Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

évről-évre városunk területén ? Azt, hogy a haladás, a csin, az Ízlés mögött koromsötét háttér mutatkozik. A kövezéssel, csatornázással, éjjeli világítással elért külső látszatnak rémes az árnyéka. Az, amit köztisztaságnak neveznek, olyan távol van még tőlünk, mint az Óperenciás tenger. Ujhely az ő mellékutcáival a szemét és piszok ideális fészke. Nem könyelmüség, nem vétek-e a közegészség ellen megtűrni csak egy percig is ott azt a sok, utón útfélen lustálkodó pocsolyát, trágyadombot, szemetet, állati hulladékot, mely a kánikulai időjáráshoz az u. n. zamatot adja. Menjünk csak be az udvarokba, látni fogjuk, hogy ott a szemét, piszok garmadányira nőtt. Ujhely- ben majd minden tizedik ház korcsma, s mindenik ez undokságoknak büszhödt melegágya. Százakra megy a ,házi urak« száma, akik talán egy decennium óta sem gondoltak udvaraik kitisztittatására.

S kicsoda ez ázsiai állapotoknak az oka? A mi rendőrségünk az ő tehetetlenségével. Hic Rhodus, hic salta.

Hanem, uraim, minden bajnak meg van a maga recipéje. Én is mondok egyet.

Khinában csak addig fizetik a házi orvost, amig egészséges a család. Ha baj van, nem fizetnek semmit. Az arra képes orvosnak nagyon is érdekében fekszik, hogy páciensét mielőbb kikurálja a bajból.

Nem lenne-é üdvös ezt az idegen szokást Ujhelyben nosztrifikáltatni, még pedig hamarosan? Hiszen mi praktikus nemzet vagyunk.

Honny sóit, qui mai y pense!

A vármegye gyiilésterméböl.

Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága f. évi III. évnegyedes rendes közgyűlését Molnár István főispán elnöklete alatt f. hó 21 s 22-ik napján tartotta meg.

Főispán ur Öméltósága a megjelenteket szívből üdvözölvén a szinnai, homonnai, gálszécsi és n.-mihalyi szbiróihivataloknak személyesen foganatosított megvizsgálása alkalmával szerzett, múlt számunkban már körülményesen ösmertetett, tapasztalatait előterjesztvén: felhívta a vármegye közönségének figyelmét arra az örvendetes hírre, hogy őfelsége, legkegyelmesebb urunk s királyunk, az őszi hadgyakorlatok alkalmával vármegyénket is szerencséltetni fogja legmagasabb látogatásával ; nevezetesen pedig hogy Tőke-Terebesen több napig fog időzni, mely örvendetes eseményre való kilátást midőn jelzi, felhívja a vármegyét, hogy alattvalói hódolatának kifejezésére és a király megfelelő fogadására egy nagyobb számú tisztelgő küldöttséget s egyszersmind az ünnepségeket előkészítő bizottságot választani sziveskedjék.

fejenként. Kiváncsi vagyok rá, hogy mily ára lehet egy borjúnak ebben a városban. A pörkölt nagyságából ítélve, azt hiszem, lehet legalább is 1000 frank.

Azzal a céllal, hogy a maradii postára irányított s épen erre a napra érkezett pénzünket a postán fölvegyük, de különben is, hogy a városban széttekintsünk, egy elrongyolt és piszkos, tyukültetőnek nevezhető úgynevezett bérkocsiba ültünk. Mielőtt a kocsis megmozgatta volna az inkább múzeumi csontvázhoz, mint élő lényhez hasonlító lovakat, állát felköté zsebkendőjével úgy, hogy csak az orrahegye látszott ki Midőn ennek okáról kérdeztük, nem értvén beszédünket, mimikával tudtunkra adá, hogy jó lesz, ha mi is hasonlóan cselekszünk. Nem fogadtunk neki szót. Pedig, mint a következés megmutató, kár volt figyelmeztetésére nem hallgatnunk. A mint ugyanis az utcákon kierőszakolt trappban mentünk, oly velőtrázóan döcögött csézánk, hogy félkönyök- nyire feldobattunk; minek következtében nyelvünket derekasan össze is harapdáltuk. Mennél bellebb hatoltunk a városba, a rázás annál erősebb lön, elannyira, hogy mikorára a vármegyeház elé értünk, már úgy szólván nem ültünk, hanem a levegőben bukfenceztünk. Mig végre egy függőleges erős lökés társam mind két szemét kilökte a kövezetre, az én órám pedig óly sebességei ugrott ki zsebemből, hogy a röpítő erő következtében láncom is elszakadt, s órámmal együtt a vármegyeház mögötti Bercsényi utcán esett le. S hogy a keserű humor is teljes legyen : azért a kocsikázásért a fuvarón felül még 7 kr. kövezeti vámot is kelle fizetnünk.

Mig az előhívott orvos szerencsétlen társam szemével bajlódott, azalatt én a postára mentem,

A főispán előterjesztései lelkes éljenzéssel örvendetes tudomásul vétetvén, Ócsászári és apostoli királyi felsége, legkegyelmesebb urunk s királyunk előtt a vármegye hódolatának és örömének kifejezésére és Őfelségének körünkbe érkezése alkalmával leendő fogadására egy nagyobb számú küldöttség a következőképpen alakitatott meg: Molnár István főispán elnöklete alatt, Matolai Etele alispán Viczmándy Ödön főjegyző, továbbá: Andrássy Aladár, Andrássy Gyula, Andrássy Manó, Ifj. Andrássy Gyula, Andrássy Géza, Andrássy Tivadar, Andrássy Sándor gfok, Argalács Márk, Ambrózy Nándor, Balassa István br, Barna Bertalan, Balogh Géza, Besz- terczey Ferenc, Bernáth Győző, Boronkay László, Bydes- kuthy Sándor, Bittner Elek, Bogyay Zsigmond, Dókus Ernő, Dókus Gyula, Diószeghy János, Dezsőffy József, Emődy Dániel, Ehrenheim Ferenc, ívva András, Farkas Lajos, Fejes István, Fischer Gusztáv br, Fodor Sándor, FOzy Kálmán, Ferenczy Elek, dr, Füzesséry Tamás, Hammersberg Jenő, Horváth József ülnök, Hadik Endre gf, Kazinczy Andor, Kecskés Antal, Kun Béla, Láczay László dr, Lónyay Gábor, Mailáth József gf, Nleczner Gyula, Meczner Béla, Molnár Viktor dr, Margittal József, Malonyai Ferenc, Hemes Lajos, Nemes Ferenc, Nagy Barna, Nemthy József, Potoozky Dezső, Perlsz- berg Ede, Pilissy Ferdinánd, Pintér Ferenc, Prámer Alajos, Puza Sándor, Péchy András, Polányi Géza, Sen- nyey Pál, Sennyey Lajos, Sennyey István bárók, Spilen- berg József, Schluga Rezső báró, Sárkány Imre, Schön Vilmos dr., Sulyovszky István, Sztáray Antal gf, Szir- may György, Szirmay Vilmos, Szirmay Pál, Szirmay Ödön, Szmrecsányi István, Szentiványi László, Szer- viczky Ödön, Szakszun Jószef, Szabó Zsiga, Szekerák Kálmán, Mécsey Sándor br., Vályl István, Vékey Gedeon, Vladár Emil, Vidder Ignác, és Zákó Soma,

Az ünnepies fogadtatást előkészítő bizottság tagjaiul pedig megválasztattak a főispán mint elnök, az alispán és főjegyzőnek leendő közreműködésével: Andrássy Tivadar gf, Andrássy fiándor gf, Dókus Gyula, Nemthy József, Molnár Viktor dr., Felber Béla, Spl- lenberg József és Margittal József föisp. titkár,

A megválasztottak további teendőikre vonatkozó utasításaikat az elnökségtől veendik.

(Folyt, és vége köv.)

Hírek a nagyvilágból.

Erzsébet magyar királyné, aki tudvalévőleg mostan Cromerben tartózkodik s ottan tengeri fürdőket használ, egy szegény asszonynak, akinek férje fürdés közben a tengerbe veszett, személyesen a királyné maga vitte meg a gyászos hirt, vigasztaló szóval tartotta a szegény özvegy asz- szonyt s gyermekeit. Másnap este pedig 400 font sterlinget küldött a kenyérkeresőtől megfosztott család felsegitésére.

Kolumbusnak, Amerika nagy felfedezőjének, hamvait Amerikából, San-Szalvador szigetről haza hozzák szülő városába, Genuába. A hamvakat szállító hajó f. hó 2-án indult ki az indiai vizekből.

Az Etna tűzhányó hegy kráterje napok óta erősen füstölög. Dél-Európában már erős földrengések is voltak. Ha az Etna kitörése elmarad, a földrengéseknek még nagyobb erővel leendő ismétlődésétől tartanak.

A tudomány vértanúja. Stanley, a világhírű Afrika-utazó, aki európait soha nem látott, em- emberevő vadtörzsek által lakott földeken járt-kelt,

hogy pénzemet fölvegyem. Azt gondoltam, hogy ez olyan gyorsan megy, mint nálunk Kokandban. Ebből a föltevésből is keserűen kelle kiábrándulnom.

Annyi zsinóros népet közhivatalban állani mint itt, bár sokat utaztam életemben — nem láttam soha. Főismertetö jelük, hogy mindegyiknek valami bűzös anyaggal hegyesre van kenve- fenve a bajusza, s mindegyiknek egy nagy könyv van a hóna alatt. Milyen durva nép ez! Kokandban nagyitóval sem találni ilyeneket. Ha mégy a kiadóhoz, kíméletlenül oldalba lök, hogy majd hanyatt vágódok Finom, udvarias embernek ezen a postán nehéz boldogulni. így történt aztán, hogy midőn pénzemért bementem, még tőre metszett hajam volt, s mikor kiszabadultam onnan, egyenesen a borbélyhoz kelle futnom, mert hajam már a sarkamat verte.

Hogy a keserű pohár fenékig ürüljön, e katasztrófákhoz még egy kedélyes fölfordulás is csatlakozott. A mint ugyanis világtalan társammal felszedödtünk s kocsira ültünk, hogy örökre elhagyjuk ezt a szerencsétlen várost: egy fogat jött felénk, melynek kocsisunk kitérvén, szekerünk hátulja fartolt, fartolt, mig végre egy nyitott kanálisba ömlöttünk. Ebben a városban t. i. miért, miért nem, olyanok az utcák, mint egy merész hajlású henger. Csak egy lépéssel távozzék a járómü az utca közepétől a benne lévők okve- tetlen megmutatják talpaikat az égnek.

Eddig tart a napló-töredék. Rövid az igaz, de felette tanulságos. Okulás és miheztartás végett elég érdekesneK találtuk, hogy közzé tegyük a >Zemplén«-ben.

a benszülöttekkel élelmiszerekért vívott csatában agyonlövetett.

Halál fiai. Schweitzban a Jungfrau havas megmászása alkalmával hat turista a mélységbe zuhant. Holttestüket a napokban találták föl s temették el Zürichben.

Hírek az országból.

Máriássy János, nyugalmazott altábornagy helyére a III. honv. kerület parancsnokává Kassára pakosi Paxy Károly honv. vezérőrnagy neveztetett ki.

Kolera ellen. A belügyminister körrendeletét bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz, figyelmeztetvén őket az Olaszországban pusztító kolera járványra s kötelességükké téve, hogy minden óvóintézkedóst ideje-korán megtegyenek. A minister megkívánja, hogy a levegő és talaj tisztaságára különös gondot fordítsanak, gondoskodjanak jó ivóvízről, szerezzék meg előre a fertőtlenítő és gyógyító szereket s most gyümölcsérés idején a legnagyobb szigorral őrködjenek a piacok fölött.

Jéggel vegyes zápor, mely felhőszakadásnak is beillett, volt f. hó 19-én a főváros fölött. A zápor szélviharral jött, s tetemes károkat okozott.

Különfélék.

(Lapunk felelős szerkesztői) egészségük biztosítása végett fürdőre utaztak. Távollétük idejére, s igy a jelen számért is, a főmunkatárs vállal felelősséget.

(Kinevezés.) Kapy, Lajos újhelyi kir. törvény- széki jegyző, a n.-mihályi kir. járásbírósághoz al- biróvá neveztetett ki. Fogadja előléptetéséhez őszinte szerencsekivánatunkat!

(Választmányi tagok.) A vármegyei tisztviselők és szolga személyzet nyugdíj intézeti alapjára felügyelő választmányba a f. hó 21-én tartott vármegyei közgyűlésen Bydeskuthy Sándor, Diószeghy János, Dókus Ernő, Evva András, Farkas Lajos és Szerviczky Ödön bizottsági tagok, — a tisztviselői karból pedig: Dókus Gyula, Karsa Ferenc és Nemthy József választattak be.

(Esküvő) Tályai és szikszói Szikszay József honvédelmi miniszteri tisztviselő, Matolay Etele alispánnak mostoha fia, e hó 17-én tartotta esküvőjét Budapesten tövisi Fodor Viola urhölgygyel, néhai tövisi Fodor Antal Krassóvármegye volt fő- számvevőjének leányával. A násznagyi tisztet a menyasszony nagybátya: marsovai Marsóvszky Gyula, miniszteri tanácsos teljesítette ; nyoszolyó- asszony marsovai Marsóvszky Béláné urhölgy, tanuk pedig : b. Bánffy István, Kelényi Sándor, dr. Szabó József és Gerö Gyula főhadnagy voltak. Esküvő után kedélyes lakoma volt, mely a késő éji órákban ért végett.

(A Diána kertben) ma egy hete megtartott,

u. n. »polgári mulatság« dacára egyes polgári családok tüntető távolmaradásának és egyes, szi vesen várt, úri családok visszahúzódásának, népes és nagyon kedélyes volt. Mint első próba a »mulatságban való egyesülésre« egy hevényeszett kísérlet után is bebizonyította azt, hogy a Diánákért az effajta mulatságokra igen kellemes terepül kínálkozik. De röviden a dologra! A termetes kosarak felvonulása után d. u. öt órakor a hoszu, 140 ember által körül fogott asztalon, biztos diadalt ígérő hadi renden már készen állottak a gyomor-csatához megkivántató öszes fegyvernemek : keményen megtöltött butellia-ágyuk csirke-, liba-, kacsa , malac- szulcirozott halból álló pompás várfalak, hatalmas sütemény-tornyok, kések, villák és egyéb gyilkos szerszámok. A főparancsnok, Csaszlóvszky János, polgártársunk, ügyes rendelkezéseiben egy fráncia hoteliével versenyzett. Fáradhatatlan futárai Csaszlóvszkyné, Csemyiczkinés Korinkóné asszonyságok mindig ott sürögtek-forog- tak, hol a legelkeseredettebb volt a birkózás, biztatván, bátorítván az ernyedöket. Egy óra elteltével ki volt viva a »szép tusa« s megállapítva a mulatságot rendező polgári családok jó eszméjének diadala, mely igazán megérdemli, hogy Ujhely társadalmi fejlődésének krónikájába nagy betűvel feljegyeztessék. Igen sajnáljuk, hogy tér szűke miatt a jelenvolt családok és táncosnők díszes névsorát nem közölhetjük. A tánc és az asztaloknál uralkodó jó kedv késő éjfélig tartott. A résztvevési dijakból 22 ft maradt az ujhely-zsó- lyomkai tüzkárosultak javara. A mulatság elegan ciájába némi nemű diszharmónia is vegyült, Holmi szociál demokrata érzelmű péklegény társaság egy kis zenebonát kevert a jó kedv derűjébe. Az il- letlenkedő hívatlan vendégnek ajtó mögött lévén a helye : gondoskodott a rendőrség, hogy az öt garabonciás diák illő ellátás végett a hűvösre kerüljön. Diktum, faktum: ezt a kis scénát leszámítva, a polgárias jellegű mulatság, melyen a polgársággal mindig szimpátiáié családok sorából is számosán vettek részt, igen jól sikerült.

(Óriási zápor) vonult el Ujhely fölött 18-án, délután, a zápor erejéhez illő villámlás és mennyFolytatás a mellékleten,