Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-04-03 / 14. szám
Melléklet a „Zemplén“ 14-ik számához. kisebb szükségletek stb. beszerzése végett ha- vonkint három írt zsebpénzzel látandók el, mely járuléknak egy-egy félévre számított összege mindenkor elölegesen és pedig a fizetéses növendékeknél az ellátási díjjal egyidejűleg, a többiek részéről szintén október és március hónapok i-én az akadémia igazgatóságánál lefizetendő, illetőleg ahhoz felküldendő. Ezen kötelezettség elvállalásának a kérvényben kifejezés adandó. A tényleg felvett ifjak szülei (gyámjai) ezenfelül a zsebpénz pontos lefizetését külön Írásbeli, az akadémiai igazgatóságnak átadandó nyilatkozattal is kötelek biztosítani. Azon alapítványi vagy kincstári helyen levő növendékek részére, kik vagyontalanság folytán hozzátartozóik által semmiféle segélyben nem részesíthetők, annak elengedését, illetőleg a kincstár által való fedezését a szülők (gyámok) az akadémia igazgatóságánál, az illető közigazgatási hatóságok által kiállított és a folyamodványhoz melléklendő „vagyontalansági bizonyítványok« alapján kérelmezhetik. Az ily kérelmek felett érdemlegesen az akadémia igazgatósága határoz, mely határozat ellen fellebbezésnek helye nincsen. 8. Részletes adatok. A tantervre, nevelésre s egyebekre vonatkozó részletesebb adatok tekintetében a Ludo- vika akadémia »Szervezeti szabályai“ szolgáltat nak bővebb tájékozást. Kelt Budapesten, 1887. március hó 3 án. A m. kir honvédelmi ministerium. ad. 476/87. sz. Gálszécsi j. főszolgabírójától. »ZEMPLÉN« tekintetes szerkesztőségének S,-a.-Ujhely. A »Zemplén« f. évi 12. számában „Pályázatok* II, szám alatt közzétett pályázati hirdetményben Szécs-Polyánkára 1887. ápril 18-ára kitűzött körjegyzői választás napját a gör. kath. husvét miatt 1887. évi ápril 25-ére tűztem ki. Gálszécs 1887. márc. 24. Nemthy, főszolgabíró. Beszámoló. Vármegyénk területén a magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesületnek az 1883 — 86-ik évi működéséről szóló jelentését veszik tisztelt olvasóink a következő sorokban. A kultúr-egyesületek hivatására általánosságban reá mutató s a kultúrának, mint az emberi tökéletesedés, a nemzeti csinosodás az egyéni és közboldogság fő tényezőjének méltatását szépen felkaroló, — úgyszintén a kezdet nehézségeivel sikeresen megküzdött egyesület konkrét alkotásait hiven feltüntető jelentésnek betű szerinti szövege ez : Tisztelt Közgyűlést Hazánk ezredéves múltja igazolja azt, hogy bírjuk az alapokat nagygyá lehetni; mert van életképes fajunk, telve fogékonysággal a szép és nagy eszmék iránt, továbbá, hogy elvagyunk látva a természet áldásaival, tehát rajtunk áll, hogy el ne feledjük pillanatra is, miszerint a dús föld, az aranyhegy még nagyságot nem ád, hanem a szellem, a tudomány, a közmivelödés és az erkölcsi nagyság az, mi tulajdonképen a nemzetet teszi. E végből szervezkednek ma a kultur- egyesületek, melyek előtt tudva van, hogy csak azon állam polgárai lehetnek igazán boldogok: akik értelmesek, becsületesek és munkásak s hogy csak azon állam fog szellemileg, erkölcsileg és anyagilag erősödni: melynek polgárai bírnak valódi műveltséggel! Zemplénvármegye lelkes honfiai meggyőződvén arról, hogyha a müveit nemzetek példájára haladni akarunk, ha a szabadságot megtartani és valósággá tenni kívánjuk, ha a nemzeti vagyonosodást óhajtjuk, sőt ha nemzeti Önállóságunkat megóvni és lételünket biztosítani akarjuk : akkor első és legfőbb teendőnk a közművelődés elömozditása s minél nagyobb felvirágoztatása: az 1883. évben a magyarnyelvet és népnevelést Zemplén vmegyében terjesztő egyesületet hozták létre, hogy ezáltal a kultur törekvésekben eddigelé tapasztalt lanyhaság helyére a magyar hazafiui törekvésekkel párosult közmi- velődést léptessék; hogy a keleti barbárságot a nyugati műveltséggel tarolják le ; hogy ezen egyesület által megyénk a felvidék köz- mivelödésének is zászló- és fáklyavivöje legyen. Az alapitó év lefolyása óta egyesületünk a kezdet nehézségeivel küzdött, még az egyesületbe lépett tagok dijai oly mérvűre nem szaporodtak, hogy abból alapszabályaink értelmében a magyarositás előmozdítására szolgáló kisdedovodák szervezését és felállítását, továbbá a magyarnyelv tanításában haladást feltüntető tanítók jutalma zását is megkezdheti. A lefolyt 1886. év volt az, melyben Tőke-Terebesen, Kelecsenyben és Nagy- Ruszkán egy-egy óvoda nyittatott meg, azokba magyarajku óvónők választattak és az ovodák a közhasználatnak átadattak. Ezen ovodák megnyitásához kiváló anyagi erővel járultak a jóltevö kezek is, kiket gróf Andrássy Gyuláné őexcellenciájában, továbbá parnói Molnár István főispán és neje Öméltóságáikban és végre. Czap György nagy-ruszkai földművesben van szerencsénk üdvözölhetni, kik is a lakhelyeiken szervezett ovodák felállításához részben kiváló anyagi erővel járultak, másrészről azoknak fentartását anyagi áldozatai kkkal továbbra is elősegítik. Ugyancsak a lefolyt évben szerveztetett a parnói kisdedovoda is, melynek megnyitása azonban csak az 1887. év első negyedében fog eszközöltetni. Ezen ovoda létesüléséhez jelentékeny évi segély- lyel járultak gróf Andrássy Géza és neje továbbá Andrássy Irma grófnő Öméltóságáik. De nem feledvén azt sem, hogy az a nép, melynek legjobb népiskolái vannak a legelső nép s ha ma még nem volna az, azzá lesz holnap bizonyosan, egyesületünk a magyarnyelvben legtöbb haladást felmutatott tanítók jutalmazására 200 irtot szavazott meg s tett folyóvá, mely összegből 170 ftot megyénk érdemdús kir. tanfelügyelője a felekezeti hatóságok által is ajánlt Smilnyán- szky János n.-domásai, Figula József vásárhelyi, Palkó György parnói, Vargovics Mihály zsalobinai, Horkay György barancsi, Karpenczy János varannó-csemernyei róm. kath., Kopinecz Antal isztáncsi, Hreskó István nagy-ruszkai, Peczár Mihály czékei, Tu- kinyák Sándor csertészi, Spák Antal sztrop- kó-olykai, idősb Koscsák János szuhai gkath. továbbá Nyitrai József lasztoméri, Mizsák Péter gálszécsi ev. ref. és végre Simonovics Dezső homonnai izr. összesen 17 tanító között 10 frtos részletekben osztott ki, a fen- maradt 30 írton pedig a magyarnyelvben legtöbb haladást tett tanoncok között leendő kiosztás végett vizsgálati ajándékul Dolinay Gyula »Hazaszeretet és gyöngysorok* cimü füzeteit rendelte meg és osztotta ki. Hogy a fennebb említett óvodáink fen- tarthatását könnyebben eszközölhessük, a vallás- és közokt. m. kir. ministerhez és az országos kisdedovó egyesületekhez ezen ovodák segélyezése tárgyában kérvénynyel járultunk s a terebesi és kelecsenyi óvodáink az orsz. kisdedovó egyesülettől 100—100 frtnyi segélyben részesültek. Egyesületünkhöz a lefolyt 1886. évben 9° ügydarab érkezett be, melyeknek érdemleges elintézése 1 köz- és 8 választmányi ülésben eszközöltetett. Gyűléseink nevezetesebb tárgyai voltak : a töke-terebesi kisdedovoda költségvetésének megállapítása és az óvónőnek megválasztása; a magyar iskola-egyesület felügyelő-bizottságának a közmivelődési egyesületek kongressusa tárgyában kelt megkeresésére vonatkozó intézkedés ; a kelecsenyi kisdedovoda költségvetésének megállapítása s az óvónő megválasztása; ügyész választás; a nagy-ruszkai kisdedovoda szervezése; a gálszécs-kohányi kisdedovó egyesület segélykérvénye; a sztropkói járás kör-jegyzőkönyve ; a hátralékos tagsági dijak befizetése tárgyában kelt intézkedés; a kelecsenyi kisdedovodának az egyesület nevére beke- beleztetése; a nagy-ruszkai ovoda költség- vetése és az óvónő megválasztatása; a megyei köztörvényhatóságnak a közmivelődési pótadó tárgyában kelt átirata; a szinnai járás kör-jegyzőkönyve; a szerencsi és tokaji járáskörök elnöki állásának betöltése tár- gyábani intézkedés; a kelecsenyi, terebesi és nagy-ruszkai ovodák 1887. évi költség- vetésének megállapítása; újabb kisdedovodák felállítása s az egyesület munkarendje megállapítása tárgyában kelt intézkedés ; az egyesület két félévi pénztári kimutatása; a szinnai járáskor jegyzőkönyve; a be reg- és gömörvármegyei közmivelődési és az orsz. iskola egyesület jegyzőkönyvei; a kelecsenyi óvodának állami iskolával kapcsolatosan a közokt. m. kir. ministerium által leendő át- vétetése tárgyában kelt leirat és végre a járási körök elnökeinek a felállítandó kisdedovodák tárgyában kelt jelentései, a parnói és pelejtei kisdedovodák szervezése. Az 1886. évben a terebesi óvodának 25° frt> a kelecsenyinek 312 frt és végre a nagy-ruszkainak 100 írt segélye az egyesület által megválasztott ovodai felügyelőknek számadás terhe mellett kiutalványoz- tatott. Hogy óvodáink a magyarositás terén mily eredménynyel működtek, legyen szabad csak annyit jeleznünk, hogy a terebesi ovoda a jelentkezők számát felvenni képtelen volt, holott megnyitásakor alig volt bele jelentkező; továbbá, hogy a kelecsenyi óvodát nemcsak a helybeliek, de a szomszéd községek ovoncai is felkeresik és végre, hogy a Nagy-Ruszkán, valamint a két előbbi ovoda tót anyanyelvű ovoncai az óvodákban szokásos versecskéket már zengzetes magyarnyelvünkön mondják fel s játék-közökben való beszélgetéseiket is magyarnyelven teljesitik. Ezen ovodák célirányos működése nem egyedül a hivatott óvónők fáradhatlanságá- nak, de különösen az ezen ovodák felügyeletével megbízott PeAabtrg Ede terebesi, Beszterczey Ferenc barancsi plébánosok és Kutka Pál nagy-ruszkai lelkész ügybuzgalmának köszönhető, kik ezen ovodák szellemi és anyagi ügyeinek vezetésében valódi gyámokul is szolgáltak. Hálával emlékezünk meg arról, hogy az 1886. évi jövedelmünket a zemplénvárme- gyei közig, bizottság 150 írttal emelé, ameny- nyiben a lefolyt év alatt Friedman Ignác, Teitelbaum Dávid és Ellbogen József izr. zugtanitók 50—50 frtnyi bírságpénzét egyesületünk pénztárába rendelte befizetni. Továbbá, hogy Lehoczky Endre 5 frt, Witt József 6 frt, a sátoralja-ujhelyi polgári takarékpénztár, a zemplénvármegyei termény- és iparbank, a sátoralja-ujhelyi takarépénz- tár 20 — 20 frt, a tokaj-hegyaljai takarék- pénztár 10 frt, a tályai népbank 15 frt, a mezölaborczi állami iskolában tartott színdarab jövedelméből Kiss István állami tanítótól 31 frt 33 kr, a sátoralja-ujhelyi gyártelepi tisztikar és munkások 103 frt 60 kr, Harkányi János 10 frt és végre a sátoralja- ujhelyi kereskedelmi ifjúság 47 frt 25 kr adománynyal segélyezé. Végre,, hogy az alapitó tagok száma is növekedett, amenynyiben a lefolyt év alatt Kecskés Antal g. kath. lelkész, újhelyi plébános, Kecskés Dezső m. kir. pénzügyi titkár, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és végre a s.-a.-újhelyi gyártelepi tisztikar és munkások az alapitó tagok sorába felvétettek. Egyesületünk védnöke, Zemplén vármegye köztörvényhatósági bizottsága, kiváló előszeretettel viseltetvén az oktatásügy iránt f. évi szeptember 14-én tartott őszi közgyűlésén az 1883. évi XV. t. c. 9. §-ában nyert joga és felhatalmazása alapján, közművelődési célokra i°/o'0s pótadót szavazott meg,
