Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-04-10 / 15. szám

mióta a hátultöltő puskákat feltalálták, vége a vadászat poézisének, mert oda van a töltés él vezete. Vége van az utazás poézisének is, mióta vasúton járunk. Nem ott állunk meg ahol tetszik, hanem ottan, ahol — muszáj s igy a vidék fon- séges képének csak kuszáit vonásai szaladnak el szemünk előtt — költői rendetlenségben. A munkácsi pályaudvarból kiérve a csernek- hegyi bazilita-klastrom imponáló külseje ragadja meg figyelmünket. A Csernek hegyről őrzi a monda, Anonimusz tekintélyével a történelem, hogy itten tartottak először pihenőt a honfoglaló ősök hatalmas rajai. Nagy Lajos királyunk a Csernek hegyet s vidékét Koriatovics Tódor hg. oroszainak adományozta. Koriatovics hg. alapí­totta a bazilita-klastromot, mely mai is mint tes­tület Beregvármegye nagybirtokosai között foglal helyet. Vonatunk mindenütt a szilaj Latorcza partján robog s Frigyesfalván tartja első pihenő­jét. Jobbról szemünkbe ötlik Podhering, 1848-ban csatahely, de még nevezetesebb a szegényes vis­kók közül kimagasló sorházáról, melynek pincé­jében verték II. Rákóczi Ferenc „Pro libertate « feliratú szabadság-érmeit. Frigyesfalva nevét hi­ába keresnék a magyar politikai földrajz szótá­rában. A vasútépítő konzorcium főmérnökének, Müller Frigyes nek a nevéről lett az elkeresztelve. A derék würtembergit, aki az Erzsébet-vasut építésénél is főszerepet vitt, három évi Munká­cson időzése óta testestül-lelkestül asszimilálta a magyar kiima. Szereti a magyarokat s ezek vi­szont őtet. Érdemeit teljes méltánylattal fogadta királyunk is, aki a szóban lévő nagy mü befe­jezése alkalmából a vaskorona renddel ajándékoz­ta meg őtet s a joggal, hogy a magyar nemesi előnevet kérelmezhesse. Frigyesfalva szomszéd­ságában van az u. n. munkácsi vasgyár, ahol gazdasági gépeket, kályhákat, fazekakat, kazá­nokat, dombormivü mellképeket és síremlékeket öntenek. Gyáripari jelentősége a korábbi időkben hanyatlásnak indult. Most a vasút megnyitásával ismét fölvirradt reá. Már itten meglepi az utast a lukszussal történt vasúti építkezés, mely csak aunyiban gazdaságos, hogy az állomást nem földszinti, hanem emeletes jelleggel építették. A magas építmények tetőzete, ízlése és konstruálása az u. n. »hoch-deutsch“, vagyis magas hegyes szögletü gerincben végződik. A mozdony tüdeje erősen kezdi érezni a pályatest emelkedését. Fá­radtan dohog, targonca sebességben halad s ér­kezésekor mindjárt szomjúságát oltja. S mintha össze volna nőve vele az utas — hasonlót cse­lekszik. Felhívás! A megalakult magyar gazdák jégszövetsé gének megyebeli tagjai, a f. ápril hó 2-án Sátor- alja-Ujhelyben tartott tanácskozásra összeülvén, megbízásukból van szerencsénk a t. címet meg­keresni és b. tudomására hozni, hogy a magyar gazdák jégszövetsége, a belépett tagok nagy szá­ma és a kedvező országos közvélemény által tá­mogatva, működését megkezdte és az alakulás­kor mindjárt a felügyelő bizottság egyik részét meg is választotta. Megyénkből idáig Molnár István vármegyei főispán és Viczmándy Ödön, a megyei gazdasági egyesület h. elnöke választattak meg a szövetség felügyelő bizottságába. Az országban lévő gazdasági egyesületek majdnem kivétel nélkül, az országos gazdasági­egyesülettel az élükön, a versenytársaságok ér­dekeltjei részéről tett ellenvetések folytán a szö­vetség eszméjét és létesítésének módját a legki- meritőbben megvitatták és az eredmény az. hogy azt melegen ajánlani és létesítéséhez hozzájárul­ni elhatározták, a mi a jégszövetségnek a gaz­dákra nézve előnyös voltát és életrevalóságát a legfényesebben igazolja. A jégszövetség ellenesei nem azért ellenez­ték a szövetkezet létrejövetelét, hogy azt a gaz­dákra nézve nem hitték volna előnyösnek, hanem azért ellenezték legfőképen, hogy a magyar gaz­dáknak e szövetségben való tömörülését megaka­dályozzák, mert ez által ők feleiktől és a jégbiz­tosításon élvezett eddigi nyereségeiktől esnek el. A jégszövetségnek erkölcsi erején kívül, a mi a szövetkezés eszméjének terjedésében nyilvá­nul, olyan anyagi előnyei is vannak, minőket egyetlen más biztositó részvény-társaság sem nyújt. Első sorban is az eddigi dijaknál 2O0/0-al olcsóbban biztosit. Hogy ez milyen nagy össze­geket juttat a gazdáknak, igazolja, ha valaki pél­dául tavaly 500 ftot fizetett, a folyó évben a 20% kedvezmény nyel 100 ftot takaríthat meg, illetve ugyanazon összegű biztosítása ugyancsak 100 fttal lett olcsóbbá, s igy tovább, úgy hogy már ezen olcsóbbitás által a legtöbb gazda élvez­heti a jégbiztosítás nyújtotta előnyöket. A szövetség intézményei olyanok, hogy az által a gazdák biztosításai évről-évre olcsóbbá vál­nak, mert az összes nyereség nem a biztosító­társaságnak, hanem magának a szövetkezetnek marad. Ama 2Ou/0-os kedvezményen felül pedig a megyei gazdasági-egyesület tagjai még külön 2 — 3°/u-os kedvezményt nyernek. Ezen anyagi előnyöket és kedvezményeket azért soroljuk fel, mert ezen számitó világban az ellentörekvésekkel szemben, az óvatosabb és ta­karékosabb gazdáknak a számszerű adatokat vél­tük kapacitációra legalkalmasabbnak és mert az összes többi, az országban működő biztositó testüle­tek ellenünk és a velünk szolidaritásban lévő első magy. ált. bizt. társaság ellen is carte lire léptek és közös dijjakat állapítottak meg. Azonban örömmel konstatáljuk, hogy el­tekintve a többi nagy előnyöktől, — a magyar- gazdák jégszövetségének dijjai csupán a 20% levo­nással is olcsóbbak, mint az ellenünk szövetkezett s cartellbe lépett versenytársaságok fél dijjai, holott azok, a francia biztositó társaság mintájára csak féldijjakat állapítottak meg, a melyek károk esetén, roo°/tí-al utánfizetendők és igy a dijaknak megfelelő összegek, a kártalanítási összegből is levonatnak, Így tehát kétszeres dijjat fizetnek azon gazdák, a kik nem a szövetségbe biztosítanak. Ezen eljárás homlokegyenest ellenkezik a biztosítás humánus szellemével, és ez leginkább megvilágítja ama cartellbe lépett társaságok őszinte szándékának hiányát, mely hitet még in­kább megerősíti amaz intézkedésük, hogy 5%"os kárig utánfizetést nem kívánnak, hanem a 6°/n-os kárnál a fél már az utánfizetésre kötelezett. Hol van tehát az 5 °/0 és 6°/0-os valóságos kár közötti határ? Ki tudja az 5% és 6°/0-os kárt biztosan és valósággal megállapítani. Nem- fekszik-e ama társaságok természetes érdekében, hogy a 4°/0 kárnál is ne a 6°/0-os kárt liquidál tassék saját kárbecslőik által. Ennek megbirálására és az ebből folyó kel­lemetlenségek és bizonytalanságok mérvére a t. cim figyelmét reá vezetni saját érdekében is szüksé­gesnek tartottuk. Eme súlyos hátrányokkal szemben eltörpülő csekély a jégszövetségbe lépett gazdák ama kö­telezettsége, hogy a legnagyobb károk eshetősé gére, a szövetkezetkezet tagjai az első magyar biztosító-társaságnak, az összes 12 évi biztosítási időtartamra — egyszer mindenkorra — az egy évi dijuknak megfelelő összeggel vállalnak kész fizető kezességet ; mi a legrosszabb esetben is csupán a minimális 2O°/0-os évi kedvezménynyel szemben: jf/()-x3l mehet, és még igy is 112/3% nyereség marad. A gazdasági-egyesületi tagoknak külön kedvezményei által pedig még több a nye­reségük. Ezért azonban az első magy. biztositó tár­saság azon kötelezettséget vállalta el, hogy a szövetkezet minden kárainak hiánytalan kifizetését saját tőkéivel garantirozza, a mi magában véve is a legmeggyőzőbb igazolása annak, hogy a jégüzlet veszteséggel nem járhat. Becses figyelmébe ajánljuk ama legfontosabb intéz­kedését is a szövetkezetnek, hogy a károk felbecslésénél az e. magy. biztosító-társaság kárbecslőivel a szövetke­zet közbizalmával kijelölt és megválasztott becslői együttesen működnek, a miért a szövetkezet tagjainak kárfelvételénél az önkormányzat érvényesül és megnyugvást szerezhet minden biztosított fél, mert saját választottjai is részt vevén a kárbecslésnél, az csorbát nem szenvedhet. Azonban a cartellbe lépett versenytársaságoknál a fél kizárólag a tár. saság becslőinek eljárására — és igy leggyakrab­ban a társaság önkényére van utalva. A cséplési és aratási költségek a szövetke­zetnél csakis a teljes kár esetén vonatnak le, mig a versenytársaságok azt már a 75%'os bárnál | hozzák levonásba. Ez is jelentékeny kedvezmény. Az iránt is tétettek több irányban megfe­lelő intézkedések, hogy a szövetkezet ügykezelése a lehetőségig olcsó legyen. A szövetkezet tagjai a törzsbevallás alapján már a tavasz elejétől biztosítva vannak kár ellen, mig a verseny-társaságoknál csak a bevallást kö vető naptól. Mennyi aggodalom és töprenkedéstől menek- szünk meg ez által is. Tekintettel tehát arra, hogy a jég üzlet ősz szes nyeresége a szövetkezet javára esik, a mely nyereségnek fele tartaléktőkéül szolgál, a mely a 12 év után a tagok között felosztatik, a másik fele pedig a már mostan is 2O°/0-al leszállított dijaknak folytonos csökentésére és igy olcsóbbá téte­lére forditatnak, a szövetkezetben való biztosítás a legjutányosabb és a legelőnyösebb, a miért azt a t. címnek becses figyelmébe melegen ajánljuk, és biztat a remény, bogy a szövetkezés üdvös esz - méjének terjesztésében t. címed is segítségünkre léend, mert a szövetkezés eszméjének és előnye­inek keresztülvitelével a közönséget megösmertetni és megbarátkoztatni már önmagában is minden jó hazafinak és magyar gazdának érdekében áll, mert ez által a magyar gazdák közérdeke és java mozditatik elő. Nyugodt és jó lélekkel ajánlható a gazdák­nak a szövetségbe való belépés, mert a szövetke­zet dijtétélei a 12 év alatt soha fel nem emelhetők. Hitelelesen ki lett a statisztikai adatok alap­ján mutatva, hogy Magyarországon az összes í biztositó társaságoknak a három millió ftot meg­haladó tiszta nyereségük volt. Pedig az eddigi ma­gas dijak és az önkénytes kár-becslések miatt sok gazda nem biztosított jég ellen. Ha tehát a szövetkezetben minél többen egyesülünk, annál nagyobb része jut javunkra ama nyereségnek, ez által azon arányban olcsóbb lesz a mi biztosításunk és annyival kisebb lesz a kár esetén az egyes kockázata, minél többen lesznek a jégszövetség tagjaivá Már idáig is a szövetkezet tagjai 25°/0-ban olyanok, a kik eddig az idegen társaságok felei voltak, 3O°/0-a pedig olyanok, a kik idáig a jég ellen nem biztosítottak. Mindezen adatok tehát a legbuzditóbbak arra, hogy a szövetségbe a gazdák tömegesen lépjenek be Ezen elősorolt okoknál fogva tehát azon bi­zalmas kéréssel fordulunk t. címedhez, hogy a magyar gazdák jégszövetségének nagy előnyeit becses figyelmére méltatni és magát a szövetséget is belépése által erősíteni és támogatni méltóztassék. Végül van szemcsénk b. tudomására hozni hogy úgy mindennemű felvilágosítással, valamint a belépéshez szükséges törzs bevallásokkal Löcherer Andor szövetségi tagtársunk fog szívesen szolgálni. Azt is tudjuk, hogy a gazdaközönségnek szélesebb körbeni felvilágosítására és a szövetke­zet eszméjének terjesztésére, a hivatkozott tanács- kozmány a következő urakat kérte fel és bízta meg : az alvidéken : Potoczky Kálmán, Teleky László, Frankó B. és Balogh Dániel. S.-Patakon : Vass Imre és Bogyay Zsig mond. S-a.-Ujhely és Bodrogközön : Löcherer An dor. Szerviczky Ödön, Bencsik István, Szepessy Ede és Bernáth Győző. Gálszécsi járásban : Nemthy József, Nemthy Ödön, Ferber Béla. n.-mihályi járásban : Sulyovszky István, Fü- zesséry Tamás, Sz.-Iványi László, Popper Ignác. A megye többi vidékein : br. Balassa Ist­ván, gr. Hadik Endre, Péchy András, Malonyay Ferenc és Takács István urakat. A központi ügykezeléssel és a szövetkezetnek az egész megyére való kiterjesztésével: Molnár István, Viczmándy Ödön és Löcherer Andor bí­zattak meg. Számítva a magyar gazdák érdekeinek és legjobb ügyének a t. címed általi meleg támo­gatására, maradtunk a S.-a.-Ujhelyben 1887. évi ápril hó 2-án kelt tanácskozás megbízásából. Ha­zafiul tisztelettel Viczmándy Ödön. Löcherer Andor. Hírek a nagyvilágból. A nihilisták kimondották a minden oroszok cárjának fejére a halálos szentenciát. Jelentésük szerint jun. 4 éig meg kell hallnia. — A cárné egészsége komolyan veszélyeztetve van. A leg­utóbbi merényletek miatt kiállott lelkiizgatottság makacs jellegű idegbajba döntötte. Egészségének helyreállítása végett Velencébe fog utazni a trón­örökössel együtt. Orosz hadi készülődés. A Visztula-vasut szállító-képességének fokozására az orosz kor­mány 1.120,000 rubelt utalványozott. — Mace­dóniában orosz ügynökök, mint hírlik, forradalom támasztásán dolgoznak, s a nép között pénzt és fegyvereket osztanak ki. — Az orosz keleti ten­gerraj parancsot kapott a készenlétre, Hírhedt lutri professzor. A népbolonditó Orlice-1, kit Berlinből kiutasítottak, a prágai rend­őrség csalás miatt elfogta. Hírek az országból. Uralkodónk Viktoria ángol királynő meglá­togatása végett Londonba készül utazni. Az országgyűlési képviselő választásokra vo­natkozó mozgalmak mindenfelé megkezdődtek az országban. Vármegyénk területén ez irányben még csend uralkodik. Különfélék. (T. olvasóinknak) boldog húsvéti ünnepeket kívánunk! (A b.-keresztúri) honv. emlékszoborra Ku- dász Kálmán b.-kisfaluéi körjegyző buzgóikodása folytán adakoztak: Máíray Béla, Prunyi Gusztáv, Stieber József / 1 ft. Rónay Ármin, Szaliczky Kálmán 50—50 kr. Végre Holtzspan Alajos 10 kr. Összesen 4 ft 10 krral, mely összeget a „Zem­plén“ n-ik számában kimutatott 20 ft 24 krhoz adván, szerkesztőségünkhöz mai napig befolyt összesen 24 ft 34 kr. (A vidéki sajtó) a főváros példáját követve, hat­hatós pártfogásába vette néh. Borúth Elemér munkái­ra vonatkozó előfizetési felhívásunkat. A sajtó lel­kes közbenjárásának sikerét már eddig is örvendetes tények igazolják. Budapest, Kolozsvár, Komárom, Kassa, Szabadka, Szeged, N.-Beckerek, Kecskemét, Rima-Szombat és Nyíregyháza városok jelölik immár, azt a szép kört, melyben jeles költőnk emléke iránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom