Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-10-16 / 42. szám
Melléklet a „Zemplén“ 41-ik számához. szobai) talanság esetében az illető községi elöljáróság el in. büntető törvény szigora fog alkalmazásba vétetni. A közgyűlés okt. hó 2-án déli 11 órakor végződött. Hírek a nagyvilágból. János főherceg, volt hadosztály parancsnok, az osztrák hadsereg kötelékéből kilépett. ncz város közönségének, mely a szeretett főherceget díszpolgárául választotta, Londonból küldött táviratilag köszönetét. Oroszország Ferdinánd bolgár fejedelem megválasztatását törvénytelennek jelentette ki s a szul- antól követeli, hogy Ferdinándot Bulgária elha- gj .sara szólítsa föl. A keleten járó magyar turista társaságot Konsi ntinápolyban igen szívesen fogadták. A refektus, a szultán egyenes rendeletére, iftKomát és fényes kerti ünnepet rendezett tü- 'Jetükre, melyen a szultán több hadsegéde is jelen volt. rlirek az országból. De ik Ferenc emlékszobrának leleplezési ünnepén, melyen a király s József főherceg is jelen volt, az olasz kormányt Niger gf. bécsi olasz nagy k et képviselte. Az olasz kormány és némái figyelemre méltó jelét adta Magyar- orszap , int ápolt meleg rokonszenvének. XIII. Leo pápa ez évi jubileumára (dec. 22.) Magyarot szágból is készülnek zarándokok Rómába. A bejelentési határidő október 29-e. Az utazás oda ssza, a Rómában nyolc napra számított tartó. >rí isi időt is beleértve, 120 írtba kerül. Jelentkezni lehet a rendező-bizottság alelnökénél Wolaj . Nándor dr.-nál (Budapest. IV. egyetemi papn ele épületben.) A d inántuli haramiákat, kik Pápa vidékét kino:, rét égésben tartották, Nagy Gyula csendőr zados es Szilágyi Gergely hadnagy, kellő számú C i. iidődegénységgel az urkuti erdőségben kézre- k itetté - A haramiák közül kettőt üldözés közben agyonlőttek, egyet élve Veszprémbe vittek. A u * -Merczaltő között elkövetett ötszörös rabló- i osság tettesei, akik úgy látszik oláh cigányok -ddig ne ’ 'tek hurokra. tCülön* lék. ' király őfelsége) leymagasb nevenapján, 1 h lvb a a .a. pületek zászlódiszt öl- '■ -ló nagy mise volt a róm. kath, mólómban. 1 :o órakor szép számú ' . oglaita el az -tenházát. Képviselve t a ■ f. ye, kir honvédség és közös hadse- : -. .fkara, a kir. tör'-«4: yszék, kir. ügyészet, közjeg; ég, tanfelügyelőség, ki adóhiv .tál, posta és tavi ró hivatal, pénzügyg. Továbbá a városi e áróság. Ott voltak a .ti 00 ifjú.- tg s . kath. elemi isko■ 'Jte 'áTMHKr s az átellenes partvidékre jóval szabadabb kilátást nyújt: a da '-fássál tehát hamar készen voltán- mintegy 8 km. hoszu 3 t km lé húzódik; mere- ek ' rva, tekintete inkább . *rsa. . r igyszerü; vize szürkés-zöld, itt i " fekete savói; húzódnak rajta véig Minteg; -O pet ny .-ta után nyugat felé :.'.egr>>!’iik i an-v yen a Gosan patak rohan a hallstadti tóba. A \ Így és patak felett mintegy 40—to m. magas keskeny fahidon jutunk á* . másik oldalra V patak medrét mind- Két oldalon magas hegyek -zegik be; maga a meder óriási szikladarabokba van behintve, — a viz az útját álló szikla '< ;tt vad kétségbeeséssel rohan el. esté' hanyatt vágódva ; talpra u0 i’ de a léi újabb akadályra bukkan, s ott mar teieet vesztve, tajtékozó dühvei marnod-k at s mire leér szta habbá válik, s porrázuzott tagjait alig birja újra .összeszedni. A (?osa sirv es patai: vízesésével egyike az Alpok lcgíaprt ényesebb vidékeinek. Tovább haladva a .i . reteken, utunk folytonosan emelkedik. 'dégre a Halistadt feletti Rudolfsturm nevű hegy tetejére jutunk, innen a bányaigazgató lé. előtt, lerraszról kedves kilátás nyílik a tóra, a keleti irányoan távolabb látszó hegykatlanra s le egyenesen alattunk Hallstadt házaira. Hallstadt kis városk, a hegy tövében a tó partján olyan keskeny főid párkányon fekszik, hogv a b ak mint fecskeíeszkek tapadnak a hegy da . ..A áros 1 s a Mühlbach paNapnyugtakor az lton visszatérem Stegbe s m íap isten h mondtam a nagyszerű hegyvidéknek! Iáknak mindkét nembeli növendékei tanáraik, tanítóik s tanítónőikkel együtt. A nagymisét fényes egyházi segédlettel s főpapi ornátusban Prá- mer Alajos prépost-plébános szolgáltatta. Kiválóan emelte a templomi ünnep méltóságát a gimnáziumi tanuló ifjúságnak Bolla tanár által szépen begyakorolt énekkara, mely a nagy választékkal összeállított karénekeket teljes biztossággal és figyelemre méltó müérzékkel adta elő. Nagy he- tásu volt a »Glória«-kor felhangzó tercett, melynek tenor részleteit a regens chori, Bolla, énekelte. Urfelmutatás után Vörösmarty király himnuszát, mise végesztével pedig a »Hazádnak rendületle lenül« szózatot adták elő, mely a templomi áhítatot hazafias lelkesültséggel tetézte. Mesteri volt Krajcsik Ferenc r. k. kántor orgonakisérete is, mely a nehezebb konceptussal írott darabok intonálásban igy az iskolai év kezdetén még hely- lyel közzel beállható döccenőket szépen kisimította. Egyszóval azt, amit a derék gimnáziumi ifjúságnak és hazafias szellemű vezetőinek ottan az isten házában oda nem kiálthattunk, kifejezzük most, hogy — éljenek ! (Főispánunk) befejezte a sztropkai, varan- nai, tokaji, szerencsi és újhelyi járások szolgabi- rói hivatalainak a helyszínén foganatosított vizsgálatait, s mint halljuk, a hivatali vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek örvendetes tapasztalatokról tanúskodnak. A tokaji és szerencsi vizsgálatoknál az alispán is részt vett. (Az orsz. közmivelődési kongresszuson), Zemplén vármegye közmivelődési egyesületet Andrássy Tivadar gf vezetése alatt Beszterczey Ferenc z, Diószeghy János, Fejes István, Fodor Sándor, Füzy Kálmán, Kecskés Antal, Perlsberg Ede, Prá- mer Alajos, Spilenberg József, és Viczmándy Ödön, fogják képviselni. (Tűz volt) Ujhelyben október 4 én úgy esteli 8—9 óra között. Satz Izraelnek a »Kerekeskut- utcában« lévő háza esett a romboló elemnek martalékul- Szerencse, hogy szélcsendes idő volt s a veszedelem színterének tőszomszédságában tömegesen elhelyezett uiános katonaság az égő fede- léket nagy erővel megrohanta s a zsúfoltan épült szomszéd házakat megoltalmazta. Mire a tűzoltóság megérkezett a tető már le volt rángatva s jó részben el is oltva. (Hivatalos helyiség változtatások.) Az újhelyi szolgabirói hivatal a volt várnagyi lakásba helyezkedett át. A szolgabiróság által elfoglalva tartott három szobába pedig egy árvaszéki ülnök, jegyző és az iroda hurcolóskodott be. Az ilyen formán üresen hagyott árvaszéki szobák is célszerű berendelkezések szerint uj lakókat kaptak s most már, legalább egyelj ^negszüntnek jelezhető az a nagy kényelmetlenség, hogy egyes tisztviselőknek a vármegyeházán kívül bérelt szobában kellett dolgozniok, másoknak meg az alispántól elfoglalt szobában alkalmatlankodniok. Az uj berendezkedés szerint a fogalmi szakban dolgozó minden tisztviselőnek meg van a maga külön hivatalos otthona, ami a közönség igényei szerint te kintve sem lehet közönyös dolog. (A magyarnyelvet és népnevelést terjesztő egyesület) igazgató választmánya 1887. évi szept. hó 30-án ülést tartott, melyen vármegyénk szeretett főispánja is részt vett. A gyűlésnek főbb tárgyait a felállítandó óvóintézetek feletti tanácskozás és az orsz. közművelődési egyesületek kongresszusa képezte. Ugyanis Varannó város főbírája bejelenté, hogy az ottan felállítani szándékolt óvóiskolának 1400 frtnyi alaptőkéje van, s közvetítését kérte az egyesületnek arra nézve, hogy ezen alaptőke a közművelődési pótadóból gyara- pittassék. Az egyesület ez óvóiskola felépítési tervezetének s költségvetésének beérkeztekor fog a pártfogás iránt határozni. Továbbá S.-a.-Uj- helyben, a barátszeresi város-részen felállítandó óvóiskola tárgyában a város főbirájának jelentése tárgyaltatván: megbizatott Prárner Alajos egyesületi I. alelnök, hogy a »Kazinczy-féle óvóalap« jogi természetének elbírálására kiküldött bizottság elnökét ezen ügy elintézése iránt szorgalmazza. Végre a bodrogközi járáskor elnökének a Király- Helmeczen felállítandó óvóiskola tárgyában kelt jelentése és költségvetése tárgyaltatott. Járásköri elnök e tárgyban újabb tanácskozás tartásával, mely alkalommal a város legalább az óvóhelyiségül kijelölt ház célszerű átalakítására és berendezésére bírható lenne, bízatott meg. Az óvónő fizetésével járó terhet az egyesület elvileg magára vállalta. A tokaji, szerencsi és sztropkai járáskörök elnökei az említett helyeken leendő óvóiskolák felállítása tárgyában jelentéstételre utasittattak. A közművelődési egyesületek orsz. kongresszusára (okt. 9. 10) már eleve kiküldött tagok újabban is figyelmeztettek, s gf Andrássy Tivadar egyesületi elnök felkéretett, hogy a Budapesten megjelenő egyesületi tagokat a kongresszusra felvezetni kegyeskedjék. *■” * 1 o miniQ7tprfr>1 segedelem az alapító tagként des tagként aiánlt és Chinorányi Sándor és végre pártoló tagként ajánlt Chira Ágoston és Skirpán Ambrus az egyesület tagjai közé felvétettek. A magyarnyelv és népnevelés terén kiváló érdemeket szerzett tanítók jutalmazására megszavazott 200 frt húsz tanító között leendő kiosztására a kir. tanfelügyelő előterjesztése elfogadtatván, abban Balázs Mihály szinnai, Demek Antal izbugya-hosszumezői, For- mády János m.-izsépi, Hramecz János cziróka-bé- lai, Kmetty Lénárd alsó-körtvélyesi, Kolyvoska József n.-dobrai, Maricz Endre zamutói, Novák Ede pelejtei, Puha Demeter nátafalusi, Ragyák János szacsuri és Vargovics Mihály zsa'.ubinai róm. kath. tanítók; továbbá: Eirzaha István, topolyám, Jurdanics Mihály petróczi, Gardos Mihály rákóczi, Hreskö István n.-ruszkai, Újhelyi János ruda-bányácskai, Turkivyák Sándor csuka- lóczi gör. kath. tanítók és végre Egyer Isijá.i m.-izsépi, Lukács Mihály morvái és Nyi'rai József lasztoméri ev. ref. tanítók részesiJeinek. Végre olvastatott az egyesületi pénztáros 18C6. évi október hó 16-ikától 1887. évi szept. bó 30-áig terjedő időről szerkesztett kimutatása, melyszerint a múlt októberi 3225 fit 20 kr pénztári maradványnyal az összes bevétel 4CÓ6 fit 20 ki4 a kiadás 1553 frt 77 krt, igy a pénztá.i marad váry 2512 frt 43 krt tett, miből levonva az alapit/ányok címén befolyt 1580 irtot, a 2CO frtnyi kamat követeléssel együtt egyesü’eti célokra rende'kezé^re áll: 1132 frt 43 kr. A jelenlegi vagyoni á’Vpot pedig, beleszámítván a 2512 frt 43 krnyi pénztári maradványt, a 200 frtnyi kamat követelést, rz 1500 frtnyi alapítványi kötvényt, a 880 fitnyi alapítványi tagsági dij és végre az 1370 frtnyi rendes tagsági dij hátralékot összesen tesz: 6462 frt 43 kr. (F.) (Adatok az egészségtan hazai történetéhez.) Dr. Weiszberg Zsigmond, 'apunk ösmert munkatársa és az egészségtani közhasznú ismereteknek irodalmi téren is hivatott népszerűsítője, most hogy a bécsi sajtó a Bécsben megtartott »nemzetközi egészségügyi kongresszus«-sál napok óta foglalkozik, hoszabb levelet intézett szerkesztőségünkhöz, melyből kinyomatjuk a következőket: „Még alig 15 év előtt széles Magyarorzágon csak egy ember akadt, kinek az egészségtanról tudomása volt s avval szakszerűen is foglalkozott, és ki a magyar kormány részéről nyert állami ösztöndíjat, u. n. utazási stipendiumot, arra használta fel, hogy a külföld egészségügyi intézményeit szemügyre vegye és tanulmányozza és ez az en bér a budapesti egészségtani intézet mostani ít nöke és országos hirü tanára Fodor volt. Utj Angolországba az egészségügy hírneves bölcsőjéb vezette, hol is bőséges alkalma nyilt a miénkhez hasonló önkormányzati rendszert »egészségügy- szempontból“ nemcsak kellőleg tanulmányozr hanem a miénkkel összehasonlítva, egy nagysz» básu munkával, mely 1872-ben a »Magyar orvo könyvkiadó társulat könyvtára« XX. kötete sz rint, »Közegészségügy Angolországban — teki tettel a hazai viszonyokra« címen jelent meg, - méltó feltűnést kelteni. Haza érkezvén, a magy; ; kormány elég tapintattal és belátással birt e fé fiút a hazai tudománynak megnyerni, és hoj hatásköre is legyen, megteremtette számára az u. n. egészségtani intézetet és ennek alapján később hasonlónevü tanszéket. Csendesen munkálkodc tt abban Fodor és a nagy közönség mitsem tudót-, felőle, csak néha hozott a „Természet:. Közlön egy-egy szakmájába vágó cikket, de rendesen < elvont tárgyról, hogy az orvosok közt is a akadt egy-két olvasója. De mindamellett tue 0- mányos működésének hatása napról napra n és keaves személyiségének erejével hatalma' kerítette a legbefolyásosabb köröket is anny: r, hogy harmadéve, midőn a honi legmagasabb b dományos forum: a magyar akadémia, évi na gyűlését készült megülni, e rendkivüli alkalon első Ízben az egészségtant is már méltónak tárté arra, hogy magát nyilvánosan képviseltesse, Fodor tanár volt az és az első ki *Az élet hoss cimü értekezésével nemcsak feltűnő érdeklőd -:fc, de tetszést is aratott. A nagy közönség c most jutott annak tudatához, miről szól az illető tan — és direkt következménye volt e !<.- olvasásnak: az »országos közegészségügyi társu > * megalakulása, az egészségtani kurzus behoza az egyetemen, u. n. egészségtani tanárok kiké tetésére, és végül ez évben az »Egészség’ lapok* cimü folyóiratnak életbe léptetése, r. életre való hazai vállalat megérdemelné, 1 annak minden értelmes magyar ember olvasója gyen.« (Mi részünkről még megtoldjuk e vázlat- zal, hogy Magyarországon, évek során át, az ej ségtant e levél írója is népszerűén miveli s 1 vagyunk győződve arról, hogy az ö tevékeny.« e vármegyének irányadó köreiben, mint e úgy ezután is kellő figyelemre fogják érdemes S mostan amikor a nemzetközi kongresszus gyaroszágról, mely a világhódító tannak nyil\ tanszéket állított, nagy dicsérettel szólott: t 1 •muri-:'- !> .g népszerű egészségta we ír saját külön mi velője is r. :zberg Zsigmond, ti ítélt munkatársam: személyében. Szerk.)
