Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-20 / 12. szám

zitással szolgálhatok:*) A vararannai járásban f. évi január i tői márc. 7-ig, vagyis a gyűlés napjáig 24 községben megbetegedett hólyagos himlőben: 158 egyén (43 férfi, 56 nő, 59 gyér mek); ebből meghalt 20 (1 férfi, 4 nő, 15 gyer­mek s ez utóbbiak közül oltva nem volt 12) a legfiatalabb elhalt 2 hónapos volt. E fenti számokból Henczóczra 25 betegülés (7 férfi, 5 nő, 13 gyermek) és 5 halálozás (1 férfi, 1 nő, 3 gyermek — egy sem volt oltva) esik. Lát­ható ebből, hogy a halálozás aránytalanul nagy a gyermekek közt és pedig azoknál, kik fiatal koruk miatt az oltáson nem estek át. Az oltás már 11 inficiált községben erősen halad, eddig mintegy 300 már be van oltva. A megbetegedés és halálozásáról szóló rovatos kimutatást minden hétfőn a főorvos urnák küldöm be, hol ez az érde­keltek által megtekinthető. Varannó, 1887. márc. 15-én. Dr. Szombathy László, járásorvos. (A népfölkelő tiszti állomásra) f. hó 18-áig a s.-a.-újhelyi szolgabirói hivatalnál számszerint 63-án jelentkeztek. (Befútta az utat a hó). A március 15-iki nagy havazás után ugyan időszerűvé vált ez a nóta. Csapon országos vásár volt, a melyről a vásárosok »more patrio« csak a késő délutáni órákban indultak hazafelé s nagyon természetes jobbára el is estveledtek. Egy kir.-helmeci magyar aztán kegyetlenül megjárta. Hazafelé menet a dobrai határban, a hótengerben utat vesztett sze­kerével s behajtott egy ingoványos tóba, úgy hogy elmondhatta : „most már se előre, se hátra. ‘ Lovait kénytelen volt kifogni s ezekkel és ezeken nagy ügygyel-bajjal csak kimenekedett, de a sze­keret a tóban kellett hagynia s még másnap is csak nagy nehezen tudták azt föltalálni s kivon­tatni. (Kémény-tűz) volt ma egy hete Bracián Farkas István lakásán. Az esteli órákban kigyú ladt kéményből csak úgy ömlött az izzó láva a déli irányban fekvő szomszédos háztetőkre. Szerencse, hogy már akkor sűrűn repkedtek a hópihék, s az erősen dühöngő északi szélben, mely városunkra s vidékére uj telet hozott, az ijedtségen kívül nagyobb baj nem történhetett. (De történjék nagyobb baja a s.-a.-újhelyi gondatlan kéményseprőnek ! Szerk.) (Öngyilkosjelölt póstamester.) Stark fel­ügyelő, a kassai posta igazgatóság kiküldötte, f. hó 17-én reggel váratlanul Sztropkóra érkezett s pihenés nélkül a postahivatal vizsgálásához fo­gott. A posta mester eközben a pénznaplók vizs gálatába mélyedt felügyelő háta megett leakasz­totta a falon függő ^öltött revolvert, észrevétlenül 'kiosont és kétszer magára lőtt. Az egyik golyó a szív alatt hatolt be s a háton jött ki. A má­sik lövés csak égési sebet okozott. A posta mester, ki 3 gyermek atyja, most élet-halál kö­zött lebeg. (Tehénhimlő termelő intézet) felállítását engedélyezte a belügyminisztérium Dr. Pápai Vilmos fővárosi orvosnak, a kinél ezentúl mindig fris, kitűnő minőségű oltó nyirk lesz kapható. Végre megszűnik az a visszás állapot is, hogy ed­dig mindennemű megbízhatatlan oltó anyagot kel­let külországból drága pénzért hozatni. (A magyar északkeleti vasút) bevétele volt : 1887. február hóban : 212180 ft. 1887. január 1 -tői 1887. február 28-ig: 437374ft. 1886. január I-töl 1886. febr. 28-ig: 385287 ft. A múlt év hason időszakához viszonyítva több : 52087 ft. — Szath- már- nagy-bányai vasút bevétele volt : 1887. febr. hóban: 10411 ft. 1887. jan. i-től 1887. február 28 ig : 18363 ft. 1886. jan. i-től 1886. febr. 28-ig : 18246 ft. A múlt év hason időszakához viszo­nyítva több : X17 ft. (A kassai ügyvédői kamara) az ottani tör­vényszéki palota nagy termében, Farkas Lajos elnökhelyettes vezetése alatt ma egy hete tar­totta tisztújító közgyűlését. Beadatott összesen 91 szavazat. A szavazás eredménye: elnök Ju­hász Mihály (87), elnökhelyettes Farkas Lajos (90), titkár Kiszelyi József (90), ügyész Bulyi Dezső (90), pénztáros Hamar Ferenc 90 szava­zattal. Választmányi tagok; a) kassaiak: Benczúr Géza, Éder Ödön, Stekker Károly, Korányi Károly és Aranyossy László; póttagok: Bezsilla Samu, Eckerdt János, Klein Fülöp; b) vidékiek: Ambrózy Nándor, Kálniczky Károly és Nagy Béla. Póttag: Vass Imre (S.-Patakról) Estve a Schiffbeck szál­lóban lakoma volt, mely mélyen benyúlt az éjjel órákba. (A munkácsi-stry-i vasút vonalrész) irja a »Bereg«, april hó elején mindenesetre átadatik a forgalomnak. A sin-összeköttetés már az egész vonalon rendben van s az anyagszállitó vonatok az alagutig közlekednék. A hidpróbák e hó 15-én tartattak. A vonal ünnepies megnyitása pedig, melyre a magyar közlekedési s osztrák kereske­delmi minisztert is várják, e hó végén, vagy ápril elején fog megtartatni. Az ünnepségekre való tekintettel Galicziában már előkészületek történ­nek a magyar vendégek fogadtatására. *) Az egész vármegyében s febr. második felében ész­lelt betegedési és halálozási esetekre vonatkoznak azok a szá­mok; a félreértés egy sornyi tördelési hibából eredeti. Szerk. (Méhészek figyelmébe.) A célszerűségi te­kintetből páratlan „Zemplén“ nevezetű egyesületi méhlak több száz példányban elkészülvén, meg­rendelhetők és kaphatók a gazd. egyesület mé­hészeti szakosztályának elnökénél, Halmy László gimnáziumi igazgatónál, úgyszintén Löcherer An­dor egyesületi tikárnál. Egyesületi tagok 1 ft 80 krért, nem egyesületi tagok 2 forintért szerezhetik meg. — (Jäger-ingek diadala.) Az 1886. évi párisi ipar- mükiállitáson a Benger W. és fia cég Bregenz és Stuttgartban, kik a Jager-féle gyapjú ingek gyár tását alapították, arany éremmel lettek kitüntetve. Tagadhatatlan, hogy egy ily kitüntetés a fran ciák részéről német és osztrák gyártmányért előre is biztosit bennünket a fenti cég gyártmá­nyainak jóságáról. (A „Pesti Hirlap“-ot), mely kétségbevonhat - lanul a legtartalmasabb lap, ajánljuk a magyar olvasóközönség figyelmébe, annál is inkább, mert a világhírű francia regényíró Zola Emil legújabb regényét, mely ápril hó elejétől kezdve ,,La Terre“ (A föld) cim alatt a ,,Gil Blas“ párisi napilap tárcájában fog megjelenni, a „Pesti Hírlap“ e francia lappal egyidejűleg fogja közölni, a jövő év­negyeden át. Hogy a „Pesti Hírlap“ minden száma a legérdekesebb és változatosabb közle­mények tárháza, azt — tekintve a lap közked­veltségét és nagy elterjedését — mondanunk is fölösleges. Egyszerűen utalunk ama körülményre, hogy rendes heti zene-melléklete s négy mellék­lapja (Házi Tanácsadó, Gazdasági Újság, Kerté­szeti Újság, Tanügy) unikummá teszik a magyar napisajtó terén s bár naponkint 16, oldalon és már fölvágva jelenik meg, oly rotációs gépen ki­állítva, mely óránkint 15—20 ezer példányt nyom ki, ára mégis a legmérsékeltebb : egy hóra 1 ft 20 kr, negyedévre 3 ft 50 kr, mely előfizetési összeg a „Pesti Hírlap“ kiadóhivatalához (Buda­pest, nádor-utca 7. szám) küldendő, honnét leve­lező-lapon kifejezett óhajra mutatványszámokat is küldenek egész hétig, ingyen és bérmentve. (»Keresztény Magyarország«) címmel f. hó 3-ától kezdve Budapesten, (IV. kerület, Ferenc J zsef rakpart 16. szám, földszint) Clair Vilmos szerkesztésében uj társadalmi és közgázdasági hetilap kezdi meg pályafutását. Prográmja a lap cime. Küzdeni fog a keresztény valláserkölcsök, a keresztény társadalom és keresztény tőke ér­dekében. Vezércikkeit ismert nevű országgyűlési képviselők, publicisták, tárcacikkeit irodalmunk és művészetünk jelesei fogják írni. Állandóan és könyvalakban közölni fog egy-egy érdekfeszitő társadalmi regényt s adoma gyűjteményt. Előfi­zetési ára egy hónapra 35 kr, egy évre 4 ft. A mutatványszám hiven illusztrálja a prográmot; tartalma gazdag és válogatott. Ajánljuk olvasó­ink pártoló figyelmébe. A „Budapesti Hírlap“ (szerkesztők és kiadó­tulajdonosok Csukássi József és Rákossi Jenő) a legkitűnőbb és legkimeritőbb távirati tudósításokkal szolgál és közvetlen összeköttetése lévén Európa összes fővárosaival, a mostani válságos időben, leghitelesebben tájé­koztatja olvasóközönségét. A kiválóan hazafias szellemben szerkesztett »Budapesti Hírlap 8-ot vezércikkei, tárcái, rovatai, az ország legkedveltebb és legelterjedtebb hírlapjává tették. Előfizetési ára negyedévre 3 ft 50 kr, egy hónapra I ft 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, kalap-utca 16. szám. Egyesületi élet. Kérelem. Az országos veres-kereszt-egyesület s.-a.-új­helyi fiókjának azon t. c. tagjait, kik az 1887-iki 1 ftnyi tagsági dijjat még meg nem fizették, tisz­telettel kérem, hogy azt vagy az egyesület pénz­tárosánál, Mericzay Lajos urnái, vagy alólirottnál befizetni szíveskedjenek. S.-a. Ujhely, 1887. március 20. Chyzer Kornél, fiók-egyesületi elnök. Nyilvános nyugtázás. A március x 5-ét S.-a.-Ujhelyben megünnepelt közönség által, Dongó Gy. Géza ur hazafias in­dítványa folytán, a magyar nyelvet és népnevelést Zemplénvármegyében terjesztő egyesület javára össsze rakott 16 (tizenhat) ftnak kézhez vételét midőn hálás köszönettel nyugtatom, egyszersmind azon hő óhajtásomnak adok kifejezést, vajha a szép példa vármegyénk társas köreinél minél előbb s mennél gyakrabban utánzásra találna. S.-a.-Ujhelytt, 1887. március hó 16-án. Bydeskúthy Sándor, egyesületi pénztáros. Háziasszonyaink ügyeimébe. Ha két háziasszony találkozik, biztosra le­het venni, hogy vagy toalettekről, vagy a ház­tartásról, a főzésről vagy nyalánkságokról beszél­nek. Természetes, hogy magam sem teszek ki­vételt és pedig annál kevésbbé, mert magam is a magyar háziasszonyok céhéhez tartozom és „egyleti hölgy“ vagyok. Az ily diskurzusoknál azt tapasztaltam, hogy a házi asszonyok nagyobb része azon panaszkodik, hogy nem tudnak oly süteményeket, tortákat, szóval nyalánkságokat szerezni vagy készíteni, melyek nem mindenna­piak, hanem finomak, pikánsak, kellemesek és — a mi a fődolog — sokáig tarthatók. A legtöbb otthon készülő, vagy a cukrászoknál kapható süteményeknek az a hibájuk, hogy vagy nagyon közönségesek, vagy nagyon émelygősek, el nem tarthatók, vagy rövid idő alatt kőkeménynyé válnak. Én ez irányban óhajtok tanácscsal szolgálni a tisztelt háziasszonyoknak és néhány oly süte­ményt, tortát és nyalánkságot akarok ajánlani, melyek a legjobbak, aránylag a legolcsóbbak és avval a kitűnő tulajdonsággal bírnak, hogy 3—4 hóig eltarthatok. Nem hiszem, hogy valaki jobb süteményt óhajtana vendégei elé tenni, mint a melyek ő Felsége a királyné legmagasabb dicséretét kivív­ták, ki Pischinger Oszkár bécsi gyárosnak az általa készített „Pischinger-torta“ fölött legma­gasabb elismerését nyilvánította. E tortákat a bécsiek a világ legjobb tortáinak nevezik, és ez elnevezést meg is érdemlik. Izük rendkívül finom, könnyen eltarthatok és igy nem csoda, hogy e tortákból másfél év óta körülbelül egy negyed millió küldetett szét és pedig nemcsak Ausztria- Magyarországba, hanem a külföldre, sőt Ameri­kába is. Egy ily torta ára nagyságához képest 1 fttól 2 ft 50 krig emelkedik. Fölötte praktikus és kitűnő specialitások még a „Pischinger-fánkok“, melyek reánk : há­ziasszonyokra nézve valóságos jótéteményt ké­peznek. A sok vesződség és kellemetlenség, mely a fánkok készitésével jár, melyek még gyakran el is romlanak és el nem tarthatók, ezentúl meg­szűnik. Legokosabb egyszerűen 100 Pischinger fánkot rendelni 12 ftért, vagy 50-et 6 ftért és a legizletesebb süteményt kapják, mely akár 3 hóig is eltartható, anélkül, hogy izét veszítené, vagy elromlanák. Egy harmadik kitűnő specialitást képeznek Pischingernek „Biscuits Superior“-jai. Ezek a legfinomabb thea és borsütemények, csinos és zárható dobozokban 80 krtól 1 ftig, melyeket ő Felsége a királyné szintén megdicsért. Nem hagyhatom még felemlités nélkül a Pischinger- féle „Specialitas-raktárakat“ Bécsben Kertner- Srtasse 42. és Taborstrasse 22. szám alatt és ajánlom mindenkinek, a ki Bécsbe utazik és ba­rátja a finom sütemény-különlegességeknek, hogy e helyiségeket látogassa meg. Nagy választékban találnak itt francia és angol biscuit-ot, bor- és thea-süteményt, kétszersülteket és gyermek-táp- szer-különlegességeket ; a hires karlsbadi ostyá­kat, melyeket Pischingertöl visznek Karlsbadba és onnan hozzák be, mint „Karlsbadi“ ostyát, továbbá az úgynevezett „Vafellikat“, tortákat, kitűnő chokoládékat, olajtalanitott Cacaoport, bonbonokat, „Fantant“-okat, konfekteket, gyö­nyörű húsvéti ajándékokat, húsvéti tojásokat minden képzelhető alakban, selyemből, fából, bonboniereket meglepő választékban, stb. stb. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Pichin- ger gyártmányait hamisítják és utánozzák is és pedig az áru rovására. A tortáknál tehát csak az tekinthető valódinak, melyen a kereskedelmi törvényszék által bejegyzett vörös védjegy lát­ható. E gyártmányok sokféleségéről és előnyei­ről legjobban meggyőződhetik az, a ki Pischin­ger gyárából (Bécs Brigittenau) egy postacsomag mintagyüjteményt rendel, mely 4 fttól feljebb kapható és a mely a cég gyártmányainak szép és gazdag gyűjteményét — tortát sem véve ki — tartalmazza és árjegyzéket kér. Meg vagyok róla győződve, hogy azok a hölgyek, a kik e kí­sérletet megtették, a „süteménykérdés“ fontos (?) ügyében nem jönnek többé zavarba. Halász Sarolta, Szerlsesztőség'i posta.. T. olvasóinkhoz. A „b.-keresztúri emlékszobor“ tár­gyában a tek. Karsa Ferenc ur által Írott közleményre tek. Bajusz József ur, mint említve volt, hosszabb replikát küldött be szerkesztőségünkhöz, melyet, minthogy az abban fog­lalt politikai célzások kihagyásába cikkíró be nem egyezett társa­dalmi jellegű lapunkban ki nem nyomathattunk. Kiemeljük mégis belőle azt, hogy a Klapka tábornok fogadtatására évek­kel ezelőtt közadakozásból begyült író ftot “ egyszáztiz ftot Bajúsz ur az érdekelt közönség jóváhagyása reményében szintén felajánlotta az emlékszobor költségeire ! II. B. Abara. Jövő számunkig megvárakoztatjuk. „Ilási Borosa“, „Megyek én is megyek ', „Barátom névnapjára", „Márc. 15.“, „Az én szerelmes levelem“ cimü versek nem közölhetők. „Zuárd" fiának — S.-Patak. Örömmel fogadtuk. A visz ontlátásra! F. B.-nak K.-Helmec. Mindig örömünkre szolgál veled találkoznunk. Üzenet? Hiszen minden számunk az ; de te ed­dig még nem szólottái arról semmit, ha megelégedésedre irunk-e a tollal, melyetkezünkbe hagytál. A régi évfolyamokat, itt bent, megtekintheted. „Tárcánk" rendelkezésedre áll ! Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF Főmunkatárs: DONGÓ SY. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOEUTH ELEMÉRNÉ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom