Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-12-04 / 49. szám

Melléklet a „Zemplén“ 49-ik számához.

Különfélék.

(Újévi gratulációk megváltása.) Teljes

tisztelettel értesítjük városunk nagyérdemű közönségét, hogy az árvasegélyzö és jótékonysági egyesület elnöksége ez évben is alkalmat fog szolgáltatni a vidékre vagy helyben a póstán elküldetni szokott uj évi gratulációk megváltására. Holnap a gyűjtő ivek már kiosztatnak s a látogatottabb helyek, ahol a váltságösszegeket lefizetni lehet, plakátokkal lesznek megjelölve, Az aláírások e hó 31-éig elfogadtatnak. Az udvariasság adóját ekként nemes emberbaráti célokra fordító váltságosoknak betűrendes névsorát az uj év reggelén megjelenő számunkban fogjuk közhírré tenni.

(Meghivás) nyilvános ismeretterjesztő előadásra, mely folyó évi december 11-én, vasárnap délután 5 órakor S.-a.-Ujhelyben, a vármegyeháza nagytermében fog megtartatni. Tárgysorozat: 1. Dr. Horváth Géza: A Phylloxera, szőlő pusztító rovar ismertetése, 2. Dr. Hornyay Béla, A látásról. 3. Siegmeth Károly, Kirándulás a Polonina Rúnára, Úti rajzok a szomszédból. Az előadásokat megelőzőleg 4 órától 5 ig ugyanott a phylloxera mik- roskopok alatt lesz megtekinthető. 12-én, pedig ha a szőlőtermelők érdeklődnek, általa gyakorlati előadás fog a Phylloxera leküzdésére tartatni. A rendezőség.

(Bubics Zsigmond dr.) a kassai r. k. egyházmegye püspöke múlt hó 28-án, d. u. 3 órakor érkezett székvárosába, Kassára. A fogadtatás fénye és nagyszerűsége minden várakozást felülmúló volt. A kassaiak, akik az utóbbi huszonöt év lefolyása alatt mostan a negyedik püspök bevonulását látták, méltó elragadtatással beszélnek Bubics Zsigmond fogadtatásának s a múlt hó 29-én végbement székfoglalásának páratlan voltáról. Az uj püspököt megérkezésekor a polgármester, utána Abauj-Torna vármegye alispánja üdvözölte. A vasútnál jelen volt küldöttségek, a nagyszámú és díszes közönség lelkes éljenzésekkel fogadták. A pályaudvar és az utcák, melyeken a püspök díszkocsija elhaladandó volt, ünnepi díszben ékeskedtek. Az utcákat ellepő óriási közönség éljenzései s a város összes toronyainak harangzúgása a közörömnek valóságos forradalmi hangulatot kölcsönöztek. A szeminárium templomának bejáratánál a káptalan feje, Szabad Ferenc nagyprépost fogadta az egyházi fejedelmet. A templomi , Te Deum" után az egész menet a püspöki palota elé vonult, hol a főpapot az Orsolya szüzek növendékei fogadták fehérbe öltözve s útjára virágokat szórva. Esteli 8 órakor, rengeteg ember tömeg és a 85. ezred zenekara által kisérve, a kassai férfi dalegyesület vonult a püspöki rezindencia elé fáklyákkal és lampionokkal, s magasztos érzelmeket keltve énekelte el Huszka »Üdvözlő dal“-át, utána Becker remek »Kápolná«-ját. A püspök az erkélyről rövid szavakban, de lelkes tónusokban köszönte meg a derék dalosok által rendezett méltóságteljes ovációt. Azután a zenekar még két darabot játszott. Eközben Fröhde, a dómépités vezetője, magnézium-fénynyel kivilágította a dómnak déli, már teljeskészen álló oldalát,

mely valóban isteni látványt nyújtott. Este a színházban díszelőadást tartottak. A székfoglalás ünnepe, másnap reggel 9-kor a templomban kezdődött. Olyan előkelő közönséget a szemináriumi templom falai még nem fogadtak. Az első padsorokban a polgári és katonai méltóságok fényes és tömött sorai foglaltak helyet. A szentély és padsorok között fekvő térségen a legelöbbkelö hölgykoszoru helyezkedett el. A királyi és pápai levelek felolvasása és a papság hódolatának fogadása után kezdetét vette az ünnepies nagymise a legteljesebb papi segédlettel. Evangélium olvasás után Bubics püspök a szószékre lépett s nagyhatást keltő szentbeszédet intézett a minden vallásfelekezetet képviselő templomi közönséghez. E templomi beszédében, melynek alapgondolata az volt, hogy az emberiségnek, a társadalomnak, a családnak és egyénnek létalapja a vallás : a francia-iskola szónokainak szellemes hívéül mutatta be magát Kassa uj püspöke. Beszéde elegáns szárnyalása mondatfuzése kupérozott, gondolatafinom, átlátszó, logikája a históriából szedi árgumentomait s nem görnyed megabiblai citátumok súlya alatt. Beszéde végeztével áldást mondott a püspöki megyében lakókra valláskülönbség nélkül. Miséje után a nép folyton-folyó örömrivalgása és a harangok zúgásától kisérve palotájába hajtatott s fogadta a küldöttségeket. Vármegyénk közönségének küldöttségére, mely a második csoportban az 5-ik helyen következett d. u. 2 órakor került sor. A küldöttséget, mely Viczmándy Ödön, Dókus Gyula, Bencsik István, Nemes Lajos, Péchy Adám, Molnár Béla, Lónyay Gábor, Polányi Gyula, Argalács Márk, Lencsés János, Spilenberg József, Beszterczey Ferenc, Szentléleky Géza, Szepessy Ede, Somogyi Gero, Bányász Ödön, Perlsberg Ede, Héricz Ferenc, Hlopák János, Kecskés Antal, Szekerük Kálmán, Puza Sándor, Szmrecsányi János, Bittner Elek és Lahocsinszky Adolf tagokból állott, Matolai Etele alispán vezette az ünnepelt főpap elé s Viczmándy ö. fjző a következő hatásos üdvözlő beszédet mondotta: »Méltóságos Püspök ur! A régmúlt időkben a püspökök döntő befolyást gyakoroltak hazánk életére s fejlődésére, sőt nem ritkán mint hősöket is látjuk őket vérezni hazánk, nemzetünk szabadságáért, függetlenségéért. Ezen idők a múlandóság örvényében tűntek el; de a méltóság a melyet felséges Urunk, királyunk Méltóságodnak is adományozni kegyes volt, fontosságából mit sem veszített. A múltak emlékei és dicsőségei is mint utánzandó példák emelkednek ki az enyészet öléből és az egyháziakon kívül, a hazafiui kötelességek egész lánc-sora helyezkedik a kimagasló püspöki méltóság hagyományosának vál- laira. Ezen kötelességek között első helyen tündököl : forrón szeretni hazát, nemzetet és annak alkotmányos szabadságát; küzdeni és áldozni a nemzeti művelődés érdekében és jövendőjéért és lángoló hazaszeretetet csepegtetni és éltetni a vezérlete alá helyezett népek leikébe! Dicső, fenséges rendeltetés 1 És mert Méltóságodba^ a kassai püspöki megye a szelíd, a kegyes, a buzgó főpásztoron kívül, egy fényes tehetségű és kitűnő lelki műveltségű hazafit és a nemzeti közélet egy kipróbált bajnokát nyerte, a ki a szeretet malasztjával édesiti meg ténykedéseit és hivatásának mindenekben magaslatán áll: ezért jelekezeti különbség nélkül siettünk Méltóságodat, püspöki íhegyéjébe

;i ünnepé re ben, min

'ye alkalmait annak külzölni, h.s

inKät xviei

amidőn leg- tóságod elé

A mennyei

dezünk, b

ogy a haza,

■ára Méltó

sagodat boi»azdagon.

sok számos

szép ber,z

léd szemmel

■intette őtr

leltóságát, ki

a Lgőszin

ítébb szívből

áma o!v na

.gy volt (öszmásnapra,

nov. 30-ára

álaszokat

adott a külék

ik nyíl iját, a

>éd volt, ^áltatva, itlan jó ntoknek , éltetve megyé- égeit, A ií Mór, Zelenka >olgármester kö- íelyen beleny últ lotában diszvaotta

püsp

érkezése és e mai beigta ból, Zemplén vármegye 1 döttei, tiszteletteljesen üd őszintébb szerencsekiván; helyezzük, arra kérjük, fo retetébe és tartsa meg jó Gondviselés előtt pedig 1 az emberiség és egyháza dogságban és örömökben évekig tartsa és éltesse !« láthatólag igen kellemesei Zemplénvmegye jókivánat viszonozta. A küldöttségei szesen 37) hogy azokból 15 maradt. A püspök meste vá as döttségnek. Röviden, vei ... n. ék éri és nyuj szólott. A polgármesternek [i;oo fto" adott kérve öt, hogy abból 1000 ltot állá : nélkül a városi szegényei i-.saon

ftot pedig a jótékony ne eg\ es ik ik-'- z n tasson át. Délután 2 ór; a ScL i : s nagytermében, közel 50c mely fejedelmi bőkezüsé Úgy a házi gazdát, mint kedv jellemzé. A szelh hoszu hosszú sorát a püs a pápát, a királyt s csa nek minden egyes lakos;. e

püspököt Szabad n. préj t, jókul

n.-váradi kanonok, Sál n .1; szöntötte föl. A diszebér. az esteli órákba. A pi. csora volt. Ecce sace gas műveltségű, szereteti- n,V bőkezű, jóságoslelkü é Bubics Zsigmond dr. ki ;y vei minden irányban feli r rt 1 nek még nagyon sokáig szívből kívánjuk.

(Thomán István, 2ci t. , senye, melyet tegnap m i' e ; gyeháza nagy termében sából felbecsülve, fény közönségről, mely a ír tisztelte, nem mondhatjuk 1 .

de elmondhatjuk, hogy a vidék; együtt nagyérdemű vo kellemetlen időjárás, akár a nn egyéb okok miatt a ke 'értről elmaradni szerültek, sokszorosan károsodtak ;or k.. ben, akik Thomán koncár -. •> •? 1 •

vezetben részesültek ^

reminiszcenciákkal távoztak Thorn ;n, ak alkalommal is nagyon gazdag és változatos sorral kedveskedett, a legnagyobb tét mondhatni zajos ovációval, találkozott. V hossza nem volt a tapsnak, kivált mikor zái kul Lisztnek költőileg idealizált, művészi zsenijének egyéni intencióihoz idomított magyar népdal-egyvelegét játszotta Mily elegáns tempó f A mehanikának milyen szédületes gyorsasága? A zenei rithmuszoknak milyen mester kezelése ? Milyen hatalmas futamok, milyen zefirkönnyed és lágy piánók s milyen o tánszerü akkordok ? Az isteni zenének milyen magassága és mélysége, dübörgő ereje és sohajszerü-akcentusa ? Milyen ar gyali és milyen démoni beszéde azoknak a lelketlen huroknak a lélek húrjaival: Egy magasabb, egy tulvilági mámor, melybe ragadva-ralägnus! j

ma*

felvilágc

>sodott,

rezérletü

püspök

első megj< leleg rok j

jlenéséahessen —- tiszta

tüvész) h;

mgverr hete a

armett, erkölc

si hatáérült A

diszes

eleniétéve

I meg •

hogy nae

1/ »un,

il megjele

ntekkel

zok, akik

akár a

dö llbiydid

ik akár

í ez mussel, ége- adéterraszszerüleg különválva, meg összefutva, vezet fel a csarnok előtti nagy terraszra. E terrasz a lépcsőzettel szépségben és nagyszerűségben fölül- múlhatatlan, s hozzá a gyönyörű kilátás az elsuhanó Dunára s a messzeterjedő síkságra! A Walhalla külseje (75 mt. hosszú, 35 mt. széles, 21 mt- magas) dóriai stílben, teljes mása az athéni Pant, heonnak; 52 óriási csiszolatlan szürke márványoszlop veszi körül, a falak szintén ilyen márványnyal vannak bevonva, az egész épület 3 nagy lépcsőn nyugszik. A homlokzat ormán egy nagy márványcsoportozat köti le figyelmünket: A középen Germania alakja látszik, ki a döntő ütközet és győzelem jeléül kezében leeresztett kardot, fején tölgykoszorut visel, két oldalán sisakos harcosok és nők, kezet fogva hódolattal állanak előtte, ezek a szövetséges németeket képviselik. Az átellenes oldalon az északi homlokzat ormán levő szoborcsoportozat az emlékezetes teuto- burgi csatát ábrázolja, mely által a kheruszkok feje Armin a beáramló romanizmustól a németséget megmentette. Középen áll Armin, a vezér, jobb oldalán a germán harcosok erőteljes, harcias, félig barbár, — baloldalán a legyőzött rómaiak tulcivilizált, elpuhult, roskadó alakjai, ezek a múlt, azok a jövő képei. Mindkét csoportozat Schwanthaler müve, ki ezekben művészi zseniali- alitásának minden erejét, tehnikájának minden virtuozitását a legteljesebb mértékben juttatta érvényre.

Ha már künn is megilletődéssel állottunk a csarnok előtt (gondolatunk Athén régi dicsőségét varázsolja vissza), benn teljesen úgy érezzük magunkat, mintha templomban volnánk. A belépőt oly pompa, fény és művészet fogadja, mely a

legfeszültebb várakozást is meglepetésre és bámulatra ragadja I

A csarnok belseje 54 mt. hoszu, 15 mt. széles, 17 mt. magas; díszítése jóniai stilü, a világosságot felülről 3 nagy ablakon át kapja ; a bolthajtás tiszta érc, gazdag aranyozásu diszités- sel. A hosszában levő két falat 2—2 kiugró nagy, tömör oszloppal 6 mezőre osztja, ezen mezőkben vannak elhelyezve a német nemzet nagyjainak mellszobrai, részint külön állványokon, részint futó piedesztálon; mindenik csoportozat központját egy gyönyörű női alak: Victoria, a dicsőség géniusza, képezi. Mindenik Victoria a Ranch berlini szobrász müve, ragyogó karrarai márványból, kezében borostyánkoszoruval, részint ülő, részint álló helyzetben s mind más-más felfogással • bennök a művészi tökély utolérhetetlen magasságra emelkedik. Ha az egész Walhalla méltán sorakozik a klasszikus ó-kor művészi alkotásai mellé, ezek a szobrok szintén méltó társai a Phidiás remekeinek. Bennök korunk művészete tetőpontját érte el 1

A körülöttük elhelyezett mellszobrok (a »Walhalla-szövetség tagjai") különböző időkből, különböző művészektől valók, s a német történelem kitűnő férfi és női alakjait ábrázolják. Közöttük látható: Mária Terézia, Lessing, II. Frigyes, Barbarossa Frigyes, Laudon, Mozart, Habsburgi Rudolf, Van Eyk (festő), Katalin orosz cárnő, Klopstok »a szent dalnok«, Herder, Kant, Schiller, Wieland, Reichlin, Blücher, Schwarzenberg, Herschel, Beethoven, Copernik, Erasmus, Paracelsus, Göthe, Luther, Holbein, Schelling, Keppler, Rubens, Van Dyk, Wallenstein, Oránia Vilmos »a németalföldi szabad államok alapitója.«

Ezen csoportok felett, a *al közepén, egy párkány fut végig az egész teremben; a grkány felett pedig egy relif alakokból álló széles márvány szalag húzódik végig, a mely 8 részletben a germán törzsek életét és történetét ábrázolja a kereszténység felvételéig. Az egyes féldomborcso- portozatok a következők: I a német törzsek vándorlása a Kaukázustól, II. vallás, tudó, lány és művészet a régi németeknél, III. a régi németek politikai élete, IV. a németek első átvonulása az Alpokon (cimberek és teutonok), V. a rajnai csata 69 ben Kr. u. VI. az adrianopolyi ütközet 378. Kr. u. VII. Róma meghódítása Alarich által 410. Kr. u. VIII. a németek megtérítése Bonifá- cius által. A III-ik csoportozatban, a paizsra emelt uj fejedelem alakjában, Lajos bajor királyra ismerünk

Mig alant a faloszlopok isztjék el a falat, felül 14 színes, aranyos öltözetű Wa'kür. mint kariatid tartja a tetőgerendát s teszi változatossá a fal egyhangúságát. Ezen Wallk' rok ó germán ruházatban, szintén Schwanthaler müvei; a nérop*- mithológia szerint az elesett hősöket ők vezetik be a Walhallába. Itt felül, az egyes kariatidok közt, 64 márványtáblán a Walhalla szövetkezet azon tagjainak nevei vannak feljegyezve, kiktől arckép nem maradt az utókorra s igy mellszoborral nem lehetett őket megdicsöiteni. Ezek közül nevezetesebbek: Hermanrich keletgóth király, Ulfilas, Friediger nyugatgóth vezer, Alarich és Theodorich nyugatgóth király, Genserich vandal király, Odoaker herul és gepida király. Hlad vig frank király, Nagy Ottó, Alboin longobárd király, Szent Erzsébet (II. Endre magyar kii / leánya), Walter von der Vogelw de (Minnesang, rí,