Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-06-19 / 25. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1887 junius 19. 25. sz. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉSI is: Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A ayilttérten minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelcuik minden vasárnap.) EIEDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes ssó után lkr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt, diszbetiik s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden Q centimeter után 8 kr. Bzámittatik. Állandó hirdetéseknél | kedvezmény nynjtatik. I Hirdetések a „Zemplén“ ; nyomdájába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. 6399. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabíró urnák. Körözés végett jelentéstétel mellett kö zöltetik. S.-a.-Ujhely, 1887. május 12. Matolai Etele, alispán. Másolat. 5191 szám. Varannói járás főszol- gabirájától. Lichtig Ignác f.-pataki lakos által a község határában, f. évi ápril hó 29-én, egy 3 éves fekete szőrű, jegy nélküli kanca csikó bi- tangságban felfogatott, mely csikó Lictig Ignác f.-pataki lakos gondozása alatt hagyatott. 6022. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A m. kir. íöldmivelés,- ipar- és kereskedelmi ministerium f. évi 16083. sz. alatt kelt körrendeleté tudomás és körözés végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887. május 17. Matolai Etele, alispán. Másolat. Földmivelés,- ipar- és keresedelem- ügyi m. kir. minister. 16083. sz. a. valamennyi törvényhatóságnak. Megengedem, hogy a gyárak használata számára faszén mérésre szolgáló két és fél hektoliter köbtartalmu faládák hitelesittes- senek. Ezek könnyebb hordozhatás végett hor- j dórudakkal, vagy ezeket befogadó fülekkel lehet- 1 nek ellátva. Ezen ládák négy oldalú prisma alku- ak legyenek, melyeknek elől és hátul lévő átal- ellenes falai a fenékre merőlegesen a két oldalt fekvők pedig a fenékre rézsut áljának, a sarkok vas pántokkal legyenek megerősítve. A láda oldalára maradandókig fel legyen jegyezve, annak köbtartalma 2-5. Hl. A láda üregének méretei ezek : a szájánál hoszaságben: 1 m. szélességben 8 dm. a fenekén hosszasságban 1 m. szélességben 7 dm. a láda mélysége 333 mm. Ennek tehát köbtartama 0.25 m. 3= 2-5 Hl. A méretek a mérő pálcával vizsgálandók meg, s azokban 1 mmt. meghaladó eltérések meg nem engedtetnek. A hitelesítő bélyeg egy rézsútos, és egy merőleges állású oldalra beégetendő. A hitelesítésért bélyegzéssel együtt 30 kr. bélyegzés nélküli megvizsgálásért 20 kr. számittandó. Budapest, 1887. ápril 18. A minister helyett: Matlekovics s. k. TÁnO A, A „Zemplén“ műhelyéből. — A ^Zemplén* eredeti tárczája. — III. Frigyes, német császár, korát messze túlhaladott felvilágosodottsággal Gutenberget és az ő üldözött tanítványait pártfogásába vette. 0 volt a könyvnyomtatóknak az első Mecénása ; ő adta nekik az ösmeretes címert: a fekete, egy fejű sast, karmai között kézirat-állványnyal (tenákulum) és sorszedővel; a nyitott sisakból grifmadár tör előre, karmaiban két festék-golyót tart. Az igy felcimerezett Gutenbergeknek azt is megengedte volt, hogy kardosán, paszomántos ruhában járhattak. A nagy Hunyady Mátyás Hess András uramat, a budai hires könyvnyomtatót, kedvelt emberei közzé sorozta. O felsége, legfőbb urunk és királyunk, a hazai könyvnyomtató ipar terén szerzett bokros érdemek méltánylásául Ferenc József-, meg vas- korona-rendeket osztogat. Szóval ötödfélszáz esztendőnek művelődési története azt igazolja, hogy a könyvnyomtatók nagy családja minden időkben közbecsülésre volt és lesz is érdemes. * * * Annak a nagy családnak, mely a legnagyobb 511. kb. sz. Zemplén vármegye alispánjától. A m. kir. belügyminisztérium f. évi 809. sz. a. kelt intézvénye másolatát •/. alatt tudomásvétel és megfelelő alkalmazkodás végett közlöm. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1887. április 19-én. Matolay Etele, alispán. Másolat. Magyar kir. belügymin. 8609/IX. sz. körrendelet. Azon felmerült eset alkalmából, hogy egy magas állású katona hagyatékából származó szolgálati iratok, levelek stb. egy ódon könyvkereskedésben nyilyánosan áruba bocsátat- tak: visszaélések meggátlása végett rendelem, hogy az az 1877. XX. t. c. 169., 221. és 223. §§-ok szerint a halálesetek felvételére hivatott közegek az árvaszéki ügyrend 142- és 143-ik §§-aihoz képest eszközlendő haláleset felvételek alkalmával nyomozzák ki azt is, vájjon az illető után katonai természeti! iratok maradtak-e? ezen nyomozások eredményét a 18., esetleg 19. számú minta szerinti haláleset felvétel 15. pontja alatt tüzetesen jelöljék meg, s amennyiben a haláleset felvétel vagy a hagyaték leltározása alkalmával katonai természetű szolgálati iratokat, könyveket, terveket, levelezéseket stb. találnak erről a kellő intézkedések megtehetése céljából a cs. királyi legközelebbi katonai parancsnokságot vagy a cs. és kir. közös hadügyminisztériumot haladéktalanul értesítsék. E célból oly helyeken, ahonnét gyakoribb értesítés adási esetek merülhetnek fel, az értesítés nyomtatott üila^ok kitöltése által is eszközölhető. Felhivom a közigazgatási bizottságot, hogy ezen rendeletemből ',á™e08J'1 árvaszék (esetleg a vármegye testületén lévő rendezett tanácsú városok és a gyámhatósági joggal felruházott községek árvaszékei) utján a halálesetek felvételére és hzgyatékok leltározására hivatott közegeket tudomás és aszerinti pontos eljárás végett tudósítsa. Budapesten, 1887-ik évi április hó 5-én a miniszter helyett Benyiczky s. k. államtitkár. 7663. sz. Zemplénvármegye alispánjától 10 járási főszolgabírónak. Közhirrététel végett tudatom, hogy Grisz- macher Ede, és Tinschmiedt Samu szebeni lakosok marhaállománya, tüdővész miatt Palszky Géza zsebfalvi lakos és Mirostó közég (Sáros) marha állománya lépfene miatt, Apáti, Csécs, Dobrád községek lóállománya takonykor miatt 21 napi család, a müveit emberiség szellemi szükségletének kielégítéséről, sokszor éjjelt nappallá téve, gondoskodik, — egyik szerény, munkás tagjai a „Zemplén“ betűszedői. Ok maguk nem járnak ugyan paszomántos ruhában s kard csörgetve sem; de mint munkás méhraj a kaptárban, fá- radhatadanok heti büszkeségük egyik tanúságának, a magyar sujtásu „Zemplénének (mely tudvalevőleg szintén nem tartja hiúságnak a kardesörtetést) szép formaérzék és stilszerüségre mutató előállításában. Ezek a derék fiuk (egy ugyan közülök már derék fiúnak az apja) nem régiben önképző körré alakultak. És ne tessék ám ezen a »naiv dolgon« mosolyogni, Mert hát kérem szeretettel, a tenákulum, divizórium (sorvezető, a szedőnek az, ami a szamárvezető az iskolás fiúnak) durchschuss (térző, a sorok ritkításánál) winkel (sorzó), a száztizenhét rekeszü betüszekrény, a nyolcszáz fajta betű, melynek a termete a legnagyobbtól, a kánontól, kezdve a legkisebbig, a diamantig úgy törpül, mint a bogarak világa a német bakát ollójával cipelő tálián-ráktól a filokszeráig, — a hajó, melyre a szedési formákat rakják, a tördelés (a hasábokba szedett betűknek a folió-hajóba történő átszállítása, bizony sok tudni valót ad a szedőnek és tördelőnek (metrompage) egyaránt. Hát azután a mindenféle-logiák, -metriák, -nomiák, -matikák, -metikák, -fizzikák, -algebrák, -gráfiák s az ördög tudná még mi mindenféle »iá‘-k abreviációit (jegyekből álló rövidítéseit) a szedőveztegzár alá helyeztettek; ellenben Roskovány, Szeben és Berki községek marhaállományai a zár alól feloldattak. S.-a.-Ujhely, 1887. junius 6-án. Matolai Etele, alispán. 11415. sz. A zemplénmegyei kir. adófelügyelötöl. 88 7. Rendelet valamennyi község elöljáróságnak és körjegyzőnek Mivel a jelen időszak nem alkalmas arra, hogy az adó és egyébb kincstári követelések, az árverések alkalmazása mellett behajtassanak; a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminjszteriumtól 30253/87. sz. alatt nyert felhatalmazás folytán, a netán veszélyeztetett tartozások biztosításának kivételével, az államkincstári követelések behajtását f. évi julius hó 20-ig ezennel beszüntetem és meghagyom hogy ezen idő alatt, az eddig kiszabott adóknak az adófőkönyvbe és az adózók adókönyvecskéibe az előírással akként foglalkozanak, miként e művelet mielőbb és kivétel nélkül befejeztessék, mert bármely könyvecskébe a hátrálék- és előírás bejegyzésének elmulasztását a törvény rendelete szerint bírsággal sújtani lennék kénytelen. S.-a.-Ujhely, 1887. junius 10-én. Becske Bálint sk. mk. adófelügyeló. A szavazási árnak eredménye. Vármegyénk nyolc kerületében, folyó hó 17-én, az országgyűlési képviselő-választás,a leglényegesebb alkotmányos jog gyakorlása véget ért. A szavazási urnák eredménye „ur- bi et orbi« kihirdettetett. A választás komoly méltóságát sehol sem zavarta meg rendháboritás, —• ami a választást intézőknek és a szavazó közönségnek egyformán csak dicséretére válik. Az országos politikai pártoknak minden árnyalata (kivévén az antiszemitákat) képviseletet nyert. És ez hogy igy történt — jól történt. Mert egyik pártról sem lehet föltételezni azt, hogy a hon megrontására törekednék; nek ösmernie kell, úgy mint akár egy tudósnak. Értenie kell a hieroglifek ákom-bákomságainak megfejtéséhez (pl. hogy: egy szarka láb — ez az teszi, hogy »fúrj«, két szarka láb a kéziraton, ez meg azt teszi, hogy »pitypalatty U három gondolatjellel). Konyitania kell még a gondolat kitaláláshoz is (egy bizarr kanyaritás a kéziraton, mely pl. e szótagra következik: „A magyarok is . . . azt jelenti, hogy . . . tenére esküszünk, esküszünk stb.) Még vigyázni is kell tudnia, hogy a jót el ne rontsa; hogy pl. éppen az arany-borjú imádáson révedezvén gondolata, az előbb mondott példában tehenet ne szedjen; mert a tehénre való eskü vés, meg a Petőfi esküvése — legalább is két különböző dolog. Meg még értenie kell az akcidenc- szedéshez (tessék itten a formájukkal figyelmet ébresztő hirdetményekre gondolni), a korrektor és revizor jegy-beszédéhez, kilövéshez (ez azt jelenti, hogyan kell elrakni a formát, hogy abból majd ha nyomtatvány lett s az ivet összehajtják a lapok helyesen következzenek) a temetéshez, (ha valamit a kéziratból’ kihagyott), lakodalomhoz, (ha valamit a kéziratból, sort, szót, vagy mondatot kétszer szedett). De még a mi legfőbb, a mi a hivatásos borbély és született szedő közé kínai falat von, értenie kell a némasághoz. A műhely csendes, mint egy kripta, talán azért is nem alkalmaznak nem siket-néma nőnemű szedőket. A siri csendet csak az augszburgi »asztalfestő és önkiadó gyorssajtó‘ (s ennek inaskája a Bern- hardt-féle amerikai gyorssajtó) zakatolása töri meg, mely siketitő zenével kedveskedik az örökös hivaMai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
