Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-12-18 / 51. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1887. deczemler 18. 51. SZ, Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÉS Egész évre 6 írt. Félévre 3 „ ! Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek \ csak ismert kezektől fogadtatnak el. Zéziratof nem adatnak á vissza. ^ Egy es szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIEDETÉGI DÍJ : hivatalos hirdetőséknől : Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetük e körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmőuy nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. H1VAT4LOM 16 ÍS/. 14457. sz- Zemplénvármegye alispánjától. Tudomásvétel és alkalmazkodás végett a vmegye közönségével másolatban közöltetik. S.-a.-Ujhely, 1887. nov. 21. ( Matolai Etele, alispán. Másolat. 51201. sz. M. kir. belügyminister. Körrendelet. A vasutak mentén már több Ízben fordultak elő esetek, hogy gyermekek a sinekre köveket raktak vonó-sorompókkal ellátott ut átjáróknál, desőt a pályaőr őrshelyétől távolabb eső helyen nagyobb méretű köveket a sínek és a védő gerendák közé szorítottak, illetve ékeltek, miáltal esetleg nagy szerencsétlenség idéztethetik elő. Miután a kiskorúak által elkövetett ilynemű gyakori és veszélyes cselekmények (pl. vonatoknak kövekkel való megdobálása stb.) lehetőleg megelözendők, és ha megtörténtek, megtorlandók, mi bűnvádi utón nem történhetik, mert azok az 1878. évi t. c. 8, §-a értelmében az életkor 12-ik évének betöltéséig nem büntethetők s miután az 1879. évi 40. t. c. 12. § a értelmében a fentebb idézett határozmány folytán 12 évesnél fiatalab- bakkal szemben az 1879. évi 40. t. c. in. §-a sem alkalmazható a kir. járásbíróságok által, az igazságügyi, valamint a közmunka- és közlekedési m. kir. minister urakkal egyetértöleg az alább következők rendeltetnek el. Azon szülők, rokonok, gyámok, vagy felügyelők, kiknek gondjára bízott 12 évesnél fiatalabb gyermekek, a vasúti sinekre követ raknak, a vasúti átjárók korlátáit felnyitják vagy beteszik, a vasúti jelzőket megfordítva állítják a vonatokat kővel dobálják s általában hasonló cselekményekkel a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztetik, a kellő felügyelet elmulasztásával kihágást követnek el s az 1887. évi VIII. t. c. 2. jyában jelzett célokra fordítandó, 2 fttól 100 ftig terjedhető pénzbüntetéssel, behajt- hatlanság esetén 12 órától 10 napig terjedhető elzárással fognak büntettetni, a kihágások elbírálására hivatott közigazgatási fokozatos hatóságok által. A vasutak mentén lévő községek lakossága évenkint legalább 2-szer hirdetményileg (falragaszokon, vagy dobszóval) figyelmeztetendő az illető község elöljárósága részéről, hogy az életkor 12-ik évét még be nem töltött gyermekeiket, gyámolt- jaikat, gondozottaikat, vagy felügyeltjeiket a vasúti szerencsétlenségek okozhatásától a fentebbi büntetés terhe alatt a legszigorúbb házi fegyelem gyakorlásával tartsák vissza. Budapest, 1887. okt. hó 21. A miniszter helyett: Beniczky s. k. államtitkár. 14614. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Mandzák Lukács Mihály Velyopolyai lakos és ottani községi biró f. évi szeptember 3-án lakásáról eltávozván, azóta nyomtalatanul eltűnt; miokból körözését az alant közölt személy-leirás alapján azon felhívással rendelem el, hogy feltalálása esetleg egyébb nyomrá vezető adatok kipu- hatolása esetén azonnal jelentés teendő. Személyleirás: Neve: Mandzák Lukács Mihály, születés és lakhelye: Velyopolya, kora: 65 éves, vallása: róm. kath., állapota: nős, gyermekes, foglalkozása: földmives, termel e: köpcös, arca: gömbölyű, piros, orra : vastag, szája : nagy, haja: őszbe vegyült, szakála: borotvált, bajusza: j nyírott, ruházata: e vidéken divó tót ruha, ös- tnertető jelei: nincsenek. Kelt S. a.-Ujhely, 1887. november 27. Matolai Etele, alispán. 901/1344. sz. Zemplénvármegye közig, bizottságától Olvastatott nagytiszt. Kopré Ferenc mint az alsó-zempléni ref. egyházmegye esperesének 1887. évi október hó 2-án 652. sz, alatt kelt s a me gyei kir. tanfelügyelőhöz intézett megkeresése, melyben tudatja, hogy az ismétlő tanoncok oktatása teljesen el van hanyagolva s ez ügyben tett. egyházi intézkedések mind siker nélkül maradnak, amennyiben sem a szülők, sem a községi elöljárók ez ügyben tartozó kötelességeit nem teljesíthetik, s azon kérelmet terjeszti elő, hogy ezen magyar nemzeti népnevelés felvirágoztatása érdekében legfontosabb ügyben a megyei közigatási bizottság a közigatási hatóságok utján a legerélyesebben intézkednék. Ezzel kapcsolatban a megyei kir. tanfelügyelő jelenti, hogy az ismétlő tanoncok oktatása nem csak az ev. ref. hanem a többi hitfelekezetek részéről is, és épen a magyar vidékeken teljesen elvan hanyagolva, épenezért a maga részéről is a legerélyesebb s az egész megyére kiterjedő intézkedést kér. Határozat. A felolvasott jelentésből sajnálattal veszi tudomásul a megyei közig, bizottság, hogy a magyar nemzeti népnevelés felvirágoztatására nagy fontossággal biró ügy, az ismétlő tanoncok oktatása a szülök gondatlansága és községi elöljárók hanyagsága következtében fejlődésnek nem indulhat; épen ezért felelősség terhe alatt utasittatnak a járások főszolgabírói, hagyják meg a járásukban levő községi elöljáróknak, miszerint az 1876. évi szeptember hó 2-án kiadott utasításban előirt kötelességüket pontosan teljesítsék s az 1868. évi XXXVIII t. c. 4. §-ában jelzett pénzbírságokat az iskolai elöljárók által beadót s nem igazolt mulasztásokat, még pedig úgy a mindennapi, valamint az ismétlő iskolások után behajtani egyik legfőbb kötelességüknek ismerjék, mit ha tenni elmulasztanának, első ízben a büntetési pénzeket magukon a kötelességöket nem teljesítő elöljárókon (biró) hajtsák be, a hanyagság ismétlése esetén pedig ellenök a fegyelmi eljárást indítsák meg. Végül utasittatnak a járások főszolgabírói, miszerint az ily büntetési pénzek nyilvántartás végett elszámolás kötelezettsége mellett mindenkor a kir. tanfelügyelőhöz terjesztessenek be. Megjegyzendő azonban, hogy ezen büntetés pénzek csak is az érdekelt iskolák szükségletére lesznek fordítandók. Ezen határozat további intézkedés és tudomás vétel végett valamennyi járási főszolgabírónak az illető felekezeti hatóságoknak s a megyei kir. tanfelügyelőnek kiadatni rendeltetik, tudomásukra adván egyszersmind az illető felekezeti hatóságoknak s iskola elöljáróknak azt is, hogy a kötelességüket nem teljesítő elöljárók elleni panaszukat további intézkedhetés céljából a kir. tanfelügyelőhöz adják be. Kelt S.-a.-Ujhelyben, Zemplén vármegye köz- igazgatási bizottságának 1887. évi október hó 13-án tartott üléséből. Molnár István, főispán. T A ft C A, A rómaiak befolyása az emberiség művelődésére. — -’Irta s a zemplénvárm. orvos-gyógysz. egyesületnek nov. 13-iki népszerű tudományos estjén felolvasta — ©f. .MaihUli József. (Folyt, és vége.) Könyvtárakat Írtak már össze a római jog méltatásáról és sokat fognak még gondolkozni és Írni a római jog különböző phasisairól s nekem is hosszasan kellene még értekeznem, ha csak megközelitőleg is óhajtanám nagyszabású jogi és politikai eredményeiket taglalni, a mitől azonban elvonatkozva, nem marad más hátra, mint e nehány dióhéjba szorított szó után az irodalom terén kifejtett munkásságukról is röviden megemlékezni. Irodalom és befejezés. Az irodalom terén bebizonyította a Tiber partján lakó nép, hogy magas színvonal elfoglalására volt hivatva, hogy más népek szent tüzét nemcsak megőrizni, hanem azt feléleszteni és mai napig ragyogó fényt és jótékony meleget árasztó lángra is tudta lobbantam. Mert ama kiváló tulajdonságai mellett, melyeket a művészet terén az által tanúsított, hogy más népek termékeit szerencsés módon átültette, a jog terén pedig az által örökített meg, hogy máig elérhetlen mesternek bizonyult, bírt az az irodalmi működésében is annyi fogékonysággal, hogy az idegen alkotás nemes javainak lassan és öntudatosan birtokába helyezze magát; birt any- nyi ételemmel, hogy átültetéseit időszerű és nemzeti bélyeggel ellássa és birt végre annyi kitartással, hogy szellemi javait másoknak és így az utókornak üdvére és gyönyörére örökségkép hátrahagyja ! S mi háládatlanok volnánk irántuk, ha nem becsülnők kellőleg irodalmi termékeiket, melyek többnyire arról tanúskodnak, hogy a szívós és erős természetű római elem képes volt az idegen- szerűt is széles ölébe felvenni, anélkül hogy ez által vele született sajátságából bármit is elveszítsen. S habár be kell vallanunk azt, hogy á római nép nem rendelkezett a görögök eszményi irányával és műértő kezével és igy a görög művészet és irodalom eszményi része és alaki kivitele az átültetésnél el is veszett, viszont el kell ismernünk, hogy a közérvényes dolgok szilárdságban és tartósságban okvetlen nyertek a hasznos érzékkel biró rómaiak kezelése és feldolgozása által. Béketürő hallgatóim szives figyelmét nem fáraszthatom mindazok elősorolával, kiket a római classicusok elnevezése alatt ismerünk, s igy azt sem kisértem meg, hogy remek müveiket szellemük magas röptii nyilvánulásait, lelki világuk gyöngyeit legalább nagyjában ismertessem, annál inkább, mert, mielőtt búcsút vennék és eddigi türelmükért köszönetemet fejezném ki, szándékom mai tárgyam kapcsában egy kérdéssel foglalkozni, mely egyaránt érdekli a tudós, mint a laikus világot ... de talán a mamákat is. Sokat halljuk emlegetni, hogy »felesleges a latin nyelv tanulása« — »miért nyaggatják a szegény fiukat olyasmivel, a minek ők később-hasznát úgy sem veszik« — »hisz ők latinul úgy sem fognak beszélni« — »és ha az egyik gazda lesz, az abból jövedelmet ugyan nem fog teremteni, ha tudja, hogy Virgilius csinálta a Georgicont, vagy hogy Horatius azt mondta: beatus ille qui procul negotiis sat.« — »vagy ha egy másik katona lesz, az ugyan nem fogja hasznát venni annak, hogy Caesar a bellum Gallicum-ot irta sat.« — »inkább tanuljanak physikát, történelmet, földrajzot, francziát sat.« Volt nekem deák koromban egy okos ma- thematika professorom, ki azt mondta nekünk egyszer, a midőn egyenletekkel, sinus és cosinu- sokkal tractált: »ne gondolják, hogy én ezt önöknek azért mondom, hogy majd az életben egyenleteket tudjanak megfejteni 2 ismeretlennel, vagy hogy logarithmussal ébredjenek és hatványozzanak séta közben, hanem azért mondom ezeket, hogy combinálni, concludálni, gondolkozni tanuljanak, egyszóval hogy eszükkel egy kis gymna- stikát űzzek, mert, a mint a test megkívánja a maga gyakorlatát, hogy el ne lustuljon, el ne tes- pedjen, ép úgy a szellem is!« És tökéletesen igaza volt az öreg urnák! Ha a fiatalság észbeli tehetségét képezni, művelni akarjuk, ha azt akarjuk elérni, hogy egészséges, igaz és egyenes gondolkozásu férfiak váljanak belőlük, úgy forduljunk csak bizalommal a latin classicusok józan és mértékletes tanulmányához, mely minket e célunk keresztülvitelében még a mathe- sisnél is hathatósabban fog támogatni. Meggyőződés és nem elragadtatás beszél belőlem, egy paedagogiai rendszer, mely előtt meghajolni tanultam ! Van a classicusoknak is hibájuk, van nekik is árnyoldaluk — azt mindannyian jól tudjuk, de abban az egyben bizonynyal nem sinlenek, hogy ők a józan ész rovására csillogni akarnának. Lehet, mert hisz többen mondják, hogy rövid eszüek voltak ... no de az tény, hogy a mit írtak az világos, határozott és mérsékelten egyszerű volt. Nézzük csak, mint tudtak ők egy gondolaMai számunkhoz egy ív melléklet vau csatolva.
