Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-12-04 / 49. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1887. deczember 4. 49- 32. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratom nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérten minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenile minden vasárnap.) HIBDETÉSI díj : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden centiméter I ntán 3 kr számitfatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIYAT4LOS RÉSZ. 13116. sz Zemplénvármegye alispánjától. Tekintetes ur! Tudomás és miheztartás végett kiadatik. S.-a. Ujhely, 1887. nov. 28. {Matolai (Etele, alispán. Másolni. 20806./II. sz. M. kir beliigyminister. Körrendelet. Kérdés támadván az iránt, hogy olynemü megítélt s az 1887. évi VIII. t. c. 2. §-a értelmében közigazgatási fogházak és toloncházak létesítésére fordítandó pénzbüntetések, melyek tényleges behajtása és felszámolása különféle okoknál fogva nem eszközölhető, mily módon ? mikor? s kinek hatáskörébe írandók be? — a közig, ha táságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1887. évi aug. 17. 38547. sz alatt kelt rendelet, valamint az 1887. évi VIII. t. c. foganatosítása alkalmából f. évi junius hó 20 án 40056. sz. a. kelt körrendeletem kiegészítéséül a következőket kívánom kijelenteni. Az idézett 38547V1880. B. M. sz. körrendelettel kiadott utasitás 9-ik §-a szerint minden megítélt pénzbüntetés jogerőre emelkedés után, az I-ső minta szerint vezetendő nyilvántartási könyvbe beiktatandók. Ezen tényleges beiktatás által a beiktatott összegre immár az 1887. évi VIII. t. c. rendelkezése szerint a mennyiben az idézett törvény 2-ik §-a értelmében az Ítélet alapjául szolgáló törvény, ministeri rendelet vagy tör- 1 vényhatósági szabályrendelet más világos rendelkezést nem tartalmaz., — jogos és kizárólagos igénye a közig, fogházak és toloncházak létesítésére alakult alapnak lévén, ezen alapra vonatkozó s a törvényhatóságok által vezetett nyilvántartási könyvből mi sem vezethető ki, vagy irható le, mielőtt azon körülmény, miért eszközlendő a leírás? tudomásomra nem hozatik, illetve a kért leírási engedély általam meg nem adatik. Ebből kifolyólag utasítom a törvényhatóságot, hogy oly esetekben, midőn a megítélt s jogerőre emelkedett, a nyilvántartási könyvbe bevezetett pénz- büntetések különféle beigazolandó okokból leiran- dók, ezen körülményt a félévenként ide beküldendő nyilvántartási könyv illető (leírási) hasábjában T A f? 0 A, Nemzeti emlékek Bajorországban. — A ,Zemplén* eredeti tárcája. — — Irta: Rátz Lajos. — I. Lajos bajor király (.igazságos és állhatatos,« uralkodott 1825 —1848 ig, meghalt 1868 febr. 13-án,) a müvészetkedvelő jeles fejedelem, a ki Münchenbe a Mediciek korát varázsolta vissza, — a mellett, hogy mesés értékű műkincseket szerzett össze, azok számára nagyszerű palotákat építtetett, udvara köré hírneves művészeket gyűjtött s azok munkálkodására tágas mezőt nyitott, — nemes becsvágya által sarkaltatva még magasabbra tört: oly emlékeket tervezett, melyek, mint méltó képviselői a német nemzetnek, örök időre hirdessék annak nagyságát és dicsőségét, a német szellem diadalát és egyúttal koronái legyenek a- német művészetnek. Három ilyen nemzeti emléket emeltetett Lajos király : az egyiket Münchenben, kiválóan saját népe a bajorok tiszteletére és dicsőségére, — ez a Bavária és a Dicsőség-csarnok ; a másodikat Kelheimban a lipcsei diadal által kivívott szabadság emlékére: ez a Szabadság-csarnok; a harmadikat Regensburg közelében, e német becsület templomául — ez a Walhalla. A müncheni Bavária a város szélén, a Te- rézia-mező felett elnyúló domb tetején emelkedik. Az emlék két részből áll, egyik a Bavária, mint a bajor nép megszemélyesitője, egy óriási nagyságú ércszobor : női alak, kezében cserkoszoruval, — másik az ennek háta megett levő oszlopcsarnok, a Ruhmeshalle (dicsőségcsarnok.) A Bavákiemelvén, az erre vonatkozó tárgyalási iratokat, azaz puhatolási, köröztetési s eféle igazolási le- 1 velezéseket csatolja hozzá. A fentebb hivatkozott utasitás szerint ezen nyilvántartási könyvek és pénznaplók a vezetésem alatti ministerium számvevőségéhez félévenként beérkezvén, ez által meg I vizsgáltatnak; mely alkalommal a számvevőség a leiratásban indítványozott tételeket kiszemelni, megvizsgálni, s a megejtett vizsgálatok eredmé- ! nye szerint, a javaslatot hozzám bemutatni fogja. Mindezen leírások iránti engedélyek, mind pedig más a vizsgálatok folyamán a számvevőség részéről észlelt, s tudomásomra hozott nehézmények, a törvényhatósággal a szokásos rendeleti utón kö- zöltetni fognak. A törvényhatóság tehát csakis ily rendelet vétele után eszközölheti a kért leírást, még pedig ily módon, hogy az illető összeget a közeli félév végével az itteni számvevőséghez megküldendő nyilvántartási könyv illető (leírási) rovatában végleg kivezeti. Budapesten, 1887. sep. 12-én, a minister helyett: Beniczky sk. államtitkár. 11317. sz Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A nmságu belügyminisztérium által a cselédkönyvek meghamisítása körül tapasztalt visszaélések megszüntetése tárgyában 68648. sz, a. kiadott kegyes intézvényt másolatban oly felhívással közlöm, hogy ahoz alkalmazkodni, s járása összes községe elöljáróit annak szigorú megtartására utasítani ne terheltessék. S.-a.-Ujhely, 1887. nov. 29. Ms tolat Etele, alispán. Másolat. 68648./II. 1886. sz. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. Hivatalosan tudomásomra jutott, hogy némely törvényhatóság területén azon visz szaélés kapott lábra, hogy a cselédszerzők közül némelyek a cselédkönyveket meghamisítják, oly- kép hogy azokban a »bér« és »bizonyítvány« rovatokat egészen kivakarják és tetszésük szerint újra betöltik, esetleg a bennük foglalt tételeket, a cselédtartó közönség félrevezetése okáért, önkényesen megváltoztatják. A cselédtartó közönség a netalán észlelt ily irányú visszaélések feljelen tésétöl, rendszerint visszariadván annak szüsége ria szobor talapzatán a következő felirat olvasható : Als Anerkennung bayerischen Verdienstes und Ruhmes ward diese Halle errichtet von Ludwig I. König von Bayern ; ihr Erfinder und Erbauer war L. von. Klenze. Begonnen 15 okt. 1843, vollendet 15 okt. 1853. (Ezen csarnokot a bajor érdem és dicsőség elismeréséül I Lajos király emeltette; tervezője és építője Klenze L. volt. Megkezdetett 1843 okt. 15, befejeztetett 1853 okt. 15-én.) Közvetetlenül a felirat aiatt egy ajtó vezet fel a szobor belsejébe, 66 lépcsőn jutunk fel a szobor lábához s innen 60 lépcsőn fel a szobor fejébe. Itt fenn egy érctáblán a követ kező felirat van : Dieser Koloss, von Ludwig I. König von Bayern errichtet, ist erfunden und modellirt von Ludwig von Schwanthaler und wurde in den d. 1844— 1850 in Erz gegossen und aufgestellt von Ferd. Miller. (Ezen kolosz- szust emeltette I. Lajos bajor király, tervezte és mintázta Schwanthaler Lajos, ércbe öntötte és felállitatta Miller Ferd. 1844—1850.) Hogy mily óriási arányú a szobor, mutatja az a körülmény, hogy fejében 5 ember elfér; magassága 16 m/., á fölemelt balkezében tartott cserkoszoruig 19 m/. A szobor női alak, a megszemélyesített Bajorország, jobboldalán egy oroszlánnal, az erő és bátorság jelvényével. Felülről, a fején levő nyílásokból tiszta időben szép kilátás nyílik: délfelől az álpesi hegyláncolat háborított ormai fehérlenek, északkelet, és észak felől München nyújt eleven képet csúcsíves tornyaival, kupolás templomaival s különösen újabb időben a Terézia mező szélén mindenfelől nagyban emelkedő palotaszerü házaival. De legérdekesebb látványnyal az előttünk elterülő mező szolgál a szemnek. Az októberi ünnepség — mely minden évben október első 8 napján itt kint szokott megtartatni — javában állott be, hogy az ily visszaélések megakadályozása hivatalból eszközöltessék. Felhívom tehát a törvényhatóságot hogy az erre hivatott illető közig, közegeket megíelelőleg utasitassa miszerint a jelzett visszaélések hathatós megakadályozása céljából, a cselédkönyveket, midőn hivatalos utón kezükbe kerülnek, vizsgálják meg, s mennyiben visszaéléseket tapasztalnának, a hamisítási eseteket, mint olyanokat, melyek az illető kir. járásbíróságok részéről hivatalból üldözendő kihágást képeznek, az illető kir játásbiróságokhoz jelentsék fel, melyek a hamisítók ellen a bűnvádi eljárást ép úgy megfogják indítani, mintha a feljelentést maga a gazdaközönség tette volna meg. Budapesten 1887. évi auguszt. hó 5-én A miniszter helyett Beniczky s. k., államtitkár. 16057. sz- Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak és valamennyi község elöljáróinak. Körözés s eredmény esetén azonnali jelentéstétel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1888. nov. 30. Matolai Etele, alispán. 5241 /87. sz. Györvármegye alispánjától. Tek. alispáni hivatalnak S.-a.-Ujhely. Farkas András rábapatonai illetőségű győr- ujvárosi lakos, napszámos, egy »Pali« kereszt- nevű, de egyébként ismeretlen egyénnel, folyó év folyamán Kisbajcson, Rábapatonán, Encsén és Bönyön betöréses lopást, Peéren pedig rablást követett el s folyó hó 6-án lakásáról megszökött s most a szomszéd vármegyék valamelyikében tartózkodik ezen »Pali« nevű társával együtt: miért is tekintve, hogy a beszerzett bűnjelek a fentebbi betörésekben, illetve rablásban való részvételüket, minden kétséget kizárólag beigazolják, s miután mindkettő veszélyes közártalmu egyén s fegyverrel is el vannak látva, s Farkas András rablás miatt már 8 évi fegyházzal is volt büntetve, van szerencsém tehát hivatalos tisztelettel felkérni a Cimet, hogy nevezetteket hatóságuk területén községenként köröztetni, s esetleg feltaláltatván, csendőri fedezet alatt a tósziget-csiliz- kozi járás főszolgabirája elé való kisérést elrén- delni szíveskedjék. ——— foly :*) mindenütt zajos eleven élet uralkodik. A bécsi Práter életét is fölülmúlja azt! A dicsőségcsarnok, a szobor megett, egy dóriai oszlopcsarnok 48 oszloppal; közép épülete 67 m/. a két oldalt előrenyuló szárnyépület 30 m/. hoszu ; az egész csarnok mintegy 4—5 m/. ma; gas alapzaton emelkedik. Bajorország hírneves fiainak mellszobrai vannak benne elhelyezve, közöttük a két Holbein és Dührer Albert festők, Sickingen lovag, Jean Paul iró, Schwanthaler szobrász, Schelling bölcsész, Hess, Cornélius festők, Klenze építész, s mások. A szobor és a csarnok egymást kiegészitő monumentális alkotások ! * A második német nemzeti műemlék; a szabadságcsarnok Felső-Bajorországban. Regensburg- tól nem messze: Kelheim felé közeledünk, már messziről szembetűnik a város felett egy hegytetőn a rotunda-alaku csarnok magas kupulájával- Az állomástól egy félóra alatt jutunk fel a nagy. szerű épülethez, s kétsor lépcsőn fölmenve, a bejárat előtt vagyunk. A szabadságcsarnokot I. Lajos király a lipcsei diadalnak, — mely a német nemzetet Napóleon igája alól felszabadítva, önmagának visszaadta, eme dicső győzelemnek emlékére, annak örök hirdetője gyanánt építtette. A csarnok 58 m/. magas, kördedalaku épület egy 7* 7 m/. magas alapépületen nyugszik; építését Gärtner és Klenze építészek terve szerint 1842-ben kezdték meg s 1863 okt. 18-án, a lipcsei csata 50-ik évfordulóján avatták fel; az építési költség 4 és fél millióra ment. Kívül, a falhoz támaszkodó hatalmas oszlopokon 18 germán szűz veszi körül az E tárca kézirata még múlt hó 14-én érkezett hozzánk. Szerk Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
