Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-10-30 / 44. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1887. október 30. 44. sz. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS. Égés* érre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. | Egyes szám ára 20 kr. I A nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIEEETÉSI 01] : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetései a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIT AT ALOS «ES*. 3549/887. sz. S.-a.-ujhelyi járás föszolgabirájától. A velejtei orvosi körhöz tartozó községeknek és az ezen állomásra pályázni kívánóknak tudomásul. Vonatkozással e folyó évi október hó 12-én fenti szám alatt a velejtei orvosi körnek választás utjáni betöltése tárgyában kiadott s a folyó évi I október hó 23-iki hivatalos .Zemplén« cimü lapban megjelent pályázati hirdetményre ezennel értesítem az érdekelt községeket és pályázni kívánó egyéneket, hogy a f. évi november hó 3-ik napjának délelőtti 10 órájára kitűzött választási határidőt közbejött akadályok miatt a pályázat és a kérvények beadására meghatározott idő épségben tartásával e folyó évi november hó 19-ik napjának dálel'ötti zo órájára Velejte község házához tűzöm ki. S.-a.-Ujhelyben, 1887. okt. hó 25. Dókus Gyula, föszolgabirő. 12923. SZ. Körrendelet 10 főszolgabírónak. Addig is, mig az 1876-iki XIV-ik t. c. 13-ik, a védhimlőoltásra vonatkozó fejezetének módosításáról szóló 1887-iki XXII-ik t. c. végrehajtására folyó évi junius hó 23-ikán 40180, sz. a. kiadott belügyministeri körrendeletben foglalt többi intézkedések foganatosítására hívnám fel t. főszolgabíró urat, ide •/. mellékelve az említett körrendelettel kiadott szabályzatot a legszélesebb körben való közhirrététel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1887. október hó 15-én. Matol a! Etele, alispán. 40180. belügymin. , . ——---------,——----;—számhoz. 12923. varmegyei Szabályzat a védhimlöoltást közelebbről szabályozó 1887-lki XXII-ik törvénycikk végrehajtására vonatkozólag. I. §. Az 1887. évi XXII. t. c. alapján minden törvényhatóság területén a helyi viszonyoknak megfelelő számú oltási körök alakítandók; mely célból a tiszti főorvos javaslatot készít az oltóköröknek megállapítására és egyszersmind minden oltókorre nézve az oltóorvos megjelölésére Ezen javaslatát bemutatja a törvényhatóság első tisztviselőjének, aki vagy ezen javaslat egész terjedelmében való elfogadásával, vagy amennyiben I a javaslatra nézve módosításokat tartana szük- I ségesnek, e módosításokra vonatkozólag a főorvos véleményét meghallgatva, végérvényesen megállapítja az oltóköröket és megjelöli minden oltókör 1 részére az oltóorvost. Ezen határozatát a törvény- : hatóság első tisztviselője közli a tiszti főorvossal és a törvényhatóság területén illetékes első fokú közegészségi hatósággal, illetve hatóságokkal. 2. §. Az elsőfokú közegészségi hatóság az oltókörök megállapítására és az oltóorvosok megjelölésére vonatkozó ezen rendelet vétele után, a I rendelet tartalmáról értesíti a megjelölt oltóorvost, illetve oltóorvosokat, valamint a vármegyékben a főszolgabírói járáshoz tartozó érdekelt községek ! elöljáróságait. 3. §. Az oltás teljesítésére kirendelt oltóorvos az erre vonatkozó rendelet vétele után haladéktalanul összeállítja a születési anyakönyvek alapján az oltó körébe tartozó első beoltásra kötelezettek névlajstromát a szülők neveinek is felvételével ; és pedig minden a körhöz tartozó községről külön- külön ily névlajstromot készít. 4. §. A névlajstromok elkészítése után az oltóorvos az elsőfokú egészségügyi hatóság vezetőjével és annak törvényes szakközegével egyetértőig javaslatot készít az oltási eljárás keresztülvitelére vonatkozólag ; mely javaslatban a vármegyék területén lévő oltókörök oltóorvosai a helyi viszonyok és adott körülmények tekintetbevételével megállapítják minden a körhöz tartozó községre nézve a napokat, melyeken — és a helyiséget, a hol az oltást teljesíteni célszerűnek mutatkozik, és igy a községeket sorozva s a határidőket feltüntetve, a javaslatot bemutatja a tiszti főorvosnak, aki a javaslatot átvizsgálván: vagy helyesli, vagy változtat rajta s ekkép az oltási eljárás terve megállapittatván, azt jóváhagyás és további intézkedés végett bemutatja a törvényhatóság első tisztviselőjének, aki az első fokú egészségügyi hatóság utján megrendeli az oltási eljárásnak a megállapított terv szerinti végrehajtását. 5. §. Az elsőfokú egészségügyi hatóság a végleg megállapított eljárási tervet közli az oltóorvossal és egyszersmind megteszi a kellő intézkedéseket arra nézve, hogy az illetékes községi elöljáróságok, vagy városokban a megfelelő hatósági közegek az oltásra kötelezetteket a kitűzött időre és helyre berendeljék. 6. §. Az oltás nyilvánosan egy bizottság előtt történik, a mely bizottságnak tagjai: „az oltóorvos, továbbá városokban az első fokú egészség- ügyi hatóság vezetője, vagy ennek megbízottja; községekben pedig : a községi biró, vagy helyét - tes biró, a tanácsnak egy erre kirendelt tagja és rendesen a lelkész, illetve lelkészek. Ha két vagy több község oltásra kötelezettjei vannak egy helyre berendelve, akkor minden érdekelt község bírája, vagy helyettes bírája és minden községből egy tanácsbeli a bizottságban megjelenni tartozik. 7. §. Az elsőfokú egészségügyi hatóság ihT tézkedni tartozik aziránt, hogy e bizottság tagjai az oltás helyéről és idejéről kellő időben értesítve legyenek s oda, mint a bizottság tagjai meghivassanak, illetőleg amennyiben közigazgatási hatósági közegek, kirendeltessenek. 8. §. Az oltással egyidejűleg a beoltottak nevei azonnal lajstromba iktattatnak s az erre vonatkozó táblázatnak minden, akkor már kitölthető rovata azonnal kitöltetik. 9. §. Az oltás befejeztével az illetékes hely- hatósági tag meghagyja annak, ki a gyermeket oltásra behozta, hogy az oltás sikerének ellenőrzése s a beoltott gyermek törvényszabta bemutatásának céljából, a gyermeket a kitűzött s az illető félnek pontosan megjelölt időre felelősség és a törvényben megállapított büntetés terhe alatt ismét elhozza; meghagyja továbbá az illetőnek a helyhatósági tag, hogy a beoltott gyermeket a kellő gondozásban részesítse és miután tapasztaltatok, miszerint némely vidéken szokásba vették azt, hogy a beoltott gyermek oltási helyét a beoltás után szappanos vízzel erősen lemossák s ezáltal az oltás sikerét akadályozzák, azért az illetékes helyhatósági tag ezen helytelen eljárástól az illetőket szigorúan tiltsa el. 10. §. Azok, kik oltásra kötelezett gyermeküket más magán orvos által oltatták be, vagy szándékoznak beoltani, ezt az oltásra kirendelt bizottságnak akkor, midőn az oltás eszközlése vé^ gett a bizottság együtt van, bejelenteni tartoznak ; és pedig ha az ily gyermeket a magánorvos májbeoltotta, akkor ez az oltást teljesített magánorvos Írásbeli nyilatkozatával, esetleg oltási bizonyítványával igazolandó. Ha pedig az ily gyermeket még nem oltották be, akkor a bejelentéssel egyidejűleg megjelölendő azon határidő, melyen belől az oltást eszközöltetni szándékoznak. Ha ily határidőt nem jelölnek meg, vagy ha a bizottság által el nem fogadható határidőt tűznek ki, akkor az illetékes hatóság az ilyenekre is kitűzi a záros határidőt, mely alatt az illetők a T Á B C A. Egy szüreti kép a múlt századból.*) — Gróf Dessewffy Józsefnek eddig ismeretién munkája. — N Közli: Paszlavszky Sándor. — A ,Z e m p 1 é n‘ eredeti tárcája. — ma Epikurusánál hazánknak, a’ felső-magyarországi bölcs patriarchánknál, a hetven egynéhány esztendős Pothurnyay Andrásnál, aki mindennel élt és soha vissza nem élt s még most is mindig oly jó kedvű, hogy sem az ifjak *) Cserneki és tarkeői gróf Dessewffy Józsefnek, a tehetséges, nagy műveltségű magyar Írónak, mutatjuk itt be egyik ismeretlen munkáját, j Él benuiink a remény, hogy mig egyrészről kegyes olvasóink gyönyörködni fognak a szüreti kedélyességgel beszélő főúri írónak e szellemi termékén végighúzódó közvetlenségében, s kora előkelő alakjainak itt-ott nevetésre indító hü jellemzésében, másrészről örömmel közölt adalékot nyújtunk irodalmi működésének gazdag, s a magyart mindenkor tiszteletre gerjesztő képéhez. Nem tartozik ugyan szorosan e közlemény keretébe bővebben szólani arról, hogy ki volt\ gróf Dessewffy József / — de az említett Irodalmi adalék becsének méltatása megenged valamit elmondani Írónkról, ki főúri körében nyert alapos műveltsége és jobb Ízlése folytán a Kazinczy Ferenc irányához sorozható^ Jjzellemrokonságá- nál fogva Kazinczynak lelkes hive, majd személyes barátja lett.<( A magyar nyelvnek ama fenkölt szellemű apostolával folytatott, s majd Kazinczy Gábor által összegyűjtött és kiadott levelei örökszép emlékei maradnak azon megszivlelésre méltó igazságnak, hogy a politikában és művelődésben s a társadalmi élet terén való emelkedésnek vezére az irodalom volt.\ Gróf Dessewffy József, (1771—1843.) a költő, tudománymivelő és az ő komorságától, sem ő azoknak csintalansá- goktól nem irtózik,**) szüret alkalmatosságával a’ Hegyalján, Mádon, öszve szoktunk vala gyülekezni némelyek a’ szüreten levők közül, ’s nála barátsá gos beszélgetésekkel az estvét tölteni. Földarányi házikója, borháza mellett egynéhány csinos szobácskákkal ékeskedett. Borho nyogos volt az idő ; ha kitekintettünk az ablakon, sok hordót, kádat, sajtolót, törkölyt ’s a’ tűznél melegedő fázékony oroszok csoportjait szemléltük az udvarban. A szobában egy olasz kandallóbúi a’ legelevenebb láng tisztította a’ levegőt; oda tódultunk mindnyájan a’ pattogó ’s szikrázó tűzhöz, mint a’ verebek a’ lámpáshoz. Az öreg a’ ku- tacscsal a’ szénben ’s a’ fa körül piszkált; közülünk egyik egy sipkát tett fejére, a’ másik pipára gyújtott, amaz járkált, ez ledűlt a kanapéra ; egy asszonyember sem volt a’ szobában, senki sem volt köztünk kém, körülöttünk valának helyhez- tetve a’ forgácscsal teljes fa-köpüládácskák, kinek politikai iró, tudvalevő dolog, több kiadatlan kéziratot hagyott maga után. Szorgosan gyüjtögeté azokat az irodalmi ügyekért élő, haló Kazinczy Gábor. Az ő gyűjteményéből való következő is ^ Egy szüreti kép a múlt századból, mely közlemény a nemesszivü, tudományos és folyvást irodalmi dolgokkal foglalkozó Gráven Lajos úrtól került birtokomba De- regnyőben, a hol ő annyi szép napot látott felkelni neves Írók társaságában s évek során át örvende Kazinczy Gábor nemes barátságának. Gr. D. J. ismeretlen munkája hadd következzék hát itt a t. szerkesztőség szives akaratából az eredeti helyes Írással. Paszlavszky Sándorja **) T. i. ott fent, a nektárt és ambróziát fogyasztó istenek társaságában. {Szerk.)” tetszett állt, kinek tetszett ült; az illendőség határjában azt mivelhette kiki, a’ mit akart, ’s minden tekintet nélkül, akár jól, akár rosszul, azt mondhatta bátran, a’ mi eszébe jutott. Erzsa, egy Szepességből származott karcsú szoba leány egy nagy tálba czitrombúl ’s narancsból öszveegyvelt ’s már oTH Emt melegitett levet hozott be. Mindnyájan rá néztünk ’s te- Teitől talpig tekintgettük. Ö meg’ pirult. — Terítve vala már az asztal ’s a’ poharak készek voltak. Erzsa nádmézetf vett ki az almáriomból s egy palaczk jamajkai rumot; egy közülünk egyszeribe a’ tálba hányta a nádmézet, a’ másik a rumot a’ lébe öntötte, a’ harmadik meggyujtotta az italt, ’s megvolt a czifra pálinka. Gyönyörködtünk mindnyájan a' tiszta kék lángban; a legvirgonczabb a’ frajczimerrel, kimenetelében, az ajtó küszöbben enyelgett ’s szorongatta. Az öreg mindent látott ’s mosolygott. Az iváshoz fogtunk azután és jó házigazdánk egésségére ittunk, ő velünk a mi egésségünkre. Minekutána egynéhány poharakat kiürítettünk volna, a’ furcsa elméi! Sztáray Kristóf jjEz ugyan rendes dolog úgy mond — hat concipisták***) hogy kerekedtünk öszve. Ha félannyi ekszjezsuiták volnának itt, nem akarnék köztük lenni. Nincs itt egy is, felele Berzeviczy Gergely, és ha csak egy találtatna is, nem lenne az bizonynyal exconcipista. A’ hat exconcipisták ezek valának: gróf Csáky Emanuel, Berzeviczy Gergely, Soók János, Fogalmazók, vagyis inkább ekszfogalmazók voltak a Helytartótanácstól, meg a fiumei kormányzóságtól. Saerk Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
