Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-05-08 / 19. szám

tartott viszálkodás szülte zilált viszonyok közt ez iskola le nem róhatta a kegyelet adóját a boldo­gult iránt. A status-quo hitközség most már annál szentebb kötelességének fogja tartani a boldogult hercegnő halálának évforduló napját, május 5-.két minden évben kegyeletesen megünnepelni. Ezután Bermann Lipót, helyettes főrabbi, magyarnyelven rövid emlékbeszédet mondott. Kiindulva a szent- irás eme parancsolatjából: > ... ne boszankodjon szived, midőn neki (a szegénynek) adsz» (M. V. 15. 10.) a boldogultat, mint oly nemeskeblü jól­tevőt tüntette föl, aki nem tudakozódott a szeren­csétlen szűkölködő vallása után, hanem jótékony ságában valláskülönbség nélkül mindenkit a legna­gyobb készséggel részesített. Végül, szintén magyar nyelven, a bold, lelki üdvéért imádkozott. Erre kö­vetkezett az Eibnschütz Izsák jeles kántor és karsze­mélyzete által kitűnően előadott, ez alkalomra irt héber gyászima, mely a kegyeletes ünnepnek legmeghatóbb momentumát képezte. Végül az .iskolaszéki elnök hálás köszönetét mondott Bydes- kuthy Sándor, uradalmi igazgatónak, mert ő volt az, aki annak idején a helybeli izr. népiskolát a bold, nemeskeblü hercegasszony figyelmébe aján­lotta, továbbá Ambrózy Nándor ügyvédnek, ki az ajándékozott bordézmatartozásokat díjtalanul kegyeskedett behajtani. Ezzel a gyászünnep véget érvén, a közönség emelkedett hangulattal oszolt szét. (Kn.) (A vörös kakas.) Múlt hó 24-én este, vala­mint f. hó 3-án délben tűz volt városunknak f.- zsólyomkai részén s úgy az első mint a második alkalommal két-két lakóház lett a lángok marta­léka. Mindakét tüzeset gyújtásból eredt. Emiatt a F. Zsólyomkán valóságos rettegés szállta meg az emberek lelkét. Oda hagyták a lakóházakat. Az ablakokat és ajtókat vályog-falakkal rakták be. Éjjel-nappal ingóságaikkal együtt kint a szabad ég alatt tanyáznak s egymást felváltva örködnek a bátorlét fölött. Úgy halljuk, hogy a gyújtoga­tás gyanúja egy szolgálatából elbocsájtott éjjeli őrre esett s ellenében a rendőri nyomozat folya­matban van. (A vármegye közig, bizottsága) f. havi ülése 14-én lesz. . (Királyi adomány) A csarnahói ev. ref. egy­ház felsegélésére Őfelsége a király magánpénztá­rából IOO irtot legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. (Kinevezés.) A m. kir. igazságügyminiszter Hankuss Béla s.-a.-ujhelyi klr. törvényszéki dijno- kot a homonnai kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. (Dr. Chyzer Kornél) megyénknek érdemess az irodalmi munkásságban is fáradhatatlan főorvosa, a magyar orvosok és természetvizsgálók XXIII. vándorgyűlése alkalmával Buziáson, a vándorgyű­lés elhunytjai: Knöpfler V., Montedegói Albert Fe- rencz, Sztupa György, Say Mór, Rózsai József, Jaludy Géza, Pollák László és Bódogh Albert fölött a múlt év aug. 22-én elmondott nyolc emlékbeszédet kinyomatván, a kegyeletes emlé­keket tartalmazó érdekes füzetnek egy példá­nyával szerkesztőségünket is megtisztelte. Fo­gadja figyelméért köszönetünket. (Eljegyzés) Révész Imre Kassa és S.-a. Uj- hely városainak kedvelt tánctanitója e napokban jegyezte el városunkban Weisz Jolánt, özv. Weisz Ignácné kedves leányát* (Gyász.) Ippi Bydeskúty Mihály földbirtokos megyebizottsági tag, Cselejben, folyó évi május 2-án, életének 47-ik, boldog házasságának 2 ik évében, rövid szenvedés után, tüdölobban, elhunyt. Temetésén barátai szép számmal jelentek meg s őszinte részvéttel osztoztak a gyászoló özvegy mély fájdalmában. (Gyászhir) Özv. Hönsch Edéné szül. Kole- ner Mária, f. hó i-én d. u. 6 órakor hoszas szen­vedés után életének 60-ik évében jobb létre szen- derült. Béke lebegjen hamvai felett 1 (Eljegyzés) Schvartz Ignác beregszászi illés» tőségü s helybeli lakos eljegyezte Gálszécsről özv. Hellerné lányát Rozáliát. (Elveszett és megtaláltatott) a f. hó 3-án tartott hangverseny alkalmával egy színházi látó­cső. A károsult tulajdonos jószágának átvételéért jelentkezhetik Pálmay honv. hadnagy úrnál a zászlóalj irodájában. (Előleges színi jelentés.) Jakab Lajos, a kas­sai színház igazgatója, jól szervezett 50 tagból és saját zenekarából álló dráma, operette, vígjáték és népszínmű társulatával, 2 hétre terjedő idő­tartamra, előadásainak sorozatát legközelebb meg­kezdi városunkban. Előadási müsorozata: »Czi- gánybáró«, Mikádó«, Hoffmann meséi», »Eleven ördög«, »Doncaesár«, »Egy éj Velenczében« s több, még itten nem adott s közkedveltségnek örvendő operettből, továbbá »Egy csepp méreg«, »Geor­gette«, »Chamillák, »SzéchyMária«, » Aranypók«Se- vero Torelli«, »Doctor Claus«, »Desentor«, »Nép­felkelők« stb. legújabb színmüvekből áll. A tár­sulat személyzete: Beődiné Amália, dráma és társalgási anya; Lubrincz Julia, fiatal hősnő; Erdélyi Gizella, társalgási; Réthy Fánni, szende és naiva; Károlyiné Emilia, salon- és operett komika ; Szilágyiné Mari, paraszt anya és komika; Garzó Hermin, Margó Zelma, Cserváry Irma és Bodor Etel, operett- és népszínmű énekesnők; Balogh Etel, segéd-szinésznő ; továbbá 10 karda- losnő és segédszinésznő. — Csiky László, hős szerelmes ; Gál Gyula. Vedress Gyula és Beődi Gábor, jellem színészek; Kiss Sándor, társalgási és lírai szerelmes; Tiszay Dezső, operett-buffo, bonvivan és jellemkomikus ; Sziklay Miklós, ope­rett és burleszk tenor-buffo komikus; Kenedics Kálmán, operett-tenorista ; Pintér Imre és Csatár Győző, operett-bariton és népszínmű énekesek; Károlyi Lajos, apa-szinész és Garay Ferenc, súgó; továbbá 8 kardalos és segédszinész. Pontruch, karmester; Póspischil, zenekari igazgató 10 ze­nészszel. Rendezők : Tiszay Dezső, Beődy Gábor és Vedress Gyula; ügyelő Völgyi Ödön és igaz­gatói titkár Károlyi Lajos. — Bérletárak 12 előadásra a következők : földszinti- és középpá­holy 40 ft, oldalpáholy 30 ft, körszék 10 ft, zárt- szék 8 ít. — A bérlet eszközlésével Károlyi La­jos színházi titkár van megbízva, de lehet elő- jegyzést tenni Lőwy Adolf könyvkereskedésében is. — Amit a jó hírnévnek örvendő társulat a n. é. közönségtől kér: a pártfogást teljes mér­tékben megérdemli. Lapunk zártakor értesülünk, hogy Eperjes, ahol Jakab társulata aratta babér­jait, f. hó 6-án leégett. A társulat válságos hely­zetbe jutott. S.-a.-Ujhely és vidéke müveit közön­ségének nemes emberbaráti részvétére is szükség van, hogy a színtársulat veszteségeit csak némileg is helyrehozhassa. Főleg pedig szükség van arra, hogy a bérlet-kötések sikerüljenek. Evégböl Káro lyi Lajos igazgatói titkár városunkban időzik. Ajánljuk ötét s a társulatnak szánalmat keltő hely­zetét közönségünk lelkes és tömeges pártfogásába. Köz- és egyesületi élet. Számadás a s.-a.-ujhelyi népfelkelési tanfolyam hallgatói ál­tal a f. hó 3-án rendezett koncert bevételeiről s kiadásairól. Bevétel: Jegyekből befolyt . . . 201 frt 20 kr. Főt. Prámer Alajos ur fe­lülfizetése .... 1 frt — kr. Összesen . 202 frt 20 kr. Kiadás. Szentgyörgyi V. számlája 20 frt 20 kr. Nyomda számlája . . 13 frt — kr­Plott Ignácz számlája . . 14 frt 50 kr. Vegyes apróbb kiadások 8 frt 04 kr. Összesen . 55 frt 74 kr. Volt tehát összes bevétel 202 frt 20 kr. Összes kiadás . . . . 55 frt 74 kr. Marad tiszta jövedelem . 146 frt 56 kr. A bevételi és kiadási okmányok a középponti főszolgabirói hivatalnál megtekinthetők. S.-a.-Ujhely, 1887. május 4-én. Felülvizsgálta s helyesnek találta : Dongó Gy. Géza, Bárczy Béla, vm. főszámvevő. pénztáros. Nyilvános köszönet. A folyó hó 3-án rendezett jótékonycélu koncert alkalmából mély tiszteletünk mellett há­lás köszönetünket nyilvánitjuk Ambrózy Nándorné őnagyságának, aki zongoráját a legnagyobb kész- seggel volt kegyes átengedni. Köszönetünket nyil­vánitjuk továbbá Krafcsik Ferenc zongora-tanár urnák, aki a zongora felhangolását, és Bárczy Béla urnák, aki a pénztári terhes szolgálatot a jó ügy iránt való dicséretes serénységgel teljesitették. Végül köszönetét mondunk S.-a.-Ujhely város gazdasági választmányának, hogy a színházat e koncert megtarthatására minden dij nélkül volt szives átengedni. S. a.-Ujhely, 1887. évi május hó 4-én. A rendezőség. Humorisztikus levél. — Egy skribler népfelkelőtől. — Tisztelt szerkesztő ur ! Boldogok a fővárosi újságírók, mert övék a nagy alakok és nagy események; könnyű nekik Borsszemjankóskodni, Katkovok, Snaebelek, szüz- beszédek, primadonnák kényelmes modelek, a mikre úgy szabnak, amint nekik tetszik, de pró­bálnák csak azok a vidéken, ahol néha nagyitó üvegen sem lehet egy valamire való hírlapi ipar­cikk számára alkalmas anyagot találni. De már hiába, nekem iró-mániám van, úgy vagyok vele, mint a megátalkodott kártyás, szívesen vé­szit, csak játszhassék, nekem hát Írni kell jót vagy roszat. Szerencsére ez alatt a három héti akadémia kursus alatt, ami alatt megtanultam a »szaladj«, »feküdj«, »aludj« stb. tudományokat, nyilvánosan annyi sok érdekes dolog történt, hogy szinte elfelejtettem a két első heti élemé- nyeket; tehát engedje meg, hogy csak az utolsó heti krónikát óhajtom lapjába beíratni. Tartsuk meg a kronológiai sorrendet. Tehát első helyen tündöküljék Kuharik János m. kir. honvédszázados urunk harmadik csillaga. Tisztelt szerkesztő url legyen szives a kalapját levenni, ha a fején van, mert nagyságos Hojcsy Pál ur nem örült meg jobban a legeslegújabb bolygónak, mint a mily lelkesen fogadta Ujhely város értelmi­sége ezt az uj planétát. Az a hetvennyolcas ban­kett, melyet a közönség e tiszteletre adott, a polgár­katona kipróbált erényeit ünnepelte és ez az ötö­dik rendjel, melyet a köztisztelet és szeretet tűzött az ünnepelt keblére, nem derogál a többi dekorációnak, a minthogy az élet küzdelmeiben a közbecsülést és közszeretetét kiérdemelni nem is könnyebb dolog, mint a csatában hősnek lenni. Van tehát a szerénységnek is diadala, — talán nincs is tökéletes igaza a mizantrópoknak, a kik kalmár szellemmel vádolják a mai kort, lehet még önzetlenül is lelkesedni. Ez a kis tüntetés fényes bizonyíték arra, hogy a polgári és katonai erény elfér egy kebelben, egymáshoz illik ép úgy, mint a piroshoz a fehér rózsa. Mit adna ilyen triumfusért egy csillogni vágyó nagyság vagy üresség ? Hát bizony, tisztelt szerkesztő ur, olyan az a népszerűség, mint a bolygó tűz ; némelyek megboldogult Kincsemmel sem tudták volna elérni, néha meg, mintegy szeszélye« hölgy, ép arra mo­solyog, a ki legkevesebbet udvarol neki. De siessünk a művészet csarnokába, ahol Thomán István ur zongora-művész és népfelkelő­tisztjelölt közreműködésével rendeznek hangver­senyt népfelkelő bajtársaim, a honvédtisztek ár­vái és özvegyei javára, mert már alig lehet jegyet kapni. Valóban jobb tréfa Varzinból sem kerülhe­tett ki, mint a melyik még a művészetet is igy fel veressapkázta. így rukkolt be Thomán ur is Ujhelybe. És hiába, a művészet mars-adjuszti- rungba sem tagadta meg magát. Boldog nagyha­talom, a melynek nincsenek ellenségei, csak hó­dolói, az éjszaki világ kristálypalotáiba ép úgy, mint Olaszhon kék ege alatt és Ujhely városában. Ennek köszönhetők azok az élvezetes estélyek, melyek Adám asszony módjára, gyönyörködteték az elit köröket, kiknek szalonjaiba a művész al­kalmilag megjelenni szives volt. Thomán urat a bécsi lapok igen kidicsérték és ez bizonyára nem rósz diploma egy magyar művésznek. A mi közönségünk közül a szakértő elem elvolt ragadtatva, többen mondták, hogy játéka Liszt Ferencre emlékeztet, ez is hízelgő kritika (feltéve, hogy akik mondták, hallották is Lisztet). Es mit szóljunk mi laikusok? akiknek van egy költséges hatodik érzéke, a zene érzék, vagy azok, akiknek nincs. Akiket a természet a hatodik érzékkel megáldott, valljuk be, hogy a tekhnika méltatása nélkül is, többször hallgatva a virtuóz játékát, önkéntelenül hat érzékeinkre és a művészet ismeretlen régióiba szellemit; hogy a második osztálynak, ha volt, mi a véleménye, arról nincs tudomásunk. A hangversenyt egészbe véve, szerénytelenség volna nekem kidicsérni, amikor bajtársaim érdeméről van szó, de annyi bizonyos, hogy ilyen kompániába, a melyikből kitelik mű­vész, compositor, alkalmi poéta, csalogány: passzió volna csatába menni, annak, aki nem fél az ágyú­tól. Különben a sikert és a magasztos célért ál­dozó készséget az Ön szerkesztői feladata a nyilvánosság előtt bemutatni, ha arra már maga a telt ház és a díszes koszorúk elegendő bizonyí­tékok nem volnának * * . * És most záradékul... tessék feltenni a kalapját szerkesztő ur, hogy meg ne ártson a cug, mert a »Danyi bácsi« kertjébe megyünk tekintetes Farkas Dezső árvaszéki ülnök ur installátiójára ál- domásozni. Milyen derék dolog is ebben a cse­rebogár korszakban a zöldbe dicsérni a leáldozó napot 1 Itt is együtt van az úri nagy társaság eleje, hátulja, még a szakács is gavallér, (naturá bakba szedi be a trinkgeldet). A nap már rég a »Magashegy« zöldpárnái között nyugszik, a sze­rény hold halványsugarait el-el pirítja a száraz venyige fellobbanó lángja, de itt bizony nincs idő ilyesmikről; ábrándozni, a szives vendéglátás in­kább feltüzel, egy szónok már is szellemessé lett és kimondta magyarán, hogy ez az igazi előnye a tisztviselőválasztásnak és majd bajba került egy megátalkodott centralista, aki mosolyogva itta ki a borát. De végre elalszik a venyige is, a hold sze­rénykedve búvik felhő-pongyolába, a társaság rajokba szakadozva hazafelé indul és a Ronygyva- part sürü kökényesei között, a deranzsirt vizi alkotmányok egyenletes zuhogása mellett egész csalogány kórus csattogása váltja fel a baráti mulatozás kedélyes pohárcsengését .... Danyi bácsi, Danyi bácsi .... hej de sokszor elszunyó­kálhatott e mellett a konvenciós fülemile hang­verseny mellett. Talán most is erről álmodik. Szerlsesztóségriposta.. &Z. K. urnák Bpest. Már bele van bújtatva a Gutten- berg mundérjába. A jövő számban kirukkol. Addig is üd­vözlet serény generálisának. G- ich. urnák. Legközelebb véleményt mondunk for­más küldeménye felől. Keresse fel lapunkat krónika-szerű dolgokkal is. Felelős szerkesztők: PAY.ZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DONGÓ G7. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORX7TH ELEMÉRNÉ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom