Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-05-08 / 19. szám

éjszak-keleti és a magyar-gácsországi vasutak ve­zérigazgatóságaihoz mérsékelt áru vasúti menet­jegyek kiszolgáltatása iránt az elnökség által a kellő lépések megtétettek. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1887. május i-én. Kúla János, Pataky Miklós, egyl. főjegyző. egyl. elnök. 582. Zeniplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől. A nagymélt. vallás és közokt. m. kir. mi­nister ur 10436. szám alatt kelt rendeletének másolata a Zemplénmegyében létező elemi isko­lák elöljárói s ezen iskoláknál működő tanítónők figyelmébe melegen ajánltatik. S.-a.-Ujhely, 1887. ápril 23-án. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. (Másolat). A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minestertől, 10436. sz. Zemplénmegye kir. tanfelügyelőségének. Valamint nemzeti, úgy ipari szempontból is kívánatos lévén, hogy a női kézi­munkákban az elavult és reánk nézve idegenszerü külföldi motívumok helyett a hazai nemzetiségek fejlett háziiparában alkalmazott eredeti és szép motivumok alkalmaztassanak, örömmel fogadtam Mössner József budapesti kereskedőnek azon aján­latai, hogy a m. kir. iparművészeti muzeum gaz­dag gyűjteményeiből kiválasztott eredeti hazai hímzések rajzainak lenyomatait papiroson és vász­non az iskoláknak díjtalanul kiszolgáltatni kész. Ezek folytán a kir. tanfelügyelöséget további eljárás végett értesítem, hogy azon iskolák, melyek ezen rajzokat kívánják, ez iránt a kir. tanfelügyelő­ségnek láttamozásával ellátott levélben közvetle­nül nevezett kereskedőhöz fordulhatnak. Azon tanítónők pedig, kik nevezett kereskedőnek Ko ronaherceg-utca 12. sz. a. levő üzletében az elő­nyös »Schling-himzést« saját költségükön megta­nulni óhajtják, ez iránti szándékukat a kir. tan­felügyelőséggel közölvén, nevezett kereskedő által díjtalan oktatásban részesülhetnek. Budapest, 1887. március 29-én. Trefort, s. k. 617. Körözvóny. Treivald Menyhért, munkácsi volt községi segéd tanító, sikkasztás és magán okirat hamisítás bűntettében bűnösnek találtatván 5 évi fegyházra ítéltetett, miért is a nmgú. vallás és közokt, m. kir. minister urnák f. évi ápril hó 8-án 9331. sz. a. kelt rendeletével a tanítói pályától eltiltatott. S.-a.-Ujhely, 1887. május hó 2-án. 629. Körözvóny. Solymossy András orovnicai volt tanító ter­mészetelleni fajtalanság bűntettében bűnösnek ki­mondatván, 2 évi börtönre és 4 évi hivatalvesz­tésre ítéltetett, miért is a nmgú vallás és közokt. m. kir. minister urnák f. évi március hó 24-én 8473. sz. a. kelt rendelete értelmében a tanítói pályától végleg eltiltatott­S.-a.-Ujhely, 1887. május hó 2-án. 633. Körözvóny, Kaiser Józsa nagykanizsai izr. iskolai tanítónő a budapesti állami tanitónő-képezdében 1880. évi junius hó 29-én 16. sz. a. nyert oklevele másolat­ban adatván ki, eredetije a vallás és közokt. mi­nister urnák f. é. március hó 21 én iio42 sz. a. »Meghalt ?« kérdi remegő hangon hosszabb szünet után .... „A világra nézve meg,« vála- szolá az álarcos, még közelebb hajolva hozzá. Szó nélkül egy kis fa keresztet tesz kezébe, melyre finom fehér papír szalag van erősítve. A fiatal nő lázasan keresi a rejtély megfej­tését. Arca egyre halványabb lesz. A papír szalagra csak nehány szó van írva : »Isten szolgája lettem, érted imádkozom.4 Szédülés fogja el, szemei lecsukódnak, de csak egy másodpercre ; hogy annál vakítóbban égjen sötét tűzök. — — »A gyáva,1 mormogja összeszoritott apró fehér fogai közt, mig ajkain gúnyos mosoly játszik. Ez tehát az édes álom vége, minő borzasztó az ébredés I? Mély fájdalom ül arcán; szemeiben köny ragyog. Nem kedvesét siratja, ki az élet küzdel­mei elől zárdába menekült, de vesztett ideálját, melynek oltárt emelt szivében s mely most lá­baihoz porba hűlt. — — Ha megforditva lett volna a szerep, ő küzdött volna utolsó csepp vérig szerelméért; nem rettent volna vissza a nyomor képétől, dolgozott volna azért, a kit sze­ret. Nem félt volna az élet terhétől, gondjaitól... könnyű lett volna azt elviselni annak oldalán, kit mindenekfelett szeretett. Mit ér igy a kénye­lem, pompa, fény, ha a szív üres és oly halálo­san nyomoru. A nő tovább mereng; szemének tüze kialudt, halálsápadtság fedi homlokát. »Nem akarlak a nyomorba rántani* — sut- tugta neki egykor kedvese — » fényes nevem a kelt intézvénye értelmében ezennel semmisnek nyilvánittatik. S.-a.-Ujhely, 1887. május 3-án. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. 72. S.-a -újhelyi járás főszolgabírójától. 887 ip, A s.-a.-ujhelyi ipartársulatoknak. Hazánk vagyoni gyarapodásának és igy va­lódi nagyságának és tekintélyének megalapítására nézve egyik fő és elengedhetlen kellékül ismerte­tett el egy erőteljes és a külföld előhaladottabb iparával versenyre kelni képes iparos osztály teremtése. Ezen elv elismerése és jól megértése szolgált országgyűlésünk és kormányunknak in ditó okul az 1884. évi XVII-ik, vagy is az uj ipar­törvény meghozatala és életbeléptetésére, melyben a jövendő iparos osztály szakszerű nevelésére oly mélyreható és célszerű intézkedések foglaltatnak, például hogy ezekből többet ne emlitsek, az iparos tanulók kötelező oktatásában, mi kétség­kívül alapfeltétele nagygyá emelni szándékolt iparos osztályunk önállósága és haladásának. Ezen elv elismerése, tudata mellett annak, hogy a ha­ladás mily hatalmas és erős rugója az egyes ipa­rok közötti verseny, hozta létre előbb a budapesti országos, majd azóta az ország több városában rendezett s már is iparunk örvendetes haladásáról tanúskodó különféle ipar kiállításokat. Ezen elv elismerése indította az alólirott iparhatóságot, hogy az ipariskolai bizottsággal egyetértve, az előirt elméleti vizsgákon kívül a folyó évi juliushó első felében fparos-tanonc munkakiállitást« rendezzen, s ez áltál alkalmat adjon az iparos-tanoncok, a jövő iparosainak, hogy gyakorlati képességüket a nagy közönségnek bemutathassák, s igy bennük nemes becsvágyat keltvén, a haladás iránti törek­vést ébresztve, őket hazánk és városunk javára, értelmes s a külföld hasonnemü iparosai fejlettségi fokának elérésére, sőt túlszárnyalására már tanonc idejökben serkentse, és bár csekély de erkölcsi hatásában megmérhetetlen jutalmazás által munka kedvüket fokozza, s a közönségnek kiállított mun­káik megtekintésében nyilatkozó érdeklődése által önbecsérzetüket növelje. Midőn erről városunk összes iparosait illető ipartársulataik utján értesíteném, felhívom úgy az egyes ipartársulatukat, mint városunk összes ipa­rosait, de hazafiságuktól el is várom, hogy ezen kiállításnak minél nagyobbá tételére közreműködni, illetve oda hatni fognak, hogy tanoncaik ezen ki­állításon lehetőleg teljes számmal részt vegyenek, s hogy őket ezen kiálütásbani résztvételre buzdí­tani, nekik munkáik elkészítésére nézve időt en­gedni fognak, mert hiszen csak igy lehet elérhető a tervezett kiállítás sikere, s valósulhatnak meg annak, a tanoncokra mindenesetre gyakorolandó fentebb körvonalozott üdvös hatásai A kiállításon az iparos-tanonc iskola összes tanulói pályázhatnak, s kötelesek pályázati szán­dékukat a kiállítandó tárgy megjelölésével folyó május hó 25-ig, az ipar-iskola igazgatójának beje­lenteni. Végül értesítem az összes érdekelteket, hogy a tervezett kiállításnak általam jóváhagyott, s az ipartanodái bizottság által készített szervezeti sza­bályzata, a rendes hivatalos órák ideje alatt, az ipariskolai bizottság elnökénél megtekinthető. Kelt S.-a.-Ujhely, 1887. május x. Dókus Gyula, főszolgabíró. megélhetéshez kevés. Tudományomat hasztalan bocsátom áruba. A csillagászat nagyszerű tanát senki sem érti meg .... Oh mily szép, mily nagyszerű az. A zárda csöndes falai közt, Pater Filucius, a nagy tudóssal mennyi boldog órát töltöttünk elmerülve vizsgálódásokban.® A mitől a szép asszony rettegett, bekövetke­zett. Szemének fényes csillaga nem bírta lekötni kedvesét, .... elhagyta őt a menybeliekért . . . . fogják-e azok, az elérhetetlen magasból, hideg ragyogásukkal, vesztett szerelméért kárpótolni öt. — — A fiatal nő görcsösen szorítja ajkaihoz csipke keszkendőjét, melyben a kis fa kereszt ta­karva van. A páholyt ösmerősök, udvarlók állják körül s ő mindenikkel vált nehány udvarias szót. Be­szél mindennapi dolgokról, nyugodt márványszerü arccal, mig lelkében élet-halál harc folyik, a sze­relem és büszkeség között s mig fülében halálos Ítéletként folyvást egy szó cseng : »elhagyatva« . . . . elhagyatva !« Ezalatt Felix herceg elfoglalta helyét B . . .. báróné páholyában. Közvetlen mellé ült s a szép asszony kezét megragadva, szenvedélye­sen suttogá: »Hát már rám sem akar nézni ?« A nő indulatosan ugrott föl helyéről. »Herceg, hogy mer velem igy beszélni ? U »Hogy?« kérdé a herceg lassan a páholy mélyébe vonva őt, hol minden szem elől rejtve valának. Ott letérdepelt előtte s forró öleléssel vonta magához »Oh kedvesem 1 kedvesem!« suttogá szen­3969. sz. T. Zeniplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Tudomás és megfelelő eljárás végett kia- datik. — S.-a.-Ujhely, 1887. márc. 12. Alispán helyett: Viczmándy Ödön, s. k. főjegyző. 13339- sz' Másolat. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. A hullaszállitási levelek kölcsönös elisme­rése, illetve a hullaszállitásoknak egyik területről a másikra, vagy azon keresztül való eszközlése iránt a würtenbergi kir. kormánynak az alább következő feltételek és óvintézkedések mellett egyezmény létesült. Megállapittatott ugyanis, hogy 1. a hulla szurokkal bevont légmentesen elzárt kettős koporsóban szállítandó, ezek belsejének, vagy kemény fából, vagy ércből, amelynek ónnal jól beforrasztva kell lennie. 2. Ha az elhunyt járvány vagy ragályos betegség folytán múlt ki, a szállí­tás csak az esetben engedtetik meg, ha az állam, melynek területébe vagy területén keresztül a hulla szállítandó, ahoz beleegyezését adja. Hulla- szállitások oly helyekről, ahol a kolera vagy himlő jáiványosan uralkodik, a járvány egész tar­tama alatt és annak megszűnése után egy hóna­pon keresztül, tekintet nélkül az elhalálozás okára, feltétlenül ki van zárva. 3. A szállítás felügyele­tére a hulla mellé egy megbízható kisérő rende­lendő, akinek a hullaszállitási levélen kívül szemé­lyére nézve szabályszerűen kiállított útlevéllel kell bírnia. 4. A hullaszállitási levelek a szerződő államokban fennálló szabályok szerint kiállitandók. A würtenbergi hullaszállitási levelek ekkép szól­nak: Hullaszállitási levél. Az . . . hó . . . nap­ján . . - betegségben elhunyt . . . kettős kopor­sóban elzárt hullája a külön igazolási jegygyei ellátott . . . kíséretében . . . ról ... át ............ temetés végett szállítandó. Miután ahoz az ez iránt fennálló orvos-rendőri elővigyázati rendsza­bályok pontos megtartása mellett az engedély megadatott, az összes polgári és katonai hatósá­gok, amelyek területén ezen hullaszállitás által érintetnek, hason ellenszolgálatok biztosítása mel­lett megkerestetnek, hogy 1 hónapig érvényes ezen szállítási levélnek elömutatása mellett a hulla akadálytalan átszállítását előmozdítsák. Kelt . . . . . . hatóság (aláirásj (P. H,) — 5. Würtenberg országban a hullaszállitási levelek a stuttgarti kir. városi igazgatóság és a kir. főhivatalok által az osztr. birodalmi tanácsban, a politikai országos hatóságok, a politikai járási hatóságok és a külön községi szabályzattal ellátott városok tanácsai által, Magyarországban a kir. belügyminisztérium által, Horvát Szlavonországban, a kir. orsz. kor­mány (a belügyekre nézve fennálló osztály) által állíttatnak ki. 6. Ezen egyezmény 1887. március hó i-ével lép életbe. Miről a törvényhatóságot tudomás és miheztartás végett azzal értesitem, hogy a Würtenbergbe szóló hullaszállitó-levélbe felvett azon rész, mely a katonai és polgári ható­ságok részére, amelyeknek területe a hullaszállitás által érintetik, hason ellenszolgálatot biztosit a ne­vezett kormány óhajtásához képest ezentúl az azon országra szóló magyar hullaszállitó-levelek szövetségébe is fel fog vétetni. Budapest 1887, febr. 28. Lukács György sk., államtitkár. vedélyesen. A fiatal nőt elszédité a perc varázsa s nem volt ereje visszautasítani azt, ki imádattal nézett föl reá. »Ugy-e szeretsz ? ugy-e szeretsz ?« kérdé lázasan, mig karja szorosabban fonódott a nő karcsú derekára. A szép asszony hallgatott, szive lázasan dobogott; lélegzete el-elakadt, arcát bíbor pir boritá, mit halálsáppadtság váltott föl. »Ha .... ha szeretném is, nem használna az semmit nekünk,'» mondá töredezve. »Kérem herceg, elfeledkezik magáról .... hagyjon el.« A férfi nem mozdult. Tekintete tüzként égette a nőt, ki a varázshatalomnak engedve, szédülve maradt helyén. O, ki oly hideg, büszke volt mindég, szivét soha sem hatotta meg a hízelgők szava: most gyengének érezte magát s remegett az égő tekin­tet előtt. »Szeretsz ugy-e? tudom, hogy szeretsz,« suttogja a férfi a szenvedély lázas hangján. A nő lassan, lassan hajolt le hozzá s remegő kezé­vel végig simitá a férfi égő homlokát. »Nem használna az semmit . . , . nem érti, mert nem tudja hogy . . , „De igen tudom® — kiáltá a herceg — »tudom, hogy ha felveszed nevem, le kell mon­danod a vagyonról, melyet mint a B . . . . báró özvegye bírsz.« »Tudja« -- suttogá a nő — „tudja és mégis kívánja, hogy neje legyek ?« »Miért ne, ha szeretjük egymást ?« »Hát nem tartóztatja vissza önt a gondolat, hogy szegény vagyok.« Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom