Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-10-30 / 44. szám

TK. 4799. sz. 1887. 12458. sz. Zemplénvármegye alispdnjálót. azmsiTMÉi'T. Meggyőződvén arról, hogy a vízjogi törvény 1885. évi XXIII. t.-cz. 189. §-a, valamint ezen törvény végrehajtása tárgyá­ban a nagyméltóságu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi és a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister urak által egyetértőleg 1885. évi deczember 31-én 45689. sz. a. kibocsátott általános rendelet 87. §-a alapján 1886. évi aug. 20-án 10568. és 1887. évi május 1-én 2604. sz. a. kelt hirdetményeim egyes községek­ben nem az elrendelt módon tétettek közhírré; — nehogy a hiá­nyos hirdetésből kifolyólag a vármegye területén fennálló vízhasz­nálatok tulajdonosaira sérelem háramoljék, újólag felszólítom a vármegye területén fennálló vizi müvek és vizhasználati jogosít­ványok azon tulajdonosait, kik idézett hirdetményemre jogosít­ványaikat be nem adhatták, hogy a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt 1888. évi január 31-ik napjáig nálam Írásban mutassák be, vagy pedig írásban igazolják azt, hogy vízmüveik 1866. évi január hó 1-seje óta háboritlanul fennállanak, anélkül, hogy mások jogosult érdekeit és mint ilyenek sértenék az illető hatóságok által károsaknak találtattak volna. Megjegyeztetik, hogy a bejelentések a vízjogi tötvény 191. §-ának 2-ik bekezdése értelmében bélyegmentesek. Ezen bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szoruló vizi munkálat tulajdonosaira kiterjed; tehát öntözési, lecsapolási, ármentesitési, iparvállalatokra, malmokra, kompokra, továbbá nyilvános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magán csatornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre egyaránt érvényes. Akik jogosítványaikat igazolni nem tudják, vagy igazolás végett a fent kitett határidőben nem jelentkeznek: azoknak vízmü­vei az idézett törvény 191. §-a értelmében nem létezőknek fog­nak tekintetni, s az ily vízmüvekre nézve a vízjogi törvény 163. és következő szakaszai és a hivatkozott általános ministeri szabály- rendelet 3—32. §-ai lesznek alkalmazandók. Az érdekelt felek tájékozásul értesittetnek, hogy minden vízhasználatnál bejelentendő: 1. A község, melynek területén a vízhasználat létezik. 2. A folyó, patak, tó, hol a vizhasználat van, illetőleg melybe lecsapoltatik,vagy melyből a viz kivezettetik. 3. A folyó, patak, tó partjának megnevezése, hol a viz­használat van. ’f A telek tjkvi száma, melynek tartozékát a vizhasználat képezi. 5. A szolgalommal esetleg terhelt területek tjkvi és hely­rajzi számai. 6. A vizhasználat neme, körülírása annak : váljon a viz­használat öntözésben, lecsapolásban, ármentesitésben, folyam szabályozásban nyilvánul-e, vagy hidas átkelésre, malom hajtásra, bánya munkára, vagy ipar és egyéb czélra használtatik ? 7. A vízhasználatot engedélyező engedély-okirat, vagy a régi jogot igazoló hatósági határozat, ennek hiányában községi bizonylat lehetőleg tervekkel felszerelve. 8. A vízhasználatra, vagy vizi munkálatra jogosított neve, vizi társulatoknál a társulat czime. Ä élt S.-a.- Ujhelyben, 1887. okt. 10. JVEatőlat JzJtele, 2—3 Zemplénvárm. alispánja. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-újhelyi királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy ifjabb Hajdú János s.-a.-újhelyi lakos végre haj tatónak ifj. Hajdú János és neje Yaszily Mária dámóczi lakos végrehajtást szenvedők elleni 200 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvszék (a kir.-helmeczi kir. járásbíróság) területén lévő Dámócz községében fekvő a dámóczi 107. sz. tjkvben A I 1—2. sor és 52—53 hr. sz. a. foglalt belhely, kert és II. Öi. sz. házból ifj. Hajdú Jánost illető fele részre 185 frtban, továbbá a dámóczi Ií2. sz. tjkvben A I 1 —10. sorsz. a. foglalt 3/0-ad kültelekből ifj. Hajdú János és neje Vaszily Máriát illető fele részre 507 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi deczember hó 22-ik napján d. e. 10 órakor Dámó- czon a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának io%-át> vagyis 18 f. 50 krt éá 50 f. 70 krt készpénzben vagy az 1881. évi LX. törvényczikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hő i-én 3333* szám alatt kelt igazságügyroiniszteri rendelet 8. §-ában, kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. óo. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék, mint tkvi hatóságnál, 1887. évi szeptember 17-én Kolo*, kir. trvszéki bíró. 2567/ki. sz. Pályázati hirdetmény. Zemplénmegye nagy-mihályi járásban a vásárhelyi körorvosi állomás, melyhez Bánócz, Kis és Nagy-Csebb, Füzesér, Alsó-Körtvélyes, Krasznócz, Lask, Leszna, Morva, Pazdics, Rákócz, Somogy, Szuha és Vásárhely össze­sen 7780 lelket számláló községek tartoznak, megüresedvén, annak választás utján leendő betöltésére ezennel pályázat nyittatik, Ezen állomás 500 frt évi fizetés, 231 frt fuvar átalány és szabályren- deletileg megállapított gyógykezelési járulékokból álló javadalommal van egybekötve. Felhivatnak pályázni szándékozók, hogy az 1876. évi 14. törvezikkben körülirt minősitvényeiket, igazoló kérvényeiket alólirott szolgabirói hivatalhoz f. 1887. évi november 27-ig bezárólag annál inkább adják be, mert később érkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. A körorvos választás f. 1887. évi november 28-án d. e. io órakor Vásárhelyen a kör székhelyén a rkath. iskolában fog megejtetni. Nagy-Mihály, 1887. október 21-én. Füzesséry Ödön, főszbiró. Dr. Wohl Márkusz, az összes orvosi gyógytudomány tudora, Sárospatakon letelepedett, és rendel mindennemű betegségben naponként d. e. 9—10, d. u. 2—4-1'g. j.3 Hirdetmény. Zemplénmegyebeli SZTARA község határában fekvő erdőségekben mintegy 3000 darab magló tölgyfa, nemkülönben ÍOÖ magyar hold egészben leta­rolandó tölgyes erdő, melyből 6o°/0 haszon és 40% tűzi hasáb fának használható, szabad kézből eladó. Megjegyeztetik, hogy Sztára község a magyar gácsor- szági vasút vonal őrmezői állomásától 3/4, a nagy-mihályi állomástól pedig két órányi távolságra fekszik. Venni szándékozók alólirottnál jelentkezhetnek, hol az eladásra vonatkozó feltételek tekintetében értesülés is nyerhető. Homonnán, 1887. október 22. (Bukovits Géza, i—2 ügyvéd. Sírkövekre feliratok vésése és aranyozása SIR-EMLÉK-KÖVEK NAGY RAKTÁRA. fa / s fa > fa fa 'C £ I fa 1 > I £ fa Iz BURGER ADOLFNÁL l.-A-Mim Föutczán, a ,, Vörös ökör'• vendéglő épületében. MINDEN IDŐBEN nagy választékban tartok s kívánatra felállítok POROSZ SZÜRKE MÁRVÁNY, VÖRÖS MÁRVÁNY és homokkő sirkövet. Sürgönyczim : Burger Adolf S -a -Ujhely. Tisztelettel BVRkER AI»OI.F vállalkozó. Kívánatra képes árjegyzék megtekintésül bérmentve küldetik TK. 4621. sz. 1887^ Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy özv. Löw Jakab Henrikné s Löw Simon, mint néhai Löw Jakab Henrik örököseinek Kuzmiczki Györgyné szül. Rimár Anna és Semega Jánosné szül. Hova- nyecz Anna árverési vevők elleni 120 frt 8’/2 kr tőkekövete­lés és jár. iránti ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvszék (a s.-a.-ujhelyi kir. jbiróság) területén lévő N.-Toronya községe és határában fekvő a nagy-toronyai 84. sz. tjkvben Hovanyecz Bogda Julianna végrehajtást szenvedett nevén álló s az ellene 1876. évi február hó 15-én foganatosított birói árverésen Kuz­miczki Györgyné szül. Rimár Anna és Semega Jánosné szül. Hovanyecz Anna n.-toronyai lakosok által 250 frt 10 krért megvett {263—268.) hr. sz. belhely s 79. öi. sz. házra, 872. hr. sz. a. erdőre és 1044. hr. sz. a. legelőre az árverést 380 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. évi november hó 23-ik napján délelőtti 10 órakor N.-Toronyán a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kiki­áltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 38 forintot készpénzben, vagy az 188 r -ik évi LX. te. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított s az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy- ministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapír­ban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1885. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1887. évi szeptember hó n-én. Kolos Gyula, kir. törvényszéki biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom