Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-05-01 / 18. szám

(Midőn mai tárcánkban) a tarka fővárosi társaskörök egy találó életképét bemutatjuk, egy­idejűleg tudomására hozzuk a nyájas olvasónak, hogy annak szerzőjétől közelebb egy nagyszabású regény fog megindulni egyik legelterjedettebb országos politikai lap hasábjain, mely után remél­hető, hogy meg fogja engedni a szellemdus Írónő, hogy a nagyközönség nevével is megismerkedjék, melyet most még a szerénység álcája eltakarni óhajt. Lapunkra nézve különben mindenkor öröm­ünnep lesz minden pillanat, amidőn „Ilona“ akár inkognito, akár teljes címével diszesitve a jövőben szives leend azt egy-egy szellemi kincsével meg­ajándékozni. (Jótékonycélu hangverseny.) A XXXIII. nép­felkelési zászlóalj tisztképző tanfolyamának hall­gatói a kurzus befejeztével, vagyis f. évi május hó 3-ikán S.-a.-Ujhelyben, a városi színház termé­ben, hangversenyt rendeznek. A hangverseny tiszta jövedelme a m. kir. honvéd özvegyek és árvák országos nyugdijintézeti alapjának gyarapí­tására fog fordittatni. Műsor: I. a) Liszt F:. «Puri­tánok« -— ábránd, b) Moskovssky M.\ Valse. — Zongorán előadja: Thomán István népfelkelő t. j. II. »Népfelkelési induló.« Szövegét irta : Muszkalay Tivadar népi. t. j Zenéjét szerzetté: Thomán István népf. t. j. Énekli: Margitai József népf. t. j. III. »A népfelkelés.* Szatirikus tanköltemény. Irta: Nyírvidéki Szirius I. oszt. népfelkelő. Fel­olvassa Dongó Gy. Géza népf t. j. IV. a) Verdi'. »Románc“ Aida-dalműből, b) Krebs »Otthon.” Lnekli: Margitai József népf, t. j. V. a) Chopin F.: Polonaise F-dur, b) U. az Chant polonaise, c) Liszt F.: Rhapsodie hongroise. Zongorán előadja: Thomán István népf. t. j. A hangverseny kezdete: pontban esteli 8 órakor. A hangversenyt kívánat­ra tánc követi. Helyárak : Oldalpáholy 3 ft. Szem­közt fekvő páholy 4 ft. I-ső rendű zártszék 1 ft. II-od rendő zártszék 80 kr. III-ad rendű zártszék és emeleti körszék 60 kr. Földszinti álló hely 40 kr. Karzat 20 kr. Felülfizetésefe köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Szentgyörgyi Vilmos népf. t. j. kereskedé­sében Sátoralja-Ujhelytt. A jótékonycél iránt való tekintetből a helybeli és vidéki nagyérdemű közön­ségnek mennél teljesebb számban leendő megje­lenését mély tisztelettel kéri: Sátoralja-Ujhelyben, 1887. évi ápril hó 30-án. A rendezőség. (A s -a.-újhelyi népfelkelő-tiszti tanfolyam) hallgatói a Wanzl és Werndl-fegyverekkel való első lögyakorlatot ma egy hete tartották meg igen szép sikerrel. A lövéseknek 9O°/0-je a 100—300 lépésnyi távolságra eső célnak megfelelő volt. A kánikulai hőségben elcsigázott hadfiak d. u. 2 órakor tábori étkezéshez telepedtek s igen szép számú és díszes vendégközönség jelenlété­ben késő estig maradtak a lövőtéren. A hazafias szellemű pohárköszöntőben sem volt hiány. Szánky Nándor tábornok a népfelkelő tisztjelöltekért, Matolai Etele Szánky tbnokért, Dongó Géza Ma- tolaiért és a jelenvolt hölgyekért, Kossuth János Stéger honv. főhadnagyért emelték poharaikat. A második és e tanfolyam alkalmával az utolsó lő-gyakorlat ma fog végbe menni. Holnap menet­gyakorlatot végeznek csatárláncokba fejlődve, Patakig meg vissza (28.4 kim.) teljes hadi fel­szerelésben. A tanfolyam í. hó 2-án leszereléssel végződik. (Köszönet nyilvánítás). Dolozselek Albert s. a.-ujhelyi lakos mézeskalácsosnak, aki a múlt hó 24-én tartott céllövészeti gyakorlat alkalmára egy kényelmes sátort, minden dij nélkül, volt szives átengedni s ez által főleg a mulatságunkat becses megjelenésükkel szerencséltető hölgy-közön­ségnek kellemes szolgálatot tett köszönetét mondanak: a s.-a..újhelyi népf. tiszti tanfolyam hallgatói. (Jakab Lajos) kassai színigazgató jól szervezett és fegyelmezett dráma-, népsz., vígjáték- és operett­társulatával a jövő héten városunkban 6 —12 előadás tartamára kívánna pihenőt tartani Eper­jesről S.-a.-Ujhelyen való átutaztában; mi ha megvalósul, minden esetre élvezetes színi esték örömének nézünk elibe. (Pártmozgalom). A s.-a.-újhelyi orsz. gyűlési választó kerület 48-as és függetlenségi pártja fílizmann Ferenc pártalelnök vezetése alatt ma egy hete, a s.-a.-ujhelyi tornacsarnokban, gyéren láto­gatott értekezletet tartott, melyen végeztetett, hogy a párt szervezkedni fog s képviselő-jelöltül Battha Pál földbirtokos lett egyhangúlag ajánlva és kikiáltva. (A himlő) ez idő szerint leginkább el van terjedve B.-01aszi,E. Horváti, Komlóska és 3 Hutta községekben, hol áldozatait rakásra szedi (Megyei orvos-gyógyszerész egyesületünk) m. hó 28-án tartotta tisztújító közgyűlését. A tit­kári állástól már a múlt gyűlésen visszalépett dr. Weissberg Zsigmond helyébe titkárul dr. Rik Gusz­táv választatott meg ; egyéb változás az ügyvivők között nem történt. A közülésnek, mely késő es tig tartott, nagy érdeket kölcsönzött két igen értékes előadás. Dr. Raisz Gedeon Nagymihályból két általa igen szép sikerrel mütett súlyos sebészi esetet mutatott be, mit a viruló egészségnek ör vendő, személyesen megjelent, két beteg igazolt. Dr. Kun Zoltán Sárospatakról több általa, részben feltalált, részben módosított gégetükrészeti és mütő eszközt mutatott be s a közgyűlés örvendetes tudomást szerzett e téren jól ismert tagjának ki­váló leleményességéről. Ez uj találmányu műsze­reket legközelebb megjelenendő gégetükrészeti munkájában fogja a tágabb szakkörökkel megis­mertetni. (Iparlovag.) A fővárosi napi lapokban em­legetett ál- Wencheim Viktor gf, (?) aki huszárkadet- őrmesternek hazudja magát, a múlt héten váro­sunkban is megfordult. Azon ürügy alatt, hogy gf. Török Napóleon nagybátyjától jövet tárcáját Csa­pon elvesztette s a legnagyobb zavarban van, becsületszavával nyugtatott, postafordultára szóló kölcsönöket csinált és sarkon fordulva nyomtak nul eltűnt. A rőf-kerülő szélhámos igazi neve : Goldberger L. (Magyar stílus a Hegyalján) Egyik tudósí­tónk kuriózumként, a következő eredeti halotti bizonyítványt közli velünk: „Bizonitvan A meni- ben a haloti Gőm (=■ halott kém) hon nintsen, a bíróság éngem kiküldet, hogy nézen még a Gyereket, még is néztem és a gyermek valóban megholt és bátrán ellehet temetni Kelt stb. X. Y., s. k. tanácsos. (Dr Tóth Elek) Tolcsva és vidékén köz­szeretetnek örvendő orvos, a múlt napokban tiszte­letbeli járás-orvossá neveztetett ki. (A színészek Tokajtól) búcsút vettek. Ap­ril 19-én „Cigánybáró» operettet adták szép számú közönség gyönyörűségére. Ha végig tekin­tünk a rövid évad fölött, írja levelezőnk, be kell ösmernünk, hogy az anyagi eredmény nem felelt meg a színigazgató várakozásának. De ezen nem lehet csodálkozni. Annak nem a közönség, rész­ben maga a társulat, részben a megváltozott vi­szonyok az okai. Mi részünkről csak sajnálnók, ha a miskolczi sziutársulat kedvét veszítvén nem ke­resné fel többé városunkat, mert akkor ismét holmi Szegedi-és Bánfalvi-féle 4-ed rendű társulatokra lennénk utalva. Jobb idő, kedvezőbb viszonyok (s nem szőlő munkáltatás idején, s nagy mérvű el­halálozás után) olcsóbb helyárak nem (1 ft 80 kr) és kitűnő összevágó (nem csak éppen operett) előadások mellett Kövessy direktor urnák duz­zogó kebv helyett duzzadó bugyeláris lenne az utravaló. (-—y —1—) (Vízbe fűlt) Zipszky Jószef gönci lakos do­hány csempész, a mint Sáránál a Eodrog folyón át akart kelni, a vízbe bukott és ott nyomtalanul eltűnt. A segítségére siető atyafiak csakis a kala­pot és a hát-dohányt tudták kimenteni. A szeren­csétlent neje és öt kiskorú árvája siratja. Egyesületi élet. Meghívó. A m. szent Korona országainak vörös-kereszt egyesülete országos közgyűlését f.évi május hó Il­ikén délelőtt 11 órakor a m. éjszak keleti vasút társaság tanácstermében fogja megtartani. Azon t. c. egyesületi tagokat, kik a gyűlésen részt venni s az e célra engedélyezett mérsékelt áru vasúti jegyeket igénybe venni óhajtják, fel­hívom, hogy az igazoló jegyeknek idejekorán való megszerezhetése végett május hó 3-ikáig utazási szándékukat nálam bejelenteni szívesked­jenek. S. a.-Ujhely, 1887. ápril 28. Cla.37-2ser lESZomél, a s.-a.-ujhelyi fiók-egyesület elnöke. Nyilvános nyugtázás. A s.-a. újhelyi árvasegélyző- és jótékony-egye­sület részére befolyt fizetésekről folyó évi február hó 26-tól ápril 30-ig : A zemplénmegyei kereskedelmi-, ipar-, ter­mény- és hitelbank adománya az árvaház építé­sére 20 ft. 1886-iki tagdíj: Bencsik István r. tag­tól 3 ft. 1887-iki tagdíj: Kapy Lajos uj r. tagtól 3 ft. Összesen: 26 ft. S.-a.-Ujhely, 1887. ápril 30. Cliyzcr Honu l, e. pénztárnok. A népfölkelök céllövészetén. Mottó: „Akár milyen előkelő, Most még csak köz-népfölkelö." Ha visszagondoltunk mi, egy évet szolgált veteránok, az abriktolásra, mikor káplár ur, Csutak, bagó zamatu baka ékes szólással űzte ki belőlünk a cibil bundás nyeszlettséget és formált, kit34-es, kit 43-as bakává, képezett az ö felsége előtt való defili- rozás művészetére, ha eszünkbe jutott dicsőségesen őrnagyoskodó boldogult „Dobos kapitány”*) dörge­delmes kommandója, s a dunkli és kurta irányából megsejtett erőteljes kecsegtetései: bizony megirigyel­tük a huszonegy napos önkényteseket, akiknek hu­szár hadnagy főzi a menázsit, akiket a generalis és alispány buzdítanak ékes pohárköszöntőkkel a hazamentésre De hát kezdjük elejéről a dolgot. Sokan azt hitték tavaly ilyenkor, hogy háború idején majd csak a Wihs szellős szaletlijében fogják fagy­lalt szopogatással türhetővé tett kannikulai dél­utánokon olvasgatni az újságok harctéri tudósítá­sait, áldva jó sorsukat, amely megkímélte őket a helytől, ahol lőnek nagyot is gyakran és kár eshetik emberben, állatban; egy szép reggel arra ébredtenek, hogy: Mars adjustirungban vagyok egész nap Gyenge vállam stb. . . . stb. . , . És a kényelmes cibil életmódban korán meghájasodásnak indult legény felhúzza a vörös nadrágot, kék zubbonyt, fűzős bakkancsot, fejébe nyomja az ormótlan téglavörös sapkát, s kiegé­szítve a kinézerek által is kevésre becsült gyilkos szerszámmal prezentálják magukat muszkaverő népfölkeloi minőségükben. Félelmetes gléda ! Akad köztük olyan is, akinek kerekre érett hája őrnagyi sarzsit pretendálhatna, hahogy Mars ezelőtt 25 évvel adoptálta volna kadétkának. De olyan akár­hány, aki oda állhatna a katonabanda hegyibe az ezüstgömbös nagy bottal, melyet felbökve zeng- zetes cinnadrattát hangoztatna a sok fúvó, csengő hangszer. Némelyiknek pedig olyan jó öreg sarzsi kinézésé van, hogy az embernek szinte kedve lenne megkérdezni tőle, vájjon fenyegette-e a sarkával a fránya burkust Szadovánál. Közbe aztán látha­tunk igazi rekruta alakokat is, arcukon sejtelem- szerű tudatával a fegyverviselő jogos önérzetnek. Mindnyájuknál érvényesül különben az unifor­missal járó hegykeség, a katona attitűdje, mely a gyakori figyelmeztetések után, hogy „ki a mell, fel a fő, be a has" katona szem előtt is acceptál- ható formát ölt. Egy hét alatt már nem szalutál­ják meg a levélhordót és a fináncot, s a t'szt előtt nem emelnek sapkát, megtanulták, amit ed­dig baka értelemben nem tudtak; járni, állani, előírásszerű tisztességtudással szalutálni és lőni. Igen is 1 pedig volt közöttük akárhány, aki csak annyit tudott puskáról, hogy az néha nagyot pukkan, amikor is felettébb egészségtelen dolog a likas vége elé állani. * ■» * Mikor Soma barátom kezébe vette a pan- ganétot, kezdtem őszintén sajnálni a békákat, melyek az áprilisi napfényben langyolt mocsár- vizben brekegtek, ümmögtek a velencei lagúnákra emlékeztető lövő téren. Hanem aztán annál na­gyobb volt csalódásom, mert egy „sitzer“ öreg baka is megirigyelte volna, úgy hasba lödözte a kéreg papir figurát, 12 lövés talált 15-ből. Meg vagyok győződve, hogy az első por megnyerése nem okozott néki akkora örömöt, mint az, mikor a jelző rúdra erősített piros kört magasra emelte a célmutató baka. Nem is lehetett Somával beszél­ni az nap, pedig rá járt a rúd gondatlanságáért, amit nem hallgatok el, s a „megrovási kaland1* alantabb olvasható. De nemcsak az extra meg­énekelt Soma, hanem átalánvéve az összes föl- kelők jól lőttek, a leggyengébbek is körül-belől oda küldték a golyót, ahová kellett, nem pedig — amint mi veteránok képzeltük — ahová azok­nak menni méltóztatnék. Eddig csak bületint irtunk, hanem most jön a java. Már t. i. nem az irás java, hanem az átélt eseményeké. Amint eldördültek az utolsó lövések, elhangzott a kürtös lefuvása (szent ma­gyar kommandó könyörülj rajtam) siettünk a mé­zes kalácsos sátor alatt improvizált táborhelyre. Hizalmas látvány tórult éhes szemeink elé ! Öb­lös üst mosolygott felénk, benne a tábori szakács­tudomány remeke a gulyáshus, mellette egy terjedelmes pléh-tepsi, benne fölhalmozva a barna pirosra kisült lacipecsenye, melynek ropogós bőre forró zsírban puhára pállott ösztövérje néma ékes­szólással dicsérte avatott mesterét. Ezt az igéző képet egy bombamozsár kaliberű kondér egészí­tette ki tejfeles és olvasztott vajjal leöntött ol- vasztékos liptai túróba gyümöszölt galuskával. Akinek étvágyát e látvány föl nem ébreszti vala a legsajnálatra méltóbb ember leendett, méltó arra, hogy valamely titkos dráma iró tragédiát írjon róla. Hanem hogy közöttünk olyan nem akadt az már bizonyos. így már aztán hálás dolog népfölkelni, gondoltam magamban és áldottam a pillanatot, amelyben meghivattam vendégnek. Es — óh fátum I csakhamar bebizonyosodott, hogy nincs teljes boldogság a nap alatt. Mikor ugyan is helyet foglaltunk az X lábú asztal mellett s előt­tünk párolgott a legétvágyingerlőbb gulyásos, kisült, hogy nincs kanál, tányérunk körül tétovázó kezeinkbe csak kés és villa akadt. Eszembe jutott a mesebeli királyfi, aki előtt hoszu epedő keresés után megjelent szive oltárképe, de gonosz bűvölet következtében nem tudta megölelni, mert karjai vállába húzódtak, mint a csigabiga szarvacskái, mikor a gyermek mégérinti azokat. Mi voltunk a 19-ik század Tantalusai. Hanem minden baj magával hozza orvosságát is, úgy segítettünk ma­gunkon, mint hajdan Diogenes és lön asztalszerte szürcsölés. A Ragyás pláne sörös pohárból itta a paprikás lét, váljék egészségére. Szidtuk ám a Somát — mert ő lett volna a kellner — hanem azon nem fogott semmi, a tizenkét találás feletti örömében szivszélhüdés fenyegette. *) Már minthogy csak a kapitánysága boldogult őt magát sokáig éltesse Mars, akinek szrerelmes gyermeke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom