Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-05-15 / 20. szám

Melléklet a „Zemplén“ 20-ik számához. ben, hanem természetben adná meg a sze­rencsétleneknek a kárpótlást. De, mint fentebb említők, hasonlíthatatlanul olcsób­bak lennének a biztosítási dijak is, mert az állam a kezelési költségen felül nem szedne a maga részére nyereséget, és a mi szintén fő, nem egyszerre kivánná be a biztosítási dijakat, mint a mostani speku­lációs rendszer mellett dívik, hanem aprán­ként az adóval. A mi pedig nagy rubrika annál, a kinek napi keresménye 40—60 kr. közt vacillál. Ez a kérdés annyira fontos és életbevágó, hogy ennek életbeléptetése végett a törvényható­ságoknak érdemes lenne peticiónális joguknál fogva a magyar törvényhozó testülethez folya­modni. Menjen elől jó példával ez irányban is Zemplénvármegye törvényhatósága! Szabó Kálmán. A vármegye gyiilésterméböl. (April 28—máj 6-ig.) Az első napon megejtett választás után a gyüléstermet már csak igen gyér számú közönség látogatta. A középponti főbb tisztviselőkön kívül csak egy-két helyben lakó bizottsági tag képvi­selte a vármegye nagy közönségét. Beható eszmecsere folytán véglegesen szö- vegeztettek : 1. Zemplénvármegye szervezete és ügy­rendszabályai. 2. Az árva- és gyámhatósági ügyke­zelésről-, 3. A községi költségvetések, számadások és pénzkezelésről-, 4. A községi és kör orvosok fizetéseiről s fuvarilletményeiről, úgyszintén az orvosi körökről-, 5. A kivándorlás akadályozásáról, 6. A számon- kérő szék eljárásáról-, 7. A közmivelődési pót adó keze­léséről-, 8. A halászati kir. kisebb haszonvétel gya korlátáról-, 9. A fegyelmi eljárás alatt lévő s hiva­talukról lemondott vármegyei tisztviselőkkel szemben követendő eljárásról-, 10. A regále kötelezett italmé­réssel foglalkozó üzletekről-, ii. A közegészségügyi bizottságról s ügyrendjéről-, 12. Az állandó választ­mányügyrendjéről-, 13 .Az ebdüh ellen való intézkedés­ről-, 14. Gőzkazánok megvizsgálásáról, gőzfejlesztők, gőzgépek és gőzmótorok felállításáról-, 15. Á gyám­ság vagy gondnokság alatt álló személyek tulajdonát képező lakóházaknak és gazdasági épületeknek tűzkár ellen történő biztosításáról-, 16. Gyámpénztári köve­telésekkel terhelt ingatlanok elárverezése esetén kö­vetendő eljárásról-, 17. Az építkezéseknél követendő eljárásról szóló szabályrendeletek. 18. Végre a köz­ségek által szabályrendeleteik megalkotásánál szem előtt tartandó »községi szabályrendelet-tervezet.« Egyéb fontosabb tárgyak a következők: Olvastatott a vm. alispánjának az 1886. évi dec. havától f. évi ápri hó 29 éig terjedő és a vármegye állapotát valamint a közigazg menetét tárgyazó jelentése. Minthogy e jelentésből kitűnik, hogy a vármegye területén a f. évben befejezett ujoncozások eredménye annyira silány volt, hogy a szerencsi járás kivételével a többi kilenc járás kisebb nagyobb mértékben hátralékban maradt, minek oka leginkább a hadköteleseknek Amerikába való kivándorlása és főleg abban keresendő, hogy a m. kir. honv. minist, a múlthoz viszonyítva jó­val magasabb hadjutalékkal terhelte meg a vm. területét: az ujonclétszám tetemes apasztása iránt a honv. ministeriumhoz-, és tekintettel a folytonosan szaporodó ügyek halmozódására: a 3-ik aljegyzői állás rendszeresítése végett a belügym. hoz felirat intéztetni határoztatott. A 3-ik aljegyzőnek évi javadalmazása a közig, joggyakorló állomások számának apasztása által lenne bisztosittandó. Olvastatott a vármegyeházi építkezések ve­zetésével megbízott küldöttségnek jelentése, mely­nek beható tárgyalása után, s a parancsoló szük­ségnek megfelelőleg elhatároztatott, hogy a m. kir. épit. hivatal áltál benyújtott tervezet elfo­gadásával a vármegye székházának északi szárny- épülete, a jelenleg várnagyi lakásul szolgáló régi u. n. «rabépület« lebontása és az abban elhelye­zett »rab kápolna« eltávolítása után, 17,313 frttal előirányzott összeg erejéig még ez év folytán ki fog építtetni. E határozatnak az illető ministe- riumoknál leendő érvényesítésére főispán ur Ömél­tósága is fölkéretett. Olvastatott Andrássy Tivadar gf. egyesületi elnöknek a magyarnyelvet és népnevelést terjesztő vm. egyesületnek 1886. évi működéséről szóló jelen­tése. A vármegye közönsége őszinte örömmel győződött meg a felolvasott évi jelentésből ama hazafias áldozatkészségről és tevékeny buzgalom­ról, melyet az egyesület e vármegyének tót ajkú vidékein a magyarnyelv terjesztése és a népne­velés fontos ügye érdekében kifejtett; tevékeny működését a vm. közönsége a jövőre is kérve, az egyesület eddigi tapintatos eljárásáért úgy az egyesület elnökének, mint igazgató választmányá­nak köszönetét és hálás elismerését jegyzőkönyvi­leg fejezte ki. Olvastatott a m. kir. b. ü. minist, leirata a katonai beszállásolásból eredő teher arányosabb megosztása céljából hozott határozat tárgyában. E leirat következtében a beszállásolási pótadó l/3-a, a házadót-, 2/a'a> a többi egyenes államadókat fogja terhelni, A vármegye közönségének abbeli kérelme, hogy R. Bányácska község neve Széphalom-ra változtassék, a belügyministeriumnál kedvező elin tézést nyert. Pereszlényi István biz. tag és Varannó köz­ség főbirájának a varannói szegényalaphoz tartozó alapítványok és pénzek tárgyában benyújtott fo­lyamodása véleményes jelentéstétel végett a várm.-i letétek rendezésével megbízott küldöttségnek kiadatott. A jegyzői nyugdíjalapnak 17,903 ft 61 krra rugó aktiv követeléseinek 3 hónap alatt leendő behajtása végett a vonatkozó hátráléki kimutatá­sok a járási főszolgabiráknak kiadattak. A 19 utkaparói állomás 8 al szaporittatni határoztatott s evégböl a m. kir. közlekedési ministeriumhoz felirat intéztetett. Az építés alatt lévő uj utákra addig is, mig a várt leirat megér­keznék, az utimunkaváltság-alap terhére ideigle­nes utkaparók fognak alkalmaztatni. Tárgyaltatott a vármegyei t. főügyésznek véleményes jelentése S.-Patak n.-község szabály- rendeletének megbirálása tárgyában. A szab. rend. formai hiányok helyrepótlása végett S.-Pa­tak elöljáróságának visszaadatott. Olvastatott a t. főügyésznek Csendes József és társai által Tarczal község rendezetlen ártér­viszonyai tárgyában az I. fokulag hozott határozat ellen beadott fellebbezésre vonatkozó jelentése, minek alapján utasittatott a képv. testület, hogy : 1. Az összes ártéri tartozás mennyiségét állapít­sa meg és arra nézve az egyénenkinti kivetést készítse el, egyszersmind a kivetés érvényessége iránt határozzon. 2. Az érdekelt vizszab. társulat által gátíentartás cimén elengedett s kizárólag a község birtoka után kötelező tartozásba az elöl­járóság által jogtalanul beszámított összegeket az összes érdekelt birtokosok javára részarányosán számítsa be, s ezt az egyénenkinti kivetésben tün­tesse föl. 3. Az ártéri és vizszabályozási költség cimén Takács Gábor, volt közs. pénztárnok kezé­hez befolyt s ellenében már megállapított össze­geket annak hagyatéki vagyonából vételeztesse be s a behajthatatlan összeg fedezéséről az egykorú képviselő testület ellen intézendő keresettel (1883. XLIV. t. c. 47. §.) gondoskodjék. 4. Az ekként valóságosan és tényleg fenálló hátrálékokat, az egyénenkinti kimutatás szerint az egyesektől hajtsa be. E határozat végrehajtásának ellenőrzé­sével a járási főszolgabiró bízatott meg. A homonnai mümetszészeti iskolánál felállí­tandó 80 ftos ösztöndíjakra a vm. alispánja által megindított gyűjtés 179 ft 26 krt eredményezett. Ez összeg a vm. házi pénztárának számadása alatt hagyatni s a gyűjtés tovább folytattatni rendeltetett. A rév- és váiulariffák helyesbítése küldött­ségre bízatott, mely ez irányú munkálatának ered­ményét az őszi közgyűlés elé fog terjeszteni. Gálszécs és Kohány községeknek f, évi köz­munkája */4 részben a gálszécsi kisdedóvó iskola építésére átengedtetni s e határozat jóváhagyása végett a nmélt. m. kir. közi. ministeriumhoz felirat intéztetni rendeltetett. Özv. Kriegbaum Károlyné, vm. közkórházi elbetegeskedett ápolónő, részére 18 évi hűséges szolgálata jutalmául 200 frt. jutalomdij megsza­vaztatott. (Folytatjuk.) Hírek a nagyvilágból. Az orosz-francia szövetség megkötésé nek a hire már napok óta erősen tartja magát. Milán szerb király családi életéből regényes apróságokat kapott sebes szárnyaira a hir. A szép szerb királyné, Natália, önkéntes számkivetésbe ment s Takova gfné álnév alatt fiával, Sándor trón­örökössel együtt, ma már orosz földön, Krímben, mu­lat. A szerbek királya meg szakítani akar azzal a po­litikával, mely őtet s népét a mi monarkhiánk barátságához juttatta. Királynénk és a szerb ki­rályné kölcsönös látogatási terve is füstbe ment. Hírek az országból. Eperjes f. hó. 6-án porrá égett. Szemtanuk beszélik, hogy a végső pusztulásnak szomorú ké­pét mutatja a város. Hiteles felvételek szerint 430 épület, közöttük a takarékpénztár, népbank, kaszinó, a törvényszék, városház, a vármegyeháza, a posta, a róm. kath. parókhia, a kollégium, és temploma, a zsinagóga, a gimnázium, Stefaneum s még több középület pár rövid óra alatt menthe­tetlenül megsemmisült. A város vesztesége közel jár a két millióhoz. Az iszonyú veszedelem bor- zadalmasságát tetézi az a körülmény, hogy az épületek legnagyobb részben beégtek. 6 ember élet is áldozatul esett. A király 10,000 frtot, a kir. belügyministerium 2000 frtot küldött a vesze­delem nyomában fakadt nyomor enyhítésére. Az országgy. képviselők egy napi diurnumaikat aján­lották föl az égettek számára. A szomszéd váro­sok elöljáróságai városszerte elrendelték a gyűj­tést. S.-a.-Ujhelyben is gyűjtenek magánosok. Száz évvel ezelőtt (akkor május 5-én) szintén oly borzasztóan virradt föl ugyancsak Eperjes fölött a »harag napja.« Hasonló siralmas sorsra jutott N. Károly város is május hó 6-án, hol 314 épület fölött ült tort az enyészet. Siessen minden kö­nyörületes szivü ember segíteni a szerencsétlene­ken. Aki gyorsan segít — kétszeresen segít. A könyöradományok legcélszerűbben Eperjes város polgármesteri hivatalához , küldendők. A kassa- oderbergi, valamint a M. É. K. V. késznek nyi­latkozott a leégettek számára küldendő minden­nemű élelmi, ruházati és építkezési cikkek ingyen leendő szállítására. A magyar gazdák nagygyűlésén Budapesten f. hó 10-én vármegyénket Viczmándy Ödön kép­viselte, ahol nagy súlyt fektettek a földbirtokos osztály érdekében tett felszólalásaira és piaktikus javaslatait applauzussal fogadták. A vásár-ügy rendezése és a szalma-ekszport kérdésében figyel­met keltőleg szólott Löcherer Andor, gazd. egye­sületünk fáradhatatlan titkára. Az országos vég­rehajtó bizottságba vármegyénkből Sztáray Antal gr. és Viczmátidy Ödön választattak meg. Különfélék. (Nagyszabású állatdijazást rendez) váro­sunkban f. hó 25-én a zemplénvármegyei gazda- sági egyesületnek s.-a.-ujhelyi köre. A gazdasági kiállításon három fő állatnem (szarvasmarha, ló és sertés) lesz képviselve. A kiállítás egybe fog köttetni Ujhelyben eddig jóformán szokatlan s nagyon élvezetes látványosságokkal is. Ilyenekül Ígérkeznek: az ügető verseny és a paraszt-löjutta- tás. A díjazás a Borsiba vezető országút mellett fekvő, ez alkalomra nemzeti szinü zászlókkal föl - ékesített cs. kir. katonai lovagló téren fog végbe menni. A díjazást közebéd követi. Az ebédjegyek 2 írtért megszerezhetők Szentgyörgyi Vilmos ke­reskedésében, vagy pedig a verseny-pályán Ju­hász Jenő rendező bizotts. tagnál. A kiállítás al­kalmára összehordott nyereménytárgyak szintén ki lesznek állítva s a kisorsolás a közebéd végez­tével lesz foganatosítva. A gazdasági díjazás ter­vezetét tüzetesen megjelölő hirdetmény-nyomtat­ványokat Viczmándy Ödön gazd. egyesületi elnök és Löcherer Andor titkár már kibocsájtották s a községek biráihoz megküldötték. Vajha buzdításuk és az állattenyésztés felvirágoztatását vármegyénk területén célzó önzetlen tevékenységük örömét lel­hetné, méltó jutalmát találhatná a szomszédos köz­ségek részéről élénken nyilvánuló érdeklődésben és a gazdasági kiállításon való tömeges megje­lenésben 1 (L. lapunk hivatalos részét is. Szerk.) (Hlavathy József) M - Szigetről S.-a.-Ujhelybe áthelyezett kir. ügyész már áttelepült családjával együtt uj állomási helyére. M.-Szigeten, mint a .Máramaros Lapokéból olvastuk, a jó ismerő­sök és barátok közül sokan kisérték ki a vasút - hoz, hogy istenhozzádot mondjanak az onnan nehezen távozó kir. ügyésznek és kedves család­jának. — Isten hozta őket a mi körünkbe. Legyen S.-a-Ujhely az ő kedves második otthonuk. (Kinevezés) A szolgabiróvá megválasztott br. Gaizler József helyére szolgabirósági Írnokká Mes­ter István, közigazg. joggyakorlót; az ő helyére pedig Somossy Imre s.-pataki lakos, ottani volt közgyámot nevezte ki vármegyénk főispánja a s.- a.-ujhelyi járási szolgabirói hivatalhoz. (Ideiglenes áthelyezések.) A szerencsi főszol­gabírói hivatalnál felhalmozódott régibb időből eredő hagyatéki ügyeknek letárgyalására Bárczy Benedek sztropkói járási szolgabirót rendelte ki a legutóbb tartott várm.-i közgyűlés. Sztropkóra pedig Urban. Ferenc, újhelyi járási szolgabiró, kül­detett ki. (Áthelyezés) Zombor Károly m.-szigeti kir. ügyészségi Írnok, a megrongált egészségének helyre­állítása végett szabadságolt Krizsó Tamás kir. fogházfelügyelő hivatalos teendőinek ellátására, Sátoralja-Ujhelybe helyeztetett át. (A .Zemplén« betűszedői) saját kebelükben átutazó szaktársaikat segítő- és önképző-kört alakí­tottak. A körnek vannak pártoló tagjai is, kik heti 10 kr., havi 40 kr., vagy évi 5 ft 20 krt fizet­nek a pénztárba. A humánus és kulturális törek­vésében csak dicséretre érdemes fiatal kört mele­gen ajánljuk olvasó közönségünk lelkes párt­fogásába. % (Jakab Lajos) kassai színtársulata S.-a.-Uj­helyben két hétre tervezett működését a , Gáspá­romé előadásával tegnap kezdette meg. Ha a be­mutató előadás darabjának megválasztásánál az volt a főcél, hogy a társulat személyzete a közön­ség bírálata elé mennél komplétebb számban vo­nuljon: értjük a dolgot. De bizonyára tapintató-

Next

/
Oldalképek
Tartalom