Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-02-13 / 7. szám
Tanügyi rovat. Tanítóképző zugiskolák.*) A .Zemplén« ez évi 2-ik számában fenti címmel egy hazafias érzelemtől áthatott szép cikk jelent meg, a melyet e sorokban a t szerkesztő ur engedelmével folytatni óhajtok, szintén hazafias, sőt társadalmi szempontból nagyon is kívánatos cél érdekében.**) A múlt cikk ä zugiskolákat, mint olyanokat tünteti föl, melyekben a növendékek elzárkózva, minden korszerű világi tudomány és műveltség elől, csupán a héber tantárgyakban nyernek oktatást, mely oktatás nélkülöz minden pe- dogógiai követelményt és a növendékeknek sem anyagi, sem alaki képzést nem nyújt, tehát az oktatás még csak egyoldalú sem ; én még hozzáteszem, hogy a tanító a tanítványtól csak ab ban külömbözik, hogy nagyobb test és nagyobb mérvű nála az anyagcsere ; de tanításról, nevelésről, fegyelmezésről szó sincs, nem is lehet . . . megjegyzendő azonban, hogy az ilyen zugtanitók többnyire tisztességesebb fizetést húznak, mint a tanítóképző iskolát végzett rendes tanító. És vájjon mi fán teremnek azok a népbu- titó próféták ? s hol nyerik ezek kiképeztetésüket ? Ha azt mondanám, hogy a vadonban, helyes volna a felelet; de a közönség tájékozására tüzetesebben megnevezem a helyet, ezek az úgy. nevezett * zugakadémiák* -ból kerülnek ki, amelyek a zsidó-szótárban tJechivah<i néven ösmere- tesek. A »Jeschivah« elfajzása és korcs kinövése a hajdankorban annyira hires és nagy missiót teljesített talmud-gyülekezeteknek, melyek egy nagy m üveltségü és hires rabbi vezetése alatt évről-évre száz meg száz tanulót fogadtak be és azokból felvilágosult és a zsidó vallásnak díszére váló férfiak kerültek ki. Nem úgy van mostanában. Tessék csak széjjel nézni Zemplén vármegyének itt a felvidékén 1 Majd minden községben akad egy-egy »Je- sivah”, mely a rabbinak csúfolt szatócs dédelge•) Ajánljuk a közigazgatási bizottság éber figyelmébe. Szerk. **) Örömmel vesszük ! Szerk. tése és vezetése alatt burjánzik. Az a szatócsrabbi, leszámítva egyoldalú talmudtudományát, semminemű műveltséggel nem bir, a középkor sötét vakbuzgóságában él, minden korszerűséget nélkülöz. Akad köztük olyan is, ki a körülette összesereglett 20—30 bochert alig két órán foglalkoztatja, többi idejét pedig oly dolgokra fordítja, melyek nem tartoznak a papi hivatáshoz, mint például hogyan kell ápolni a szervezkedési törekvéseket, va gy hogyan kell szítni az egyenetlenséget a hívek között ? Persze ily körülmények között nem csoda, ha a »bocher akadémikus« foglalkozás s felügyelet hiányában mint a vad, tisztességtudás nélkül nő föl, emberrel beszélni nem tud, hegyke és ostoba föllépése megvetés tárgyává teszi, a semmittevés a legocsmányabb bűnökre csábítja, kártyázás, pletykahordás napirenden van náluk, a rabbinak és azon házaknak, hol »napokat esznek* titkos kémjei és hirmondói. No már ha ilyen iskolákat ugrasztanának széjjel, és ez lenne a fődolog, valódi áldás volna a társadalomra ; mert az a »Jechivah® oly elemekkel árasztja el a társadalmat, akikben nincsen semmi tisztesség és a magyar állameszme iránt semmi fogékonyság, a magyar szellemű közművelődés iránt semmi érzék. Úgy tudom, hogy ezelőtt két évvel a vall. és közoktatásügyi minister egy rendeletben fölszólította a kir. tanfelügyelőket, hogy ezen zug- tanitókat képző »Jechivahák«-ról véleményes jelentést adjanak. Történt-é ez ügyben valami arról, tudomásom nincsen ; azt azonban jó lélekkel merem állítani, hogy ezek a zugiskolák, melyek rabbi-képzőknek kereszteltetnek el, elég szomorú dolog, mai napig is fenállanak és burjánzanak a társadalom kertjében inpúne, mint a közmivelő- désnek legveszedelmesebb szerbtövisei. A »rabbi képző“ név egyáltalában véve nem illetheti meg őket, miután a törvény azt kívánja, hogy a zsidó-rabbik (a boltos segéddel vagy iparos inassal mérve össze őket) a gimn. vagy polgári-iskola négy osztályának megfelelő képességgel bírjanak ; ezek a »Jeschiva-hősök« pedig még csak az elemi ismereteknek sincsenek birtokában. Kivánatos volna tehát, hogy az illetékes hatóságok terjesszék ki figyelmüket a zugiskolák eme fajtájára is és szabadítsák meg a társadalmat e kölönctől. Hiszen van elég más utja-módja a zsidó fiatal embernek, hogy magát a társadalom hasznos tagjává kiképezhesse, — mert mintsem, hogy a „Jeschiváh“-ban töltse el a zsidó fiatal ember legszebb éveit, menjen inkább mesterségre. Akkor csakugyan nem lesz kénytelen a maga kárával a magyar társadalomnak terhére lenni. A jó cél érdekében 1 XX Y. Köszönetnyilvánítás. Alulírott köszönetemet fejezem ki tekintetes Füzesséry Tamás ur járásunk érdemes főszolga- birájának azon nemes keblüségeért, hogy e hó 9-én a midőn szerény, de a korral haladni törekvő iskolánkat meglátogatta: a tanulókat nemcsak a megkezdett magyarosodásbani további kitartó haladásra buzdította, kifejezvén a gyermekek értelméhez s kedélyéhez mért hatásos szavaival édes hazai nyelvünknek összehasonlíthatatlan értékét és elkerülhetetlen szükségét, de a szegényebb sorsuakat — tanszerek beszerezhe- tése végett — pénzzel is megajándékozni szíveskedett. Petrik, 1887. febr. 11. Jaczkovics Mihály, gör. kath. szert, lelkész. Szerkesztőségi posta. K. P. urnák. B.-Zsadány, Rektifikációját, mint látja, felhasználtuk. A beküldött 1 ftnak, (mert ilyesmikért mi tartozónk köszönettel), hová fordítása felöl tessék egy levelezőlapon intézkedni. Talán jő lesz úgy, mint főmunkatársunk tanácsolta } Antoniusznak. Tárgyhalmozat miatt csak kivonatosan közölhettük. Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DONG4Ó Gr "7. O-ÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORUTH EL EMÉRNÉ. T 2>£ Schlick-féle vasöntöde és gépgyárrészvény-társaság ISudapesten, Központi iroda: VI. Váczl körút 57. — Gazdasági géposztály: Külső váczi-ut 1696—1699. Ajánlja kitűnő szerkezetű GÖZCSÉPEŐ KÉSZÜLETEIT, szén, fa és szalmafütésre ; szegecses rendszerű járgánycséplőít tisztitó-készülékkel, zsákolóval vagy anélkül, gabona tisz- titó-rostáit (Baker és Vidats-rendszer) továbbá legjobbaknak bizonyult szabadalmazott Schlick- féle 2-ös és 3-as ekéit — árak 58 frttol kezdve — szab. Schlick-féle mélyítő-ekéit kiemelő szerkezettel, mélyitő-ekéit önvezetékkel (Sack után), Eredeti Schlick- és Vidats-féle egyvasu ekéit. Legújabb szabadalmazott sorvetőgépek. Ezenkívül készletben vannak: Egyes és kettős örlőmalmak «Little Giant” csöves tengeri darálók, tengeri morzsolok, takarmány-készitö gépek, olajsajtók stb. Gyárunkban működésben láthatók : a legújabb saját rendszerű ramie-, kender- és lentőrö- és tisztító-gépek rendkívüli mennyileges és minőleges munkaképességgel. 1—6 .A-rjeg3rzél£elc lsivá:natra ingyen és "bér ment ve. TK. 5164. sz. 1886. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Tóth Jőzsefné szül. Magyar Sára végrehajtatónak Magyar Zsuzsánna férj. Mihály Istvánná végrehajtást szenvedő elleni 80 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a király-helmeczi kir. járásbíróság) területén lévő Luka hözsége és határában fekvő, a lukai 43. számú telekjegyzőkönyvben A I. i—10. sor és 96, 07, (373-374). (405—406), 522. (525 — 526), (619—620), 755, 827. és 834. helyrajzi sz. alatt foglalt 3/8-ad úrbéri bel- és kültelekből Magyar Zsuzsánna férj. Mihály Istvánnét illető egy negyed részre az árverést 346 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887-ik évi február hó 16-ik napján délelőtti 10 órakor Luka községe házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 34 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881-ik 60-ik törvényezik 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hő i-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában, kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnak 1886. évi november hó 25-én tartott üléséből. Bácz Kálmán, Ilammcrsberg Jenő, jegyző. kir. trvszéki elnök Tk. 32. sz. 1887. Árverési hirdetményi kivonat. A nagy-mihályi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Friedman Mór nagy-mihályi lakos végrehajtatónak ismeretlen tartőzkodásu és Fröhlich Gyula ügyvéd mint ügygondnok által képviselt ifj. Paulovcsák Mihály végrehajtást szenvedő elleni 40 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a sátoralja-ujhelyi királyi törvényszék és a nagy-mihályi kir. járásbíróság területén lévő Topolyán község határában fekvő, a topolyáni 94. sz. tjkvben foglalt A I. 2—-3. sorszám alatti y2-ed úrbéri telekből felerészben az ifj. Paulovcsák Mihályt illető jutalékra az árverést 1340 frtban ezennel megállaptiott kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. évi márczius hó g-ik napján d. e. 9 órakor Topolyán község házánál megtartandó nyilvános árvérésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának io°/0-át vagyis 134 frt 40 krt m. o. é. készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. I. 3333. sz. a. kelt igazságügy- miniszt. renelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a nagy-mihályi kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál 1887. évi január hó 12. napján. Hlkomky, kir. aljbiró. Kelmefestő-üzlet megnyitás. Van szerencsém úgy a helybeli, mint a vidéki n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy özv. Csutkák József né házában (Klastrom-utcza 910. sz.) egy újonnan berendezett s gőzgépezettel ellátott ruhafestö üzletet nyitottam. Elvállalok festésre és színes virágokkali nyomtatásra minden féle megunt szinü, vagy szinehagyott női öltözeteket; továbbá mindennemű posztót, selymet, szőrt, félszőrt, egész pamut ruhákat, kendőket, csipkéket, szallagokat stb. Végül elvállalok mindenféle férfi- és női-öltönyt festésre és tisztításra szétbontás nélküt. A vidéki t. közönség megbízásait is pontosan teljesítem postai utánvét mellett a legmérsékeltebb árakon. A n. é. közönség becses pártolását kérve vagyok mély tisztelettel: Rakovszky Sándor, kelmefestő. Antiphylloxerin csalhatatlan szer a szőlőtetü kiirtására fényes bizonyítványok ezen szer hatásáról a Heiligen- kreutzi szerzet, a Gumpoldskircheni, Pfaffstatteni stb. községektől. Megrendelések a feltalálóhoz intézendők: Broschek Jakab János főkertész 1—3 Bécs, II. Ferdinandstrasse Nr. 14
