Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-01-23 / 4. szám
Sátoralja-Ujhely, 1887. január 23. 4. sz. Tizennyolczadik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁS: j Égés* évre 6 frt. , Félévre 3 „ | Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Zézirato* nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. E M P L E N. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után lkr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden □ centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél j kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ : nyomdájába küldendők. HIVATALOS KÉSZ. g$g. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvény A Vl-ik cs. és kir. hadtestparancsnokság felhívására a gazda közönséget felkérem, hogy azon termesztők, a kik búza, rozs és zab terményekkel nagyobb mennyiségben rendelkeznek, a készletben levő termények mennyiségét, azok árát és az átvétel helyét velem 8 nap alatt közölni szíveskedjenek. S,-A.-Ujhely, 1887. január 19. MATOLAI ETELE, alispán. 10568. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Zemplénvármegye közönségének. Múlt évi augusztus hó 20 án fenti szám alatt kiadott hirdetménynyel felszólítottam a vármegye területén fenálló vízmüvek és vizhasználati jogosítványok tulajdonosait, hogy az 1885. évi XXIII. t. c. értelmében a jogosítványokra vonatkozó engedély-okmányokat vagy azon bizonyítványokat, melyekkel vízmüveiknek húsz évi há- borittatlan fennállását igazolhatják, hozzám 1887. évi február hó i-sö napjáig mutassák be. Minthogy ezen bejelentések mai napig felette csekély számmal nyujtattak be hivatalomhoz, ismételve figyelmeztetem és felhívom a vármegye területén fenálló vízművek és vizhasználati jogosítványok tulajdonosait, hogy a vízmüveikre vonatkozó fentebbi adatokat február hó 1 ig mindenesetre mutassák be, mert mulasztásaik esetén a vizi törvény 163. §-a és következő §-ai értelmében fog azokra nézve határozat hozatni. S.-a.-Ujhely, 1887. január 15 én. Matolai Etele, s. k. alispán. 16577. sz. Zemplén vármegye alispánjától. I. 10 főszolgabíró urnák. Körözés s eredmény esetén jelentés tétel végett másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1886. december 13. Másolat. 2182. kig. 86. A gálszécsi járás főszolgabirájától. Tekintetes alispán ur ! Folyó hó 2-án Gerenda községben egy egy éves pej kanca csikó, homlokán csillaggal ellátva, bitang- ságban találtatván, elfogattatott; ugyan azért kérem a tekintetes alispán urat, miszerint annak köröztetése iránt méltóztassék intézkedni. — Tisztelettel vagyok Gálszécsen 1886. dec. 5-én a tekintetes alispán urnák alázatos szolgája Nemthy sk. főszolgabíró. 17281. sz. II. Közhírré tétel végett tudatom, hogy t. A bauj-Tornavármegye alispánjának m. évi 14961. sz. a. kelt átirata szerint a Felső-Gagy község szarvasmarha és lóállományára elrendelt vesztegzár feloldatott. S.-A.-Ujhely, 1886. dec. 20. Matolai Etele, alispán» 6. elnszhoz. Zemplén vármegye alispánjától. Körlevél. A megyei bizottság t. tagjait van szerencsém pótlólag értesíteni, hogy a folyó hó 31-én tartatandó rendkívüli közgyűlésen még a következő ügyek fognak tárgyaltatni. / 1. A megyei szegény-alap létesítése, illetve a szegény-ügy rendezése tárgyában f. évi 400. számú határozattal kirendelt küldöttség jelentése. 2. Gróf Szirmay Vilmos biz. tag előterjesztése a tokaj-tarczal-zombori utvona- kiépitése tárgyában. 3. A f. 1887-ik évben megválasztott megyei biz. tagok névsorának hitelesítése. — S.-A.-Ujhely, 1887. január 17. Matolai Etele, alispán. 159. b. i. Pályázati hirdetmény. Zemplénvármegye n.-mihályi járásában a vásárhelyi körorvosi állomás, melyhez Bánócz, Kis- és Nagy-Csebb, Füzessér, Alsó-Körtvélyes, Krász- nócz, Lask, Leszna, Morva, Pazdics, Rákócz, Sá- mogy, Szuha és Vásárhely községek tartoznak megüresedvén, annak választás utján leendő betöltésére ezennel pályázat nyittatik, Ezen állomás 500 frt évi fizetés, 231 frt fuvar átalány és szabályrendeletileg megállapított gyógykezelési járulékokból álló javadalommal van egybekötve. Felhivatnak pályázni szándékozók, hogy az 1876. 14. t. c. 143. jybankörülirottminősitvényüket igazoló kérvényeiket alólirott szolgabirói hivatalhoz 1887. évi február hó 27-ig bezárólag, annál inkább adják be, mert később érkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak, A körorvos választása f. 1887. évi február hó 28. d. e. 10 órakor Vásárhelyen a r. kath. iskola helyiségében fog eszközöltetni. A megválasztandó körorvos a kör székhelyén, Vásárhelyen, lakni köteles. Nagy-Mihály, 1887. jan. 18. Fiizessóry Tamás, főszolgabíró. 49. Az állami és községi iskolák tek. gondnoksági és iskolaszéki elnökeinek és a t. tanítói karnak Zemplénvármegyében. A nagy mélt. vallás- és közokt. m. kir. minister ur f. évi január hó 5-én 16. ein. sz. alatt kelt rendeletének másolata a címzettek által leendő tudomásvétel és szigorú betartás végett közzété- tetik. S.-A.-Ujhely, i887. jan. hó 10-én. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. Másolat. A vallás- és közoktatási m. kir. ministertől 16, ein. szám. Zemplénvármegyei kir. tanfelügyelőségnek. Legfontosabb kulturális érdekeink előmozdítása vagyontalanságunkon szenved hajótörést. Első feladataink egyike tehát az, hogy a vagyonosodás minden lehető utón előmozdításával közgazdasági viszonyainkat javítsuk, s minthogy a világ jelenlegi kereskedelmi konjunktúrái között nyers termeléssel ezt többé alig érhetjük el, mivel abban a tengerentúli államok annyira túlszárnyalnak, hogy a kivitelünkben helyezett bizalomra építeni többé nem lehet: oda kell törekedni, hatni, munkálni teljes erélylyel, hogy az itthon termelt anyagokat itthon necsak feldolgozzuk, hanem itthon fel is használjuk és általa a vagyonosodás egy hatalmas emeltyűjét s ipart megteremtsük. Nem az első eset, hogy ez irányT A H 0 A, Az örök talány. — A „Zemplén“ eredeti tárcája. — Mini csodás kevercse rósz s nemesnek A nő, méregből s mézből ősszeszürve ? Madách. Évszázadok, évezredek óta képezi bírálat, tanulmány, boncolás, fejtegetés, elemzés tárgyát, — s mégis ismeretlen. A rég- és közelmúlt, s a jelen összes költői lángelméi abba helyezték legnemesebb ambíciójukat, legragyogóbb alkotásaikat arra pazarolták, hogy a titkot megfejtsék, e talányt megoldják. Segítségükre mentek a filozófiák, államférfiak, természettudósok, pszikhológok, pedagógok, művészek (köztük a divat mesterei is.) Felhasználták a buvárlat, a megismerés minden eszközét, minden nemét, minden árnyalatát, hogy öt valójában előállítsák : a költők a szivet, az érzelmek forrását és világát, a filozófok az értelmet, e világitó fáklyát, az államférfiak a fur- fang, cselszövény és titkoló alattomosságra hajló természetet, a természettudósok a testszervezetet, vérmérsékletet, agyfejlődést, a pszikhológok és pedagógok a lelki élet nyilvánulásának törvényeit, a művészek az érzelmek és gondolatok megtestesülését tárták fel; egyik a lelkesedés, másik a hideg megfontolás szemüvegén nézve. S mégis, annyi küzdelmek és fáradalmak után, ma is csak ott vagyunk, ahol ősapáink voltak : kutatásainknak tárgya, a nő, ma is olyan talány, mint ezredévekkel ezelőtt volt, — olyan mint a nap, mely most világit és melegít, majd eltikkaszt és leforráz, a nélkül, hogy milétére nézve a puszta sejtelmeknél, hozzávetéseknél felebb bírtunk volna emelkedni. A nő ma is csak úgy elcsábít, mint Adámot elcsábította, s ma is csak úgy megcsal, mint Adámot megcsalta volna, ha történetesen még egy másik férfit is teremt vele egyszerre a vizek felett lebegő szellem. S miért? mert nem ismerjük. Mialatt a mennyiségtan, csillagászattan, népismerettan, művelődéstörténetem, szóval minden elméleti és tapasztalati tudomány nagymérvű előhaladást és sikereket tud felmutatni, s az egész szellemi életet, világnéz- letet jelentékenyen átalakították, kifejlesztették : addig csaknem tehetetlenül állunk egy oly tényezővel szemben, mely napról-napra oldalunk mellett van eszméinket termékenyíti, érzékvilágunkat megnemesiti, szellemi munkásságunkat a képzelem szárnyai által ideális magaslatokra emeli. Mi hát a nő ? Vájjon csakugyan az a íel- magasztalt megtestesülése-é minden képzelhető tökéletességnek, avagy pus ztán oly tényezők kinyomata, melyek az é gi szférákkal a legkisebb összeköttetésben sem állanak ? Az erős nem szellemes képviselői roppant különbözőképen Ítélik meg a nőt, az isteni és angyali jelzőtől kezdve le a legudvariatlanabb, legmetszőbb epi- thetónokig mindenikkel találkozunk. Schoppenhauer az igazság iránti érzéket tagadja meg tőlük, és igy termés zetesen méltán élcelődhetett a felett, hogy milyen világ lesz az, ha a női emancipáció folytán a nők a bírói székre is el fognak jutni. Kisjaludy Károly is ilyenformát fejez ki, midőn azt mondja, hogy az asszonyi ítélet csak a szebb asszony és hitetlen imádó iránt kemény; az ifjak irányában mindig részrehajló és elnéző. Mások bosszuvágygyal vádolják őket és hivatkoznak Pithagorásra, kit, midőn megkérdeztek, hogy miért adta leányát legnagyobb ellenségéhez férjhez, igy felelt: jobban nem állhattam rajta bosz- szut, minthogy feleséget adtam neki, mert nincs gonoszabb a világon, mint a .... S igaza volt az öreg görög tudósnak, ki a bölcseség fényét egyaránt hintette a Nil völgyére, Babylon vidékére. s a többi ismert világra: mert a nők főként férjeikkel éreztetik szeszélyeiket. S mi a női szeszély ? Rendesen olyan dolgok után való vágyakozás, melyek a meglévő, fenálló körülményekkel semmi összhangban nem állanak. Ha az asszony szeszélyes, akkor azt kívánja a mit nem szeret; mindenáron keresztül akar vinni olyat, a miről pozitive meg van győződve, hogy az sem sokáig nem tarthat, sem semmi értéke nincs. Azt mondják, hogy az asszonyokban nincs testületi szellem. Dehogy nincs. Van egy pont, hol a legelkeseredettebb ellenfelek érdekei is találkoznak. Mindenki ismeri annak a két asszonynak a történetét, a kik gyors léptekkel közeledtek az öreg kor felé, s mindent elkövettek, hogy éveik számát eltitkolják. E végett minden uj év reggelén, midőn egymást meglátogatták, az volt első szavuk: Kedvesem, hány évesek leszünk ebben az esztendőben ? . . . Bizonyos titkos kaMai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva. é
