Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-11-06 / 45. szám

lajstrom az eljáró bizottság minden tagja által aláirandó.

34. §. Az ujraoltás alól egyéni indokból az orvos által felmentett ujraoltásra kötelezettekről a felmentés okának határozott megjelölésével külön jegyzék készítendő, és az eljáró bizottság minden tagja ezen jegyzéket is névaláírásával ellátni tartozik.

35. Az ujraoltásokról a mellékelt ./• alatti minta szerinti rovatos jegyzék vezetendő s az minden oltási eljárás befejeztével a bizottság minden tagja által azonnal aláirandó.

36. §. Ezen rovatos jegyzék 13., 14. és 15, rovatai ekként töltendők ki, hogy amint az illető »a törvény által ujraoltásra kötelezett« vagy »a törvényhatósági határozattal ujraoltásra kötelezett,» vagy »ujraoltásra önként jelentkezett,« a megfelelő rovatba egy függélyes vonás teendő, a másik két rovat pedig üresen hagyandó

37. §. Az ujraoltáshoz szükséges rovatos ivek kellő mennyiségben való előállításáról s azoknak megfelelő számú példányokban az oltóorvosok részére való kiszolgáltatásáról a törvényhatóság tartozik gondoskodni.

Az első oltásoknál szükséges rovatos iveket a törvényhatóságoknak továbbra is a belügyminiszter küldi meg.

38. § Az ujraoltottak száma a jelen volt bizottság által megállapittatik s az az eljárás befejeztével a jegyzőkönyv végén beiktattatik, az első fokú egészségügyi hatóság pedik a saját részéről is meggyőződést tartozik szerezni arról, hogy az ujraoltások a törvény, illetve törvényhatósági rendeletnek megfelelöleg eszközöltettek.

39. §. Az ujraoltási eljárás befejeztével az eljárt bizottság az első fokú egészségügyi ható sághoz haladéktalanul beterjeszti az ujraoltási jegyzőkönyvet képező rovatos iveket, a magánorvosok által ujraoltottak névlajstromát (35, §.) az ujraoltás alól egyéni indokokból felmentettek névlajstromát (34. §.) és az ujraoltásról elmaradt ujraoltásra kötelezettek névsorát. Az első fokú egészségügyi hatóság az elmaradottakra vonatkozólag a törvény értelmében eljár.

40. §. Az első oltásokért az állampénztárból nyújtandó díjazásra nézve az eddigi szabály továbbra is érvényben marad, az ujraoltások dija pedig további rendelkezésig minden teljesített oltás után (5) öt krajcárban állapittatik meg, mely dijakat az ujraoltási jegyzőköny alapján a belügy miniszter állapítja meg és utalványozza ki az állampénztárból az oltóorvos részére, ha az oltási jegyzőkönyvek rendesen kiállíttattak és a szabályszerű aláírásokkal hitelesíttettek.

41. §. A magánorvosok által teljesített oltásokért, legyenek azok akár első, akár ujraoltások, az állampénztárból dij nem fizettetik, épen úgy az állampénztár terhére nem számítható fel dij az oly ujraoltásokért, midőn ujraoltásra nem kötelezettek önként oltatják be magukat.

42. §. Az első oltás sikeres megtörténtéről az oltóorvos a bemutatás megtörténte alkalmával az A minta szerinti bélyegtelen Védhimlöoltási bizonyítványt állítja ki, az ujraoltásokról pedig a? oltás megtörténtével a B. minta szerinti szintén bélyegtelen bizonyítványt állítja ki az oltóorvos a beoltott részére.

43. §. Mindkét renbeli bizonyítványnak megfelelő számú űrlapjaival a törvényhatóság látja el az oltóorvost.

követnem őket. Ezen én is megbosszankodtam, ’s ott hagytam a’ Felséges Helytartó Tanácsot. Fordulhatnak még az idők, lehetek én még azért Sz^ességnek Örökös-Főispánjából valóságos Főispán, addig is conceptusok helyett . . . csinálok ánglus kerteket ’s házakat építek.

Sztáray Kr. Látom, hogy a’ feleséged inkább szereti a gyenge inakat, mint a’ budai dámák. El ne felejtsd kinkinával erősíteni gyermekeidet.

Csáky E. Magam is avval éleK mindenkor, szüntelenül szédeleg a fejem, mindenkoron bágyadt vagyok, minden a' legkisebb dolog is, igen nagyon ’s tüstént reám hat; ezen dohányfüstöt itt p. o. már most is érzé a’ mellyem.

Sztáray Kr. Nyisd fel az ablakot.

Csáky E. Isten ments meg; igen veszedelmes az estveli levegő elég lesz a’ szélüztetőt felnyitni.

Felkél az öreg apó, maga felhág a’ székre 's felnyitja, megszégyenít mindnyájunkat, köszönünk neki mindnyájan. Minekutána ismét helyére ült volna a’ vén apánk: Én készen vagyok úgymond, Csáky Emánuel, eseteimnek elbeszéléseivel. Az egésznek csak az a’ következése, hogy a’ versek nem szerencsések Budán.

Potumyay András: A prósa tán szerencsésebb.

Berzeviczy G. Nem a’ bizony. Sohasem csináltam én még egy haemistichiumot is, e helyett halgattam Göttingában a’ tudósokat, ’s Angliában utaztam; haza jövetelemkor azt gondoltam, hogy legalább oskolák főigazgatójának tesznek, de nem tettek csak concipistának. Azt mondották, hogy sokat tudok.j

(Jól tudtam, hogy nem igaz, de szerettem mindenkor tanulni, ’s mig szerelmes nem lettem, nem töltém heában időmet. Hazudnék, ha azt

44. §. Úgy az első, mint a kötelező ujraoltási eljárás befejeztével az eljárásra vonatkozó főorvosi j jelentés az oltási dijakra nézve a főorvos által eddig is készíttetni szokott táblázat kíséretében a vonatkozó összes iratokkal egyszerre terjesztendő fel a belügyministerhez. Az oltási dijak későbbi felszámításai tekintetbe nem vétetnek.

45. §. Az 1887. cvi XXII. t. c. és az annak alapján kiadott ezen szabályrendelet megsértése következtében felmerült hatósági tárgyalásokról, az ennek folytán keletkezett felmentő, vagy marasztaló határozatokról, a határozatok miként lett végrehajtásáról és a behajtott büntetés pénzekről évenkint a főorvosi évi jelentés himlőoltási rovatában, számszerű, de könnyen áttekinthető jelentés terjesztendő fel a belügyministerhez.

46. $ Úgy az első, valamint a kötelező ujraoltási eljárást a törvényhatóság főorvosa az oltási helyek időnkénti meglátogatásával is ellenőrizni és arra f ’ü-■ c'ni tartozik.

47. §. A himlönyirk fentartására, az esetleg szükséges himlönyirk beszerzésére, a himlőoltásnál követendő müeljárásra, továbbá az oltóorvosok alkalmazására az oltóorvosok részére természetben kiállítandó fuvar megváltására vonatkozó eddigi rendelkezések és általában a himlőoltási eljárásra vonatkozó eddigi szabályoknak a jelen szabályrendelet által nem érintett intézkedései, további rendelkezésig ezentúl is érvényben maradnak.

2217. szám. Zemplén vármegye tanfelügyelőjétől. Másolat.

A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister- töl 39415. szám. Zemplén vármegye kir. tanfelügyelőségének. Várfalvi Fintha Dénes pécsi lakos és rajztanár által »stygmográfiai nyomjelző« cimü találmánya a női kézimnnka terén tekintélynek ismert egyének által alkalmasnak találtatván arra, hogy az eddig házon kívül elkészített előnyomást könnyű szerrel, kevés költséggel és fáradsággal a női kézimunka elkészítője maga állíthassa elő, ezen hasznos találmánynak az iskolákban való elterjesztése céljéból megengedem, hogy nevezett tanár a leányiskolák tanítónőinek és önként jelentkező növendékeinek találmányát csekély tandíjért bemutathassa, illetőleg őket ezen eljárás gyakorlatába bevezethesse. Erről a kir. tanfeíügye- lőséget tudomás és megfelelő köröztetés végett ezennel értesítem. Budapest, 1887. október hó 10. Trefort s. k.

A másolat hiteléül:

Nemes Lajos,

■ *IÖV' kir. tanácsos és tanfelügyelő.

Népszerű felolvasások.

— A müveit közönségnek. —

Evek hosszú sora óta működik zajtalanul, szerényen, de nemes hivatásának teljes tudatában a zemplénvármegyei orvos-gyógyszerész egyesü’et. Tagjai időről időre ösz- szejöttek, s meghallgatták egymás szakszerű érdekes, tanulságos előadásait. A nagy közönség szintén tudomást vett ugyan az egylet működéséről, a nélkül azonban, hogy

mondanám, hogy nem elégedtek meg elöljáróim. Gróf Zichy Károly az akkori ország bírája, házában igen tűrtek ’s azt látszattak kívánni tőlem, hogy én is tűrjem, ha háromszor négyszer mások olyanok, a’ kik épen olyan szerelmesek valá nak, mint én ’s a’ kik Göttingában és Londonban sohasem jártak, tétetnek előmbe, hogy ezután az ilyen tűredelmet ne kívánhassák a’ Szepességbe, Lomniczra, visszatértem, azóta kereskedek Lengyelországba, jnászlásokat__készitelá) az ifjabbik Pliniust, Smühet és ScnTöczert olvasom. Minap a Magyar ké^eskedésrül egy munkácskét irtain deákul prósában, most a’ könyvemet s’ nyomtatóját üldözik helyettem.

Sztáray Kr. Nem szükség, hogy egy conci- pista utazott; elég ha quártélyábul a tanácsházba tudja az utat. A szerencse útját azt kén nekünk kitanulni, annak titkos és tekervényes ösvényein járni tudni, egyszóval a’ M . . . -oktul ’s A . . . - aktui leczkét venni.

Pothumyai A. Mért nem szerettek hát bele A . . . y vagy M . . . h leányba ? Ezen nagy emberek nemzetségébe kén házasodni, egy M . . . h vagy A . . . y. kisasszonyt kén elvenni.

Sztáray Kr. Minek? Erre szinte nincs szükség. Gróf Győry megmutatta, hogy egy Zichy lyánynyal is meglehet elégedni.

Dessewffy József. Gróf Cziráky a Zichyek unokája, a’ magyar dolgokat jól érti, ir róluk deákul, 's még sem mehet elő.

(Folytatjuk.)

3) Mászlás — máslás (ebből összevonva: másodlás) vagyis olyan vékonyabb bor, melyet asszú-törkölyre öntve erő- sitnek és izesitnek meg. é, Szerk./

annak felolvasásai iránt valamely különösebb érdeklődést tanúsított volna. Egy-két laikus ember néha bevetődött az összejövetelekre, s rendesen azon meggyőződéssel távozott, kár hogy az egylet csak ilyen szűk körben mozog, s csak éppen belső embe - reire az úgynevezett szakemberekre támaszkodik, mert igy az ott elhangzott felolvasásoknak azon sikere alig lehet, hogy azok nagyobb körökben is érdeklődést keltsenek. És ez csakugyan igy is volt. Orvosok és gyógyszerészek vettek azokról bővebb tudomást, s a müveit nagy közönség, mint talán nem neki való dolgot, mellőzte a felolvasások látogatását.

Hogy ez igy nem jól volt, azt talán magyarázni is fölösleges. Végre is a zemplénvármegyei orvos-gyógyszerészeti egyesület kulturális hivatást teljesített, s erről helyes lett volna a nagy közönségnek is bővebb tudomást vennie. Azonban ez nem történt meg, mert igazi összekötő kapocs az egyesület s a laikus közönség közt mindezideig nem vala. Orvosok és gyógyszerészek olvastak fel bármily érdekes, de tisztán szakszerű dolgozatokat. S a mi közönségünkben, bár ki mit beszéljen is, de meg van az a bal Ítélet, hogy mihelyt hallja, hogy X. vagy Y. szakférfiú ilyen s ilyen szakkérdésről értekezik, rögtön azt hiszi, hogy neki ahhoz, miután nem tartozik a szakemberek csoportjába, semmi köze. Ezen előitéletet lerontani, a nem létező kapcsolatot kitalálni s megcsinálni az orvos- gyógyszerész egyesület feladata volt.

Dr. Chyzer Kornél tette azt az indítványt az egylet kebelében, hogy az ^eddigi tisztán szakszerű előadások mellett tartassanak oly népszerű felolvasások is, melyek a nagy, müveit közönségre átalánosabb vonzó erőt gyakorolni képesek legyenek. Ez gyakorlati eszme volt. Megértette és pártolta valamennyi szakember. Hiszen ha az egyesület összejövetelein az egészségre vonatkozó igen derék értekezések mellett még szépirodalmi, szépészeti, műtörténeti, történelmi felolvasásokat is fog a t. közönség élvezhetni, akkor egy-egy ily estélyen valóban minden férfi és nő, a ki a szellemi élvezetek iránt érdeklődik, igen könnyen megtalálhatja a maga élvezetét. így tökéletesen célt lehet érni. S később még a müveit közönség azt is be fogja látni, hogy azok az úgynevezett szakszerű egészségtani, gyógyászati, vegytani, természettani értekezések nem olyan dolgok ám, a miket élvezettel és kellő tanulsággal meg nem hallgathatna. Sőtt arra is rátér a ki figyelmes hallgatója lesz a felolvasásoknak, hogy nem kevésbbé érdekes tudni azt, mily fel- télelek mellett felelhet meg az emberi test a mindennapi munkának, milyen legyen a táplálkozás, mikép kell ápolni a betegeket stb., mint azt, hogy ki volt Ciceró vagy Periklész, s hogy miképen bukott el Karthágó a rómaiak fegyverei alatt.

Csakhogy az bizonyos, hogy a szigorúan szakelőadásokat fel kell váltaniok ugyanazon egy ülés folyamán a laikusok fölolvasásainak. Hiszen az ember esze, tehát szellemisége, éppen olyan természetű, mint a gyomra. Szeret többfélével táplálkozni. Ezt az élettani törvényt, mint lélektani igazságot is, kellőképen kell méltányolni.

Dr. Chyzer Kornél indítványának éppen ez a szerencséje, hogy az embert élet és lélektani mivoltában veszi tekintetbe. Olvassanak fel az orvospk és gyógyszerészek a maguk szakmájába vágó oly értekezéseket, melyekből a hallgató egy-egy tanulsággal gazdagodva térhet haza. Ámde olvassanak laikusok is különféle tárgyú tanulmányokat, olyanokat, melyek az elmét fölüditik, kellemesen szórakoztatják, a szivet, kedélyt nemes érzelmekre ösztönzik. Egy orvosi értekezés után igen jól fog esni egy humoros rajz, egy rövid novella, csevegés vagy lendületes költemény.

Egyelőre a zemplénvármegyei orvosFolytatás a mellékleten,