Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-05-01 / 18. szám
Sátoralja-Ujhely, 1S87. május 1. 18. S2. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁS: Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bőrmentotlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratom nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mond80r dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes sző után lkr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden □ centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. Zemplénvármegye központi választmányának S.-a.-Ujhélytt, f. i88y. évi ápril 2i-én tartott üléséből. Olvastatott a nmlgu m. kir. belügyministe- riutn 21116/87. számú körrendeleté, melyben az 1888. évre érvénynyel bírandó névjegyzékek kiigazítására szükséges munkálatok és általában az ideiglenes és állandó évenkinti választói névjegyzékek összeállítása körüli teendők elsoroltatnak és azok szoros figyelemben tartására a központi választmány utasittatik. Ezen körrendelet 20 példányban többszörö- sittetni, mindenik összeíró küldöttség elnökének, a megyei alispán, mint közp. vál. elnöknek, a közp. vál. jegyzőnek és kebelbeli kiadónak a hivatalos közlöny utján pedig a vármegye közönségének ahhoz leendő alkalmazkodás és az abban megjelelt törvényes teendők megtétele tekintetéből kiadatni határoztatott. Kmf. Bajusz József, Matolai Etele, kpti jegyző. alispán kpti elnök. 21169. sz. II. M, kir. belügyminiszter. Körrendelet. Az országgyűlési képviselőválasztók 1888. évre érvénynyel bírandó névjégyzékének kiigazítása érdekében szükséges munkálatok az 1874. évi XXXIII. t. ez. 40. § a értelmében a f. évi május hó i-ső napjaiban inditandók meg. Habár az 1874. XXXIII. t. ez. már több mint tizenkét év óta van hatályban és a közp. választmányok általam úgy az idézett t. ez., mint az azzal kapcsolatos egyéb törvények főbb hatá- rozmányaira minden évben külön és idejekorán figyelmeztettek, mégis folyton kell tapasztalnom, hogy egyes központi választmányok még most sincsenek teljesen tisztában a névjegyzékek évenkinti kiigazítása körül követendő eljárás iránt, amennyiben az 1886. év folyamán is sajnosán kellett látnom, hogy a kiigazítási munkálatok egyes helyeken nem az 1874. évi XXXIII., az 1875. évi VI. és 1876. évi XVIII. t.-czikkekben foglalt rendelkezéseknek teljesen megfelelő módon és a törvényileg megszabott záros határidők szigorú megtartása mellett, teljesittettek, sőt némely központi választmányok részéről nagyobb mérvű mulasztások is követtettek el. Ily körülmények között a törvények pontos végrehajtása tekintetében a tisztemben álló fel ügyeleti jog és kötelességnél fogva, az elöljelzett munkálatok megindítása alkalmából ezúttal is figyelmeztetni kívánom a központi választmányt az 1874. XXXIII. és az 1876. évi XVIII. t.-czik- keknek a névjegyzék kiigazítása körüli eljárást tárgyazó főbb rendelkezéseire. Ezen főbb rendelkezések, melyektől eltérni a törvény kötelező erejénél fogva semmi szin alatt sem szabad, a következők: 1) A névjegyzék évenkinti kiigazítására szükséges intézkedéseket a központi választmány minden évben május hava első napjaiban köteles megtenni. (1874. XXXIII. t. ez. 40. §.) 2) E czélból központi választmány évenkint minden választó kerületre nézve három tagból álló egy, vagy a szükséghez képest több küldöttséget választ és meghatározza az időt, mely alatt ezen küldöttségek az összeirási munkálatokat az egész választó kerületben befejezni és a központi választmányhoz beterjeszteni kötelesek. (1876. XVIII. t. ez. 1. §.) 3) Az összeíró küldöttségek a kívánt kimutatásokat oly időben kötelesek befejezni, hogy a központi választmány ezen kimutatások alapján a névjegyzék összeállítását június hó 15-ik napján megkezdhesse. (1874. XXXIII. t. ez. 40. §.) 4) A választó kerület összes választóinak ideiglenes névjegyzéke a központi választmány székhelyén, az egyes város vagy község választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig az illető városban, nagy községben, körjegyzőségben tétetik ki közszemlére. (1876. évi XVIII. t. ez. 2. §.) 5) A központi választmány evégből a kerület minden városának, nagy községének és körjegyzőségének saját választói ideiglenes névjegyzékét másodpéldányban megküldi s ez alkalommal az állam hivatalos nyelvén és a szükséghez képest a választó kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt bocsát ki, melybe felveendő, hogy az ideiglenes névjegyzékek hol és mely időben (meddig) lesznek közszemlére kitéve, továbbá: hogy az ideiglenes névjegyzék ellen az 1874. XXXIII. t. ez. 44. és 45. §§-ai értelmében írásban felszólalni, a felszólalás ellen pedig észrevételt tenni lehet s végül, hogy a felszólalások és az azokra tett észrevételek hol és mely határidő alatt (lásd az 1874. XXXIII. t. ez. 53-ik §-ának második bekezdését) adandók be. Felhívom egyébként a központi választmányt, hogy a most érintett hirdetményt annak kibocsátásakor egyidejűleg ide is mutassa be. 6) A központi választmány aként köteles eljárni, hogy az ideiglenes névjegyzék legkésőbb július hó j-én közszemlére kitétethessék. (1874. évi XXXIII. t. ez. 53-ik §-ának első bekezdése.) E helyütt figyelmeztetem a központi választmányt, hogy az ideiglenes névjegyzéknek, tekintettel a felszólalások és észrevételek beadhatására, illetőleg elfogadására megszabott határidőkre (július 5-től 15-ig, illetőleg julius 16-tól 25-ig) 20 napon keresztül, tehát julius 5-től 25 éig kell közszemlére kitéve lenni. 7) Névjegyzék kiigazítása iránti kérvények, vagyis a felszólalás minden évben julius hó y-étöl 15-éig adhatók be; az ezekre tett észrevételek pedig julius hó 16-ától 25-éig fogadtatnak el. (1874. évi XXXIII. t. ez. 53. §.) 8) A felszólalások és észrevételek felett a központi választmány minden évi szeptember hó i-étöl 2o-áig köteles határozni. (1874. évi XXXIII. t. ez. 48. §.) 9) A központi választmánynak a felszólalásokra vonatkozó határozatai szeptember 20-tól 30 ig teendők ki közszemlére (1874. XXXIII. t. ez. 49. §-a) s a most idézett szakasz a) b) és c) pontjaiban érintett esetekben a határozatok azoknak kézbesítendők, kiknek választói jogára a határozat vonatkozik. 10) A központi választmánynak a felszólalások vagy az észrevételek felett hozott határozatai ellen intézett felebbezések, a közszemlére történt kitételt követő 10 nap, vagy a kézbesítéstől számított tiz nap alatt nyújthatók be. (1874. XXXIII. t. ez. 50. §.) x 1) A központi választmány a megelőző pontokban megszabott eljárást november i-éig befejezni s a felterjesztést a kir. kúriához megtenni köteles. (1874. XXXIII. t. ez. 54. §.) 12) A kúria határozatai alapján a központi választmány a választók névjegyzékét kiigazítja s azt a belügyminister által megszabott minta szerint véglegesen megállapítja; a véglegesen megállapított névjegyzékből egy hiteles példány a belügyministerhez terjesztendő fel, egy teljes példány pedig a választási székhely hatósági levéltárában helyezendő el, ezenkívül a választó keT Á ft C A, A fény árnyai. — „Zemplén" eredeti tárcája. — á lrta: Ilona. hosszantartó, borongós lágy idő után kiderült az ég a főváros fölött s fagyosan ■ygy mosolyogtak alá a csillagok. Finom csil- v) lógó jégkéreg képződött az utcákon, melyeken csak lassan és óvatosan haladtak a különféle járművek sorai. A Sugárúton végig fényes sorban égtek a gázlángok, megvilágítva a tarka szinpompában ragyogó kirakatokat, a tolongó embertömeget, mely, mint az ár hömpölygött a villamfényben úszó operaház felé. A bérkocsik és magánfogatok fényes sorfalat képeztek, a középen ketté választva a tömeget, mely bámészkodva nézett be a kocsik ablakain s megjegyzéseit szórta az ékszerektől ragyogó hölgyekre, kik könnyű báli ruháikban reszketve ültek a kocsik duzzadó vánkosain. Egy-egy rikító szinbe öltözött »Harlekin« is volt látható a tömegben, ki durva élceivel igyekezett utat csinálni magának s „Bébé® jelmezben öltözött nőnek, kit karján vezetett. Az operaház portása, nála szokatlan gyorsasággal nyitá föl a kocsik ajtait, hogy kiszállni segítse a gazdag öltözetekben egész vagyont képviselő ékszerekkel feldíszítve érkező fővárosi szépeket. A hányszor valaki kocsiját elhagyta, fiatal sápadt arcú, vézna gyermek-leány lépett elő a márványoszlop árnyából s a hidegtől reszketve, gyönge hangon kínálta hóvirágait. De a fényesen öltözött hölgyek nem ügyeltek reá s közönyös arccal haladtak mellette el. Fiatal uracsok sietve ugrottak ki a kocsiból, nem hallgatva kérő szavaira, mert minden perc drága most, hol egy rég óhajtott »rendez-vous* forog kérdésben. A operabál legalkalmasabb hely erre. Titokzatos némaságban suhan el egy-egy fekete csipke dominó a páholy-sorok alatt s lovagja karján csakhamar eltűnik a labirinth-szerü folyosók és logékban. Lassan ritkulni kezd a kocsisor. Az operabál tetőpontján áll s a fiatal, sápadt arcú virág árus leány még egy fillért sem kapott. •— — — Mély levertség látszik arcán s dideregve húzódik vissza a márvány-oszlop árnyába. „Oh ezek a gazdagok!« — suttogja egy elfojtott hang; mellette: »Minő boldogok ők s mennyire gyűlölöm őket! mert mig a szegény nyomorog, küzd, fárad: addig ők úsznak a gyönyörben ; csak mosolyogni tudnak, de sírni . . . . soha 1 Nézd 1 nézd most érkezik B . . . . báróné, a szép, a fiatal dúsgazdag özvegy. Palotájának fényéről nem győz beszélni a világ ; estélyeire mesés összegeket pazarol. A hová lép, hódolók serege kiséri. . . . Oh csak egy rövid nap lehetnék az ő helyén, szívesen odaadnám érte éltemet. Nézd a gyémánt diadém mint tündöklik fején. Oh 1 mily szép 1 — mily szép 1 A fonyadt arcú, sápadt, rongyos asszony önkénytelen bámulattal nézett a büszke szépség után, ki fehér prémjeibe burkolva lassan haladt föl a déli növényzettel ékített lépcsőkön. »Késő érkezik báróné 1 Szabad karomat ajánlanom ?* — mondá H. gróf, egy öreg roué, ki szellemdús modoráról volt ösmert. »A társaság épen most hagyta el a páholyt, sétát tesznek a teremben. Parancsolja, hogy fölkeressük őket?« »Köszönöm, nem. Fáradt vagyok, migrénem kinoz, inkább vonuljunk páholyomba. így .. . s most foglaljon helyet gróf. Én az árnyat keresem, a fény sérti szemem.* A vörös bársony függöny félig eltakará jú- nói alakját, melynek szabályos szépségét élesen tünteté fel ruhájának fehérsége, mely nehéz selyem ráncokban hullt alá. Nyakát drága arany ékszer körité, fejét fáradtan támasztá a páholy aranyozott falához s bágyadtan nézett le a tolongó tarka tömegre. »Nem jól érzi magát asszonyom ?* — kérdé H. gróf azon őszinte részvéttel, melyet minden szép nő iránt érzett. Kiváncsi volt tudni, e szokatlan rósz kedvet mi idézhette elő. Az okot most az egyszer nem a nála megszokott, a »cherches la femme« utón kereste, de ellenkezőleg »cherches le chevalier servant“ volt most jelszava. — Mi történhetett köztük, fűzte tovább gondolatait a gróf. Hisz Félix herceg nagyon ügyes udvarló és gyönyörű szép férfi; meghódítani neki egy női szivet nem lehet nehéz; vagyona igaz, hogy kevés van, de annál többel rendelkezik a szép B . . . báróné s igy a kopott hercegi címert újra megcsatolva. Mai számunkhoz ív melléklet van
