Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-09 / 2. szám

4 írt, Stépán Gézáné 3 írt, Ligeti József 3 írt, Szentléleky Géza 2 írt 50 kr., Nemes Lajos 2 írt, Szerdahelyi Aladár 2 írt, Zsiday Dániel 2 írt, Krasznopolszky Ferenc 1 írt 50 kr., Bodeczky Ede i írt, Halmy László 1 írt, összesen 52 írttal. Felülfizettek: Ambrózy Nándor 6 írt. Gross Robert 4 írt, br. Vécsey Alajos 4 írt, Vladár Tamásné 4 írt, Dokus Ernő 3 írt, Kincsessy Pé­ter 3 írt, Schön Sándor 2 írt, Lubich főhadnagy 1 írt, Meczner Andrásné 1 írt, Szepessi Arnold dr. 1 írt, Teich Zsigmond 1 írt, össesen : 30 írt. Mindazoknak, kik a mulatság sikerét és te­kintettel a jótékonycélokra jövedelmét növelni szívesek voltak, hálás köszönetét itt is kifejezni legkedvesebb kötelességének tartja az országos vöröskereszt-egyesület s.-a.-újhelyi fiókja és a ren­dezőség nevében : Chyzer Kornél. Dókus Gyula. Nyilvános nyugtázás. A s.-a.-ujhelyi árvasegélyző és jótékony egye­sület részére befolyt fizetésekről. Folyó hó 1—7-ig befizettek : 3oftnyi alapítványát teljesen : Erényi Jakab dr. Alapítványuk második 1887-iki részletét : Matolay Etele 10 frt, Chyzer Kornél 10 frt; első 1886-iki részletét Barna Bertalanná 10 frt, Evva Andrásné 10 frt. 1887-iki rendes tagdijat 3 frtot: Erényi Ja- kabné, özv. Fetyko Istvánná. 1886-iki rendes tagdijat 3 frtot: Göllner La - josné, Hunyor Sándorné, Ármágyi Jánosné, Bod­nár Péter, báró Fischer Emerika, Pataky Miklós és Löcherer Lőrinc dr. A vörös kereszt egylet által rendezett Szil­veszter esti kaliko-bál és tombola tiszta jövedelme fele részének adománya 125 frt 82 kr. Dókus Gyula, Szerviczky Ödön és Dongó Géza urak által aláirt az uj évi üdvözletek meg­váltására kibocsájtott iveken begyült s Dókus Gyula ur által beszolgáltatott 66 frt 70 kr. : ösz- szesen 289 frt 52 kr. Sátoralja-Ujhely 1887. jan. 7. Chyzer Kornél, egyesületi pénztárnok. Hírek a nagyvilágból. (A muszka cár) állítólag tábornokai jelen­létében a leghatározottabban kijelentette, hogy nem akar háborút viselni, sőt ökölbe szorított kézzel rá fenyegetett azokra a generálisokra, akik harcias hangulatot árultak el a tanácskozá­son. Az európai többi nagy hatalmasságok is mindenütt a békés hajlandóságokat hangsúlyoz­zák. Tisza Kálmán, magyar kormányelnök, az új­évkor nála tisztelgő magyarországgyülési kül­döttséghez a többek között e szavakat intézte: ... „a mi célunk nemlehetmás, mint mindent megtenni a béke fentartásáért egész addig a határig, ahol a béke f e n tartá­sának ára a monarkhia és igy hazánk becsülete s létérdekei 1 e n n é n e k.“ Hasonló szellemben nyilatkozott az uj évi szerencsekivánatokat hozó diplomáciai kar előtt Grévy, francia köztársasági elnök, mondván: „a kormányok bölcsesé- ge — a népek bol dogság a.“ — A ter­mészet titokzatos játéka az, hogy a vihart szél­csend előzi meg. Bárányfelhöcskékből lesznek a villámos légpárák. Gr. Andrássy Gyulát Szófia, Ruszcsuk és Tirnova bolgár városok díszpolgárul választották. Hírek az országból. (Br. Mondel Frigyes), Ő felségének a ma­gyar királynak főhadsége, elhunyt. Bánóczy Ferenc, Ungvármegye érdemes főjegyzője és az ,,U n g“ főmunkatársa, 56 éves korában szivszélhüdés következtében ki muft. Ungvármegye közönségének gyászában lelkünk mélyéből osztozunk. Kossuth Lajos, hazánk legnagyobb élő fiát, Be­regszász város díszpolgárává választotta. A hazafias tényről emlékező jegyzőkönyvi kivonat igy szól: „72. Beregszász város hazafias érzületü polgárai mé­lyen át lévén hatva azon tisztelet és hála érze­tétől, melylyel hazánk legnagyobb fiának, nem­zeti történelmünk kimagasló alakjának, Kossuth Lajosnak örök és elévülhetetlen érdemei iránt ma­gyar hazánk minden hü fia méltán adózik, — ezen közérzület kifejezéséül inditványoztatott, hogy Kossuth Lajos városunk díszpolgárává vá­lasztassák. Ezen indítvány örömteljes lelkesedés­sel fogadtatván, hazánk legnagyobb fia, a haza- szeretet, politikai elvhüség és törhetetlen jellemszi­lárdság magasztos példányképe : Kossuth Lajos, — ki hoszu küzdclemteljes politikai pályáján ernyedést nem ismerő tevékenységével, lángszel­lemének csodás hatalmával hazánkban a munka, gondolat, szó- és sajtó-szabadságot diadalra se- . gitette, polgártársaink millióinak a hűbéri intézmé- J nyék bilincseiből történt felszabadításáért dicsősége­sen küzdött, ki nemzetünk függetlenségének szent ügyéért nemcsak a szabadságharcban, de még hontalanságának nehéz napjaiban is önfeláldozó nagy küzdelmet folytatott, s a magyar nemzet iránt valamennyi müveit nemzet előtt tiszteletet és elismerést vívott ki; ki még most is törhetet­len lélekéberséggel őrködik hazája sorsa felett, halhatatlan érdemeinek elismeréseid, a hála és kegyelet érzésétől áthatott városi képviselőtestü­leti tagok egyesült üdvriadala mellett, — Bereg­szász rendezett tanácsú város díszpolgárává meg- választatik.“ Kiadta Zsíros Sándor, v. fő­jegyző. Miskolcz város lelkes közönsége ugyan- ily szellemben határozott, azzal a hozzáadással, hogy Kossuth Lajos olajfestésü arcképét tanács­terme legnagyobb díszéül el fogja készíttetni. Hallja ezt S.-A.-Ujhely ? Fortuna szekere Morvaországba vitte ki az országos magyar lovas-egyesület által kibocsáj­tott „Kincsem“ sorsjegyek múlt évi dec. 27 iki húzásának 50,000 ftnyi főnyereményét. A sze­rencsés halandó neve T e n o r a József, kvassitzi lakos, aki Göthe szavai szerint üstökénél fogva ragadta meg a szerencse istenasszonyát. A má­sodik főnyeremény 10.000 ft tulajdonosa ma­gyar ember lett : Révész fényes-litkei kör­jegyző. Vármegyénk területén, mint halljuk, Meczner Andrásra mosolygott a szerencse 5000 frt képében. II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítá­sára a „Budapesti Hírlap“ szerkesztősége ez ideig 770 írt 72 krt gyűjtött, mely szerény összeg a pesti hazai első takarék-pénztárban van gyümöl csözöleg elhelyezve. Különfélék. Tisztelettel kérjük a múlt évi előfizetési di­jakkal még mindig hátralékban levő megrendelőket és községi bírákat, hogy tartozásaikat postafor­dultával kiegyenlíteni szíveskedjenek. Jelen szá­munkat régi előfizetőinknek még megküldtük; kik azt vissza nem utasítják, előfizetőink sorába ig- tatjuk. A KIADÓHIVATAL. (Az oktáván b. u. é. k.) Az uj évi gratulációk megváltására kihelyezett gyűjtő ivek a s.-a.-ujhelyi árvasegélyző és jótékony egyesület elnökségéhez az ivtartóktól már beérkezvén, kö­zöljük a szép eredményt: I. Csernyiczky M. vendéglősnél megváltották magukat : Szőllősi József 1 frt, Schwarczmann Gusztáv 1 frt, Brut- hans Vencel 20 kr, Klausmann András 20 kr, N. N-ek 1 frt 30 kr, Csernyiczky M. 1 frt, együt­tesen: 4 frt 70 kr. II. Korinkó János vendég­lősnél : Kolos Manó 2 frt, Pápay Pál 1 frt, Po- toczky Dezső 1 frt, Ferenczy Elek dr. 2 frt, Roth N. 40 kr, N. N-ek 6 frt, Mányi zenekara 1 frt, Görgei Gyula 1 frt, Durcsinszky (?) 1 frt, Lehoczky Endre 50 kr, Kássa Mihály 50 kr, Oláh István 50 kr, Sztankay Béla 50 kr, Puki 50 kr, Csernyiczky István 50 kr, Bárok Jenő 30 kr, Csebra Vilmos 20 kr, Korinkó Irma 1 frt, együttesen: 20 frt 80 kr. III. Szentgyörgyi Vilmos ivén: Dongó Géza 1 frt, Halász József 1 frt, Szentgyörgyi Vilmos 1 frt; Szepessi Ar­nold dr. 1 frt, Klein Tivadar 1 frt, Halmi László 1 frt, Kegyesrendi ház 1 frt, Chyzer Kornél dr. 2 frt, Mathiász János 1 frt, Geizler József br, 1 frt, Hornyai Béla dr. 1 frt, együtt 12 frt. IV. AZemplénvármegyei kaszinó ivén : Dókus Gyula 2 frt, Szerviczky Ödön 2 frt, Hammersberg Jenő 2 frt, Löcherer Lőrinc dr. 2 frt, Bernáth Győző 2 frt, Meczner Béla 2 frt, Szánky Nándor 2 frt, Margitai József 2 frt, Ná- dory Vilmos 1 frt, Sziráky Barna 1 frt, együt­tesen : 18 frt. V. Főtözsde ivén : Rittinger Zsiga I frt. VI. Z i n n e r Henrik ivén: ívtartó 1 frt, Gutt man Mór (Luka) 50 kr, Reichard Mór és fia 1 frt, Kornstein Ignác 50 kr, Róth Bernát 50 kr, Grosz Adolf 50 kr, Schwarcz Bernát 1 frt, Klein Mó­ric 50 kr, Neuvirth Adolf 50 kr, N. N. 50 kr, Richter Lipót 20 kr, Reiner Henrik 20 kr, Fried­man Vilmos mérnök 50 kr, Reichard Testvérek 80 kr, Burger Adolf 50 kr, Reichard Salamon dr. i frt, Schwarcz Mór 50 kr, együttesen: 10 ft, 20 kr. I. II. III. IV és V. ivén : 66 frt 70 kr, azaz hatvanhat forint és hetven kraj­cár; mely összeg rendeltetési helyére jelen szá­munk előző rovatának tanúsága szerint, eljuttat­va lett. A gyűjtő iveket üresen küldötték vissza : Teich Zsigmond, özv. Guttmanné, Vadászkürt- szálló, polgári olvasó kör és a s.-a.-ujhelyi takarék- pénztár. A gyűjtést eszközlő ivtartók, özv. Bo- rúth Elemérné, a ki a gyűjtéshez megkivántató könyvnyomtatói és könyvkötői munkálatokat ingyen volt kegyes eszközöltetni, a jószivü ada­kozók, legszebb jutalmuk a nemes öntudaton kivül fogadják hálás köszönetünket. Azok pedig, akik az adakozóktól levélileg uj év reggelére gratulációkat nem kaptak, mostan, az uj év ok- táváján s a »Zemplén* utján fogadják a leg­jobb szívből fakadt szerencsekivánatokat. A múlt szép példa legyen! S.-a.-Ujhelytt, 1887. évi jan. hó 7-én. Dókus Gyula, Szerviczky wdön, Dongó Gy. Géza. (Gyászjelentés.) Szemere Miklós özvegye, meghalt. A gyászos érzés súlya alatt roska­dozó családnak szomorú jelentése igy szól: Szemerei Szemere Vilma, továbbá: Szemere Mária Payzsoss Andorné, férje és gyermekei Marianna és Annával mélyen megszomorodott szívvel jelentik, szeretett édes anyjok, anyósa, illetve nagyanyjok özvegy S z e m e r e Mik- 1 ó s n é, szül. Markus és Batizfalvi Marjássy Anna úrnőnek élete 73 ik évében, rövid szen­vedés után, Lasztóczon 1887. évi január hó 6-án reggel történt gyászos elhunytét. Hült te­temei f. hó 8-án, d u. 2 és fél órakor fognak a rcf. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Lasztóczon, 1887. jan. 6. Áldás és béke poraira! Az istenben boldogult egy volt azok közül, akik félre téve nemük gyöngeségét, a családi háztartás gondjainak intézésén kivül, vállaikra vették még a mezei gazdálkodás ügyes­bajos feladátait is, s ezeket ernyedetlen buzgal­mukon sohasem múló okok miatt több-kevesebb sikerrel oldották meg. Ha a halál az élet fára­dalmainak jutalma : ő immár elvette bérét, De távozásával tátongó űrt hagyott szeretteinek kö­rében s halála pótolhatatlan veszteséget okozott a hozzá görcsösen ragaszkodó kis család, nagy­számú rokonság, barátok és tisztelők- szivében, kik a végtisztesség alkalmával igaz könyekkel áldoztak az elköltözött felejthetetlen emlékének. Legyen könnyű kifáradt testének a fold, és le­gyen könnyű jóságos lelkének a mennyei ut! Istentől küldjön vigasztalást a gyászolóknak 1 (Üdvözlégy Halifax): A korcsolyázásnak, a téli sport e legszeretetreméltóbbb nemének ma már a kerek földön mindenütt (talán még a tropikus tájakon is) annyi hive van, a mennyi az eleven emberek száma. Halifax vallása — a rohanva haladás, az emberiség vallása. Mint minden vallásnak, ennek is vannak szomorú szer­tartásai. Nagyot roppan a jégpálya s azt mond­ja : ,,j a j.“ S mint a szerte kalandozó csirkék anyjuk vészkiáltására: összebújnak dobogó ke­bellel, visszafojtott lélekzettel a Halifax-paripá- kon nyargalódzó párok. A nemes tűz helyét, ott a tóparton állva-várva, lassankint elfoglalja a prózai hideg. Felmosolyog Főbusz, s hány sze­relmi frigy olvad semmivé, mint a hóra jegyzett irás 1 . . . Ilyenformán jártak ezzel az újhelyiek is, akik a megroppanó jég „j a j“ kiáltása miatt mostan nagy szomorúságban vágynak. A fehér földből ismét fekete lett, a kopogó jég helyett ma-holnap ismét sarat dagasztunk. Tekints reánk nagy bánatunkban szent Halifax 1 Gyújts együvé mielőbb bennünket újra sikamlós pályádon 1 De óvj meg bennünket az elbukástól, s egy koron- kint jól befütött bódéval a meghűléstől — Amen 1 (Excelzior.) S z i r á k y Barna, a s.-a.-újhe­lyi kir. törvényszék képzett jegyzője, az újhelyi ügyészséghez kir. alügyészszé neveztetett ki. Gra­tulálunk 1 (Kinevezés.) A budapesti kir. főügyész Kö- döböcz Mihály, beregszászi fogházőrt, a s.-a.-uj- helyi kir. törvényszékhez fogházőrmesterré ne­vezte ki, (Jótékonycélu műkedvelői előadás ) Nagy- Mihályban 1887. évi január hó 16-án esteli hét órakor a „Kos“ vendéglő termében, a kisdedóvó javára műkedvelők által színre hozatik: „A Másé“ egy felvonásos vígjáték, s ezt követö- leg : „A gyertyatartó“ vígjáték 1 felvo násban. Előadás után táncvigalom lesz. Belépő­díj személyenkint 1 frt 50 kr. A derék szini- mükedvelők névsora következő : Pólányi Gyu- láné úrnő, Gulácsy Margit, Kintis Emma, Schlei- minger Krisztin kisasszonyok ; továbbá Baloghy György dr., Gulácsy Géza, László E. Flóris, Náday Lajos, Papp Kálmán és Pólányi Gyula urak. (Színészet.) Kölcsönös megelégedés szüli a jó sikert; ami a színészetre alkalmazva azt jelenti: hogy a n. é, közönségnek ne legyen pa­nasza a színtársulatra és viszont, a t. c. szin- igazgatóságnak se legyen oka panaszkodni a publikumra. Fájdalom, — az én fentebbi textu­som nem úgy van kiszabva, hogy abban a „fe­lek“ magukat kényelmesen és kölcsönösen jól érez- hetnék. Mert : ez a nálunk ma-holnap egy hetes Bokody társulat igen derék kis társulat, de közönsége, nagyitó üvegen keresztül nézve is, parányi. Más szavakkal élve: a szép erkölcsi sikerrel az anyagi siker fordított viszonyban áll. De el kell ösmernünk a kisded számú közönségnek nagy érdemeit is. Igaz és tiszta szívből lelkesül, s őszintén lelkesít. Tenyerére vette a megjelenés­ében szerény, de szereplésében előkelő kis társu­latot s tapsolva hirdeti „urbi et orbi“ (S.-a.-Uj- helynek és vidékének) a társulat jó hirét, nevét. Valóban, uraim és hölgyeim ,,le a kalappal !“ (nem a színházban, mely csak a szinlapon van „erősen fütve“, amit egyébiránt kínosabban tűr­nek Bokodyék, mint mi) bajzai értelemben véve „le a kalappal 1“ Igen sokan, mint az elszomo­rító példa igazolja, kicsinylőleg fogadták a Bo- kody-pár köré csoportosult derék kis társaságot, s annak szellemi értékét nem igen becsülték ma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom