai irás-ta- nitás terén« cimü, az Ember János-féle irkákat ösmertető körlevele van mellékelve, melyet úgy a tanító uraknak, mint a vmegyebeli összes községi előfizetőinknek megküldtünk. Ajánljuk figyelmükbe.

(Mérleg sulyok nélkül.) Az ujszerkezetű Skálamérlegnél első tekintetre, meglepő azon körülmény, hogy itt a terhek lemérésnél sulyokra nincs szükség. A teher súlyát egy vízszintesen elhelyezett vasrúd, melyen ide oda mozgatható gömb van alkalmazva, határozza meg a legnagyobb pontossággal, mert a kilogrmok számát le sem kell olvasni, azt egy a vasúti utazójegy bélyegzőjéhez hasonló szerkezet e legkisebb részlettel adja tudtunkra. Ránk nézve annál fontossabb e találmány, mert magyar gyáros a föltalálója. Ez „Schember C. és társai« budapesti cég, mely a mérleg-iparterén nemcsak hazánkban foglala el az első helyet, hanem a külföldi hasonnemü gyárakkal is, gyártmányainak kitűnő kivitele és árainak szolidsága következtében fényesen kiállja a versenyt. (Bővebben hirdetési rovatunkban.)

Mikszáth Kálmántól, a kitűnő humora s minden izében eredeti magyar elbeszélőtől egy újabb kötet jelent meg „A fészek regényei* cim alatt a Singer- és Wolfner-féle Egyetemes Regénytárban. A méltán közkedveltségre jutott vállalat második évfolyamának i6-ik kötete az s hozzátehetjük, hogy egyike a sorozat legjobb köteteinek. A fészek regényei, mint a cim is mutatja, több kisebb elbeszélést foglal magában, s Mikszáth Kálmánnak Írói egyénisége, elbeszélői művészete épen a kisebb rajzokban nyilatkozik a legtökéletesebben. Mindjárt az első elbeszélés: .Tavaszi rügyek* érdekes és megkapó a diák-életből vett mozaikszeru részleteivel és pompás humorával. «A becsületes Gyuri története* a cime a második elbeszélésnek s ez már a tragikumba csap át, oly embernek a sorsát festve, ki apját és anyját egyformán szereti s ez által az egymással viszálykodó szüléket magára haragítja. ,Egy fiúnak a fele*, «Szontágh Pálné", .Még egy megyei történet* egészítik a 166 lapra terjedő kötetet, melynél különösen ki kell emelnünk a szép tiszta nyomást, s általában a külső csínt, mely az Egyetemes Regénytár köteteit jellemzi. A könyv ára piros vászonkötésben 50 kr. Bizonyos, I hogy egy magyar családnál sem fog hiányozni ezen kiváló szép kötet.

A nép.

— Fejes Istvánnak. —

Kicsiny fűszálak erdejébe léptem,

Szabad szellő simítja homlokom’,

S mig öntudatlan meglassúdik léptem, Múltról, jövőről elgondolkodom:

S a mint megingnak szélben a fűszálak, Szivemben úgy ring száz remény és bánat S eszembe jutsz, eszményem énnekem, Kedves magyar nép, drága nemzetem I

Árván maradtál sokszor, elhagyatva, Testvéreid közt mostoha valál,

De nem dőltél ki, álltái büszke dacba’, Miként az erdőknek fenyője áll;

Úgy állsz ma is, sorsod villáma rettent, De mindenik magod sudárba szökkent,

S hogy életem sohsem örömtelen,

Óh drága nép, neked köszönhetem 1

Nemes fa vagy, nemes lön hát virágod, Mely diszed immár annyi századig.

De tő nélkül virágot vajh ki látott ?

Tő nélkül vajh melyik virág nyílik ? Virág gyanánt sok ágad címert hajtott,

De szived vére ott piroslik rajtok,

S e drága csöppet rajt’ megismerem, Kedves magyar nép, drága nemzetem 1